Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 19., szombat Folytatta tanácskozását az Országgyűlés Ellesett pillanat: Kádár János, Boldizsár Iván és Szűrös Mátyás a Ház folyosóján (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány, döntően a fogyasztói árak jövő évi számottevő emelkedése miatt jelentős, 24—25 milliárd forint összegű szociálpolitikai kiadást tervez. Rendező elvünk e nem kevés forrás elosztásánál az, hogy a legerőteljesebben érintett rétegeket védjük, így a nyugdíjasoknál. valamint a gyermekes, különösen a sokgyermekes családoknál tervezünk intézkedéseket. A családi pótlékot összességében negyven százalékkal, mintegy 400 forinttal megemeljük. Az anyasági segélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. Társadalmi szervezetek, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront, valamint érdekképviseletek és számos képviselő tettek javaslatot eltartotti adókedvezmény beépítésére az adórendszerbe. Ezeket — alaposan elemezve és mérlegelve az állam szűkös anyagi lehetőségeit — a kormány elfogadta, hogy első lépésként a három- és több gyermekes családok esetében gyermekenként, havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Ez másfél milliárd forint adókieséssel jár, ami azt igényli, hogy a családipótlék-emelés, amely az összes családi pótlékra jogosultat érinti, nem lehet több 400 forintnál és eredeti szándékunktól eltérően a gyermekgondozási segély emelésére csak 230 forint jut, a beiskolázási segély bevezetésére pedig nem kerülhet sor. A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a jelenlegi másfél év helyett a gyermekek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdíjak minimum 300—330 forinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehezebb helyzetben levő rokkantnyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek megfelelő nyugdíjemelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500—700 millió forinttal tervezzük növelni. 1988-ban ki keli dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a családi pótlék folyamatos érték- megőrzésére és hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rendszerszerű- en garantálni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó bevezetésével egyértelművé válik az a tény, hogy végső soron csak a lakosság lehet az, aki a társadalom közös költségeit viseli. Ugyanakkor ennek tudatosulása más viszonyt hoz létre az állampolgár és az állam között. Szükségképpen nő az igény a közügyekbe való betekintésre, beleszólásra. Azért, hogy ez a kapcsolat még közvetlenebb legyen, ^ azt tervezzük, hogy 1989-től a személyi jövedelemadó az állampolgárok lakhelye szerinti helyi tanácsok bevétele lesz, s így valamely terület boldogulása nem kis mértékben a lakossági adók tényleges befizetésétől függ majd. Addig is, 1988-ban a tanácsok megkapják a személyi jövedelemadóból származó bevételt, de még csak létszámarányosan. Az adómértékeket úgy állapítottuk meg, hogy a sávos adózás következtében az elvonás mértéke összességében az ötven százalékot ne haladja meg. A lakossági jövedelem döntő része azonban nem a magasabb jövedelem- kategóriákban összpontosul. A foglalkoztatottak hatvan- hetven százalékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adómértékeket és az adósávokat oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adóbevételek zöme ebből a körből származzon. Itt kívánom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakításra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos kedvezmény, amely az adóalapot csökkenti. Ennek alkalmazása — az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők húsz százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel hetven százaléka nem fizet adót. A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kérdésben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adó- kedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támogatja, amely szerint a nyugdíj és a kiegészítő jövedelem összevonása alapján megállapított adót olyan arányban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes jövedelmén belül a kiegészítő jövedelem. így elkerülhető, hogy egy határon túl hirtelen, viszonylag magas elvonással, egyszercsak megjelenik az adó. A másik alternatív javaslat a lakáscélú megtakarításokra vonatkozik. Vagy évi 24 ezer, vagy 36 ezer forint megtakarítás után vehető igénybe az a kedvezmény, amely szerint a megtakarítás húsz százalékával, tehát 4800 vagy 7200 forinttal csökkenthető az adó összege. A nagyobb kedvezményhez a 90 ezer forint és 240 ezer forint közötti sávokban, magasabb adó tartozik — igaz, sávonként mindössze egy százalék- ponttal. Ez az adófizetők szempontjából nem jelent különösebb terhet, ugyanakkor a lakásra gyűjtőknek érezhető segítség. Ezért a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a 36 ezer forintos változatot fogadja el. Ez is egyike azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek eredményeként összességében 1988- ban a lakásépítés feltételei nem romlanak, sőt a lakáscélú megtakarítás valamelyest előnyösebb lesz, mint ma. Mint ismeretes, az építőanyagok ma dotációt élveznek. A kormány ennek megszüntetését oly módon kívánja megvalósítani, hogy az így felszabadult állami forrásokat szociálpolitikai kedvezmény növelésére fordítja. Az egy gyermekes családoknál tízezer forinttal, a kétgyermekeseknél 45 ezerrel, a három- és többgyermekeseknél 170 ezer forinttal szándékozunk emelni a szociálpolitikai kedvezményt, így 1988-ban az egygyermekes családok ötvenezer forint, a kétgyermekesek 150 ezer forint, a három- és többgyermekesek 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesülnek. Az építőanyagokat a jövőben általános forgalmi adó terheli. A kifejezetten lakásépítéshez felhasznált építőanyagok után azonban az általános forgalmi adó javaslatunk szerint visszaigényelhető, gyorsított eljárással. Házilagos kivitelezés esetén, a lakosságnál jelentkező átmeneti többletterheket rugalmas hitelezési gyakorlattal fogjuk enyhíteni. A házilagosan végzett lakásfelújításnál, korszerűsítésnél — a társadalmi szervek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek javaslatára — az adóvisszatérítésnek felső korlátja nem lesz. Bármennyire is egységes szabályozásra törekedtünk, a személyi jövedelemadó benyújtott tervezete tartalmaz kedvezményeket. A kormány a javaslat kidolgozása során meghatározónak tekintette, hogy a lakosság közel negyven százalékai valamilyen módon részt vesz a mező- gazdasági kistermelésben, önmagában is, de az 1988. évi nehéz gazdasági helyzetben méginkább fontos, hogy elég húst, zöldséget termeljenek és az ellátás zavartalan legyen. A kormánynak az a véleménye, hogy e területen az érdekeltséget fenn kell tartani, a kedvezmények egyébként nem túlzottak, arányban állnak az árak jövedelemtartalmával, a nehéz munkával, közös érdekeinkkel. Azzal, hogy a termelési szerkezet megújítása, a műszaki haladás érdekében, a jelenleginél nagyobb kedvezményeket kell adni a találmányokból származó jövedelmekre, a társadalmi konzultációkon szinte mindenki egyetértett. Felvetették, hogy e célt nemcsak a találmányok, hanem az újítások is segítik és ezért kedvezményezni kellene azokat. A vállalatok által fizetett újítási díjak a vállalatoknál 1987-től költségként számolhatók el. Ez lehetővé teszi, hogy olyan díj kifizetésére kerüljön sor — ha igazán hasznos újításról van szó —, amely a személyi jövedelem- adó megfizetésére is fedezetet nyújt. Nagy érdeklődésre számot tartó kérdés a megtakarítások jövedelmének adóztatására tett javaslat. A lakossági megtakarítások társadalmi-gazdasági jelentősége miatt változatlanul tiszteletben kívánjuk tartani a betétek titkosságát és biztosítani szándékozunk továbbra is a jeligés betételhelyezés lehetőségét. Emiatt a kamat-típusú jövedelmeknél 1988-ban a lakosság semmifajta adóval nem találkozik, 1989-től pedig a kamatok éppen annyival nőnek, amennyi az adókötelezettség lesz. A kötvényeket illetően megerősítem azt a kormány- állásfoglalást, miszerint az ez év végéig kibocsátott kötvények kamata nem adózik. A jövőbe kibocsátottak után pedig az adó mértéke húsz százalék lesz, de ugyanakkor a vállalatok, a bankok szabadon határozhatják meg a kötvények kamatát, s így az a mainál több is lehet. Felmerül a kérdés, hogy ha felemeljük a kamatot, de azt adóban el is vonjuk, akkor miért van a változtatásra szükség. Most, amikor bővülnek a magánvállalkozási lehetőségek, jó lenne, ha minél előbb azonos szinten lehetne a vállalati és a lakossági megtakarítások kamata. A javasolt megoldás ezt segíti elő. A törvényjavaslat vitájában talán a legtöbb kérdés az úgynevezett láthatatlan jövedelmek feltárását és tervezett adóztatását érintette. A végrehajtási rendeletben határoztuk meg, hogy minden jövedelem, így például a hálapénz, a borravaló is adóköteles. De tudni kell: annak, hogy ebből látható jövedelem legyen, sok feltétele van. Az ellátás javítása, a hiányhelyzet felszámolása, a törvényjavaslat vagyonnyilatkozatról szóló rendelkezése, az ellenőrzés fokozása mind-mind ilyen. Foglalkozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására érdekeltséget teremtő konstrukció kialakításával is, hogy a bevallott jövedelmek a társadalombiztosítási ellátás alapjául szolgáljanak. A kormány elhatározott szándéka ezen jövedelmek megadóztatása. Hosszas szakmai vita után alakult ki az általános forgalmi adóra vonatkozóan az a javaslat, amit a kormány az Országgyűléshez benyújtott. Az adókulcsokba történő besorolások kialakításakor az volt a célunk, hogy kifejezzük, mely termékcsoport tartozik a kedvezményezett körbe, ‘melyik az általános feltételekbe. Létrehoztunk egy közbülső kulcsot is a szolgáltatások körére. Ez valószínűleg átmeneti kulcs lesz, néhány év múlva erre a kérdésre vissza kell térni. Ez szintén bizonyos preferenciát fejez ki. A problémát az okozza, hogy ha a döntően életszínvonal-politikai okokból fontos, s ezért adót egyáltalán nem viselő, nélkülözhetetlen termékek és szolgáltatások köre széles, akkor a szükséges jövedelmet a termékek egy szűkebb köréből kell beszedni. Emiatt e szűkebb körben magasabb adókulcsot kell alkalmazni. Az általános kulcs mértéke 25 százalék. A különböző konzultációkon és az állandó bizottságok ülésein is két termékkör, a gyermekruházat és a lakás, illetőleg az építőanyagok besorolásáról alakult ki vita. Jelenleg a felnőtt ruházati termékek ára harminc százalékos forgalmi adót tartalmaz. A gyermekruházati cikkek többsége pedig forgalmiadó-mentes, sőt néhány termék, mint például a csecsemőruházat, a gyermekcipő ártámogatásban részesül. Ügy ítéljük meg, hogy a hasonló termékek forgalmi adóját egységesíteni kell, s a már elmondott költségvetési összefüggések, valamint a turistavásárlások miatt, erre csak a 25 százalékos mértékben láttunk lehetőséget. Ez is szükségessé tette a családi pótlék és anyasági segély emelését. Ami a másik vitakérdést illeti, a kész lakások általános forgalmi adója a törvényjavaslat szerint nulla. Az építőanyagok és szolgáltatások után ugyanakkor 25 százalékos adót kell fizetni. De ezt azok, akik nem kész lakást vásárolnak, hanem önmaguk építkeznek, mint ahogy arról a korábbiakban szóltam, visszaigényelhetik. Ez a megoldás az üdülő, garázs és egyéb, nem lakás céljára szolgáló építkezéseket kizárja a kedvezményből. Az adóreform bevezetésének számos feltétele van. Sok múlik azon, hogy jól működő adószervezetet, adónyilvántartást tudunk-e kiépíteni. A kormány egységes szervezetet hozott létre. Meg kell mondanom, hogy részben új szervezet felállítása számításaink szerint másfél- kétmilliárd forint többletkiadással is jár. A törvényességet szolgálja, hogy a javaslat szerint az adófizetés helyességét csak akkor lehet kétségbe vonni, ha az ellenőrzés megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik. Lényeges új elem, hogy az adófizetésre kötelezettek vita esetén bírósághoz fordulhatnak, s nemcsak az adó alapját, hanem magát a megállapított adó összegét is vitathatják. Ez a megoldás teljes jogvédelmet biztosít az adózóknak. Az adótörvényeknek időt- állóknak, de ugyanakkor rugalmasaknak kell lenniük. Az élet változásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A személyi jövedelemadó törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az éves állami költségvetésről szóló törvénytervezetben a Minisztertanács kezdeményezze az adó mértékének és az adósávoknak a változtatását. Szeretném mégegyszer megköszönni a képviselők javaslatait és kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta: a két új adó bevezetésének kérdéseivel az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága a tavasz óta négy alkalommal foglalkozott a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsággal együttes tanácskozáson, s ezeken a vitákon esetenként több mint száz képviselő vett részt. A képviselők észrevételeit, módosító indítványait illetően a pénzügyi kormányzat mindvégig nyitott volt és maradt, az alkotó véleménycseréket a tárgyilagosság jellemezte, még ha néha kemény kritikai megjegyzések és ellenérvek is elhangzottak. Ilyenformán a most beterjesztett két törvényjavaslat voltaképpen tisztességes. megegyezés eredménye a képviselők és a kormányzat között. A terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és Igazságügyi bizottság — mondta az előadó — együttesen és egyhangúlag javasolja, hogy az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó új rendszerére való r át érést az Országgyűlés egészében fogadja el. Ugyancsak javasolta a két bizottság, hogy a megalkotandó két új törvényt a jövő év elején egyidejűleg léptessék életbe. Boldizsár Iván (országos listai) író, a Magyar PEN Club elnöke elöljáróban arról szólt: nincs meggyőződve arról, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése valóban hozzájárul az igazságosabb közteherviseléshez. Ügy vélekedett: ez az intézkedés éppen azokat a kis- és középjövedelműeket sújtja, akiknek megélhetésük érdekében mellékfoglalkozást is kell vállalniuk. Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója javasolta, hogy a nyugdíjak és, a kiegészítő jövedelmek együttes összege évi 120 ezer forintig legyen adómentes. Elek József (Borsod-Aba- új-Ze-mplén m. 13. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze a személyi jövedelemadóhoz fűzött észrevételeket. Megítélése szerint sokak számára nehezen érthető az új adórendszer, s az ebből származó aggodalmakra nem kaptak kielégítő magyarázatot. Felhívta a figyelmet a jövedelmek és juttatások lakhely szerinti indokolatlan különbségeire —különösképpen az áramdíj egységesítését szorgalmazta — és indítványozta, hogy a lakosság közcélú befizetéseit, például a közmű- fejlesztési hozzájárulást, részesítsék adómentességben. * * » Elek József hozzászólása után az elnöklő Péter János köszöntötte az Ország- gyűlés jogi bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó francia parlamenti küldöttség tagjait, akik pénteken ismerkedtek a magyar törvényhozás munkájával, módszereivel, s „belehallgattak” a parlamenti vitába. * * * Ezután Vári Miklós (Csongrád m., 16. vk.), az apátfaivá Aranykalász Termelőszövetkezet művezetője és Kállai Ferenc (országos lista) színész után Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára szólalt fel. Dr. Horváth Jenő (Budapest 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke egyetértett a kormány munkatervével és a két adótörvény elfogadásával, de fenntartotta korábbi módosító javaslatát, amely a nyugdíjasok adóztatásának méltányosabb rendezésére irányul. Viola Károly (Pest m., 14. vk.), műszaki előadó felszólalásában megismételte a jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve a terv- és költségvetési bizottság legutóbbi együttes ülésén előterjesztett javaslatát, s e kérdésben külön szavazást kért. Javaslatában a magánszemélyek jövedelméből az általuk eltartottak után személyenként évi 9600 forint adómentességet indítványozott. Ez nemcsak a kiskorú gyermekekre, hanem az anyagilag tartásra szoruló nyugdíjas hozzátartozókra is vonatkozna. Szentágothai János (országos lista) akadémikus a tervezett adóreformról szólva elöljáróban leszögezte: nincs vesztegetni való idő, annak ellenére, hogy az adózás pozitív és negatív, pszichikai és gazdasági hatásainak megjóslása a hosszú távú meteorológiai előrejelzésnél is nehezebb. Hangsúlyozta: bajaink jelentős része a fejekben található. Itt „ül” a bizalmatlanság, a hibák másokban való keresése, az önzés, az elvtelenség, a korrupcióra vagy annak elnézésére való hajlam, a minél gyorsabb meggazdagodás kényszerképzete, a közvagyonnal való bánás felelőtlensége, a szemhunyás a tehetségtelenek és középszerűek elterpeszkedése felett, a szembenézni nem tudás hibáinkkal és mulasztásainkkal. Pregun István (Szabolcs- Szatmár m., 1. vk.), a nyíregyházi Hittudományi Főiskola rektora nyugtalanítónak ítélte, hogy sem a tömegtájékoztatási eszközök, sem pedig a pénzügyi szakemberek nem szóltak teljes részletességgel az ország nyilvánossága előtt arról, milyen következményekkel járna, ha az Országgyűlés elutasítaná a törvényjavaslatot. Ha ez így lenne — mondta —, akkor a „nagyobbik rosszat” választanák, vagyis gazdaságilag, anyagilag, erkölcsileg még rosszabb helyzetbe kerülne az ország népe. * * * Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának harmadik munkanapja — amelyen Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejeződött. Ma a képviselők az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavaslatok feletti vitával folytatják munkájukat. • * * Pénteken, a plenáris tanácskozást követően — az esti órákban — együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, hogy megvizsgálja azokat az újabb módosító javaslatokat, amelyeket több képviselő megfogalmazott a két törvényjavaslat parlamenti vitájában. Az ülésen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is. A két bizottságnak a szóban forgó javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalását a parlament mai ülésén ismertetik.
