Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-25 / 226. szám
1987. szeptember 25., péntek Somogyi Néplap 3 A cselekvési programmal összhangban Eredményesség és érdekeltség Siófokon, a TOT-üdülöben tartotta tegnap elnökségi ülését a termelőszövetkezetek megyei szövetsége. A megye gazdasági kibontakozását szolgáló cselekvési programmal szoros összefüggésben, a termelőszövetkezetekben kialakult érdekeltségi viszonyok, munkaszervezési módszerek helyzetét, fejlesztési lehetőségeit vitatták meg. A termelőszövetkezetek "megyei szövetségének elnöksége a mozgalom jelenét, holnapját érintő minden jelentősebb kérdésben állást foglalt. A tegnapi tanácskozás témáját, légkörét jól jellemzi, amit többek között Tóth László, a scmogyjádi termelőszövetkezet elnöke mcnd- dott: — Ügy vélem, hegy a magyar gazdaság kibontakozása érdekében ma minden vezetőnek kötelessége elgondolkodni és határozni arról, hogy mit kell tennie a talpon maradás érdekében. A gondokon úrrá kell lennünk — és csak ez az érzés vezethet mindenkit, aki felelősséget érez az üzeme iránt . .. Üzemi szervezet, munka- szervezés. érdekeltség — az első hallásra talán nem is olyan fogalmak, amelyekből kiindulva el lehet jutn.i egy gazdálkodó egység életképességéig, létének minősítéséig. Ám ez csák az első, felületes vélemény lehet! Az elnökség elé került, rendkívül megalapozott, széles körű elemzéseket tartalmazó előterjesztés egyértelműen rávilágított arra, hogy a szervezet és az érdekeltségi viszonyok javítása alapvetően összefügg a gazdálkodási eredményekkel, az üzem stabilitásával!, fejlesztésének .lehetőségeivel. Sajnálatos azonban — és ez többször is visszatért a vita során —, hogy a legjobb módszerek nem terjedtek olyan ütemben a megyében, mint amire a szövetkezeték általános fejlettségi színvonala lehetőséget kínált. Nem kétséges, hogy voltak ás vannak ennek külső okai (szabályozók teremtette kötöttségek), de az sem kétséges, hogy a vállalkozás hiánya is közrejátszott abban, hogy megyénk szövetkezeteinek egy része nem élt mindig megfelelően a gazdálkodás . fejlesztésének ezzel a lehetőségével. 'Nem figyelt kellően azokra a célravezető kezdeményezésekre, amelyek a megyén belül is fellelhetők! Többek között például Barcson, ahol a teljesítményeket jól mérhető, az érdekeltséget folyamatosan fejlesztő önelszámoló egységeiknek nagy hagyománya van. Dr. Pallér Endre elnök mondta: tény, hogy a jelenlegi szabályozás nehezíti, a számviteli rend nem segíti a belső érdekeltség fejlesztését — de hogy nem teszi lehetővé, az már vitatható! Erőltetni, próbálkozni, tenni kell ez ügyben — hangsúlyozta —, mert az előrelépés egyik lehetősége az egyéni érdekeltség kiterjesztése. Néhány számszerű tény. Somogy hetvenhat termelőszövetkezete közül mindössze nyolc nagyüzemben élnek a tagi kölcsön, a célrészjegy adta lehetőséggel. Ugyancsak nyolc szövetkezetben alkalmazzák az önelszámoló egységek rendszerét, mely mind az üzemi szervezetben, mind az eredményességben igen kedvező tapasztalatokat hozott. Mérsékelten ugyan, de gyarapodik a szövetkezeteken belüli szakcsoportok száma, ezek elsősorban az ültetvénnyel rendelkező nagyüzemekben alakultaik. Mindössze négy szövetkezetben működük vállalati gazdasági munka- közösség, jóllehet ezek tevékenysége javítja az eszközki- használást, fokozza a teljesítményeket. A példák sorát lehetne folytatni. A tények azt bizonyítják, a munkaszervezet, az anyagi érdekeltség fejlesztését a megye szövetkezeteinek csak kisebb hányada tekintette leddig fontos feladatának. A hiba, a mulasztás felismerése az első, és a legfontosabb lépés a gondok orvoslásához. A tegnapi elnökségi vitában önkritikusan és nagy felelősséggel váltottak erről szót szövetkezeti irányítóink, s ahogy Balassa Béla, a siófoki városi párt- bizottság első titkára is mondta, társadalmi, gazdasági megújulási folyamatunknak egy apró, de figyelem- remóltóan jelentős állomása volt ez az eszmecsere. Lehetőségeket villantott fel, ötleteiket adott, és egyben magyarázatot is arra, miért szükségszerű, hogy a szövetkezeti élet fejlődésének homlokterébe kerüljön a szervezeti rendszer és az érdekeltség korszerűsítése. Kovács Ferenc tabi elnök véleménye akár zárszóul is szolgálhatott volna: „Az itt elhangzott sok hasznos véleménynek akkor lesz valóságos értéke, ha az ilyen gondolkodás folytatódik otthon, a tsz-ekben, és ha ez cselekvésre [ösztönöz". V. M. A jó munka ösztönzője — Ha valaki huzamosabb ideig nem akar megfelelően hozzájárulni az üzem eredményességéhez és akadályozza az én munkámat, attól meg kell szabadulni! Ez csak természetes — mondta Gergely István férfiszabó. — Napjainkban lassan természetesnek vesszük, hogy a vállalatok elküldik a fölös munkaerőt. Szerintem már rég ezt kellett volna tenni. Késésben vagyunk . .. A Kaposvári Ruhagyárban folyt a véleménykutatás. Párbeszédről párbeszédre világosabbá vált, hogy az „elbocsátás” önmagában rémisztőén hangzik, de érthetővé — sőt helyeselhetővá — válik az egyes esetekben. — Én is szólok, a többiek is szólnak annak a kollégának, aki lemarad a munkájával. Ha nem adja kellő ütemben az anyagot, lemaradunk mi is. Előfordul az is, hogy nekem kell besegíteni, ám nem ez az igazi megoldás. Sok speciális részterület van nálunk, és mindenki a maga területén a leggyorsabb, a leggyakorlottabb. Ha valahová besegítek, nem tudom végezni azt a műveletet, amelyben gyakorlottabb vagyok. így aztán az illető nemcsak a saját munkájával marad el, hanem az enyémet is hátráltatja. Elmondható ez általában mindenhol, ahol futószalagszerűen dolgoznak. — Nálunk magasak a minőségi követelmények és erős a munkatempó — tette az elhangzottakhoz Zoltán Józsefné varrónő. Aki nem felel meg a követelményeknek, nem közénk való. Általában mi is beszélgetünk új munkatársainkkal, s keressük az okot, mi gátolja a beilleszkedésben. Ha semmiképp nem akar vagy nem tud dolgozni, jobb, ha elmegy. Zoltán Józsefné gallérokat varr össze. Ha az előgyártó csomagoló késik vagy összekeveri az anyagot, az visszaveti Zoltánnét a munkájában. Ugyanígy ha ő nem tudja tartani az ütemet megérzik a következő — a gallérfelvarró-műveletben. — Temelési okok miatt ritkán mondunk föl dolgozóDOLGOZIK A CUKORGYÁR A kampány hatvani répával kezdődött Elkezdődött a Kaposvári Cukorgyár idei kampánya. — A próbaüzem sikeres volt, de a karbantartási munkák eredményességét teljesen csak a kapipány igazolhatja — mondta Csajági Károly labor- és technológiai osztályvezető. Az első répaszállítmány nem a gyár saját termeltetési területéről érkezett 18-án. hanem az egyik társgyárból. Hatvanból. — Három nappal az üzem indulása előtt kezdtek ér kezni a szállítmányok: a meleg miatt három napinál nagyobb mennyiséget nem is tarthatunk egyszerre. Ilyenkor még a répa sem teljesen érett, és a melegben könnyen romlik. A kampány első két napján összesen 4560 tonna répát dolgoztak fel és 50 tonna cukor került a raktárakba. A mostani kampány alatt 340 ezer tonna répa feldolgozását tervezik: ebből 240 ezer tonna a saját termeltetési területükről -érkezik, a többi a már említett társgyáraktól. A hatvanin kívül Petőházáról, Szolnokról. Szerencsről és Mezőhegyesrő1. A répa egy részének átvétele a gyárban történik, a többi pedig a külső átvételi helyekre érkezik. Ilyen átvételi hely a város környékén Tátom- puszta. — A szállítások már a saját körzetből is megkezdődtek. Jött répa Szentlőrincről és Vajszlóról, a megyén belül pedig a szentbalázsi Sura közösség nak — mondta Serbán Lászlóné személyzeti és munkaügyi osztályvezető. — Általában már a próbaidő alatt kiderül, ki az, akire szükségünk van. Italozásért viszont azonnali elbocsátás jár. Egy dolgozótól megváltunk az idén, mert ivott. Igazolatlan hiányzésért különböző fokozatú fegyelmi büntetéseket adunk. Az idén négy-öt kisegítő munkásnak felmondtunk, mert indokolatlanul hányzott a munkából. — Azt látom, tapasztalom, hogy ki mint él, úgy ítél — mondta Vörös József központi üzemvezető. — Aki magától értetődőnek tartja a becsületes munkát, nem tűri meg maga körül a lazaságokat. Nálunk gyakran nem is úgy kell kiadnunk a munkakönyvét egy-egy dolgozónak, mert a kollégái megmondják neki, ha hátráltatja őket, hogy kérje ki. Nálunk az a felfogás érvényesül, hogy segédmunkástól a vállalatvezetőig mindenkinek a tőle telhető legjobbat kell nyújtania ... Kovács Gyula ján Völgye Tsz szállított elsőként. A répaátvétel megkezdésekor üzembe helyezték a cukorgyár új répalaboratóriumát is. Az itt felállított holland szonda emberi kéz érintése nélkül képes mérni a beérkezett répamennyiséget, annak szennyezettségét és idegenanyag-tartalmát. Jelenleg hazánkban ez a legkorszerűbb ilyen berendezés. Igaz, a szondák mintavétel és minősítés mellett a hagyományos módszerrel is megvizsgálják a feldolgozásra váró terményt, mivel az új répaszabvány életbe lépéA karádi takarékszövetkezet jóllehet megkérte és meg is kapta az engedélyt a valutabeváltásra, az idén nem élt ezzel, a lehetőséggel. — Miért? — kérdeztük Schádl Ferencet, a szövetkezet igazgatósági elnökét. — A helyi idegenforgalom nem késztetett arra, hogy bevezessük az új szolgáltatást. Az engedélyt azért kértük meg, mert bízunk abban, hogy a következő években föllendül Karád idegenforgalma, a falusi turizmus előtérbe kerülésével pedig nálunk is megnő az igény a külföldiek pénzibe- váltására. Az idén mindösz- sze egy-két külföldi szeretett volna valutát forintra váltani, ez nem tette indokolttá a beruházást. — A karádi takarékszövetkezet tehát nem akar kockáztatni, nem újít; marad a kitaposott gazdasági ..ösvényen"? — Erről szó sincs. 1958 óta működő szövetkezetünk évről évre fejlődik, s egyre sokrétűbb igényeket igyekszik kielégíteni. Működési területünk 1964-ben alakult ki; Karád mellett Andocs. Bonnya, Fiad, Kisbárapáti és Somogymeggyes is hozzánk tartozik. A karádi központon kívül Andocson. Kis(Tudósítónktól) Tabon, a Videoton gyáregységében tartott kihelyezett ülést tegnap a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Dr. Exner Zoltán vezető titkár megnyitója utón a résztvevők a szakszervezetek tabi- bizottságának munkájáról kaptak tájékoztatót. Illés Dezső titkár elmondta: Kánya és Somogymeggyes az idén kap közkifolyós kutakról jó ivóvizet, Lullán pedig most szervezik a társulatot, ám továbbra is probléma' Zala ivóvíz-ellátása. Nőtt az óvodai helyek száma, megoldották az idősek meleg ebédhez való juttatását. — Közreműködünk a helyi tanácsi szabályozások, rendeletek, tervek előkészítésében, segítünk abban, hogy a lakosság megismerje a terveket, az elképzeléseket. A feladatok megvase egyelőre még várat magára. Az új szabvány a répa utófejelését írja elő, és ezt követően kell majd meghatározni annak cukortartalmát. A különböző helyekről érkező szállítmányok nem egyformán vannak fejelve, így a répa eltérő cukortartalmat mutat, mint fejelt állapotban. A kétféle minősítésre pedig azért van szük- ség, mert jelenleg még a regi minősítés alapján kapja \ termelő a pénzt. Az új módszer a cukortartalom korábbinál objektívebb megállapítását teszi lehetővé. bárapátiban és Somogv- meggyesen működik kirendeltségünk. A szövetkezeti tagok száma 2473; ez 45,3 százalékos szervezettséget jelent a körzet lakosságát figyelembe véve. Betétállományunk 1980-ban 37, 1985- ben 61, tavaly már majdnem 69 millió forint volt. Betétállományunk 1987 I. félévében további 2,2 százalékkal nőtt. Szövetkezetünk a tagságnak rövid, középes hosszú lejáratú kölcsönöket folyósít, s 1985-től — az OTP-hez hasonlóan 3 százalékos kamattal — kedvezményes építési kölcsönt is adunk. A szövetkezet köl- csönállománya 1986-ban 12 millió 834 ezer forint volt. s ez év első felében 25 százalékkal növekedett. A lakosság nyolcféle betétet vehet igénybe: közülük a legnépszerűbb a kamatozó betét, de ennek részaránya csökkenő. Egyre népszerűbb viszont az átutalási és az ifjúsági takarékbetét. — Milyen kiegészítő tevékenységet végeznek? — Korábban nyolc-, az idén már kilencféle kiegészítő tevékenységet folytatunk. A legrégebbi a kél biztosító intézet megbízásából a díjbeszedés.1 Emellett szeretnénk az együttműködést tovább bővíteni azzal. lósítását társadalmi munkaakciók szervezésével is előmozdítjuk. A szakszervezetek nagyközségi bizottsága hatáskörébe tartozik a fogyasztói érdekvédelem irányítása is. ám ezirányú munkájukat javítani kell. önkritikusan szólt a titkár, amikor azt mondta: „tagjaink nem mindig számoltak be a bizottságban végzett munkáról, igy nem mindenkihez jutott el a tájékoztatás." Az elnökség tagjait érdekelte: van-e foglalkoztatási gond Tabon, illetve hogyan készült föl a feszültségek levezetésére a község? Arra is kíváncsiak voltak: menynyi a társközségekben az üres lakások száma. Farkas István tanácselnök is segített a válaszadásban. A szakszervezeti bizottság munkájáról, a településen dolgozók élet- és munkakörülményeiről, gondjaikról. — Egy másik újdonság: elkészült a szárazrakodó is, de ez eddig még nem üzemelt, mivel közúton a mai napig nem kaptunk árut. — A kampány alatt mintegy 40 ezer tonna cukor gyártását terveztük. A répa cukortartalma eddig alacsonyabb, mint az elmúlt években volt, ez az időjár is számlájára írható. Most. szeptemberben viszont ez jelentős növekedésnek indult. Amíg augusztusban még csak 13 százalékot mértünk, az utóbbi időben a cukortartalom eléri a 15.5 százalékot. hogy a kisebb károkat itt. helyben fizethessük ki. Az OTP-nek betétgyűjtést végzünk, a Somogyi Néplapnak hirdetésfelvételt, a karádi ruhagyárnak munkabér-kifizetést. áram- és vízdij-be- szedést, totó—lottó-értékesítést, a húskombinát áital felvásárolt állatok ellenértékét mi fizetjük ki. Az idén megszerveztük és megkezdtük a tartós fogyasztási cikkek kölcsönzését. A lakosság a lakodalmak s egyéb nagyszabású események megrendezéséhez szükséges étkezési felszereléseket veszi bérbe. E szolgáltatásunkat szeretnénk bővíteni, hogy például szőnyeg- tisztító, padlókefélő gépeket, kerti kisgépeket is tudjanak nálunk kölcsönözni a környékbeliek. A. kiegészítő tevékenységekből elért forgalmunk 1986-ban 6.7 százalékkal emelkedett; ez is jelzi az igényt. — A fejlődés nyilvánvaló. Mi várható a közeljövőben? — Hetedik ötéves tervünkben a betétállomány 47. a kölcsönállomány 95. a nyereség 28 százalékos emelése szerepel. Még ez évben átadják Kisbárapátiban az új üzletházunkat, s készülünk a karádi központ bővítésére. eredményeikről a szakszervezetek időszerű tennivalóiról tizenketten mondtak véleményt. Fontosnak tartották az érdekképviseletet, -védelmet, illetve a felelősségvállalást. Kiemelték a hozzászólók az emberi kapcsolatok. a közhangulat javításának szükségességét. Felhívták a tabi bizottság figyelmet a megváltozott munkaképességűekkel és az idős korúnkkal való foglalkozásra. Dr. Exner Zoltán összefoglalójában megállapította: a tabi szakszervezeti bizottság alapvetően eleget tett feladatainak. a jövőben azonban tovább kell erősítenie a térségi szemléletet, az érdekfeltáró és -egyeztető munka hatékonyságát. Az SZMT elnökségének tagjai, a munkahelyek szakszervezeti tisztségviselői délután üzemlátogatás keretében a display-gyártással ismerkedtek meg. Fejlődő takarékszövetkezet Gy. L. Tabon ülésezett az SZHT elnöksége
