Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÉTSZÁZTÍZ ÜJ HALLGATÓ Gazdaságosság Hol vannak már azok az idők, amikor a rádió- és teil evízióműsorokhan magabiztosan kijelenthették a kommentátorok: a világban megfigyelhető gazdasági válság biztosan érintetlenül hagyja a magyar gazdaságot. Röviden úgy mondták: nem lesz begyűrűzés. Azóta e szó fogalommá vált: használjuk unos-untalan. Egy idő után azonban kénytelen-kelletlen tudomásul vettük: van begyűrűzés, annak ellenére,' hogy nem beszélünk róla. Visszaemlékezve azokra a gazdasági rádióműsorokra: meg sem közelítették a mostaniakat. Szomorú iróniával írhatnánk azt is: könnyű a jelenlegi helyzetben jó adásokat készíteni, hiszen nem kell más, mint égy beszélgetés valamelyik adóügyi szakemberrel, s ha van rá , mód, még a telefonos kérdésekre is válaszoljon; az emberek nagyon szeretik, ha kérdezhetnek. (A héten a Napközben követte ezt a gyakorlatot, hallgatottsága bizonyosan föl is szökött, s indokoltan, mert bebizonyosodott: nagyon sok homályos pontja van még az új adótervezetnék.) A jó gazdasági műsor amellett valamelyest ki is kell tekintsen, mintegy bizonyítva: másutt is van éppen elég baj, nemcsak nálunk. Van abban ugyanis valami megnyugtató, hogy ha értesülünk róla, hogy bizonyos országoknak még több adósságuk van, mint nekünk vagy — még inkább — büszkeséggel tölt el bennünket’, hogy akadnak országok, amelyeknek gazdaságunk mintául szolgál'. Az Index világgazdasági magazin például nagyon jó kitekintést ad a világ gazdaságára, s a figyelmes hallgató rádöbben: a legnagyobb országok gazdaságai is útkeresés közben vannak. A régi műsorokban keveset vagy alig hallottunk a szovjet gazdaság eredményeiről, problémáiról. Most innen is számtalan információt kapunk. Tulajdonképpen nem is nagyon múlhat el gazdasági kérdésekkel foglalkozó műsor úgy, hogy ne esnék szó a szovjet gazdaság valamelyik részterületéről. A nyíltabb információk sokasodásával párhuzamosan természetesen megnőtt az emberek érdeklődése is a gazdaság kérdései iránt. Tizenöt évvel ezelőtt jószerével még csak a szakemberek foglalkoztak olyan kérdésekkel, amelyekről ma már minden magyar dolgozónak saját véleménye van. Mindez magyarázható azzal is, hogy a megnehezült viszonyok miatt az emberek életükben is érzékelik, mit is jelent a gazdasági nehézség, az infláció, de bizonnyal szerepe van ebben a műsoroknak is. Az ok-okozati összefüggések föltárásával, a háttérinformációk közlésével kialakult egy új helyzet, s ebben a helyzetben már komolyabb közgazdásági ismeretekkel rendelkeznek az emberek, megváltozott szemléletük pedig hatással van a munkájukra, életvitelükre is. Még vitakultúránk is lépett előre valamit, hiszen ma már nevetséges az a vélemény, amely egyetlen javaslattal akarja megoldani összes problémánkat. A köz- tudatba is az épült be, hogy rendkívül bonyolult tényezők befolyásolják minden ország gazdaságát. Igaz viszont az is, hogy nem elég beszélni nehézségeinkről, ám a bajok, hibák fölfedése segíthet is, hogy kijavíthassuk őket. S ebben segítségünkre lehetnek a rádió gazdasági műsorai is — őszinteségükkel, szókimondásukkal. Varga István rÉvnyitó a tanítóképző főiskolán Zoltán, a főiskola szakszervezeti bizottságának elnöke köszöntötte az ötven évvel ezelőtt végzetteket, Leitner Sándor pedig átadta a vasdiplomákat. A kitüntetettek között volt Gadányi György. is (képünkön), aki a Kaposvári Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékéről az ének-zene szakcsoport vezetőjeként ment nyugdíjba. Ezt követően a vasdiplomásoknak a gyakorló általános iskola tanulói adtak kedves műsort, és virággal köszöntötték az ünnepeiteket. Hétfőn megkezdődik az oktatás a tanítóképző főiskolán, a „gólyák” szakkollégiumba felvételiznek. Hamarosan pedig majd a mezőgazdasági munkán nyílik lehetőségük arra, hogy jobban megismerjék egxmást. A könyvek sorsa — Fonyódon A brit iskolareform k világpiaci versenyképesség — mondják szakértők — attól is függ, milyen egy országban az oktatás szintje. Nagy-Britanniában Margaret Thatcher miniszterelnök az ősszel a parlament elé terjeszti „nagy oktatási reformtervezetét", amellyel megpróbálják emelni a brit* iskolák egykor oly irigyelt színvonalát. A reformra minden bizonnyal szükség is van. A londoni King’s College például most végzett összehasonlító felmérést angol és nyugatnémet 15—16 éves, iskolát befejező fiatalok között matematikából. A nem a legtehetségesebb fiatalok, által készített matematikadolgozatokból kiderült, hogy az angol tanulóknak alig egynegyede képes tizedes törteket összeszorozni, általában messze le vannak maradva nyugatnémet társaik mögött. A reform szükségességét támasztja alá az is, hogy míg Japánban az általános iskolai tanulók többsége magasabb iskolákban folytatja tanulmányait, addig Nagy- Britanniában 16 éves kor után kevesebb mint egyhar- maduk tanul csak tovább. az, amit nem. Ha egy nebuló nem tud előre lépni, kellő eredményt felmutatni, az iskolától függ majd, hogy milyen eszközökkel próbál segíteni neki — hangoztatja a tanulmány, amelynek egyik készítője Kenneth Baker oktatásügyi államtitkár. Mint mindenütt, Nagy- Britanniában is sokan és sokféleképp bírálják az oktatási reformjavaslatokat. A konzervatív kormányzat reformtervezetében általában elfogadják az egységes és kötelező tananyagra vonatkozó javaslatot — tehát azt, hogy ne tanítsanak minden iskolában mást, amit ők jór nak látnak —, ugyanakkor széles körű ellenzés nyilvánul meg a központilag kidolgozott tesztvizsgák rendszerével szemben. A szülők egy része attól fél: a gyerekeket ez majd arra ösztönzi, hogy kizárólag a vizsgákra való felkészülésre összpontosítsanak, s felhagyjanak a kreatív tanulással. Thatcher asszony bírálói azt mondják, hogy a miniszterelnök asszony a tervezetet sokkal inkább politikai célokra, semmint az oktatás szintjének tényleges emelésére akarja használni. „A kormányzat el akarja nyomni a helyi hatóságokat, és ennek eszköze ez az oktatási reformterv is” — mondják a liberális párti ellenzékiek. A Tanárok Országos Szakszervezete pedig azzal vádolta meg az oktatásügyi minisztert, hogy a tervezettel „diktátori befolyást próbál szerezni magának a tantervek fölött”. Az országos tesztvizsgák várhatóan nagy különbségekre vetnek majd fényt egyes vidékek, iskolák és tanárok között anélkül, hogy figyelembe vennék a szoci.á- lis-környezeti meghatározottságokat, a hátrányos helyzeteket — szól a legmegalapozottabbnak . látszó ellenvélemény. Ám Baker szerint nincs félnivaló, a reform „csupán ösztönzést ad majd a színvonal emeléséhez, nem jelent semmiféle kényszert". Az oktatási reformtervezet vitája a parlamenti előterjesztéssel várhatóan csak erősödik. Ám azt megítélni, hogy a reform valóban emeli-e az oktatás szintjét Nagy- Britanniában, ténylegesen csak akkor lehet, ha már néhány év eltelt a bevezetése után. ben ugyancsak a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kezelésében, majd mint önálló üzlet, de az két éve bezárt. Meghalt a két öreg, aki ott árusított, az épület pedig magánkézben van. Maradt tehát a pavilon, tizenkét négyzetméternyi területén több ezer — több millió forint értékű — kötettel. Ad-“ dig, amíg a könyvterjesztést meg tudták oldani egyetlen biciklivel — és száz emberből ha egy vásárolt könyvet naponta. Akkor talán még ez a bolt is sok volt. S csak idényszerűen üzemelt, nyáron. Az igények azóta jócskán megnőttek. Gál Albert- né egymillió forintot forgalmaz egy évben, és az üzlet egész évben nyitva tart. Papp Magda, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat siófoki elosztójában dolgozik. Kicsit keserűen mondja, hogy évek óta tárgyalnak már a fonyódi tanáccsal arról, hol és hogyan kaphatnának a könyvek rangjához méltó helyiséget. Ajánlottak is nekik épületeket, de vagy az állaguk, vagy az értük fizetendő összeg nem felelt meg a Művelt Népnek. Gál Albertné egy hónap múlva, húszévi munkaviszony után nyugdíjba megy. Talán már nem is érdekli annyira, mi lesz az üzlet sorsa. De vajon érdekli-e a fonyódi tanácsot, hogy lesz-e valódi könyvesbolt Fonyódon? r Féltem, hogy sokféle gondjuk között ez csak huszadrangú kérdés. Öröm volt hallani, hogy nem így van. Varga Magdolna, az igazgatási csoport előadója elmondta: még egy hete sincs, hogy az Ady Endre utcában két épületben is fölméréseket készítettek a műszaki osztállyal, vajon alkalmasak-e a helyiségek könyvesboltnak. Mindkét épületben a lakók tárolóhelyiségeit alakítanák át. A tüzelőtárolóra — mivel gázfűtés van már a házban — elvileg nincs szükség. Ahhoz azonban, hogy a tanács saját céljaira használhassa ezeket a helyiségeket, a lakók beleegyezése is kell. A közeli jövőben tárgyalnak majd velük. Reméljük, sikerrel. Klie Ágnes Tegnap a Kilián György Városi Művelődési Központban tartotta tanévnyitó ünnepségét a Kaposvári Tanítóképző Főiskola. Az 1987— 88-as tanévben a nappali tagozaton kétszáztíz elsős kezdi meg tanulmányait, hogy három év múlva a diploma birtokában a katedrára állhasson. Az ünnepség szónoka, Leitner Sándor főigazgató köszöntötte az. új hallgatókat, valamint a vendégeket. Rövid tájékoztatást adott a főiskola múlt évi munkájáról, kiemelve, hogy az intézmény növekvő tekintélyét jelzi a tény: tavaly több országos rendezvénynek adott otthont. Kaposváron rendezték meg például az országos tudományos diákkör tantárgypedagógiai szekcióüléseit, itt találkoztak hazánk egyetemeinek és főiskoláinak hallgatói egy vizuális tábor keretében. Az ünnepi beszédet követően az elsőévesek fogadal- . mat tettek, majd a íjégi szokás szerint a főigazgató kézfogással hallgatóvá fogadta őket. hagyomány az is, hogy ilyenkor a tanítójelöltek évnyitóján a pedagógusszakszervezet vas- és gyémánt-, valamint rubindiplomával tünteti ki azokat, akik hat- vatöt, illetve ötven éve szereztek tanítói. oklevelet. A tegnapi ünnepségen Takács Gál Albertné egyszerűen sírva fakad, mikor arra kérem, beszéljen nekem a munkakörülményeiről. — Nyugdíj előtt állok — mondja —; én már nem akarok semmi bajt. Harminc éve élek ebben a községben, sokan és sokat segítettek. Várjanak egy kicsit ezzel a cikkel! Elvileg lehetne várni, hiszen a fonyódi régi pavilonsorban már huszadik éve üzemel a nagyközség egyetlen könyvesboltja, s eddig senki sem emelt szót a méltatlan körülmények ellen. Volt, természetesen egy másik könyvesbolt is, kezdetNéplap 1987. szeptember 5., 'szombat RÁDIÓSZEMLE Időgéppel a képzőművészetben A kormány nemrég nyilvánosságra hozott néhány előkészítő tanulmányt és előterjesztést, amelyek részletezték a tervezett új tantervet. Része ennek, hogy az iskolák — ha a szülők akarják — a helyi hatóságok ellenőrző hatásköre alól közvetlenül a' kormányzat hatáskörébe kerülhetnek. A tervezet szerint minden 5 és 16 év közötti gyerek—Nagy- Britanniában ez az iskola- köteles kor — kötelezően tanul majd angolt, matematikát és természettudományos tárgyakat. Emellett egy idegen nyelv, műszaki ismeretek, történelem, földrajz, művészettörténet, zene és testnevelés alkotná a többi „alapvető tantárgyat”. Országos tanácsokat hoznak létre annak meghatározására, hogy egy-egy osztályban mit tanítsanak a gyerekeknek, valamint azt, hogy mit kell tudniuk 7, 11, 14 és 16 éves korukban, központilag kidolgozott teszt* szerű vizsgafeladatok megoldásával ellenőrizve tudásukat. A vizsgák eredményeit nyilvánosságra hozzák, hogy kiderüljön: mi az, amit elsajátítottak a tanulók és mi Ez a címe annak a művészettörténeti kalauznak, amit Schenk Lea írt nyolc éven felüli gyerekeknek. S bár köztudomású, hogy színvonalas a gyermekkönyv-'kiadásunk, ezt a kötetet csak felsőfokú jelzőkkel jellemezhetjük. A Móra kiadó olyan könyv kiadását vállalta föl, amelyet a gyerekeken kívül a felnőttek is örömmel lapozgathatnak. A szerző Lurkó és Csupaszem (a két szereplő) segítségével végigkalauzolja az olvasót a képzőművészet történetén a főbb műalkotás-csoportokig. Színes ábrák, fotók és Kálmán István magyarázó vázlatai ismertetik meg az olvasót a képzőművészet formanyelvével, a kompozíció fogalmával, a vonal és foltképzés technikáján át egészen a színelméletig. A festészet, a szobrászat és az építészet kialakulását, technikáját úgy mutatja be a szerző, hogy közben „időgéppel” képzeletbeli KÖNYVESPOLC utazást teszünk az egyes mű- vészettörténeti korokban. A festészet kezdeteitől, az altamirai bölényrajzoktól a jellegzetes egyiptomi emberábrázolásokon és a reneszánsz kibontakozásán át eljutunk századunk absztrakt, leegyszerűsödött formáihoz. A felsorakoztatott példákban szerepel Brueghel, Rembrandt, Cézanne, Monet, Braque és Arp is. A szobrászatban végigkísérhetjük, hogyan alakultak át a merev, fennséges egyiptomi szobrok — egyre mozgalmasabbá, könnyedebbé válva —, s hogyan tudta a művész az emberi érzelmeket is kőbe faragni, hogy végül ebben a században megfogalmazhassa legelvontabb gondolatait is. Henry Moore és Schöffer alkotásai mellett Verocchio Bransuci, Rodin és a Kolozsvári testvérek alkotásai jelzik az egyes korokat, irányzatokat. Az építészet fejlődésénél a szerző a célszerűség és a téráthidalás problémája köré csoportosította mindazt, amivel meg akarta ismertetni fiatal olvasóit. Tartalmi és formai szempontból is igényesen megmunkált könyvet adott a gyerek kezébe. A kötet végén található a képek jegyzéke, s feltünteti azt is, hogy az egyes alkotások a világ mely múzeumaiban láthatók. Apró figyelmesség ez, s idejekorán megtanítja a gyerekeket a komolyabb könyvek használatára. Sokat segíthet ez a mű pedagógusoknak a rajztanításban, s abban, hogy az időben és jól elkezdett vizuális nevelés révén a tanulók gondolkodóbb, a képzőművészeti alkotásokat jobban megértő felnőtté váljanak. Bendi Éva /
