Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-22 / 223. szám
1987. szeptember 22., kedd Somogyi Néplap 3 Politikai Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy nincs gazdasági megújulás politikai megújulás nélkül, másként nézünk a politikai intézményrendszerre, a politika csinálásának és érvényesítésének mechanizmusára is. Ez egészen természetes, hiszen a politika megújításán annak eredményesebbé tételét értjük a gazdasági fejlődés érdekében. Ez pedig nagyban azon áll, miként működnek, működhetnek a párt nagyabb ösztönzésére hallgatva a népképviseleti szervek, a különböző érdekképviseletek, töimegszervezetek. Azon, hogy képesek-e társadalmilag alakítani és ellenőriznia politikát — a gazdaságpolitikától az oktatáspolitikáig —, meg tudják-e fogalmazni képviseltjeik érdekeit. Azt hiszem, ma nincs is olyan alakulata a politikai szférának, amelyet kívülről és belülről illetnének az elégedetlenség kifejezésével. Társadalmi méretekben ugyanis nem tapasztalni mindig súlyúikat, jelentőségüket. Hol a belső érdektelenség, hol a számúikra toi- parcellázott szűkös mozgástér tünteti el szemünk horizontjából e szerveket, testületeket. Gyakori kérdés: milyen legyen a társadalmi-politikai szervezetek, képviselőszervek viszonya a párthoz. E kapcsolat „gyenge láncszemeiről” ma már nyíltan beszélünk. Mindenekelőtt arról, mennyire helytelen, ha a pártszervek eszmei, politikai vezetés helyett beleszólnak a társadalmi szervezetek döntéseibe. Itt az így születendő hamis határozatnál is nagyobb kár, hogy az önkormányzati szerv nem tud fejlődni, feladatához felnőni. A jelenség másik oldalról nézve is előfordul. Nevezetesen, vannak szervek, amelyek félve döntéseik súlyától, előbb a pártszerv jóváhagyását is kierőszakolják. Mindkét hiba megszüntetésére van rendező elvünk. Az elv: a párt vezető ' szerepe társadalmunkban történelmi szükségszerűség, de az is az, hogy a pártnak a hatalom gyakorlásába be kell vonnia a társadalom minden szervezett erejét. Meg kell tenni mindent, hogy a politikai és társadalmi szervezetek megerősödjenek. Az operatív beavat% megújulás kozás, a formalizmus, a papírmunka leküzdése, és az igazi pártdemokrácia kifejlesztése a tétje ennek a munkának, miközben azt is tudomásul kell venni, hogy a párt nem vonulhat ki az ország életének egyetlen szférájából sem. Felelőssége meghatározó, de nem kizárólagos. Azt kell elérnie, hogy az állam szervezetei, a nép képviselői önállóan, egyértelműen meghatározott felelősséggel végezzék munkájukat. A pántnak nem tetsző az azonnali kritikátlan helyeslés politikája, a tétovázás, az észrevétlen-maradás, a társadalmi szervezetek ösz- szetéveszthetősége. Olyan feladatok várnak az országra, hogy életkérdés lesz a társadalom cselekvőképessége, az ügyek menetébe a beleszólás, a széles népi aktivitás. Ez megköveteli a társadalmi szervezetek megújulását, a néphatalmi szerveknek a közügyékben való fellépéséhez a terep erőteljes bővítését. A szegedi elméleti tanácskozás egyik fő következtetése volt, hogy nem intenzifi- kálható gazdaságunk exten- zíven terjeszkedő politikai intézményrendszer mellett. A mélységekbe nem hatoló, formális munkától túltengő, igazi eredményeket nem hozó politikai munka, köny- nyű belátni, minden, csak nem munka, még kevésbé politikai. Gazdasági hatékonyság — politikai eredményesség. Ez a két követelmény, amelynek eléréséta párt kibontakozási programja célul tűz. A nyolcvanas évek végének nagy dilemmája, vajon elérjük-e. Persze csak ma lehet feltételes módban kérdezni. Holnap már bizonyossággal hozzá kell látni a munkához, ha nem akarjuk, hogy az ország megrekedjen, kívül maradjon a fejlődés sodrán. Ne higgyük ugyanis, hogy csak gazdaságunkat teszik próbára a belső és külső változó feltételek. A politikai szférát is hozzá kell igazítani azokhoz a más körülményekhez, amelyek évtizedünket olyannyira megkülönböztetik a korábbiaktól. Így szakíthatok fel azok a gátak is, amelyek az anyagi és szellemi termelőerők útjában állnak. Komornik Ferenc Őszi BNV Tetőtől talpig Az őszi nemzetközi vásárt a könnyűipar uralja. Ezen belül is a ruházati cikkek gyártói viszik a prímet. Ha az iparág összes gondjait mind fölsorolnánk, akkor tekintélyes listát kapnánk, azonban a vásár azt sugallja: meg szahad feledkezni most egy kis időre a gondok, ról. Még a legborúlátóbb, legkritikusabb nézelődő is megállapíthatja: a korábbi évekhez képest sokkal mutató- sabb, divatosabb mindaz, arhit a nőknek és a férfiaknak kínálnak a termelők tetőtől talpig. A nagy állami vállalatok is előre léptek, és sok új szövetkezet, társulás színesíti ruháink, cipőink készítőinek csoportját. A fehérneműktől a téli bundáig sok minden látható és — az ígéretek szerint — nemcsak most, hanem az üzletekben később is megjelennek a BNV-n bemutatott termékek. A vásáron pedig a legtöbb gyár kiállításán felirat közli: a bemutatott holmi helyben, vagy a vásárváros alkalmi boltjainak valamelyikében megvásárolható. Nagyatádi fonalból Kató, Flóra, Leonóra, Laura — a tetszetős kézi kötőfonalak együttesen kiérdemelték a BNV-díjat. A főleg szövőfonálakat és cérnákat gyártó Masterfil Pamutfonóipari Vállalat új kötőfonalakat mutatott be a vásár közönségének. — A budapesti központban született meg az ötlet és a nagyatádiakkal együtt fejlesztettük ki az új kézi kötőfonalakat — mondta Geiger Gyuláné gyártmányfejlesztési előadó. — Már jó két éve kísérletezünk ilyen jellegű fonalak gyártásával, és az idén, miután kaptunk egy Lezzeni típusú effekt cérná- zógépet, nagyobb mennyiségben készíthetünk kötőfonalakat. A gép évente 140—160 tonnát képes gyártani. A vállalati központ gyártmányfejlesztési stúdiója és a Nagyatádi Cérnagyár technológusai hiányt szüntettek DINNYÉVEL Meghiúsult az export Háromszáz tonna görögdinnye átvételére kötött szerződést az idén a megyei Zöldért a zamárdi Magyar Tenger Tsz-szel. Megállapodtak abban is, hogy a Hun- garofrukt Külkereskedelmi Vállalaton keresztül az áru nyolcvan százalékát — összesen 24 vagon dinnyét — exportra küldi a Zöldért, ha a tsz a szerződést első osztályú áruval teljesíti. A Zöldért augusztus 7-én ajánlott levelet küldött a termelőknek, tudatva velük, hogy megkezdhetik a szállítást. Egyben a feltételekre és a minőségi követelményekre is felhívta a figyelmet. A zamárdiak augusztus 11-én közölték először, hogy szállítanak, majd két nappal később a Zöldért siófoki ki- rendeltsége 2600 kiló diny- nyét vett át tőlük belföldi értékesítésre. Ugyanakkor az exportszállítás megkezdésére is felszólította a téeszt. Az exportra szánt első vagont 19-én rakták meg, ám elszállítására nem került sor. Sem ez a rakomány, sem a későbbiek nem jutottak el Zamárdiból külföldre. Az okokról Németh Gyulát, a megyei Zöldért főosztályvezetőjét kérdeztük. — Minthogy az exportra induló áru minőségi átvételéért a Hungarofrukt a felelős — mondta —, az ő szakemberük minősítette a már berakott árut. Az viszont túl- érettsége miatt nem felelt meg a követelményeknek. Az ellenőr erről úgynevezett visszautasítási jegyzőkönyvet is kiállított. Ezért maradt itthon a dinnye. A termelő nem nyugodott bele a történtekbe, és szu- perkontroll-vizsgálatot kért. A lezárt vagont — szabályszerűen — a külkereskedelmi vállalat, a Siófoki Városi Tanács és a városi pártbizottság képviselőinek, valamint a tsz jogtanácsosának a jelenlétében felnyitották, és elvégezték a vizsgálatot. Ez a korábbi jegyzőkönyvi megállapítást igazolta. A dinnye tehát maradt. — Már a rakodás előtt jártak a Hungarofrukt szakemberei a tsz dinnyeföldjén és közölték, hogy az ott látott dinnyéből csak nagyon gondos válogatás után lehet exportálni. Ebből egy vagonnal el is ment az NDK-ba, két rakomány viszont, amit Csehszlovákiába szántak, itt maradt. Helyette a külkereskedő felajánlotta, hogy ha van másfajta dinnyéjük, azt megfelelő minőség esetén exportálhatják. A Zöldért siófoki kirendeltségvezetője is megpróbált segíteni a zamárdiakon. Utánajárásukra a pápai Zöldért száz mázsányi termést átvett volna a kirendeltség közvetítésével. A tsz az ajánlatot elfogadta, de nem szállított. — Augusztus 28-án Simon Gábor mezőgazdasági igazságügyi szakértő a Zöldért képviselőinek jelenlétében vizsgálatot tartott a téesz dinnyeföldjén, mert a termeKönnyű kelmékből meg. Korábban elsősorban a gyapjúipar készített kézi kötőfonalakat. A gyapjú viszont meleg holmi, így kimondottan nyári viseletre nem volt elegendő fonal. A pamutot kánikulában is kellemes hordani. A BNV-díjas fonalcsalád 50—60 százalékban pamutból áll, és ezt egészíti ki a formatartás, és a könnyebb kezelhetőség érdekében a viszkóz és a szintetikus száltartalom. Diszkrét fémszálas díszítéssel és más rafinált megoldásokkal érték el, hogy a fényes és a matt felületek váltakozása kellemes benyomást keltsen. Ezeket a fonalakat csak a Nagyatádi Cémagyárban gyártják. A vásár látogatói mindennap láthatják divat- bemutatón is az atádi kötőfonalakból a Gyulai Kötő- ipari Vállalat és a Gyomai Kötőipari Szövetkezet által készített ruhákat. S aki kedvet kap rá, a vásárban meg ,is veheti a kötnivalót. Lejárt a Levi’s Az Elegant ruhagyár vezérigazgató-helyettese Ne- mecz Tibor különösen szép bundákkal és az értük kapott díjjal is dicsekedhetett: — Bemutatjuk, hogy mit tudunk, bár nem fő profilunk a bundagyártás. A kiállított holmik egyébként jórészt exportra készülnek, de jut majd belőlük mintaboltjainkba, így Kaposvárra is. — Fontos gyártmányunk volt a Levi’s farmer. — Lejár a kooperációs szerződés és nem újítjuk lő elégedetlen volt a korábbi határozatokkal, A fölvett jegyzőkönyv leszögezi, hogy a vizsgált dinnye nem felel meg az MSZ 11983—50. számú pontjában előírt minőségnek. Belföldi forgalmazásra is csak „szabványon kívüli minőségű” megjelöléssel kerülhet. — A szerződés értelmében nem vagyunk kötelesek átvenni a gyenge minőségű árut, de nem akartuk bajban hagyni a zamárdiakat, ezért felajánlottuk, hogy az említett megkötéssel veszünk át a dinnyéjükből. Szeptember 4. és 6. között összesen 4 vagon áru értékesítését vállaltuk, de ezeket sem tudták szállítani a nagyon rossz minőség miatt. Megkérdeztük Borsodi Ottót, a Magyar Tenger Tsz elnökét is, hogy mi lett a dinnyével. — Amit lehetett belföldön értékesítettünk, de a vagonokba be- és kirakott áru kárba veszett. A Hungarofrukt képviselője által rossznak minősített áru a belföldi piacon eladható lett volna. 2,2 millió forint bevételt terveztünk a dinnyéből, s jó, ha 800 ezer forintot Sikerül elérnünk. Az idén összesen 5 ezer tonna dinnyére kötött szerződést a Somogy Megyei Zöldért a téeszekkel, ebből 3800 tonnát exportra akar küldeni. Mint Németh Gyula elmondta, a zamárdiaké- hoz hasonló eset mindössze két vagon megrakásakor fordult elő. A késői érés ellenére eddig 1500 tonna áru ment el a külföldi vevőknek. Lehőcz Rudolf meg. Az idén alapanyagellátási gondok is voltak, s nyugaton eladhatatlan a hagyományos farmer. Csak a mo- sottat lehet értékesíteni. A hazai mosási kapacitás viszont kicsi. — Ezek szerint „lőttek” a farmernek? — Nem. Több világcéggel tárgyalunk, az egyikkel szerződést is kötünk. 1988-ban is gyártanak majd nadrágot Marcaliban. Még nem tudjuk, de ha tudnánk sem árulnám el, hogy milyen márkát. Habkönnyű fehérneműk Díjjal ismerték el a Habselyem Kötöttárugyár termékeit is. A cég nemrég nyitott mintaboltot Kaposváron, s mint a vállalat vásáRitka fehér hollónak mondták az áfészt, amikor belevágott a mámatelepí lésekbe Nagyatádon, Segesden és környékén. Nem volt hagyománya itt a bogyós gyümölcsöknek. Keresett lett a málna, a fekete ribizli, és a többi munkaigényes, nevelést kívánó apró gyümölcs. Ez vezetett a háborúsághoz, amelyről évek óta tudósítottunk. Ki-ki a maga módján próbálta megfogni a termelőket. Fagyasztó épült néhány éve Nagyatádon, majd az idén Segesden is. Az egyik ráckevei termelőszövetkezet, a másik a Magyar Hűtőipar jóvoltából. Ez az idén az árak felhajtásához vezetett, hiszen mindenki magához akarta édesgetni az édes csemege termelőit. Amire még nem volt példa: az idén hatvan forint fölé szökött az átvételi ár. Tarthatatlanul magas a mérce. Erre csak a felvásálók fizetnek rá, ha a jövőben is így marad minden. Többek között erről is szó volt vasárnap délelőtt Nagyatádon, a vásár- csarnokban, ahol a helyi áfész szervezett tanácskozást az érdekeltek bevonásával. Eljött a zsúfolásig telt csarnokba dr. Porpáczi Aladár, a fertődi kutatóintézet igazgatója és helyettese dr. Kollá- nyi László is, hogy a legújabb fajtákat mutassák be és hasznos tanácsokkal szolgálhassanak a kistermelőkinek. Tippjeik, javaslataik a jövőnek szóltak. A résztvevőket viszont leginkább a napi problémák izgatták, például az, hogy hogyan lehet védekezni a málna gyomjai ellen. A válaszból kiderült, hogy a Hungazin az egyetlen használható szer, de eh-, hez csak annak szabad nyúlnia, aki igazán ért a növényvédelemhez. A vendégek szerint legjobb a kapálás. Sok a munka, de a haszon sem maradhat el. A legtöbben harminc—harmincötezer forint jövedelemről beszéltek, hozzátéve: rossz év volt az idei. ötven százalékkal kevesebb érett a málnából a nyáron, mint tavaly. Mindezek után Varga Jánoshoz, a nagyatádi áfész termeltetési és értékesítési főosztályvezetőjéhez fordultunk kérdésünkkel: mennyit ért a málna az idén Elegant elegancia ri standján megtudtuk: akiállított gyártmányok többsége ebben az üzletükben is megvásárolható. A fehérneműt és szabadidőruhákat gyártó vállalat nyugati partnerekkel együttműködve kiváló alapanyagból készíti termékeit. A Tac- tel elnevezésű fonalból készített víztaszító, a tiszta pamuthoz hasonlóan kellemesen viselhető habkönnyű ruhadarabokat exportra is szállítják, tehát megérte a gyártás korszerűsítése. Ennyit a ruházkodásról, bár a kép korántsem teljes, viszont ajánlhatjuk — persze főképpen a hölgyeknek’ — érdemes a vásárban körülnézni. , _ ... Kovács—Luthar a szövetkezetnek? A kérdés már csak azért is jogos, mert felépítettek néhány évvel ezelőtt egy fagyasztót,, amely a legjobb szándékú, hírek szerint is ráfizetéses. — Mert csak egy féligkész rendszer része volt. Az idén a gazdasági társaságunk a ráckevei termelőszövetkezet részvételével tovább bővítette a vásárcsarnokban létrehozott hűtőalagutat. Megteremtették a feltételeket az előhűtéshez, a hűtőtároláshoz is. Ha számításaink beválnak, akkor az idén már nem lesznek veszteségeink. Szőke József az áfész elnöke ezt mondta: — Mi minden segítséget meg akarunk adni ahhoz, hogy ne csak pillanatnyi fel- lángolásról legyen szó, hanem hosszútávú partnerkapcsolatokról is. — A drágán létrehozott rendszer most már sokadik éve csak néhány hétig van kihasználva. — A korábbi feltételek mellett ráfizetéssel dolgozhattunk volna. Ezt nem vállaltuk. Ma tárgyálunk újabb lehetőségekről. De ez üzleti titok. Azért szóljunk arról, hogy sokan felvetették: akár tavasztól őszig hasznosítani lehetne az előhűtött csigát, uborkát, szedret is vennének külföldön ebből a körzetből. Rebesgetik: a mínusz húsz fokot biztosító húsz vagonos tárolóban tartani is lehet az árut. Állítólag erről már megállapodtak egyik fagyasztott termékeket forgalmazó termelőszövetkezetünkkel, s így a térség ellátásán is javíthatnának. Hogy miként lesz, arról részleteket még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy az atádiak felvették a „bokszkesztyűt”. Mert annak nem lett volna sok értelme, hogy az idén az árakat tovább növeljék. Újdonságként kitalálták — a máLnaháború kellős közepén —, hogy minden átvett húsz kiló málna után sorsjegyet adnak. Értékes betétkönyveket és egy színes televíziót ajánlottak föl. A sorsolást ugyancsak vasárnap tartották. Az első díj a taranyi Papp Istvánnak, a termelő- szövetkezet gépszerelőjének jutott, aki kilencszáz tövet gondoz feleségével. Nagy Jenő Kihasználatlan lehetőségek és üres hűtőterek
