Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek / Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIII. évfolyam, 209. szám Ara: 2,20 F* 1987. szeptember 5., szombat Tanácskozott a SZOT elnöksége Szeptember 11-re összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A tes­tület áttekintette a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozást szolgáló folyamatokból a kö­zeljövőben a mozgalomra há­ruló tennivalókat. A napi­rend keretében tájékoztató hangzott el az 1988. évi nép­gazdasági tervezőmunka idő­szerű kérdéséiről. A tanács­kozáson elhatározták, hogy a SZOT elnöksége a követke­ző időszakban rendszeresen kijelöli azokat a feladato­kat, amelyek révén biztosí­tani tudja a szakszervezetek aktív résztvételét a megúju­lási törekvések segítésében. Az elnökség a továbbiak­ban megtárgyalta és jóvá­hagyta a SZOT középtávú költségvetésének 1988-ra vo­natkozó kiegészítésére tett előterjesztést. Ezúttal is fel­hívta az osztályok, intézmé­nyek, iparági-ágazati szak- szervezetek figyelmét a ta­karékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek betartásá­ra. A tagság észrevételei alap­ján az elnökség az eljárás egyszerűsítése érdekében módosította a szülési és te­metési segélyek kifizetésé­nek rendjét. Határozatot hozott a tes­tület a szakszervezeti moz­galom sajtónyilvánosságának fejlesztésére is. A doku­mentum kimondja: a szak- szervezetekről szóló valóság­hű, árnyaltabb és szélesebb körű tájékoztatás feltételei­nek megteremtése érdekében a sajtónyilvánosság biztosí­tása, növelése minden tes­tület, tisztségviselő, aktivista feladata és kötelessége. A SZOT elnöksége szep­tember 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának soronkövetkező ülé­sét. PANNÓNIA '87 SZÖVETKEZETI SZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJA HARKÁNYBAN Harkányban pénteken be­fejezte munkáját az országos szövetkezetpolitikai fórum, amelyet Pannónia '87 elne­vezéssel a tizennyolcadik alkalommal rendezett meg a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat. A találkozón a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek — száznál több vezető szakembere vett részt. A tanácskozás középpontjá­ban a gazdasági-társadalmi kibontakozási program szö­vetkezeti feladatai álltak. A fórumon rámutattak: a szövetkezeti mozgalom ha­talmas erőt képvisel társa­dalmunkban, s ezt az erőt fel kell szabadítani, hogy a maga' teljességében segíthes­se a kibontakozási progra­mot. A párt állásfoglalásá­nak megfelelően megszünte­tik az állami monopóliumo­kat és így a szövetkezetek lehetőséget kapnak egy sor új tevékenységre. Erre már Magyar mezőgazdasági létesítmények Egyiptomban Az AGROBER, amely 1980 óta van kapcsolatban az egyiptomi mezőgazdasági termelőkkel, újabb létesít­mények beruházási munkáit vállalta el. Külkereskedelmi vállalata, az AGROINVEST további tárgyalásokat folytát gépek és különféle mezőgaz­dasági berendezések értéke­sítéséről. Legutóbb az egyiptomi No- ba farmon épült fel egy há­romezer anyaállatos nyúlte- lep. Ez a beruházás jelzi, hogy a magyar nyúltenyész- tési-tartási technológia mind­inkább elterjed Egyiptom­ban. Az első próbálkdzás 1984-ben történt: sikeréhez az ottani szakemberek egv része nem főzött túlságosan nagy reményeket, lévén, hogy a nyúl nagyüzemi te­nyésztésével ott nem foglal­koznak. A kísérleti telep azonban kitűnően bevált, kétszáz anyaállattal jó te­nyésztési eredményeket ér­nek el azóta is, és ez meg­nyitotta az utat az újabb szerződésekhez. Tízezer anyás farmot létesít a AGROBER a megrendelések nyomán;ez lesz a Közel-Kelet legna­gyobb ilyen létesítménye. Takarmánykeverő üzem, vá­góhíd, hűtő-tároló' és víz­tisztítómű is tartozik majd hozzá. Az egyiptomi halászat fejlesztésében már régebbi keletűek a kapcsolatok; 1980- ban az Egyiptomi Mezőgaz­dasági Minisztérium Halá­szati Hivatala rendelte meg az első két halkeltető léte­sítményt, amelyet San el- • Hagarban és Saft Kaledtoan helyeztek el. A létesítmények szintén megnyerték az egyiptomi szakemberek tetszését, s en­nek nyomán — az ottani Öntözési Minisztérium — megbízásából Asszuán térsé­gében került sor újabb fej­lesztő vállalkozásra. A leg­újabb szerződés alapján a magyar vállalat öt konténe­res halkeltetőt szállít majd Egyiptomba. most fel keld készülniük. Ugyanakkor a mozgalomnak meg kell őriznie, tovább kell erősítenie a sajátos ember­közelségét, ami egyik forrá­sa a szövetkezetek sikerei­nek. A tíznapos szakmai prog­ram során széles körű esz­mecserét folytattak a szö­vetkezeti kapcsolatrendszer fejlesztéséről, a belső de­mokrácia tartalmi gazdagí­tásáról, az élelmiszerterme­lés megújításáról, az új bankrendszer és a külkeres­kedelem szövetkezeti vonat­kozású kérdéseiről. Ennek során a szövetkezeti vezetők arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy nem kell min­den ügyben központi utasí­tásokra várni, jobban ki kell használni a szövetkezetek önállóságát, rugalmasságát és kezdeményezőkészségét. Á Pannónia-találkozók ha­gyományainak megfelelően a fórum résztvevői a gyakor­latban is tanulmányozták a szövetkezeti élet mechaniz­musát. mégpedig nemcsak Baranyában, hanem Jugo­szláviában is. A magyar nemzetiségű Vörösmart köz­ségben ismerkedtek déli szomszédunk szövetkezeti mozgalmával. Megvitatták az adóreformról szóló törvényjavaslatot Ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága pénteken a Parlamentben - Cselőtei László elnökletével - ülést tartott. A testület Madarasi Attila pénzügyi államtitkár előterjesztése alapján megvitatta az általános fogyasztási adóról és a ma­gánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat. Az államtitkár bevezető­jében kiemelte: a törvény- tervezetek vitájában a Pénz­ügyminisztérium megítélése szerint— fokozatosan egyet­értés alakult ki abban, hogy szükség van az adózás gyö­keres megreformálására. A vitafórumokon jelentősen közeledtek egymáshoz az ál­láspontok, amelyekben mindinkább kifejezésre jut: társadalmi-gazdasági előre­haladásunkhoz lendületet adhat a két törvényjavaslat megvalósítása. Figyelmezte­tett arra: hibás az a szem­lélet, ami máris az adóre­formot teszi „felelőssé” a fogyasztói árak emelkedésé­ért. Ez a szemlélet téves, mivel az árak esetenkénti fölfelé mozgása gazdasági helyzetünkből adódik. Szólt arról, hogy éppen a gazda­sági kibontakozás várható a reform megvalósításától. Az adózásban egyébként olyan átalakítást terveznek, amely hosszú távra szól, és emiatt sem kerülhet bele az új rendszerbe olyan részlet, amely csakis a pillanatnyi helyzet alakulását veszi te­kintetbe és nem számol a távlatokkal. (A tervezett szociálpolitikai intézkedé­sekről a kormány csomag­tervet juttat el a képvise­lőkhöz, akik előzetesen ta­nulmányozhatják majd az adóreform végrehajtásának tervezett jogszabályait >;.) Az agrárágazat számára fontos, hogy az új adós'.ruk- túra tartalmazzon minden olyan elemet, amelynek ott helye van; félmegoldásokkal ugyanis — amint arra intett — nem mehetünk semmire. Ezek a gazdaságpolitikai el­képzelések megvalósításá­nak sikerét veszélyeztetnék. Madarasi Attila beszámolt arról, hogy a két törvény- javaslat hatásait illetően a Pénzügyminisztérium és a MÉM számításokat végezte­tett egyebek között 70 mező­Öszi zöldtakarmánynak kukoricát és napraforgót vetnek a szövetkezetben kéthelyi Aranykalász termelő­gazdasági nagyüzemmel. Az elemzések tapasztalatait, csakis úgy, mint a különbö­ző érdekvédelmi szerveze­tek, például a TOT véle­ményét is figyelembe vették a törvényjavaslatok kimun­kálásánál. Az előzetes érté­kelés szerint — ezt a mun­kát 600 nagyüzem adatainak figyelembevételével készítet­ték el —, arra lehet számí­tani, hogy a nagyüzemek zömében a nyereség nem romlik majd, ám lesznek olyan termelői körök, ame­lyek jövedelmei némileg csökkennek, de lesznek olya­nok is, ahol kiemelkedően emelkednek. Fontos, hogy az élelmiszergazdaságban is ru­galmasabbá válhatnak a vál­lalati döntések, lévén, hogy az általános jövedelemsza­bályozás a népgazdaságnak ebben az ágazatában is ér­vényesül; e tekintetben, mint ismeretes, jelenleg eltérések adódnak. A vitában többen olyan kérdéseket feszegettek, ame­lyek a törvények életbe lé­pése után esetleg hátrányo­sak lehetnek az agrárterme­lők számára. Az ipari ter­melői árak tervezett csök­kentéséhez több képviselő­nek is volt hozzáfűznivalója. Egyebek között az ide vonat­kozó előzetes számítási mód­szerek megbízhatóságát ele­mezték, és azt tették szóvá: milyen garanciák lesznek ar­ra, hogy ezek az árcsökke­nések ténylegesen megvaló­sulnak. A beruházási javak forgalmiadó-vissza térítésének ügyében — ezt a törvényja­vaslat szintén előirányozza —, arra figyelmeztettek: elő­állhat olyan helyzet, amikor a rendelkezés a termelők je­lentős körét sújtja, és visz- szafogja a beruházási ked­vet. A kedvezőtlen adottsá­gú üzemek helyzetének to­vábbi vizsgálatát is többen sürgették. Kiindulva altból, hogy a szabályozás megvál­tozása ennek az üzemi kör­nek a pozícióját serrjmi kép­pé n sem ronthatja tovább. Több hozzászóló megerősí­tette és támogatta a pénz­ügyi kormányzatnak azokat az erőfeszítéseit, amelyek ré­vén a jól dolgozó termelők számára akarnak előnyöket nyújtani, ellentétben a je­lenlegi adórendszerrel, amely a termelésben és a haté­konyságban jeleskedőket olykor méltánytalanul sújt­ja. Szóltak arról, hogy sze­rencsés lett volna az adóre­form kidolgozásának egybe­kapcsolása a bérreform ter­vezett intézkedéseinek egy­idejű megalapozásával, e komplexitás megvalósítása a jövőben feltétlenül elvár­ható a gazdasági szabályo­zástól. A bizottság ülésén a kis­termelők védelme mellett többen^ érveltek, kifejezve meggyőződésüket, hogy mi­vel erre a termelői körre a belső ellátás és az export szempontjából föltétlenül szükség van, nem alkalmaz­ható esetükben a jelenlegi­hez képest jövedelemcsök­kenést jelentő adózás. Annál is inkább, mert tevékenysé­gükben számos kockázati elem van, és rendkívül sok kétkezi munkával érik el eredményeiket. Nem tartot­ták kézenfekvőnek azt a megoldást sem, hogy tegyék kötelezővé a kistermelők té­teles elszámoltatását a fel­vásárló vállalatok adatai alapján. Az adatszolgáltatást azonban kérhetik majd, és beszerzett számláikkal ele­jét vehetik egy esetleges ké­sőbbi vitának. A hozzászóló képviselők csaknem mind­egyike hangsúlyozta: a két törvény végrehajtásánál szi­gorú ellenőrzésekre lesz szükség, megvalósításuk eredményessége jórészt ezen is múlik. A pénzügyi államtitkár válaszában kifejtette, hogy az illetékes adóügyi szervek jórészt már felkészültek a törvények végrehajtásával kapcsolatos munkák elvég­zésére. Az adózás terén foglalkoz­tatottak létszámát megkét­szerezik, de nem azért, mintha az új adórendszer növelné a bürokráciát. A vállalati körben föltétlenül áttekinthetőbb és egysze­rűbb lesz az új rendszer a jelenleginél, a többletmun­kát az adja, hogy az adó­ügyek száma jelentősen nö­vekszik. Elmondotta, hogy a termelői árak csökkentését árindexek szabályozzák majd, ezek véglegesítése fo­lyamatban van. Egy időben hét művelet Gazdaságosabb paradicsomtermesztés A paradicsomtermesztés költségeinek csökkentésére új típusú gépet fejlesztett ki a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete. A szlovák megren­delésre készült, egy időben 7 művelet elvégzésére szer­kesztett Kombi 'Tóm elneve­zésű berendezés sikerrel vizs­gázott a külföldi partnernél egy 100 hektáros kísérleti területen. A vetést megelőző talajmunkát kifogástalan mi­nőségben lehet vele elvégez­ni, ezáltal felgyorsul a csí­rázás, s a növény megerő­södik, még mielőtt a külön­féle betegségek rátámadná­nak. A kelés egyenletes: hek­táronként a szokásosnál har­madával kevesebb vetőmag­ra van szükség. Mindent egybevetve 10—20 százalék­kal mérsékelhetők a ter­mesztés költségei. Az új gép várhatóan a ha­zai gazdaságok érdeklődését is fölkelti, annál is inkább, mert az elmúlt években a magas költségek miatt csök­kent a paradicsomtermő fé­rőiét, a konzervgyárak ese­tenként alapanyag-gondok­kal küszködnek. Elsőként a Soroksári Paradicsomter­mesztési Rendszer alkalmaz­za jövő évtől a Kombi Tó­mat. Jelentkeztek már ve­vők Marokkóból. Kubából, s megrendeltek egy gépet Bra­zíliából is, ahol a paradi­csom mellett a hagyma és a gyökérzöldség termesztésé­ben alkalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents