Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 24., csütörtök Következetesen dolgozzunk programunk megvalósításán (Folytatás az 1. oldalról) zalom mai, nehéz helyze­tünkben különleges érték. Megőrzése, erősítése, köteles­ségünk. Ennek pedig elsődle­ges eszközei most már a tet­tek. a határozott intézkedé­sek. s nem csupán a kor­mányzat szintjén, hanem a kisebb-nagyobb közössé­gekben, a munkahelyeken. A türelmes, szívós, egy darabig minden bizonnyal látványos, sikerek nélküli munka tehát alapfeltétele a közösen meg­fogalmazott célok valóra vál­tásának. A kormány dolga az, hogy ezt a munkát segít­se a többi között a megfele­lőbb szémélyi, szervezeti fel­tételek. s a termelésben kí­vánatos fordulat bekövetkez­tét szolgáló közgazdasági esz­közrendszer formálásával — mondotta a kormány elnöke. Felszólalásában emlékez­tetett arra, hogy miközben itthon az Országgyűlés ta­nácskozott, történelmi jelen­tőségű eseményre került sor: a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott a nukleáris fegyverzetcsök­kentés kérdéseiben. — Ez közvetlenül is nagymérték­ben javítja hazai teendőink megvalósításának külső felté­teleit — állapította meg. — De fontos számunkra azért is, mert megerősíti külpolitikai irányvonalunk helyességét; azt, hogy a Magyar Népköz- társaság az együttműködés bővítésére törekszik a világ minden békét óhajtó orszá­gával, függetlenül annak tár­sadalmi berendezkedésétől, vagy a fennálló ideológiai kü­lönbségektől. Gazdasági kap­csolatainkat nem utolsósor­ban a politikai enyhülés el­mélyítése érdekében fejleszt­jük, ugyanakkor a politikai, tudományos és kulturális együttműködés elmélyítésé­vel is segíteni kívánjuk be­kapcsolódásunkat a szá­munkra nélkülözhetetlen nemzetközi gazdasági mun­kamegosztásba. Meggyőződé­sünk, hogy ez az együttmű­ködő országok mindegyiké­nek érdeke. Ennek jegyében külön is szeretném kifejezni mély egyetértésünket Mihail Gorbacsovnak a napokban közzétett javaslatával, amely a nemzetközi biztonság átfo­gó rendszerének megteremté­sét szorgalmazza — mondot­ta egyebek között Grósz Ká­roly. Vita az öbölbeli helyzetről, a kelet—nyugati kapcsolatokról Továbbra is két téma kap­ja a legnagyobb figyelmet az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének ülésszakán: a kelet—nyugati kapcsolatok — ezen belül a leszerelési kérdések és az Irak és Irán közötti háború. Az ülésszakon felszólaló NATO-külügyminiszterek ál­talában helyesléssel szóltak arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok elvi egyetértésre jutott a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról. Ezt a tényt méltatta Joe Clark kanadai, Stoltenberg norvég külügyminiszter és több más felszólaló is. Jean-Bernard Raimond francia külügymi­niszter bizonyos fenntartáso­kat hangoztatott, kijelentve, hogy „a további leszerelés nem jelent feltétlenül na­gyobb biztonságot”, és „nem Az ENSZ közgyűlése alkalmából New Yorkban tartózkodó szovjet, illetve nyugatnémet külügyminiszter megbeszélést folytatott. A képen: Eduard Sevardnadze és Hans-Dietricli Genscher a szovjet ENSZ-misszió épületében televíziós híd Szovjet— A történelemben először élő televíziós hidat létesítet­tek szerdán szovjet és ame­rikai parlamenti képviselők között. Az egyenes adásban 'két helyszínről: a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból vitatkoztak a parlamenti képviselők, s az eszmecserét egyidejűleg sugározták a két országban; Az adásban olyan neves személyiségek vettek részt, mint például Lev Tolkunov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa egyik házának, a szövetségi tanácsnak az elnöke, Szer- gej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke, Jevgenyij Velihov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia a.lelnöke, az amerikai: kongresszusból pe­dig Sam Nunn demokrata párti szenátor, a Demokrata Párt vezető katonapolitikai szakértője, Les Aspin de­mokrata képviselő, a kép­viselőház hadügyi bizottsá­gának elnöke és Trent Lott, a képviselőházi republikánus kisebbség vezetője. A téma a nemzetiközi biztonság és a leszerelés volt. Hormonháború Az Egyesült Államok és a Közös Piac kapcsolatában új feszültséggel fenyeget a hor­monnal kezelt hús közös pi­aci beviteli tilalma — kö­zölte Franc Andriessen, az európai közösségek bizottsá­gának mezőgazdasági kérdé­sekért felelős elnök-helyette­se. Az EGK-tagországok me­zőgazdasági miniszterei e héten Brüsszelben tartott ülésükön úgy döntöttek, hogy az amerikai fenyegetés elle­nére fenntartják a hormon- kezelés és az ilyen eredetű hús behozatalának tilalmát. amerikai Tolkunov a vitában kije­lentette; a szovjet—amerikai kapcsolatokban a soronkö- vetkező lépésnek a hadá­szati fegyverek csökkentésé­re kell vonatkoznia. A szov­jet képviselő szerint ez biz­tosíthatja, hogy jelentősen sikerüljön csökkenteni a ka­tonai szembenállást. Nunn és Aspin egyetértett ezzel, alá­húzva; a két ország között jelenleg semmiféle érvény­ben lévő szerződés gáncs a hadászati fegyverekre vonat­kozóan, így különösen fontos feladat azok számának gyö­keres, ötven százalékos csök­kentése. Heves vita folyt arról az amerikai nézetről, hogy a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök megszünte­tése után a Varsói Szerződés erői „fölénybe kerülnek” Európában. A két amerikai szakértő: Nunn és Aspin ál­lította ezt. Ahromejev mar­sall határozottan cáfolta ezt a nézetet, megállapítva: a két fél erői más-más szer­kezetűek ugyan, de nagyjá­ból egyensúlyban vannak. Igen sok szó esett a biza­lom megszilárdításáról. Szemleútra indult tegnap a Perzsa (Arab)-öböl térségébe Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Weinberger már a múlt hétre tervezte útját, akkor azonban elha­lasztotta. A miniszter az ABC televíziónak kedden es­te adott nyilatkozatában „ra­gyogóan végrehajtott” műve­letnek nevezte az amerikai helikopterek támadását az iráni aknarakó hajó ellen. A hadügyminiszter azt mondotta, hogy az Egyesült Államok régóta gyanakodott Iránra, de most „a bűntett végrehajtása közben” sike­rült bizonyítékot szerezni Mindkét fővárosban — a Kreml üléstermében éppúgy, mint az amerikai képviselő- ház egyik bizottsági üléster­mében — megtapsolták az amerikai képviselőház leg­idősebb tagja, Claude Pepper felszólalását. Pepper kijelen­tette; eljött az ideje annak, hogy véget vessenek a bi­zalmatlanságnak, a fegyver­kezési versenynek, helyreál­lítsák a baráti kapcsolatokat a két ország között. Georgij Kornyijenko ennek kapcsán rámutatott: amerikai részről gyakran eltorzítják a szovjet politikai célokat, s ezzel nö­velik a bizalmatlanságot, kedvezőtlenül befolyásolják a közvéleményt. A leszerelési kérdések kö­zül szovjet részről szorgal­mazták a nukleáris kísérle­tek ellenőrzésének megoldá­sát. Velihov rámutatott: a szovjet hatóságok lehetővé tették, hogy amerikai tudó­sok a helyszínen folytassa­nak vizsgálatot a kísérletek ellenőrzéséről, Washington azonban ezt még nem enge­délyezte a szovjet félnek. Az űrfegyverkezés prob­lémájáról szólva Kornyijen­arra, hogy „bűnt követ el az emberiség ellen” akkor, ami­kor nemzetközi hajózási út­vonalakat aknásít el. Wein­berger „terrorista akciónak” nevezte az ügyet. A 26 iráni tengerészt, aki elhagyta égő hajóját, s' ame­rikai fogságba került, a Pen­tagon közlése szerint átadják a nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold társaság kép­viselőinek Ománban, s onnan szabadon hazatérhetnek. Mint jelentettük, három irá­ni tengerész meghalt, kettő eltűnt. A tengerészek közül állítólag többen elismerték az aknatelepítést. ko kijelentette: a szovjet álláspont szerint bizonyos földi kísérletek megenged- hetőek a rakétaelhárító rendszerek eltiltásáról meg­kötött szerződés keretein be­lül is, de a világűrben vég­rehajtandó fegyverkísérle­tek nem. Nunn szenátor, aki a szerződés „szűkebb” értel­mezésének híve, bizonyos módosításokkal egyetértett ezzel, ám az amerikai poli­tikusok azt hangoztatták, hogy az „űrvédelmi” rend­szer létrehozása elősegítené a leszerelési célkitűzések megvalósítását. A vitát mindvégig szink­rontolmácsolással bonyolí­tották le, három mesterséges hold segítségével létesített összeköttetés biztosította a;z adás zavartalanságát. A ha­sonló televíziós vitákat a két ország politikusai között folytatni kívánják, de Tol­kunov felhívta a figyelmet arra, hogy a legfelsőbb 'ta­nács korábban már javasol­ta: a két ország törvényho­zásának szakértői rendezze­nek együttes bizottsági ülé­seiket a leszerelési kérdések­Harold Bernsen tenger­nagy, az öböl térségébe vezé­nyelt amerikai flottaegysé­gek parancsnoka elmondotta: az amerikai haditengerészet a hajót huzamosabb idő óta figyelte, részben radarfelde­rítéssel. Amikor a felderítés jelezte, hogy a hajó aknákat telepít, két katonai helikop­ter szállt fel a Jarret hadi­hajóról és figyelmeztetés nél­kül tüzet nyitott. Amikor az iráni tengerészek egy idő múlva felújították a telepí­tést, a helikopterek nagyere­jű tűzcsapást mértek a ha­jóra. Erre Bernsen tenger­nagy adott parancsot, de előzőleg konzultált a vezér­kari főnökök egyesített bi­zottságának elnökével, Willi­am. Crowe tengernaggyal is. aki a napokban tért vissza a térségből. A Pentagon kedden újabb incidensről is hírt adott: állí­tása szerint az iráni haditen­gerészet egy légpárnás hajó­ja alig másfél kilométerre közelítette meg az amerikai flottaegységeket, nem volt hajlandó felszólításra távoz­ni, s csak akkor változtatott irányt, amikor figyelmeztető lövéseket adtak le rá. Reagan elnök kedden kije­lentette: nem tartja szüksé- gesneki hogy a történtek lé­nyében külön kongresszusi felhatalmazást kérjen az amerikai flotta egységeinek további állomásoztatásához az öbölben, mert nem lát közvetlen háborús veszélyt. A kongresszus több tagja vi­szont kedden felszólította az elnököt arra, hogy kérjen ilyen felhatalmazást a meg­növekedett kockázat miatt. lehet eltekinteni attól, hogy a hagyományos fegyveres erők és a vegyi fegyverek te­rén fennálló aránytalanság fenyegetés Európa — értsd: Nyugat-Európa — számára”. Sürgette, hogy redezzenek külön európai leszerelési konferenciát, tiltsák el a ve­gyi fegyvereket és csökkent­sék ötven százalékkal a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati rakétái­nak számát. „Franciaország nem tagadja meg, hogy részt vegyen a többoldalú tárgya­lásokon a nukleáris leszere­lésről —, ha ennek eljő az ideje. Az ilyen tárgyalások azonban csak akkor lehetsé­gesek, ha a kát szuperhata­lom már igen jelentősen elő­rehaladt nukleáris fegyvertá­rának csökkentésében” — mondotta. Ugyanakkor kije­lentette, nem szabad megerő­síteni a „védelmi rendszere­ket, mert ez megbonthatja az elriasztás rendszerének je­lenlegi alapjait". Reimond a hagyományos fegyveres erők „aránytalanságainak" felszá­molását is feltételül szabta meg a francia részvétel előtt. „Mindaddig, amíg mindez nem következik be, Francia- ország nem járul hozzá ah­hoz, hogy erőit akár közvet­ve, akár közvetlenül számí­tásba vegyék az olyan tár­gyalásokon, amelyeken nem vesz részt” — mondotta. Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter élesen bírál­ta az Egyesült Államoknak a latin-amerikai térségben ta­A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalv. (3000 Ft) B LADA 1200 S szgk. utalv. C TRABANT Lim. Spec. szgk. utalv. D Szerencse-utalv. (30 000 Ft) E Vásárlási utalv. (10 000 Ft) F Vásárlási utalv. (0000 Ft) G Vásárlási utalv. (7000 Ft) H Vásárlási utalv. (5000 Ft) I Vásárlási utalv. (4000 Ft) A nyertes szelvényeket 1987. október 16-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc utca 15.) eljuttatni. núsított magatartását, a vi­lág más körzeteiben meg­nyilvánuló politikáját. Mal­mierca azt mondotta, hogy Washington megnövelte ag­resszióját Nicaragua ellen, aknamunkát folytat Kubával szemben. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok támo­gatja a különböző ellenfor­radalmi csoportokat Angolá­ban, Mozambikban és má­sutt. segítséget nyújt a dél­afrikai fajüldöző rendszer­nek. Azt is aláhúzta, hogy Kuba megítélése szerint az Egyesült Államok a felelős a fegyverkezési versenyért. Az amerikai küldöttség képvise­lője a válasz jogán elutasí­totta a kubai külügyminisz­ter kemény hangú bírálatát. A közép-amerikai kérdé­sekről szólt szenvedélyes hangú beszédében Oscar Arias Costa Rica-i köztársa­sági elnök, aki a világszerve­zet tagjainak teljes támoga­tását kérte az öt állam által elfogadott béketervhez. Arias bejelentette: Costa Ri­ca a tervezetet a közgyűlés elé terjeszti, kérve, hogy azt a világszervezet foglalja ha­tározatba. Ali Hamenei, Irán elnöke, aki kedden mondott beszédet a közgyűlés ülésszakán, teg­nap sajtókonferenciát tartott New Yorkban. Kijelentette, az iráni hajó ellen intézett amerikai támadás „az Egye­süt Államok legnagyobb hi­bája” volt. Az elnök kétség­be vonta az incidensről ki­adott amerikai jelentéseket. 2 958 861 E 80 246 687 F 2 989 969 1 8ü 254 464 I 80 005 600 G 80 277 795 D 80 013 377 E 80 285 672 F 80 036 708 H 80 316 680 H 80 C44 485 E 80 324 457 I 80 067 816 I 80 340 011 H 80 075 593 D 80 347 788 11 80 083 370 I 80 402 227 G 80 106 701 F 80 425 558 G 80 414 478 F 80 433 335 E 80 122 255 G 80 441 112 I 80 130 032 E 80 472 220 F 80 145 586 G 80 495 551 I 80 168 9L7 E 80 503 328 G 80 184 471 D 80 511 105 G 80 192 248 F 80 518 882 H 80 200 025 F 80 526 659 D 80 207 802 I 80 557 767 H 80 223 356 E 80 565 544 G 80 238 910 H 80 573 321 E d Nagyszabású nyugatnémet—Iraneia hadgyakorlatot tartanak az NSZK-ban \ képen: Augs­burg közelében francia katonák üzembe helyenzék egy ejtőernyővel ledobott terepjárót fői. Weinberger szemleútra indult Törvénysértő királyi herceg V közlekedési szabályok meg­szegésében bűnösnek találta egy londoni bíróság a brit királyi család egyik tagját. Lord Linley-t, Margaret her­cegnő fiát, és a pénzbírságon kívül fél évre bevonatta an­nak jogosítványát is. Ez eset­ben tehát érvényesült a tör­vény előtti egyenlőség ... (Telefoto — AP—MTI—KS) NYEREMÉNYJEGYZÉK az 1987. szeptember 22-én megtartott SZEPTEMBERI TELE- LOTTÖ jutalomsorsolásáról, melyen a szeptemberi TELE- LOTTÖ-szelvények és a szeptember havi előfizetéses szelvé­nyek vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents