Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-03 / 207. szám
1987. szeptember 3., csütörtök Somogyi Néplap A kultúrához való jog Napjainkban gyakran hallunk az emberi jogokról. Fontos részüket képezik a kulturális jogok, amelyeknek egy-egy tényezője a budapesti európai kulturális fórumon is előkerült. A kulturális jogok az egyetemes társadalmi és emberi fejlődés általános termékei. Az oktatáshoz való jog általános társadalmi igényként a kapitalista fejlődés hajnalán jelent meg. Törvénybe iktatása Franciaországban történt meg először, a 18. század végén. Az 1798. évi. úgynevezett girondista alkotmánytervezet arról szólt, hogy az elemi oktatás mindenkinek szükséges, és .a társadalom is tartozik ezzel tagjainak. A művelődéshez való jog magába foglalja a nem hagyományos iskolaszerű oktatást, továbbá a felnőttoktatást. sőt a felnőttművelődést is, a műveltségszerzés spontánnak nevezhető módjait. Ez a jog magába foglalja a szakmai képzést és továbbképzést, a hozzáfér- hetés lehetőségét, és jogát a műveltség lelőhelyeihez: a könyvtárakhoz, az irodalomhoz, a művészetekhez stb. Igényli a színház, a film, a tömegkommunikációs eszközök megnyitását mindenki előtt. A neveléshez való jog az 1948. december 10-én kelt Egyetemes nyilatkozat ban szerepel első ízben nemzetközi okmányban, s az ENSZ III. közgyűlése fogadta el. A nyilatkozat e jogot oktatási szintek szerint felbontja. A neveléshez való jog tartalmához tartozik az elemi és az alapvető oktatáshoz való jog igénye, az elemi oktatás kötelező voltának leszögezé- se, a technikai oktatás általánossá tételére vonatkozó igény megállapítása, és a felsőoktatásban az egyenlő indulási feltételek nyújtásának fontossága. A nevelésnek az emberi személyiség kibontakozását kell szolgálnia. Az ENSZ 1966. évi közgyűlésén elfogadott nemzetközi egyezmény leszögezi, hogy a nevelésnek minden személy számára olyan helyzetet kell teremtenie, amelyben hasznos szerepet játszhat egy szabad társadalomban. Leszögezi az államok kötelezettségeit is, de a neveléshez való jog személyi oldalának kibontása hiányzik a dokumentumból. A kultúrához való jog mintegy összefoglalása az oktatáshoz, a művelődéshez, a neveléshez való jognaik, de túl is lép rajtuk; a kultúrához való szabad hozzájutást, a kulturális életben való részvételt jelenti. Napjainkban az államok mindegyikében meghatározott kulturális politika érvényesül. E kultúrpolitikával szemben támasztott nemzetközi igény, hogy megfeleljen a demokratikus törekvéseknek, törekedjék a békére, utasítsa el a nemzetek vagy fajok közötti gyűlölködést. erősítse a népek barátságát s biztosítsa az egyének és a népek jogát a kultúrához. A lakosság minden rétege számára biztosítani kell a részvételt a kulturális javak létrehozásában és fejlesztésében. s mindenkinek elidegeníthetetlen joga, hogy korlátozás nélkül hozzájusson a kultúra kincseihez. A munkásmozgalom kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a kulturális jogoknak. A Kommunista Kiáltványban „valamennyi gyermek nyilvános és ingyenes nevelése” szerepel a programban, a Gothai program (1885) kritikája fontosnak tartja .......általános t örvénnyel meghatározni a 'népiskolák anyagi kereteit, az oktatásrendszer képesítését, a tanítási ágakat...” Az Erfurti program (1891) az iskolák világi jellege és kötelező nyilvános népiskolák mellett foglal állást. A szocialista alkotmányokban a kulturális jogok fokozatosan bontakoztak ki. Mai formájukat az 1936-os szovjet alkotmányban, illetve az 1947—1949. évi népi demokratikus alkotmányban nyerték el. Napjainkban a kultúrához való jog mint általános nemzetközileg kifejezett társadalmi igény, a maga „passzív” és „aktív” vonatkozásában világméretekben polgárjogot nyert, önállósult, s némileg el is szakadt keletkezésének közvetett és közvetlen feltételeitől. Az 1949. évi magyar alkotmány a művelődéshez való jognál kifejezetten szól A tanár szemével 1986. szeptember 1-jén új oktatási törvény lépett életbe, teljes önállóságot biztosítva az intézményeknek. A törvény és a végrehajtási utasítás valamennyi tanító és tanár számára hozzáférhető, ám el kell ismerni, hogy tartalmáról kevesen rendelkeznek alkalmazható ismeretekkel. A gyakorlati munkában ez ideig kevés tapasztalathoz juthattunk. Leginkább a pályázati rendszer megváltozását, a működési szabályzat elkészítésének nehéz, útkereső munkáját értékeltük és a tanórák védelmében előírt intézkedésekkel találkoztunk mindennapi tevékenységünk során. Ez az év újabb változásokat eredményez. 1987—88-as tanévben mindenütt létre kell jöjjenek az iskolatanácsok. amelyeknek megítélésében nincs még egység, s csupán a „bátrabb” iskolák próbálkoztak vele, vállalva az útkeresés nehézségeit is. Megváltozik az iskolák, óvodák szakmai felügyelete, a tanítók és tanárok továbbképzése. Az átszervezett szaktanácsadói rendszer bevezetésével egyre inkább a műhelymunka, az alkotó pedagógusi tevékenység kerül előtérbe, igazodva a gazdaságban bevezetett szigorú szabályozókhoz. A túlszabályozottságtól megszabadulva nemcsak a nevelés-oktatás újul meg, hanem a mozgalmi és sportmunka is. Az önállóság, önkéntesség elve alapján dolgoznak az úttörőcsapatok is. Arra azonban, hogy mindezzel hogyan tudunk élni és szemléletünk milyen ritmusban változik, jó példa: az intézményi diáksportkörök és egyesületek megalakításának lehetőségével 109 iskola közül mindössze 49-ben éltek. A továbbképzés átszervezésével, az új versenyrendszer bevezetésével jelentős szabadidő birtokába juthatunk, s ennek felhasználásáról, nagyon helyesen, a tanulók döntenek majd. Az, hogy ma még előfordulnak kételyek az újonnan bevezetettekkel, talán természetes is. Az alapos megismerés hiánya még a tantervi korrekció anyagának megtanítását is nehezíti, nem is szólva az egész oktatás reformjának eredményes végrehajtásáról. Bizalomra, türelemre van szükség, ami természetesen nem egyenlő a tétlen szemlélődéssel. Az ismert mondás — „lassan járj, tovább érsz!” — indokolja és kívánja, hogy az út néhol elengedhetetlenül fontos javítgatásával megakadályozhassuk, nehogy az új út közepén kelljen visszafordulnunk, esetleg egy még újabb irányba elkanyarodnunk. Kezdetét vette egy valóban új tanév. Ismerősöm az elmúlt napokban „boldog új évet” kívánva köszöntött. Találó szavai, jókívánságai szólnak mindazoknak, akik az új feladatokat vállalva elszántan elindultak szeptember elsején. S nem is az a fontos, hogy milyen minőségben tették. Goóz Mihály tanár, Buzsák a népművelés kiterjesztéséről és általánossá tételéről, illetve a felnőtt dolgozók továbbképzéséről. Az 1947. évi bolgár alkotmány pedig kiemeli az ifjúság kulturális nevelésének fontosságát. Az első népi demokratikus alkotmányban a kulturális jogok kibontakozása már megmutatkozott, a szabályozás azonban részletekben történt. A Magyar Népköztársaság 1973-ban módosított és egyes részeiben újnak tekinthető alkotmánya két helyen foglalkozik a művelődéshez való joggal és a dolgozók továbbképzésével. Szól a törvény az állam kötelezettségéről a kultúra támogatását, a kulturális jogok feltételeinek megteremtését illetően. A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, valamint biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését. A törvényben rpegtalálható a kultúrához való jog lényegében minden ma ismert eleme. Fejlődik az oktatáshoz való jog tartalma, terjedelme, ezután a jogok sora gazdagodik a kibontakozó népműveléssel, majd a kultúrához való jog kibontakozó elemeivel. Ezek között megtalálható a kulturális intézmények állami vagy társadalmi létesítése és fenntartása vagy a fenntartáshoz való hozzájárulás, valamint a tudomány és a művészet támogatása. Ezzel tulajdonképpen felrajzoló- dák a kulturális jogok egész köre. Az 1976. évi V. törvény a közművelődésről kimondja: „A Magyar Népköztársaságban az állampolgárok és közösségek művelődése, a köz- művelődés fejlesztése az egész nép közvetlen érdeke. Népköztársaságunk biztosítja állampolgárainak a művelődéshez való jogot és gondoskodik művelődésük lehetőségeiről.” A művelődéshez való jogot alaptörvényünk az ingyenes és kötelező általános iskola, a közép- és felsőoktatás, a felnőtt dolgozók továbbképzése. az oktatásban részt vevők anyagi támogatása, valamint a közművelődés kiterjesztése útján valósítja meg. Ide tartozik a nemzetiségpolitikánk is. A közművelődésii törvény az állampolgári egyenjogúság elvét úgy fejleszti ki, hogy előírja a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok anyanyelvi kultúrájuk szabad művelődésének támogatását az állam részéről. K. J. A terv szerint haladnak a munkákkal Megújul a színpad és a nézőtér AZ ELSŐ ELŐADÁS MÁRCIUSBAN Hónapok óta nem jártunk már a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Annál többet tartózkodtak viszont ott a zágrábi INGRA cég munkatársai, akik azt a cseppet sem kis feladatot vállalták, hogy alig tizenhat hónap alatt újjávarázsolják a helyenként már-már romokban heverő épületet. Ebből az időből eltelt már egy év. S ez azt is jelenti, hogy lassan kibontakoznak már azok a körvonalak, amelyek a márciusi bemutatón fogadják a közönséget. — Legjobban az új stúdió- színháznak örülünk — mondja Babarczy László, a színház igazgatója. Mintegy százötven nézőt fogad be, a színpad fölépítésétől függően. Nagyon fontos, hogy a nagyszínpadtól függetlenül is lehet működtnetni, így előfordulhat, hogy egyszerre két előadás is lesz a színházban. A mozgatható technika miatt sokféle rendezési elgondolás megoldható a stúdióban, és számunkra az sem közömbös, hogy a nagyszínpad díszlete fölépíthető ide is, így kedvező feltételek közepette tudunk próbálni. Hernesz János, a színház műszaki vezetője a technikát dicséri: — Mindkét színpadhoz kapcsolódik egy videóslánc. Ennek a segítségével próbákat, előadásokat egyaránt fölvehetünk. A Soros-alapítvány támogatásával körülbelül kétmillió devizaforintból vásároltuk a felszerelést. — Az eredeti tervek szerint a videólánc nem ilyen lett volna, ám a megyei tanács utólag még egymillió forinttal hozzájárult a költségekhez. Így lehetőség lesz arra, hogy előadásainkat archiváljuk. sőt. kölcsönözhetik is kazettáinkat. Szakmai szempontból pedig azért fontos a videó, mert ellenőrizni lehet a próbafolyamatokat — mondja Vájná Pál, a színház ügyvezető igazgatója. Közben színháznéző sétánkon már az emeleten tartunk. Kilépünk a teraszra. Nagyon szép kép tárul elénk. Innen eddig nem nézhettek szét a kaposváriak, hiszen a terasz zárva volt. Ezentúl jó időben megnyitják a közönség előtt. A színházba járók bizonyára örömmel fogadják ezt. hiszen eddig a szünetekben csak a huzatos előcsarnokban és a büfében szoronghattak a nézők. — Az előcsarnok a jövőben nem lesz huzatos — mondja Hernesz János —, szélfogó fogja védeni. A nézőtéren pedig korszerű padlófűtés biztosít állandó hőmérsékletet. Új környezetet kap a büfé is, ízléses belső térrel. Ami fontos még a nézőknek: a korábbinak kétszeresére nő a ruhatár, tehát mindenki Egy film, amit nem lehet elmesélni FIATALOK - KAMERÁVAL A filmek varázsától csak keveseknek sikerül szabadulniuk; a legtöbb embert fogva tartja a vásznak színes világa, a kép, és a hang tökéletes összhangja. Van, aki nézőként szemléli e furcsa világot, mások már mesz- szebbre merészkednek, egy- egy szerep eljátszásáról álmodoznak vagy rendezőként, operatőrként szeretnék kipróbálni ■ tehetségüket. Ez utóbbi Kaposváron már nemcsak álom: az amatőrfilmesek klubjában bárki megpróbálhatja. A nyolc éve alakult stúdió tizenhét taggal dolgozik. Filmezésre azonban csak kevesen vállalkoznak. — Évente körülbelül hat- nyolc kisfilmet készítünk, többnyire játék- és rajzfilmeket. Évekkel ezelőtt a dokumentumfilm hódított. A fiatalok szívesen dolgoznak animációs technikával is, ez most nagyon divatos — mondja Bernáth Gyula, a klub vezetője. Ö is filmesként kezdte, ma azonban már csak az elméleti fölkészítéssel foglalkozik. Munkájának elismeréseként augusztus 20-án kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. — Igazi örömet jelent, ha egy-egy tanítványom remek filmmel lep meg. A klubtagok közül néhányan rendezőnek, operatőrnek készülnek. őket természetesen külön is segítjük. Legutóbb Nagy László felvételizett, de nem jutott be a színművészeti főiskola rendezői szakára. — Jövőre természetesen ismét megpróbálom, addig is dolgozom a klubban. Hogy min, azt egyelőre nem árulom el. Meglepetés!... Ismerjük már annyira egymást, hogy tökéletesen megbízunk a másikban. Két hangosvetítőnk, hangtechnikai berendezésünk, kameránk, magnónk és montázsasztalunk van — mondja Nagy László. A kész filmeket közösen elemzik, a legjobbakat pedig különböző versenyekre küldik. Legutóbb egy animációs filmmel értek el szép nemzetközi sikert. Az amatőr filmesek világversenyéről a kaposvári Őszi Zoltán hozta el a bronzérmet. — Egy háromperces alku tással neveztem be. Rengeteget dolgoztam rajta. Hogy miről szól, azt nem lehet elmesélni így. A fejemben már minden készen volt, amikor kezembe vettem a kamerát Kockáról kockára mindent megterveztem, így utólag elég keveset kellett vágni vagy javítani rajta. Legközelebb rajzfilmmel próbálkozom. A Somogy amatőrfilmklub tagjai hetente találkoznak s a kötetlen beszélgetések során elmondják ötleteiket, gondjaikat. Az ősszel pedig megkezdik a fölkészülést a versenyre. A dél-dunántúli tájegységek amatőrfilm-találkozójá- nak ezúttal Kaposvár ad otthont. A vendéglátók jó alkotásokkal szeretnének részt venni e versenyen. H. É. nyugodtan megvárhatja a taps végét, s néhány perc alatt megkapja a kabátját. A korszerűsítés természetesen a színpadra és a nézőtérre is vonatkozik. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy januártól az ország legmodernebb színpada lesz a miénk; a nézőteret kagylószerűen alakították ki a tervezők. A székek mintáját az Operaház kényelmes foteljeiről vették. — Kereken száz ülőhellyel lesz kevesebb a földszinten — mondja Nincsevics János. a színház közönségszervezője. — így kényelmesebbek lesznek az ülőhelyek. A nézőtér minden pontjáról egyformán jól lehet majd látni az egész színpadot, ezért megszűnik az a sokféle ár is. ami a múltban jellemző volt. Ahogy kilépünk a hét, jobb oldali ajtó egyikén, azt látjuk. hogy sétánk alatt is tetemes területet bevakoltak. Az épület az eredeti, hetvenöt évvel ezelőtti színét kapja meg újra. Az év végére kívül-belü! megszépül a színház. Mintegy kéthónapi „beüzemelés” után márciusban 'Babarczy László rendezésében Örkény István Pisti a vérzivatarban című darabjával a művészi munka is megkezdődik. V. I.