Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
1987. szeptember 5., szombat Somogyi Néplap 3 Szárított almadara Vétőről A gyümölcsfafeldolgozás haszna ,,A fejlesztéseket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összpontosítani." (Az MSZMP Köz ponti Bizottságának július 2-i állásfoglalásából.) A számok önmagukért beszélnek: a múlt évi gazdálkodási nyereség kedvező alakulásában — 181,5 millió forintos termelési érték mellett 10,2 milliós nyereségre tettek szert — a feldolgozás, de mondhatjuk úgy is, hogy az élelmiszeripari termelés — döntő szerepet játszott a vései Új Élet Termelőszövetkezetben. S amit elkezdtek — és azóta évről évre bevált — folytatják: most is nagy munkák folynak a még jövedelmezőbb végtermék-hasznosítás végett. Az épülő üzemben almaléből sűrítményt állítanak majd elő, s a terméket exportra szánják. Balogh József főkönyvelővel és dr. Sólyom János jogtanácsossal arról beszélgettünk, mi késztette a szövetkezetei arra, hogy a gyümölcstermesztés mellett a feldolgozóipari tevékenységbe is belevágjon. — Gazdálkodásunkban meghatározó szerepe van a gyümölcstermesztésnek. Tavaly például 196 hektáron majdnem 6000 tonna almánk termett, ennek a mennyiségnek jóval több mint a felét exportáltuk. — Az elmúlt években gondjaink voltak a termés értékesítésével. Ezért és az ipari célra szánt alma elhelyezési nehézségei miatt úgy döntöttünk, hogy kialakítjuk a feldolgozás vertikumát. A program első szakaszában — három évvel ezelőtt — elkezdtük a léüzem építéséi, 1985 őszén megindult a termelés, és már az első évben 26 ezer liter almalevet préseltünk ki. Tavaly nyáron hozzáláttunk az üzem bővítéséhez : lízingszerződéssel egy Bellmer típusú szalagprést szereztünk be az NSZK-ból, s így a múlt évben a két préssel együttvéve már 42 ezer liter almalevet állítottunk elő ... Itt sem álltak meg. Hogy a mellékterméket, az almatörkölyt is hasznosítsák, jó egy évvel ezelőtt belekezd- tek egy forgódobos törkölyszárító építésébe, és szeptember végére végeztek is a munkával. Meglepő gyorsasággal követte az elhatározást a megvalósítás! A gyártmányt, a szárított almadara teljes mennyiségét öt évre lekötötte egy NSZK-beli pektingyár. S még a legértéktelenebb melléktermék, a cefre se megy veszendőbe: pálinkát főznek belőle, s helyben palackozzák. Hogy a kép teljes legyen: a múlt év első felében gyümölcsvelő-üzemet alakítottak ki, onnan az év végéig 200 tonna barackvelőt és ugyanennyi almavelőt adtak a kereskedelemnek. Lépcsőzetesen jutottak tehát előbbre, s léptek túl a félkész termék értékesítésén. S — Időközben változtak a piaci igények, bővültek az elhelyezési lehetőségek, így áttértünk a gyümölcs késztermékké való feldolgozására, a rostos gyümölcsitalok készítésére. Szövetkezetünk tagja lett a Skála Mestercoop gesztorságával alakult Integrált Termelői Italautoma- ta-forgalmazási Rendszernek, ' s ez év tavaszán elkezdtük a rostos gyümölcslé palackozását félliteres üvegekbe. Őszi- és kajszibarackkal, meggyel és almával indultunk, ezek az üdítőitalok Fructus márkanévvel kerültek kereskedelmi forgalomba... Azóta ötliteres üvegeket is töltenek. Alapanyagként barackot s lényerésre almát vásárolnak is, partnereik között van például a Baki Állami Gazdaság, a Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát. Az almaié egy része a Nagyatádi Konzervgyárba és a Pannonvinhez kerül — az atádiakkal hosszú távú szerződésük van, s évi mintegy 3 ezer tonna almalevet szállítanak a konzervgyárba Jelenleg naponta — két műszakban — 10—12 ezer félliteres palackot töltenek meg, de ennek a mennyiségnek a kétszeresére lenne igény. Szállíthatnának például Csehszlovákiába is, de a belföldi szükséglet kielégítését is alig győzik. — Átvesszük a lakosság szilvatermését, hullóalmáját is a körzetből, és a környező áfészektől. Az idén már meggyet is vettünk tőlük. A rostos ivólevek választéka tovább bővül szilvával, körtével, vegyes gyümölcsökkel, sőt trópusi gyümölcsökkel ízesített ivólevekkel is. Az idén a néhány hektárnyi csicsóka terméséből is — az almafeldolgozásnál A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Benépesültek a somogyi iskolák. Megyénk történetében először rangos eseményként az országos tanévnyitót is itt tartották a barcsi új gimnázium átadásakor. Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntőjében a tanév új feladatairól beszélt. A miniszteri látogatás hétfőn Kaposváron folytatódott, ahol Köpeczi Béla a megyei oktatási és művelődési hely- z'etről is áttekintést kapott, majd megvitatták a feladatokat. Hétfőn tartották a tanévnyitó ünnepséget az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán. Itt Horn Péter akadémikus, az állattenyésztési kar dékánja beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy a felelős, pontos emberi tevékenység kapjon érdemi elismerést. Másik felső- oktatási intézményünkben, a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán tegnap volt a tanév hivatalos megnyitása. Fontos a pontos munka — ez jellemzi ma mezőgazda- sági üzemeink tevékenységét. Kedvez az időjárás és a talaj is az őszi munkáknak. Folyik a silókukorica betakarítása, több gazdaságban repcét vetnek, a talajt készítik elő az őszi vetésekhez. Útjainkon találkoztunk jó időben bízó mezőgazdákkal, akik most vetettek, keverték a silótakarmányt. Hangosak már a gyümölcsösök is: diákok segítik megyeszerte a betakarítást. A héten Somogy rangos események sorozatának adott otthont. Szerdán az NDK legfelsőbb bíróságának elnöke látogatott megyénkbe, s a jogászokkal • folytatott élénk eszmecseréből kiderült, sok hasonló gond foglalkoztatja a magyar és az NDK-beli bírókat, például a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma hogyan csökkenthető, valamint hogyan lehetne a bírósági eljárásokat egyszerűsíteni. A héten ülést tartott a megyei pártbizottság: a Központi Bizottság gazdaságitársadalmi kibontakozási programjából adódó megyei feladatokat vitatta meg és széles körű eszmecsere után egyhangúlag elfogadta a továbblépés szempontjából rendkívül nagy jelentőségű dokumentumot. A somogyi képviselőcsoport csütörtöki ülésének napirendjén az adóreform tervezete volt a fő téma; a bonyolult kérdéskört alaposan megvitatva készültek az Országgyűlés 3 vagy 4 napos őszi ülésszakára. Megújulás, átalakulás, reform — egyre erősödik a gazdasági kibontakozás társadalmi igénye. Az egyes területek felelős vezetői tartanak rendre hasznos megbeszéléseket. Ilyen tanácskozás zajlott le szerdán a megyei tanácson is: dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár egyeztette a soron levő feladatokat a megye vezetőivel. Kaposváron a Technika Házában pedig a vállalati belső irányítási rendszer korszerűsítéséről rendeztek vitát a nyári akadémia során. Többnapos kiemelt rendezvénynek adott otthont az agrártudományi egyetem dé- nesmajori telepe is: a szarvasmarha- és juhte- nyésztési napok eseménysorozatának. Békés József használt technológiával — sűrítményt készítenek, s a terméket szörpként vagy őrleményként kívánják forgalomba hozni. Hernesz Ferenc PRACK ÉVA (1930—1987) Prack Éva 1930. február I-jén , Budapesten munkáscsaládban született. Az általános iskola elvégzése után tanári oklevelet szerzett. Korán bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. 1949-től Szenyér általános iskolájában tanított, s tevékenyen részt vett a népművelési és mozgalmi munkában. 1953- tól az MSZBT marcali járási titkára volt. 1957-ben részt vett a párt és a KISZ újjászervezésében. Ezt követően a marcali járás úttörőtitkáraként tevékenykedett, majd 1966—1976 között a marcali járási pártbizottság munkatársaként dolgozott. Munkája mellett nagy gondot fordított szakmai, politikai továbbképzésére. Magyar— történelem szakon diplomát, majd a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemen főiskolai politikai végzettséget szerzett. 1976-tól a mezőgazda- sági főiskola marxizmus— leninizmus tanszékén adjunktusként tudományos szocializmust oktatott 1986. decemberi nyugdíjba vonulásáig. Oktató-nevelő munkáját nyugdíjasként is folytatta. Mozgalmi és pedagógiai munkáját KlSZ-érdemérem- mel, Kiváló, Munkáért miniszteri kitüntetéssel, valamint a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el. Becsülték elkötelezett közösségi munkájáért, szerették közvetlen, segítőkész egyéniségéért. A világ és hazánk agrárgazdaságáról Megteremtik az érdekeltségi rendszert Augusztus 31-től szeptember 4-ig Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőben tanácskozott az V. európai agrárközgazdasági kongresszus, amelyre — nyitottsága és a nagy érdeklődés miatt — Amerikából, Afrikából, Japánból, sőt Ausztráliából is érkeztek szakemberek, Az egyik magyar résztvevőt, Csendes Bélát, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatóját kértük meg beszélgetésre. — A hatvanas évek közepén úgy tanultuk, hogy Magyarország agrár-ipari országból ipari-agrár országgá fejlődött. Az utóbbi időszakban azonban ezt a megállapítást sokari megkérdőjelezik. ön szerint mi a helyzet? — Azt hiszem, hogy az ipari-agrár ország a helyes kifejezés, ha a termelés arányát, a népgazdaságon belül foglalkoztatottakat tekintjük. Ugyanakkor a mező- gazdaságnak a konvertibilis-exportból egynegyedes a részesedése. A rubelelszámolású külkereskedelemben is nagy a mezőgazdaság részesedése. Sokan gondolhatják ezek után, hogy egy ipariagrár országnál ez nem éppen jellemző. Ez is érzékelteti, hogy iparunk nemzetközi versenyképességét tovább kell javítani. Jelenleg olvan ipari-agrár ország vagyunk, ahol a népgazdasági szempontból döntő devizaforrások megszerzésében az iparnak még sok a teendője. Az is természetes lehetne, hogy egy ipari-agrár országban az ipar megfelelő színvonalú gépekkel, eszközökkel látja el a mezőgazdaságot. Ezzel szemben termelőeszközeinknek mintegy a fele importból származik. Az utóbbi időben elismerésre méltó javulást tapasztaltunk, de a hazai ipar továbbra sem tudja a mezőgazdaságot kellően ellátni. Hazánk adottságai miatt mindig szükség lesz a mezőgazdaság fejlesztéséhez import eszközökre, de a jelenlegi hazai arányok és a korszerűség tekintetében is sok még a tennivaló. A kongresszus egyik tanulsága éppen az, hogy a mezőgazdaság gondjainak megoldásá- ’ hoz még nagyobb szükség lesz korszerű felszereltségre. — Hol tart a magyar agrártermelés európai, illetve világviszonylatban? — A kongresszus megnyitásakor Vóncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter számszerűen jellemezte a magyar mezőgazdaságot. A föld mezőgazdasági területének durván 0,15 százalékát foglalja el a magyar mezőgazdaság, a világ termeléséből való részesedésünk pedig csaknem 0,3 százalék. Az egy lakosra jutó gabonatermelésben a világ első öt országa között vagyunk. Ha az egy főre jutó hústermelést tekintjük, ott még jobb a helyzet, s ezek nagyszerű eredmények. Azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság néhány főbb termék termésmennyiségét, hozamát tekintve a világ élvonalába tartozik. Nem ilyen szépek az eredményeink a zöldséggyümölcs termelésben. és nem ennyire jók a magyar állattenyésztés hatékonyságát tekintve sem. Az elmúlt harminc évben a mezőgazdaság teljesítményei világ- viszonylatban is elismerésre méltóan fejlődtek, ugyanakkor egyes területeken további teendőink vannak. — Szerdán a mezőgazda- sági üzemekben tett látogatásunk során sokan meglepődve tapasztalták, hogy milyen magas színvonalú a termelés, dicsérték egyes műszaki megoldásainkat. Nagyon tetszett, hogy a szövetkezetekben, állami gazdaságokban őszintén és hozzáértően nyilatkoztak a vezetők, s feltárták nehézségeiket is. Ügy hiszem, nemcsak a konferencia magyar előadásai, hanem az üzemlátogatások is gyarapították a magyar mezőgazdaság hírnevét. — Miben segíthetett ez a kongresszus, van-e látható, mérhető haszna? — E néhány nap megerősített bennünket abban a hitben, hogy a Központi Bizottság kibontakozási programja jó irányban jelöli meg a mezőgazdasági teendőket. A viták, beszélgetések, előadások azt tükrözik, hogy a mezőgazdaságnak Európában — így Magyarországon is — az eddiginél gyorsabban kell alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz. Kicsengett a hozzászólásokból, hogy a piacorientáltságot megadni nem a támogatásokkal, hanem a mezőgazda- sági árpolitikával kell. A szovjet, a magyar és a lengyel előadók egybehangzóan foglaltak állást abban: a mezőgazdaságban a belső érdekeltséget a belső irányítást olyanná kell formálni, hogy a szövetkezeti tagok egyéni kezdeményezése, vállalkozási kedve és vagyonér - dekeltsége jobban érvényesülhessen. A piac hatásai nem állnak meg a szövetkezet határánál, hanem beszivárognak az egyénekig, és a mezőgazdaságban dolgozó embereket közvetlenül teszik érdekeltté a szerkezet- váltásban, a hatékonyságváltozásban, a minőségjavításban. Gy. L. Magyar technológia szovjet gyárak rekonstrukciójához A Pannónia—Csepel Külkereskedelmi Vállalat a napokban újabb két szovjet ruhaipari üzem rekonstrukciójához szükséges technológia szállításáról kötött szerződést a Technoimport Külkereskedelmi Egyesüléssel. A mintegy négymillió rubel értékű megállapodás kapcsolódik a korábban létrejött kormányközi együttműködési szerződéshez, amelynek alapján a magyar iparvállalatok részt vesznek a szovjet gyárak, üzemek kapacitás- bővítő fejlesztéseiben, felújítási programjaiban. A Pannónia eddig is vállalkozott hasonló feladatokra. Tbiliszibe és Lvovba már szállítottak textilipari berendezéseket és gyártósorokat. Most ismét egy Tbilisziben, illetve Bakuban levő ruhaipari kombinát megrendelésének tesznek eleget. Mindenekelőtt felmérték a helyi gyártási kultúrát, az igényeket, majd elkészítették a rekonstrukciós tervet. Egyebek között szabászberendezéseket, gombfelvarró gépeket, vasalóautomatákat szállítanak majd partnereik részére. A .korszerűbb termelés beindításához elkészítik a gyártandó női, férfi- és gyermek- ruhák, kabátok modelljeit is. Vállalkoznak a szovjet szakemberek helyszíni kiképzésére, a beruházás idején pedig a komplett szerelésvezetésre. A pontos, jó minőségű munka érdekében a Pannónia ipari gyártópartnereivel — mindenekelőtt a Május 1. Ruhagyárral és a Csepel Művek Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalattal — közös érdekeltségen alapuló, társasági szerződést kötött. A külkereskedelmi vállalat most további 8 hasonló munkára adott be ajánlatot a szovjet partnernek, s tárgyalnak a szovjet cipőgyárak korszerűsítési programjaiba való bekapcsolódásról is. Ez utóbbiak műszaki egyeztetései már befejeződtek, s rövidesen megkezdődnek a kereskedelmi tárgyalások.
