Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

1987. szeptember 25., péntek Somogyi Néplap 3 A cselekvési programmal összhangban Eredményesség és érdekeltség Siófokon, a TOT-üdülöben tartotta tegnap elnökségi ülését a termelőszövetkeze­tek megyei szövetsége. A me­gye gazdasági kibontakozá­sát szolgáló cselekvési prog­rammal szoros összefüggés­ben, a termelőszövetkezetek­ben kialakult érdekeltségi viszonyok, munkaszervezési módszerek helyzetét, fejlesz­tési lehetőségeit vitatták meg. A termelőszövetkezetek "megyei szövetségének elnök­sége a mozgalom jelenét, hol­napját érintő minden jelen­tősebb kérdésben állást fog­lalt. A tegnapi tanácskozás témáját, légkörét jól jellem­zi, amit többek között Tóth László, a scmogyjádi terme­lőszövetkezet elnöke mcnd- dott: — Ügy vélem, hegy a ma­gyar gazdaság kibontakozá­sa érdekében ma minden ve­zetőnek kötelessége elgon­dolkodni és határozni arról, hogy mit kell tennie a tal­pon maradás érdekében. A gondokon úrrá kell lennünk — és csak ez az érzés ve­zethet mindenkit, aki fele­lősséget érez az üzeme iránt . .. Üzemi szervezet, munka- szervezés. érdekeltség — az első hallásra talán nem is olyan fogalmak, amelyekből kiindulva el lehet jutn.i egy gazdálkodó egység életké­pességéig, létének minősíté­séig. Ám ez csák az első, fe­lületes vélemény lehet! Az elnökség elé került, rendkí­vül megalapozott, széles kö­rű elemzéseket tartalmazó előterjesztés egyértelműen rávilágított arra, hogy a szervezet és az érdekeltségi viszonyok javítása alapvető­en összefügg a gazdálkodási eredményekkel, az üzem sta­bilitásával!, fejlesztésének .le­hetőségeivel. Sajnálatos azonban — és ez többször is visszatért a vita során —, hogy a legjobb módszerek nem terjedtek olyan ütem­ben a megyében, mint ami­re a szövetkezeték általános fejlettségi színvonala lehe­tőséget kínált. Nem kétséges, hogy vol­tak ás vannak ennek külső okai (szabályozók teremtette kötöttségek), de az sem két­séges, hogy a vállalkozás hiánya is közrejátszott ab­ban, hogy megyénk szövet­kezeteinek egy része nem élt mindig megfelelően a gazdálkodás . fejlesztésének ezzel a lehetőségével. 'Nem figyelt kellően azokra a cél­ravezető kezdeményezések­re, amelyek a megyén belül is fellelhetők! Többek között például Barcson, ahol a tel­jesítményeket jól mérhető, az érdekeltséget folyamato­san fejlesztő önelszámoló egységeiknek nagy hagyomá­nya van. Dr. Pallér Endre elnök mondta: tény, hogy a jelenlegi szabályozás nehe­zíti, a számviteli rend nem segíti a belső érdekeltség fejlesztését — de hogy nem teszi lehetővé, az már vitat­ható! Erőltetni, próbálkozni, tenni kell ez ügyben — hangsúlyozta —, mert az előrelépés egyik lehetősége az egyéni érdekeltség kiter­jesztése. Néhány számszerű tény. Somogy hetvenhat terme­lőszövetkezete közül mind­össze nyolc nagyüzemben él­nek a tagi kölcsön, a cél­részjegy adta lehetőséggel. Ugyancsak nyolc szövetke­zetben alkalmazzák az ön­elszámoló egységek rend­szerét, mely mind az üzemi szervezetben, mind az ered­ményességben igen kedvező tapasztalatokat hozott. Mér­sékelten ugyan, de gyarapo­dik a szövetkezeteken belüli szakcsoportok száma, ezek elsősorban az ültetvénnyel rendelkező nagyüzemekben alakultaik. Mindössze négy szövetkezetben működük vállalati gazdasági munka- közösség, jóllehet ezek tevé­kenysége javítja az eszközki- használást, fokozza a telje­sítményeket. A példák sorát lehetne folytatni. A tények azt bi­zonyítják, a munkaszervezet, az anyagi érdekeltség fej­lesztését a megye szövetke­zeteinek csak kisebb hánya­da tekintette leddig fontos feladatának. A hiba, a mulasztás felis­merése az első, és a legfon­tosabb lépés a gondok or­voslásához. A tegnapi elnök­ségi vitában önkritikusan és nagy felelősséggel váltot­tak erről szót szövetkezeti irányítóink, s ahogy Balassa Béla, a siófoki városi párt- bizottság első titkára is mondta, társadalmi, gazdasá­gi megújulási folyamatunk­nak egy apró, de figyelem- remóltóan jelentős állomása volt ez az eszmecsere. Lehe­tőségeket villantott fel, ötle­teiket adott, és egyben ma­gyarázatot is arra, miért szükségszerű, hogy a szövet­kezeti élet fejlődésének homlokterébe kerüljön a szervezeti rendszer és az érdekeltség korszerűsítése. Kovács Ferenc tabi elnök véleménye akár zárszóul is szolgálhatott volna: „Az itt elhangzott sok hasznos véle­ménynek akkor lesz valósá­gos értéke, ha az ilyen gon­dolkodás folytatódik otthon, a tsz-ekben, és ha ez cse­lekvésre [ösztönöz". V. M. A jó munka ösztönzője — Ha valaki huzamosabb ideig nem akar megfelelően hozzájárulni az üzem ered­ményességéhez és akadályoz­za az én munkámat, attól meg kell szabadulni! Ez csak természetes — mondta Ger­gely István férfiszabó. — Napjainkban lassan termé­szetesnek vesszük, hogy a vállalatok elküldik a fölös munkaerőt. Szerintem már rég ezt kellett volna tenni. Késésben vagyunk . .. A Kaposvári Ruhagyárban folyt a véleménykutatás. Párbeszédről párbeszédre világosabbá vált, hogy az „el­bocsátás” önmagában ré­misztőén hangzik, de érthe­tővé — sőt helyeselhetővá — válik az egyes esetekben. — Én is szólok, a többiek is szólnak annak a kollégá­nak, aki lemarad a munká­jával. Ha nem adja kellő ütemben az anyagot, lemara­dunk mi is. Előfordul az is, hogy nekem kell besegíteni, ám nem ez az igazi megol­dás. Sok speciális részterület van nálunk, és mindenki a maga területén a leggyor­sabb, a leggyakorlottabb. Ha valahová besegítek, nem tu­dom végezni azt a művele­tet, amelyben gyakorlottabb vagyok. így aztán az illető nemcsak a saját munkájával marad el, hanem az enyémet is hátráltatja. Elmondható ez általában mindenhol, ahol futószalagszerűen dolgoznak. — Nálunk magasak a mi­nőségi követelmények és erős a munkatempó — tette az elhangzottakhoz Zoltán Józsefné varrónő. Aki nem felel meg a követelmények­nek, nem közénk való. Álta­lában mi is beszélgetünk új munkatársainkkal, s keres­sük az okot, mi gátolja a beilleszkedésben. Ha semmi­képp nem akar vagy nem tud dolgozni, jobb, ha el­megy. Zoltán Józsefné gallérokat varr össze. Ha az előgyártó csomagoló késik vagy össze­keveri az anyagot, az vissza­veti Zoltánnét a munkájá­ban. Ugyanígy ha ő nem tudja tartani az ütemet megérzik a következő — a gallérfelvarró-műveletben. — Temelési okok miatt rit­kán mondunk föl dolgozó­DOLGOZIK A CUKORGYÁR A kampány hatvani répával kezdődött Elkezdődött a Kaposvári Cukorgyár idei kampánya. — A próbaüzem sikeres volt, de a karbantartási mun­kák eredményességét teljesen csak a kapipány igazolhatja — mondta Csajági Károly labor- és technológiai osz­tályvezető. Az első répaszállítmány nem a gyár saját termelteté­si területéről érkezett 18-án. hanem az egyik társgyárból. Hatvanból. — Három nappal az üzem indulása előtt kezdtek ér kezni a szállítmányok: a meleg miatt három napinál nagyobb mennyiséget nem is tarthatunk egyszerre. Ilyen­kor még a répa sem teljesen érett, és a melegben könnyen romlik. A kampány első két nap­ján összesen 4560 tonna répát dolgoztak fel és 50 tonna cu­kor került a raktárakba. A mostani kampány alatt 340 ezer tonna répa feldol­gozását tervezik: ebből 240 ezer tonna a saját termelte­tési területükről -érkezik, a többi a már említett társ­gyáraktól. A hatvanin kívül Petőházáról, Szolnokról. Sze­rencsről és Mezőhegyesrő1. A répa egy részének átvétele a gyárban történik, a többi pe­dig a külső átvételi helyekre érkezik. Ilyen átvételi hely a város környékén Tátom- puszta. — A szállítások már a sa­ját körzetből is megkezdőd­tek. Jött répa Szentlőrincről és Vajszlóról, a megyén be­lül pedig a szentbalázsi Sur­a közösség nak — mondta Serbán Lászlóné személyzeti és munkaügyi osztályvezető. — Általában már a próbaidő alatt kiderül, ki az, akire szükségünk van. Italozásért viszont azonnali elbocsátás jár. Egy dolgozótól megvál­tunk az idén, mert ivott. Iga­zolatlan hiányzésért külön­böző fokozatú fegyelmi bün­tetéseket adunk. Az idén négy-öt kisegítő munkásnak felmondtunk, mert indoko­latlanul hányzott a munká­ból. — Azt látom, tapasztalom, hogy ki mint él, úgy ítél — mondta Vörös József köz­ponti üzemvezető. — Aki magától értetődőnek tartja a becsületes munkát, nem tűri meg maga körül a lazaságo­kat. Nálunk gyakran nem is úgy kell kiadnunk a munka­könyvét egy-egy dolgozónak, mert a kollégái megmondják neki, ha hátráltatja őket, hogy kérje ki. Nálunk az a felfogás érvényesül, hogy se­gédmunkástól a vállalatveze­tőig mindenkinek a tőle tel­hető legjobbat kell nyújta­nia ... Kovács Gyula ján Völgye Tsz szállított el­sőként. A répaátvétel megkezdése­kor üzembe helyezték a cu­korgyár új répalaboratóriu­mát is. Az itt felállított hol­land szonda emberi kéz érin­tése nélkül képes mérni a beérkezett répamennyiséget, annak szennyezettségét és idegenanyag-tartalmát. Je­lenleg hazánkban ez a leg­korszerűbb ilyen berendezés. Igaz, a szondák mintavétel és minősítés mellett a ha­gyományos módszerrel is megvizsgálják a feldolgozás­ra váró terményt, mivel az új répaszabvány életbe lépé­A karádi takarékszövetke­zet jóllehet megkérte és meg is kapta az engedélyt a valutabeváltásra, az idén nem élt ezzel, a lehetőség­gel. — Miért? — kérdeztük Schádl Ferencet, a szövet­kezet igazgatósági elnökét. — A helyi idegenforgalom nem késztetett arra, hogy bevezessük az új szolgálta­tást. Az engedélyt azért kér­tük meg, mert bízunk ab­ban, hogy a következő évek­ben föllendül Karád ide­genforgalma, a falusi turiz­mus előtérbe kerülésével pedig nálunk is megnő az igény a külföldiek pénzibe- váltására. Az idén mindösz- sze egy-két külföldi szere­tett volna valutát forintra váltani, ez nem tette indo­kolttá a beruházást. — A karádi takarékszö­vetkezet tehát nem akar kockáztatni, nem újít; ma­rad a kitaposott gazdasági ..ösvényen"? — Erről szó sincs. 1958 óta működő szövetkezetünk évről évre fejlődik, s egyre sokrétűbb igényeket igyek­szik kielégíteni. Működési területünk 1964-ben alakult ki; Karád mellett Andocs. Bonnya, Fiad, Kisbárapáti és Somogymeggyes is hoz­zánk tartozik. A karádi köz­ponton kívül Andocson. Kis­(Tudósítónktól) Tabon, a Videoton gyár­egységében tartott kihelye­zett ülést tegnap a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöksége. Dr. Exner Zoltán vezető titkár megnyitója utón a résztvevők a szakszerveze­tek tabi- bizottságának mun­kájáról kaptak tájékoztatót. Illés Dezső titkár elmondta: Kánya és Somogymeggyes az idén kap közkifolyós ku­takról jó ivóvizet, Lullán pedig most szervezik a tár­sulatot, ám továbbra is probléma' Zala ivóvíz-ellá­tása. Nőtt az óvodai helyek száma, megoldották az idő­sek meleg ebédhez való jut­tatását. — Közreműködünk a he­lyi tanácsi szabályozások, rendeletek, tervek előkészí­tésében, segítünk abban, hogy a lakosság megismer­je a terveket, az elképzelé­seket. A feladatok megva­se egyelőre még várat ma­gára. Az új szabvány a répa utófejelését írja elő, és ezt követően kell majd megha­tározni annak cukortartal­mát. A különböző helyekről érkező szállítmányok nem egyformán vannak fejelve, így a répa eltérő cukortar­talmat mutat, mint fejelt ál­lapotban. A kétféle minősí­tésre pedig azért van szük- ség, mert jelenleg még a re­gi minősítés alapján kapja \ termelő a pénzt. Az új mód­szer a cukortartalom koráb­binál objektívebb megállapí­tását teszi lehetővé. bárapátiban és Somogv- meggyesen működik kiren­deltségünk. A szövetkezeti tagok száma 2473; ez 45,3 százalékos szervezettséget jelent a körzet lakosságát figyelembe véve. Betétállo­mányunk 1980-ban 37, 1985- ben 61, tavaly már majd­nem 69 millió forint volt. Betétállományunk 1987 I. félévében további 2,2 száza­lékkal nőtt. Szövetkezetünk a tagságnak rövid, közép­es hosszú lejáratú kölcsönö­ket folyósít, s 1985-től — az OTP-hez hasonlóan 3 szá­zalékos kamattal — kedvez­ményes építési kölcsönt is adunk. A szövetkezet köl- csönállománya 1986-ban 12 millió 834 ezer forint volt. s ez év első felében 25 szá­zalékkal növekedett. A la­kosság nyolcféle betétet ve­het igénybe: közülük a leg­népszerűbb a kamatozó be­tét, de ennek részaránya csökkenő. Egyre népszerűbb viszont az átutalási és az ifjúsági takarékbetét. — Milyen kiegészítő tevé­kenységet végeznek? — Korábban nyolc-, az idén már kilencféle kiegé­szítő tevékenységet folyta­tunk. A legrégebbi a kél biztosító intézet megbízásá­ból a díjbeszedés.1 Emellett szeretnénk az együttműkö­dést tovább bővíteni azzal. lósítását társadalmi munka­akciók szervezésével is elő­mozdítjuk. A szakszervezetek nagy­községi bizottsága hatáskö­rébe tartozik a fogyasztói érdekvédelem irányítása is. ám ezirányú munkájukat javítani kell. önkritikusan szólt a titkár, amikor azt mondta: „tagjaink nem min­dig számoltak be a bizott­ságban végzett munkáról, igy nem mindenkihez jutott el a tájékoztatás." Az elnökség tagjait érde­kelte: van-e foglalkoztatási gond Tabon, illetve hogyan készült föl a feszültségek levezetésére a község? Arra is kíváncsiak voltak: meny­nyi a társközségekben az üres lakások száma. Farkas István tanácselnök is segí­tett a válaszadásban. A szakszervezeti bizottság munkájáról, a településen dolgozók élet- és munkakö­rülményeiről, gondjaikról. — Egy másik újdonság: elkészült a szárazrakodó is, de ez eddig még nem üze­melt, mivel közúton a mai napig nem kaptunk árut. — A kampány alatt mint­egy 40 ezer tonna cukor gyár­tását terveztük. A répa cu­kortartalma eddig alacso­nyabb, mint az elmúlt évek­ben volt, ez az időjár is szám­lájára írható. Most. szeptem­berben viszont ez jelentős növekedésnek indult. Amíg augusztusban még csak 13 százalékot mértünk, az utób­bi időben a cukortartalom eléri a 15.5 százalékot. hogy a kisebb károkat itt. helyben fizethessük ki. Az OTP-nek betétgyűjtést vég­zünk, a Somogyi Néplapnak hirdetésfelvételt, a karádi ruhagyárnak munkabér-kifi­zetést. áram- és vízdij-be- szedést, totó—lottó-értékesí­tést, a húskombinát áital felvásárolt állatok ellenér­tékét mi fizetjük ki. Az idén megszerveztük és meg­kezdtük a tartós fogyasztási cikkek kölcsönzését. A la­kosság a lakodalmak s egyéb nagyszabású esemé­nyek megrendezéséhez szük­séges étkezési felszerelése­ket veszi bérbe. E szolgál­tatásunkat szeretnénk bőví­teni, hogy például szőnyeg- tisztító, padlókefélő gépeket, kerti kisgépeket is tudjanak nálunk kölcsönözni a kör­nyékbeliek. A. kiegészítő te­vékenységekből elért forgal­munk 1986-ban 6.7 százalék­kal emelkedett; ez is jelzi az igényt. — A fejlődés nyilvánvaló. Mi várható a közeljövőben? — Hetedik ötéves ter­vünkben a betétállomány 47. a kölcsönállomány 95. a nyereség 28 százalékos eme­lése szerepel. Még ez évben átadják Kisbárapátiban az új üzletházunkat, s készü­lünk a karádi központ bő­vítésére. eredményeikről a szakszer­vezetek időszerű tennivalói­ról tizenketten mondtak vé­leményt. Fontosnak tartot­ták az érdekképviseletet, -védelmet, illetve a felelős­ségvállalást. Kiemelték a hozzászólók az emberi kap­csolatok. a közhangulat ja­vításának szükségességét. Felhívták a tabi bizottság figyelmet a megváltozott munkaképességűekkel és az idős korúnkkal való foglal­kozásra. Dr. Exner Zoltán össze­foglalójában megállapította: a tabi szakszervezeti bizott­ság alapvetően eleget tett feladatainak. a jövőben azonban tovább kell erősíte­nie a térségi szemléletet, az érdekfeltáró és -egyeztető munka hatékonyságát. Az SZMT elnökségének tagjai, a munkahelyek szak­szervezeti tisztségviselői dél­után üzemlátogatás kereté­ben a display-gyártással is­merkedtek meg. Fejlődő takarékszövetkezet Gy. L. Tabon ülésezett az SZHT elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents