Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-30 / 230. szám

2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 30., szerda Megkezdődtek a hivatalos magyar—osztrák tárgyalások KÖZÖS KÖZLEMÉNY Dr. Kenneth David Kaundának, a Zambiai Köztársaság elnökének a Magyar Képköztársaságban tett hivatalos látogatásáról Gicsz Károly és Franz Vranitzky az ünnepélyes fogadtatás során a himnuszokat hallgatja (Folytatás az 1. oldalról.) Kiterjedt kulturális kap­csolatainkat érintve elhang­zott: hazánk várhatóan 1988-ban vagy 1989-ben oszt­rák kulturális hétnek ad otthont, viszonzásaként az 1986-os ausztriai magyar kulturális napoknak. A dinamikusan fejlődő idegenforgalomról is véle­ményt cseréltek a plenáris tárgyaláson. A magyar tár­gyalócsoport tájékoztatta a vendégeket a ki-, illetve be­utazást könnyítő magyar in­tézkedésekről. Végezetül Grósz Károly elismerését fejezte ki azért a figyelemért, amellyel az osztrák kormány a Burgen- landban élő magyar népcso­port kulturális hagyomá­nyainak és anya nyel vének ápolását segíti. A plenáris ülést követően Grósz Károly és Franz Vra­nitzky a Parlament Kupola- csarnokában nyilatkozatot írt alá arról a közös szán­dékról, amely szerint meg­vizsgálják egy, 1995-ben Budapesten és Bécsben együttesen megrendezendő szakvilágkiállítás lehetősé­gét. Este Grósz Károly dísz­vacsorát adott Franz Vra­nitzky és felesége tisztele­tére a Parlament Vadász- termében. A vacsorán a mi­niszterelnök és a kancellár pohárköszöntöt mondott. Grósz Károly köszöntötte a vendégeket, s hangsúlyoz­ta: a mostani hivatalos tár­gyalás nagy jelentőségű ese­mény. a megbeszélések vár­hatóan újabb ösztönzést adnak együttműködésünk fejlődésének, s már a keddi tárgyalások is kifejezték, hogy a kapcsolatok szélesí­tésére irányuló szándék köl­csönös. — Magyarország és Auszt­ria jövője és a magyar— osztrák kapcsolatok fejlődé­se szempontjából egyaránt biztató körülmény, hogy a világban kedvező, a béke és biztonság, az államok kö­zötti békés együttműködés híveiben reményt keltő fo­lyamatok vannak kibonta­kozóban — mondotta a to­vábbiakban. — A két nagy­hatalom között először jö­het létre a nukleáris fegy­verek két osztályának fel­számolását tartalmazó meg­állapodás. — Tárgyalásaink során megelégedéssel állapítottuk meg, hogy álláspontunk a nemzetközi politika legtöbb kérdésében azonos, vagy egymáshoz nagyon közel áll. Magyarország és Ausztria helyzeténél, adottságainál fogva igen érdekelt az európai biztonság megszilár­dításában — hangsúlyozta. A megbeszélésekről szólva megállapította: a kétoldalú kapcsolatok az elmúlt évek­ben is szélesedtek, új ele­mekkel bővültek. E kapcso­latokat világszerte gyakran minősítik a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti békés együttműkö­dés nemzetközi kisugárzású példájának. Grósz Károly a továbbiak­ban szólt a gazdasági-társa­dalmi stabilizációs, illetve kibontakozási programról, majd arról, hogy gazdasági fellendülésünknek elenged­hetetlen feltétele a termelé­si szerkezet korszerűsítése. Mivel ismereteink szerint Ausztriában is vannak ha­sonló gondok, kézenfekvő­nek tűnik — mondotta —, hogy a gazdasági szerkezet átalakításával összefüggő feladatainkat megkíséreljük összehangolni. — Kapcsolataink építésé­nek útján számtalanszor vállalkoztunk olyan lépések­re, amelyek a kelet-nyugati viszonyban úttörő jellegűek voltak. Vállalkozó kedvün­ket igazolta az idő, a két or- szár együttműködésének fej­lődése. Szívből kívánom, hogy ezen az úton haladjunk tovább, közös erőfeszítése­ink szolgálják népeink ja­vát, csakúgy, mint az európai biztonság és együttműködés ügyét — mondotta a miniszterelnök, majd a szövetségi kancellár és felesége, az osztrák ven­dégek egészségére, az oszt­rák nép és az Osztrák Köz­társaság boldogulására. az országaink közötti gyümöl­csöző együttműködés továb­bi bővülésére, a népeink kö­zötti baráti kapcsolatok erő­södésére, a békére emelte poharát. Az osztrák kancellár vá­laszbeszédében köszönetét mondott a szívélyes fogad­tatásért, a vendégszeretetért. — Gyakran mondják, hogy az Ausztria és Magyarország közötti kapcsolatok az eltérő politikai és társadalmi rend­szerű államok viszonyában példaképpen állíthatók — folytatta. — E megállapítás mögött kemény munka, sok fáradozás rejlik. Mi mind­nyájan, akik ebben együtt­működtünk, büszkén tekint­hetünk eredményeinkre, ame­lyekkel nemcsak államaink közjavát, hanem — széles keretekben — az európai biztonságot és stabilitást is szolgáltuk. — Éppen a kétoldalú kap­csolatok problémamentessé­ge szolgálhat a további együttműködés alapjául minden területen, ahol kö­zös érdekeink vannak. A kétoldalú együttműködés új dimenziói alakulhatnak ki. olyanok, amelyek példaké­pül szolgálhatnak a kelet­nyugati kapcsolatokban. Olyan alkotó elképzelések sem hiányoznánk a közös gondolkodásból. mint az 1995. évi világkiállítás közös megrendezésének szándéka. A kancellár pohárköszön­tőjében kitért arra is, hogy a leszerelés kérdéseiben gyakran jutott közös állás­pontra a két ország. így Magyarország és Ausztria egyaránt pozitívan értékeli az Egyesült Államok és a Szovjetunió eredményes tár­gyalásait az európai közép­hatótávolságú rakéták le­szereléséről. A béke meg­szilárdításához, a feszültsé­gek csökkentéséhez és vala­mennyi leszerelési törek­véshez államaink közös biz­tonsági érdeke fűződik — hangsúlyozta. — Magyarország és Auszt­ria érdekazonossága megmu­tatkozott a bécsi találkozó keretében is, amely a töm­bök határain túlmenő kez­deményezéseket hívott élet­re. Ez az érdekazonosság öl­tött testet a találkozón tett közös javaslatokban, minde­nekelőtt a kultúra területén. Mindez a szó legjobb ér­telmében vett politikai prag­matizmus jele is: partnert ott kell keresni és találni, ahol ez a közös érdekeknek megfelel. Az e téren ta­pasztalt fejlődés egyszers­mind az európai kis és kö­zepes nagyságú államok erő­södő öntudatának a jele. Magyarország és Ausztria e dinamikus folyamat ..elő- harcosa" — hangoztatta Franz Vranitzky. Végezetül a kancellár Ká­dár János, Németh Károly és Grósz Károly egészségé­re. a kapcsolatok további sikeres fejlődésére emelte poharát. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter kedden fel­szólalt az ENSZ közgyűlésé­nek ülésszakán. Hangsúlyoz­ta, hogy a Magyar Népköz­társaság kormányának az ENSZ-alapokmány céljai­val, elveivel teljes összhang­ban álló politikája alapján küldöttségünk ezen az ülés­szakon is aktívan és kon­struktívan kíván hozzájá­rulni a közgyűlés eredmé­nyes munkájához. A nemzetközi feszültség enyhülésének, az államok közötti bizalom erősödésének irányába mutat a Szovjet­unió és az Amerikai Egye­sült Államok között megin­dult és állandósult párbe­széd. A leszerelésről folyta­tott kétoldalú tárgyalásaik­ban elért előrehaladás re- ménytkeltő. Olyan széles körű kedvező változások lehetősé­gét ígéri, amelyek a XXI. századba átvezető új korsza­kot nyithatnak a nemzetkö­zi kapcsolatok történetében. Fokozott felelősséget ró ez a két vezető nagyhatalomra. Joggal várja tőlük a nemze­tek egész közössége. hogy kölcsönösen kompromisszu­mokat vállalva ilyen irányba lendítsék a nemzetközi hely­zet alakulását. A magyar kormány elmúlt években folytatott külpolitika: tevé­kenységének legfőbb tapasz­talata azonban, hogy a nagy­hatalmak mellett minden.or- szágnak. függetlenül nagysá­gától, részt kell vállalnia eb­ből a felelősségből. Mi úgy véljük, hogy erre ad kiváló lehetőséget az Dr. Kenneth David Kaun­dának, a Zambiai Köztársa­ság elnökének a Magyar Népköztársaságban tett hiva­talos látogatásáról közös köz­leményt jelentettek meg. Németh Károlynak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára 1987. szeptember 25—29. között hivatalos látogatást tett Magyarországon dr. Ken­neth David Kaunda, a Zam­biai Köztársaság elnöke. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. A zambiai államfő megko­szorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Felkereste a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetet, ismer­kedett Budapest és környéke történelmi, kulturális neve­zetességeivel. Kenneth David Kaundát a Budapesti Re­formátus Teológiai Akadé­mia díszdoktorává avatta. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott tárgyalásokon Németh Károly szólt szocialista épi- tőmunkánk napirenden lévő feladatairól, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának július 2-i állásfoglalásáról, a gazda­sági. társadalmi kibontakozás programjáról. A zambiai el­nök tájékoztatást adott or­szága belső helyzetéről, gaz­Egyesült Nemzetek Szerve­zete, amely a nemzetközi kapcsolatok rendszerében a különböző társadalmi rend­szerű, gazdasági fejlettségű és nagyságú államok együtt­működésének semmivel sem pótolható vagy helyettesít­hető fóruma. A nukleáris katasztrófa veszélyének el­hárítása és egyszer s min­denkorra történő felszámo­lása, a fegyverkezési verseny megállítása és tényleges le­szerelési intézkedések foga­natosítása, az igazságos, diszkriminációmentes gaz­dasági kapcsolatok megte­remtése és a huszadik szá­zadvég emberéhez méltó életkörülmények létrehozá­sa mind olyan feladat a nemzetek és a nemzetközi közösség számára, amelyek megoldásában, véleményünk szerint, az ENSZ-nek és in­tézményeinek tevékenyebb, kezdeményezőbb, úttörő sze­repet kell vállalnia. Éppen ez a tudat vezérli kormá­nyomat, amikor más szocia­lista államokkal közösen sík­ra száll azért, hogy az ENSZ közgyűlése tegyen lépéseket a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerének megteremtése érdekében. Nukleáris korunkban a vi­lág biztonságát veszélyeztető katonai és nem katonai jel­legű kihívások, a nemzetkö­zi prob'émák összetettsége és bonvolultsáea. az államok kölcsönös füeaőséee ugyanis a biztonság kérdéseinek me­rőben új megközelítését teszi szükségessé — hangsúlyozta egyebek között Várkonyi Pé­ter. dasági nehézségeiről és fej­lesztési tervedről. Mindkét elnök aláhúzta, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Zambiai Köztár­saság kapcsolatai az elmúlt években bővültek. Hangsú­lyozták országaik készségét a párt- és államközi együtt­működés szélesítésére, amely­hez elengedhetetlen újabb lehetőségek feltárása és ki­használása, különösen a köl­csönösen előnyös gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok területén. Ennek érdekében együttműködési vegyesbi­zottságot hoznak létre. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit áttekintve Németh Károly és Kenneth David Kaunda megerősítet­ték. hogy országaik a jövő­ben is tevékenyen hozzájá­rulnak a világbéke megszi­lárdításához, a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, a vitás kérdések tárgyalásos rendezéséhez, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd erősítésé­hez. Üdvözölték a közép- és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítésére vonatkozó szovjet—amerikai elvi jelle­gű megállapodást. Aláhúzták, hogy a leszerelésben történő érdemi megegyezés jelentős anyagi eszközöket szabadíta­na fel a gazdasági fejlődés­hez. Mindkét elnök aggodalmát fejezte ki az afrikai konti­nens politikai-társadalmi és gazdasági problémái, vala­mint a déli térségben kiala­kult helyzet miatt. Megerősí­tették, hogy országaik támo­gatják az afrikai népeket abban a küzdelemben, ame­lyet a gyarmati múlt terhei­nek felszámolásáért, függet­lenségük megőrzéséért, meg­szilárdításáért és önálló nem­zetgazdaságuk megteremté­séért folytatnák. Nem csupán a földrajzi távolságnak, hanem politikai összefüggéseknek is követ­kezménye — legalábbis a közelmúltig —, hogy a Szovjetunió és a dél-ameri­kai félteke legnagyobb, leg­népesebb és gazdasági vo­natkozásban is vezető álla­ma, Brazília között a kap­csolatok messze elmaradtak a lehetőségektől. Eduard Se- vardnadze mostani látoga­tása önmagában is jelzi a szándékot, hogy változtassa nak az eddigi helyzeten. Ezt erősítette meg a vendég- fogadó Sarney elnök is a hétfői találkozón. A szovjet külügyminiszter ez alkalom­ból Szovjetunió-beli meghí­vást adott át, a jövő évre, Mihail Gorbacsov nevében a brazil államfőnek. A kapcsolatok. így min­denekelőtt a gazdasági, tu­dományos és műszaki együttműködés bővítéséhez a feltételeket a politikai vi­szonylatrendszer változása teszi lehetővé. Két évtizeden át. 19fi4-töl 1935-ig a brazil katonai diktatúra visszave­tette még a korábbi ala­csony szintű érintkezéseket is. A polgári demokrácia helyreállítása Brazíliában kínálta a fordulat lehetősé­gét. Időközben megváltozott az Egyesült Államok és a gazdaságilag gyorsan fejlő­dő Brazília viszonya is, a nemzeti érdekek mindin­kább előtérbe kerülnek. Szélesebb értelemben Latin- Amerika sem tekinthető ma már a nagy északi szomszéd hátsó udvarának. Az adós­ságválság — a fejlődők kö­zül Brazília rendelkezik a legnagyobb, immár több mint száz milliárd dollárnyi Hangsúlyozták, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság kor­mányának politikája súlyo­san veszélyezteti Afrika bé­kéjét és biztonságát. Elítél­ték a pretoriai rezsim fajül­döző, a lakosság többségét elnyomó, a vele szomszédos országok belügyeibe beavat­kozó politikáját, Namíbia törvénytelen megszállását. Kifejezték szolidaritásu­kat a dél-afrikai néppel, az apartheid felszámolásáért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszussal és más erők­kel. a Namíbia függetlensé­géért harcoló Délnyugat Af­rikai Népi Szervezettel és a frontállamokkal. Sürgették Namíbia függetlenségének biztosítását az ENSZ Bizton­sági Tanácsa 435. számú ha­tározata alapján. Kiemelték, hogy az afrikai kontinens bé­kéjét veszélyeztető konflik­tusok tárgyalások útján tör­ténő megoldása szolgálja legjobban az afrikai népek érdekeit. Nagy jelentőségű­nek minősítették az ENSZ 1986 májusi közgyűlésének a súlyos afrikai gazdasági hely­zettel foglalkozó rendkívüli ülésszakát, valamint a le­szerelés és a fejlődés kapcso­latával foglalkozó 1987 augusztus-szepemberben tar­tott ENSZ-konferenciát. Kölcsönösen eredményes­nek minősítették a látoga­tást, amely hozzájárult a két állam, pártjaik és népeik kapcsolatainak bővítéséhez, elmélyítéséhez. Dr. Kenneth David Kaunda elismerését fejezte ki vendéglátójának, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar népnek a meleg fogadtatásért, amely­ben őt és kíséretét részesí­tették. A zambiai elnök Né­meth Károlyt hivatalos zam­biai látogatásra hívta meg. aki a meghívást köszönettel elfogadta. külső tartozással — az egyenlőtlen kereskedelem, illetve az új világgazdasági rend körüli vita megannyi feszültségpont az Egyesült Államok és a földrész déli országai között. A Mihail Gorbacsov nevé­vel fémjelzett új szovjet külpolitika érdeklődése ki- tapinthatóan megnövekedett a világnak eme térsége iránt. Sevardnadze szemé­lyében most utazott első íz­ben szovjet külügyminisz­ter Dél-Amerikába. S ugyan­csak már a Gorbacsov idő­szakára esett, hogy első al­kalommal járt két latin­amerikai elnök. Alfonsin Argentínából és Sanguinetti Uruguayból Moszkvában. Hónapok óta folynak a ta­lálgatások a nemzetközi saj­tóban Mihail Gorbacsov esetleges latin-amerikai kör­útjáról is. Sarney elnök és Sevard­nadze hétfői találkozója ta­núsította, hogy a két ország nézete sok ponton találko­zik a nemzetközi helyzet megítélésében. Brazil részről üdvözölték a Szovjetunió le­szerelési erőfeszítéseit, ugyanakkor a szovjet kül­ügyminiszter egyetértéséről biztosította az adósságvál­sággal kapcsolatos brazil álláspontot. A látogatás kap­csán áttekintették a gazda­sági forgalom kiszélesítésé­nek módját is, amelyre min­den lehetőség adott, hiszen Brazília évi több mint tíz milliárd dollárnyi exportjá­ból a Szovjetunió részesedé­se nem éri el a 300 millió dollárt, s hasonló az arány megfordítva is. O. L. Gy. Várkonyi Péter felszólalt az ENSZ- közgyűlés ülésszakán Várkónyi Péter magyar külügyminiszter Javier Perez de Cuellár-ral. az ENSZ főtitkárával Kedd esti kommentár SEVARDNADZE BRAZÍLIÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents