Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
1987. szeptember 7., hétfő Somogyi Néplap 3 Nélkülözhetetlenek az ellátásban Harminckéterer magánkiskereskedő Rekonstrukció a pamutfonó-ipari vállalatnál Űj gépek, geteg szervezési munka is van. Szigorúbb minőség', tervet is kidolgoztunk. A RIETER nyújtó- és tisztítógépekben olyan beépített komputer van, amely nemcsak az egyes feladatokat vezérli, hanem a hibákat is jelzi. Tűzvédelmi szempontból is minden eddiginél biztonságosabb az üzemeltetésük. . Ugyanis olyan érzékelővel is el vannak látva, amely az idegen, tüzet okozható anyagokat egy csappantyú váltásával eltávolítja a rendszerből. — Sajnos így is marad még néhány korszerűtlen berendezésünk, de ha a jelenlegi céljaink megvalósulnak, lesz lehetőségünk a további megújulásra, ezzel együtt dolgozóink bérének a növelésére és a munkakörülmények javítására is. Az új gépek folyamatos bevonása a termelésbe gondos szervezési munkát kíván. Csak annyi régit bon7 tanak le, ahány korszerűt á helyébe tudnak állítani. — Mivel az újak termelékenyebbek, később egyidejűleg már két elavult berendezést is ki tudunk vonni a munkából. Várhatóan még az idén befejezzük a rekonstrukciót. Lehőcz Rudolf tés, és például Siófok körzetében is alig maradj rangos marhatartó szövetkezet. A szekcióüléseken elhangzott, hogy ha a szarvasmarhatenyésztés közgazdasági feltételeit hamarosan nem javítják, az ágazat csődbe jut. Hogy azért vannak reménykedők. akadnak felelősei a tenyésztésnek, arra jó példa, hogy a pontozásos díjazáson hallhattunk kiváló marhatartó somogyi tsz-ekről, állami gazdaságokról. Ilyen a balatonnagybereki, a Bárdibükki Állami Gazdaság, a böhönyei, a barcsi, a puszta- szemesi tsz és a KSZKV által elismert hedrehelyi. balatonszentgyörgyi, bálaton- szárszói és homokszent- györgyi és nem utolsó sorban a pusztaszemesi háztáji termelők. B. J. Negyven esztendeje alakult meg hazánkban a Kiskereskedők Országos Szervezete, a Kisosz. Ünneplésre nem került sor, de ebből az alkalomból jelent meg — a napokban — a Kisosz évkönyve, amely átfogó képet ad a magánkereskedelem helyzetéről, megítéléséről, s bemutatja lehetőségeit a négy évtized tükrében. A szerző felidézte — a tanulságok levonása nélkül — az eddig történteket, összefoglalt néhány olyan gondolatot, amely a jövőben is hasznos lehet. A kiadványt elsősorban azoknak szánták, akik csak az, utóbbi években választották hivatásul a magánkereskedelmet, s nincsenek az előző évtizedekről személyes tapasztalataik. 1904-ben kezdődött A kiskereskedelem története természetesen nem azonos az érdekvédelem történetével, de a kettő szorosan összetartozik. A teljes képnek azonban az is lényeges része, hogy az első modern, országos hatáskörű érdekvédelmi szervezet 1904-ben jött létre Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés néven. Ebbe beletartozott valamennyi kereskedő. A szervezet elnöke Sándor Pál gabonakereskedő volt, s több mint 30 esztendeig látta- el tisztségét. A felszabadulást követően a magánkereskedelem és a hozzá kapcsolódó érdekvédelem története 1946 második felétől ismét nyomon követhetővé válik. Ehhez sok segítséget ad a korabeli sajtó. A könyv sokat idéz belőle. A Kereskedelmi Élet 1947. március 9-i számában például vezércikk jelent meg Kiskereskedelem vagy egyesüle- tesdi címmel. Ebből megtudhatják, hogy elkezdődött egy új érdekvédelmi szervezet, a Kisosz kialakulása.' Ez feladatául tűzte a kiskereskedők érdekvédelmét. Azután nehéz időszak következett. Az 1957. januári Kiszosz-értesitő három hasábos cikkben jelenti be: „Bővül a magán-kiskereskedelem szerepe — rövidesen megkezdik az iparigazolványok kiadását”. Egy készülő rendelet kapcsán, az információk mellett, határozott állásfoglalással is találkozzetése hozott. 1968 után, számos jogi és gazdasági kor- látozás megszüntetésével — két évtizedes szünet után — helyreállt a szervezeti élet demokratizmusa. Egyre nagyobb szerepet kaptak a választott testületek és a társadalmi tisztségviselők. A legutóbbi két évtized időszaka jól nyomon követhető a tanácskozások jegyzőkönyveiben. A Kiszosz első elnöke Komnenov Pál volt, majd Gerle Imre és Gyürky Rudolf következett, 1981 óta pedig Szilkovács Ernő tölti be e tisztet. Gyors növekedés A magánkereskedők száma időközben 32 ezer fölé emelkedett. A tulajdonosok mellett mintegy 8 ezer alkalmazott és 14 ezer családtag, összesen több mint 54 ezer ember dolgozott 1986 végén a magánkereskedelemben, amelynek összes (becsült) forgalma tavaly 49,4 milliárd forint volt, s részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból meghaladta a 8 százalékot. Néhány adat az üzletek számának alakulásáról, ízelítőül; 1986-ban 22 230 magánkézben levő kiskereskedelmi és 6735 vendéglátóegység üzemelt, 1952-ben mindössze 2710 ilyen kiskereskedelmi és 20 vendéglátó üzem működött hazánkban. Napjainkra kiépültek és megszilárdultak azok az alapok, amelyek lehetővé tették az utóbbi 5—6 év kiugró ütemű növekedését ezen a téren. A szervezeti élet továbbfejlesztése, a társadalmi jelleg erősítése — éppen a megnövekedett létszám miatt is — időszerű feladattá vált. Sokat segít ebben az a kormányrendelet, amely előírja, hogy a magánkereskedőkre vonatkozó jogszabályok kibocsátásához, illetve a jogszabályok értelmezéséhez meg kell szerezni a Kiszosz véleményét is. Sz. E. nagyobb export Felénél tart az a nagyszabású rekonstrukció, amelyet májusban kezdtek el a Másterflil Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Ennek során az eddig használt gépeknél sokkal korszerűbb, lízing útján beszerzett svájci, amerikai és olasz nyújtó, tisztító és kártoló berendezéseket szerelnek föl. Mivel a megrendelők a felújítás alatt is igényt tartanak a szerződött fonal- mennyiségre, a feladatokat a gyár leállása, illetve termeléskiesés nélkül kell megoldani. A dolgozók áldozat- válalása, a túlmunkák és a hétvégi szerelések lehetővé tették ennek megvalósítását. Kalocsa László, a födém megerősítésén fáradozó gmk vezetője már nem is számolja a rekonstrukció kezdete óta az üzemben töltött szombatokat. — Az új gépek az első emeletre kerülnek, és lényegesen nehezebbek az elődeiknél, ezért van szükség az emeleti aljzat, illetve a födém megerősítésére. Az emeletes fonoda ritkaságszámba megy, ennek az épületnek a tervezői az akkori gépek súlyával számoltak, a mostaniakat az aljazat már nem bírná el. A munkák megkezdését alapos statikai vizsgálat előzte meg. Míg egy régi berendezés súlya 3300 kiló volt, az újak között ennél 1100 kilóval nehezebb is van. — ötven méteresnél is hosszabb, 220 milliméter átmérőjű „I” és „U” idomú acéligerendákat építünk be. Nehezíti a dolgunkat, hogy kerülgetni kell a gépeket, és a különféle kábelek között kell „befűznünk” a gerendát. Ügy kell dolgoznunk, hogy hétfőn reggel termelni tudj°n a gyár. A rekonstrukció fontosságáról Bajer Nándor igazgató a következőket mondta: — Több okból • is bele- kezdtünk ebbe a nagy munkába. Ezek: a gazdaságosabb termelés, a minőség javítása és a hiányzó munkaerő pótlása. A gépek cseréjével elsősorban az export növelését akarjuk elérni, változatlan belföldi ellátás mellett. Mivel az iparág teljes egészében import-alapanyaggal dolgozik, olyan gépekre volt szükség, amelyekkel az olcsóbb, alacsonyabb minőségű gyapotból is kiváló termék készíthető. A régi berendezések ezt nem tették lehetővé. Bizonyos foBefmjexődőtt a dénesma/orl szakkiállítás A SHAVER DIADALA nalakhoz csak dollárért lehetett a drága, hosszú szálú pamutot beszerezni. A világhírű svájci RIETER cégtől vásárolt gépek alkalmat sak a szovjet alapanyag jó minőségű feldolgozására. A RIETER tisztítók mellett öszesen húsz, használt kártológép érkezik az Egyesült Államokból és Olaszországból. Közülük tíz már üzemel is a kaposvári gyárban. Várnak még három szabályozós nyújtógépet. Ezeknek az automatizáltsága olyan, hogy nyújtáskor az anyag egyenletlenségeit megfelelően korrigálni tudja. — A tőkés import csökkentésével és a szocialista export növelésével évi ezer tonna fonalat fogunk gyártani az új gépsorral. Az így kiváltott dollár és az eddiginél kedvezőbb nyers- anyagár teszi lehetővé a további fejlesztéseink pénzügyi- megalapozását. A már üzemelő' új berendezéseinknek is köszönhető, hogy amíg tavaly 50 tonna fonalat exportáltunk, az idén elérjük a 800—900 tonnát. Nullára írt gépeket sikerült majdnem világszínvonalúak - ra cserélnünk. Ugyancsak a tavalyi első félévhez' viszonyítva, az idén 556 tonnával több fonalat gyártottunk. Ebben a teljesítményben a gépeken kívül renhatunk. Tény, hogy a felszabadulást követő évtizedekben voltak olyan időszakok, amikor senki sem gondolta volna: évezredünk vége felé is lesz nálunk fejlett magánkereskedelem és érdekképviseleti szerv. A magánkereskedők többsége — még akkor is, ha csak néhány éve gyakorolja a szakmát — ismerni kívánja a múltat. S azt sem köny- nyű megmondani, hogy pontosan hol kezdődik a jelen. Váltakozó négy évtized / .A magánkereskedelem négy-évtizedes múltjának bemutatása tükrözi a Kisosz tevékenységét is. A szakszervezet súlya, jelentősége és maga a szervezeti élet — a magánkereskedelemhez hasonlóan — hullámzó volt. Kezdetben a szakmai és a vidéki tagegyesületek a saját területük igazi gazdái voltak, ameddig erre lehetőségük nyílt. Aztán — 1968jig — a hivatali funkció uralkodott bennük, érdekvédelmi jellegük csaik korlátozottan érvényesült. I\ magánkereskedelem és a Kisosz történetében igazi fordulópontot az új gazdaságirányítási rendszer beve— 1983-ban szintén egy dénesmajori kiállításon vettük föl a kapcsolatot a kanadai céggel. A Shaver akkor már megkezdte diadal- útját a fejlett országok mezőgazdaságában, s jó eredményeket mutatott a harmadik világ termelési környezetében, valamint Kubában is. A kísérletet megyénkben ezer szarvasmarhával indítottuk el, olyan gazdaságokban, ahol lehet alapozni a szarvasmarha-tenyésztés biztonságára, így Pusztaszemesen, Balatonszárszón, Buzsá- kon, Vízváron, Hedrehelyen és Tabon is. A szaporítóanyagot ingyen adjuk a mezőgazdasági üzemeknek, de kötelezzük őket arra, hogy minden adatot megkapjunk az egyed fejlődéséről, és biztosítsák a kiváló húsáru termeléséhez a megfelelő környezetet. A Kaposvári Húskombinát standján Hilt István termeltetési és felvásárlási főosztályvezetőtől kérdeztük: — Jó üzletnek látszik-e a shaver-húsprogram ? — Nagyon jónak. Erre kellő garancia lesz a magyar—kanadai vegyesvállalat megalapítása. Mi is üzlettársak leszünk. Jelenleg marhahúsban a Shaver tudja csak áttörni a nagyon kényesen elzárkózó — például svédországi — piacot. Mi jelenleg 10 ezer marhát vágunk, de az üzemfelújítás után nagyobb vágószám elérésére és szakosodott munkára is alkalmasak leszünk. — Milyen az itthoni piac, van kereslet marhahúsra? — A disznóhús elsődlegességét lehetetlen megtörni. Az évi hetven—hetvenötkilós húsfogyasztásból mindössze kilenc esik marhahúsra. Ugyanakkor a termelés jövedelmezősége is meglehetősen rossz. Mi bérhizlalással tudtunk eredményeket elérni. A szarvasmarha-tenyészt és — az itt látott gyönyörű marhák ellenére — válságban van. A kiállítás egyik megbeszélésén hallottuk: megszűnik a magyaratádi, oszto- pámi, ságvári marhafenyészA kanadai Shaver céggel régóta van kapcsolata a magyar mezőgazdaságnak. A Shaver szóra legtöbbünknek a shaver-baromfi jut az eszébe és talán még egy adat. A világ baromfiexportjának 11 százalékát Magyarország adja. Ha ehhez még hozzágondoljunk azt, hogy a főid összes ilyen szárnyasának húsz százaléka Shaver úr tulajdona, akkor elképzelésünk lehet a kanadai mammutvál- lalat méretéiről. Ez került szóba a négynapos szarvasmarha és juhte- nyésztési napokon Dénes- majorban. E tanácskozás és kiállítás valószínűleg mérföldköve lesz a magyar hús- imarha-programnak. A Sha- ver-marha ugyanis „betört” a magyar állattenyésztésbe. Korai lenne azt képzelnünk, hogy hamarosan ezek a gyönyörű, kávébarna borjak ugrándoznak majd a somogyi legelőkön, de például a vízvári termelőszövetkezet elnökétől megtudtuk, üzemükben háromszáz tehenet termékenyítettek meg Shaver-alap- anyaggal. , A programról többet Szd- kály Károlytól, a KSZKV termelési főmérnökétől hallottunk:
