Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-15 / 217. szám
1987. szeptember 15., kedd Somogyi Néplap 3 DÖNTÖTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A KIBONTA FELTÉTELEI KOZÁS Közismert, hogy a Központi Bizottság július a dokumentumra építve hozott határozatot a 2-án egy rövidebb stabilizációs és egy hosz- Somogy megyei pártbizottság, amelyben össze- szabb időszakra szóló kibontakozási programot gézi megyei feladatainkat. Ma és holnap e fogadott el. Célja, hogy új lendületet adjunk a döntés leglényegesebb vonásait ismertetjük, szocializmus építésének. Szeptember 2-án erre Szedik, fűzik, szárítják Dohányillatú Szülök MINŐSÍTÉS A határozat bevezető részében a megyei pártbizottság minősítette az 1985 óta eltelt időszak gazdasági-tár-' sadalmi fejlődését. Megállapította, hogy a gazdaság teljesítménye — a mezőgazdaság kivételével — nőtt. E pozitív értékeléshez tartozik, hogy különösen a nem rubel elszámolású kivitel gyarapodott, s az idegenforgalmi bevételek emelkedtek, Fokozódott a kezdeményezőkészség, a vállalkozás. Javult a termelés szerkezete, kiemelt társadalompolitikai céljainkat — a lakásépítés kivételével — elértük. A foglalkoztatottság teljes körű volt, az áruellátás kiegyensúlyozott. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy az üzemek nagyobb részében csökkent a nyereség, a tsz-ek mintegy kétharmada tartós pénzügyi nehézségekkel küzd. Kritikus helyzetbe került az állami magasépítő-ipar, számottevő lemaradás van Kaposváron a lakásépítésben. Egyes rétegek megélhetési gondjai súlyosbodtak, s az életszínvonal alakulása miatt romlott a lakosság közérzete és hangulata. Az ipari termelés és az export — az országoshoz viszonyítva — gyorsabban nőtt, a mezőgazdaságban lassabban fejlődött a termelés. A bérek és keresetek az országoshoz képest tovább csökkentek. Céljainkat tehát csak részben sikerült elérni, s a társadalmi feszültségek emiatt is fokozódtak. INTENZÍV FEJLESZTÉST A döntés lényege az, hogy gazdaságunk továbbfejlesztésével elősegítsük a gazdasági-társadalmi helyzet stabilizál ását, a kibontakozás feltételeinek megteremtését. Ezt pedig az irányító, gazdaságszervező, végrehajtó és ellenőrző munka megjavításával, az adottságok jobb kihasználásával, az üzemek és vállalatok megújuló- és alkalmazkodóképességének továbbfejlesztésével, a lakosság és a munkahelyi közösségek cselekvő támogatásának megnyerésével érhetjük el. Ezek alapján dolgozta ki a testület — tartalmas vita után — a különböző ágazatok feladatait. Az iparban szelektív fejlesztéssel, rekonstrukciókkal kell biztosítanunk az intenzív jelleg érvényesülését. A határozat előírja: növekedjék a robotok, a lézer-, az elekt- ro- és számítástechnikai, a híradás- és vákuumtechnikai termékek, a mezőgazdasági gépek és élelmiszerek előállítása. Gyorsítani kell a biotechnológiai eljárások bevezetését is. A gazdaságtalan tevékenység visszaszorítása, megszüntetése csakúgy nélkülözhetetlen, mint az, hogy egyes térségekben (Barcs és Csurgó körzetében) újabb munkahelyeket hozzunk létre. De bővíteni kell a bedolgozói hálózatot is. A fejlődés feltétele, hogy a gyáregységek önállósága, érdekeltsége növekedjék, illetve javuljon. Kiemelt feladatként jelöli meg a határozat egyes ipari szövetkezetek körülményeinek javítását, az Épgép barcsi, a Mechanikai Művek marcali gyáregysége és a Kaposvári Cukorgyár helyzetének gyors rendezését. Konkrét tennivalókat szab meg a Kaposvári Húskombinát, a Nagyatádi Konzervgyár számára is a hűtőház mielőbbi megvalósítására, a kapcsolatrendszer fejlesztésére, illetve a rekonstrukció folytatására, a termeltetéspolitika javítására és az elsődleges feldolgozás megszervezésére vonatkozóan. És minden ágazatban fontos követelmény: a termékek csomagolásának tökéletesítése, a piaci információrendszer javítása. E témakörben a megyei pártbizottság felszólítja az irányító szerveket, hőgy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak azokra a gazdasági egységekre, amelyeknél szükséges és lehetséges a tőkés export növelése, és azokra, amelyek nehéz gazdasági helyzetbe kerültek. JÖVEDELMEZŐ GAZDÁLKODÁST Az építőipartól elvárja a megyei pártbizottság, hogy váljék vállalkozó típusúvá, alkalmazkodjék a fizetőképes kereslethez, s a vállalatok — gazdálkodásuk jövedelmezősége mellett — fordítsanak nagyobb gondot a határidők csökkentésére, a kiemelt beruházások megvalósítására, a lakásépítésben való aktívabb részvételre és a nem termelő dolgozók arányának helyes kialakítására. A szerződéses kötelezettségek teljesítése, o minőség lényeges javítása ugyancsak nélkülözhetetlen feladat. Jobb munkaszervezést, az áremelkedések mérséklését várja el és kiegészítő kisüzemek, kisvállalatok, új vállalkozási formák terjedésére ösztönöd a határozat. A korrekt verseny és az építőipari szervezetek együttműködése ugyancsak nélkülözhetetlen. A Sáév és a Tanép stabilitásának megszilárdítására, jövedelmező gazdálkodásra való törekvéseit támogatja a megyei párt- bizottság. Javítani kell a beruházások színvonalát. Nagyobb figyelmet követel a döntés a fejlesztések előkészítését, az ésszerű, takarékos tervezést és a beruházásban résztvevők együttműködését illetően. A TERV SZELLEMÉBEN A mezőgazdaságban továbbra is-a VII. ötéves terv célkitűzései az irányadók. Alapvető követelmény tehát a piaci igényekhez való alkalmazkodás, a gazdaságos- sági szemlélet általánossá válása, a hozamok és a költségek kedvező alakítása. Változatlanul kiemelt feladat a gabona- és a hústermelés. Előírja a határozat, hogy a műszaki fejlesztés, a gépesítés jobban igazodjék az üzemek méreteihez és a termőhelyi adottságokhoz. Ahol csak lehet, kapcsolódni kell a világbanki programokhoz, a megyei fejlesztési támogatásokat pedig célirányosabban és összevontabban kell felhasználni. A növénytermesztéssel ösz- szefüggésben a fehérjetakarmányok, a szaporítóanyagok, a zöldségfélék és az ipari növények termesztésének bővítésére szólít fel a határozat, s megállapítja, hogy a szőlő- és gyümölcstermelést elsősorban a boglárlellei, a siófoki, a kutasi és a vései körzetekben kell fejleszteni. Az állattenyésztésben o tenyészállomány gyarapítása, a veszteségforrások lényeges csökkentése, az állatelhullás, a takarmánygazdálkodás hiányosságainak felszámolása a fő feladat. De nem feledkezik meg a dokumentum a termőföld racionális felhasználásáról és védelméről, a gyepgazdálkodás javításáról és a melléktermékek hasznosításáról sem. Az ipari szolgáltatás bővítése az eredményesebb gazdálkodáshoz, a foglalkoztatási gondok megoldásához is hozzájárulhat. Követelmény továbbá a termelés és a feldolgozás összehangolt fejlesztése. Üjszerű megállapítás: a tartósan veszteséges gazdaságok esetében föl kell készülni a termőföld és az eszközök szektortól független, hatékonyabb hasznosítására, a munkaerő átcsoportosítására (szakszövetkezet, kisszövetkezet, szakcsoport, családi gazdaság). Ezzel együtt írja elő a határozat, hogy a nagyüzemek, az áfészek és az élelmiszeripari vállalatok hatékonyabban integrálják a kistermelést, segítsék megújulását. Az erdő- és fagazdaságban folytatni kell a feldolgozás vertikumának kiépítését és összehangolását, csökkenteni a vágási és feldolgozási veszteségeket. További erdőtelepítést, a Sefag-tól megalapozott fejlesztést követel a dokumentum. Kezdeményezést, az üzemek nehézségeinek feltárását, megoldási javaslatokat, a tudományos eredmények hasznosításának ösztönzését várja a megyei pártbizottság az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karától, az üzemektől pedig támogatásuk igénylését. „Magyarországba állítólag Bornemisza Pál erdélyi püspök hozta be 1568-ban a dohányt. Apafi Mihály erdélyi fejedelem előbb erős dohányos volt, de később ,észrevette, hogy api- pázás árt neki, s ekkor egész Erdélyből ki akarta irtani a dohányzást. Rendeletet adott iki, hogy dohányt sem termeszteni, sem vele porban vagy pipával élni nem szabad! Akit pipázáson értek, ha paraszt volt ,6 forintot fizetett, ha nemes akkor 50-et, ami akkor nagy pénz volt.. (Részlet a Tolnai világ- lexikon ból) Szulokban szerencsére nem kell' sem a szegényebb, sem a módosabb családoknak ilyen elöljárói szigortól tartaniuk. Ahogyan itt mondják, a dohány így is elkéri a maga árát. Aki dohányos, az ma már kemény forintokat fizet egy csomag cigarettáért, aki pedig termelő, az egy évig szorgosan kell hogy dolgozzon a dohány biztosította jövedelemért. A hagyomány továbbvitele, a kitartó munka szép summát hoz. — Az idén 132 termelő szerződött dohánytermesztésre — mondja Dibusz József- né, a homokszentgyörgyi tsz növénytermesztési ágazatászerűsítésében és lebonyolításában. — Nemzeti történelmünk jobb megismerését, a forradalmi hagyományok ápolását; és ily módon a honvédelmi nevelés cselekvésre ösztönző hatásának fokozását tűzték ki célul a szervezők — mondotta az MHSZ főtitkárhelyettese. A vetélkedősorozat résztvevői lehetnek az általános iskolák felső tagozatos tanulói, a középiskolák, szakmunkásképzők és szakközépiskolák diákjai, a KISZ-tagok és az MHSZ- klubtagok, a szocialista brigádok tagjai, az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, az egyetemek és főiskolák KISZ- és MHSZ-szerve- zeteinek tagjai, a fegyveres erők és testületek sorállományú tagjai, a tisztek, a tiszthelyettesek és a polgári alkalmazottak. A vetélkedő főbb témái között szerepel egyebek mellett az 1848—49-es szabadságharc és az azt követő emigráció története, a magyar munkásmozgalom kialakulásának főbb eseményei, valamint a felszabadulás óta eltelt időszak eredményei és kiemelkedő történései. A résztvevők technikai készségfejlesztő versenyeken is összemérhetik tudásukat. Az nak vezetője. — Csaknem hatvan holdon terem a füstölnivaló, s ma három fajtára esküsznek az emberek. A régi havannadohány mellett a kerti dohány és újabban a hevesi zölddohány ad munkát a háztájiban. Á dohány szerintem jól fizet, egy hold hatvan-nyolcvanezer forintot is hozhat. Ha azonban sorra vesszük, hogy mennyit kell ezért hajlongani, akkor már sokaknak nem olyan „szép a menyasszony”. — Maguknak két és fél hold a dohányföldjük. Mire kell a pénz? — Valóban, az idén mi vagyunk a legnagyobb dohány- termelők Szulokban. 12 éve foglalkozunk ezzel a növénynyel. A férjem a tsz-ben a elődöntők és a megyei döntő tematikájának alapja az általános és a középiskolai tananyag, valamint a Képes történelem című kiadvány. A játéksorozatba a szeptember 15-én megjelenő, az MHSZ klubjaiban és szervezeteiben kapható rejtvényújság megfejtésével és beküldésével lehet benevezni. Az általános iskolások nem a rejtvényújság megfejtésével indulnak a vetélkedőn, hanem egy feladatlap helyes kitöltése, az iskolai honvédelmi napon elért eredményük, a magyar, a történelem és a testnevelés tantárgyak tanulmányi eredményei álapján választják ki korosztályonként a legjobbakat, akik később az iskolájukat képviselik. A fegyveres erők és testületek tagjai belső vetélkedőkön döntik el, hogy — ezek győzteseként — kik csatlakozhatnak a diákokból, dolgozókból, fiatalokból és idősebbekből álló 20—20 tagú megyei csapatokhoz a területi döntőkre. Jövőre a pákozdi csata helyszínén — annak 140. évfordulóján — országos döntővel zárul az MHSZ és a társadalmi és tömegszervezetek nagyszabású rendezvény- sorozata. szerelőműhely egyik vezetője. A faluban tervezzük a további jövőnket is, ezért itt építkeztünk. — Egy házhoz pedig — mondja a férje — sok pénz kell. Nemcsak az asszony dolgozott az ültetvényen, meg én, minden szabadidőnkben, hanem gimnazista lányunk, iskolás fiunk és a szüléink is. A fizetésből nem tudtuk volna ezt a szép otthont megteremteni .. . A feleségtől megtudom, egyre nagyobb az érdeklődés a faluban a hevesi zöld- dohány termesztése iránt. Ezért a tsz a termelőkkel közösen gazdasági társulás megalakítását tervezi. Eddig ezt a dohányfajtát a termelőknek kellett csaknem száz kilométerre elszállítaniuk. Az idén Szulokban a legkisebb parcellán — 300 négyszögölön — egy idős néni termeli a füstölnivalót. Kérte, a nevét ne írjuk le, mert a gyerekei nem akarták, hogy gazdálkodjon. ö azonban nem tud lemondani a jó illatú növényről... Régi szuloki dohányos család a Bauer família. Erzsi néni éppen a kerti dohány leveleit gyűjti csomóba, amikor betoppanunk. Férjével ötvenéves házasok lesznek hamarosan, de még mindketten fiatalos lendülettel dolgoznak. Máté bácsi lovat tart, tehenük van az istállóban, s burgonyával foglalkoznak meg dohánnyal. Emellett takaros a porta, szép a viirágoskert, csinos a lakás. Együtt laknak a fiatalokkal, akiknek már Barcson házat építettek, de azért még sok minden ide köti őket. A közös munka szép pénzt hoz! Dohánylevelet tör vagy éppen vastag tűvel csomóba fűz most a szuloki nép. A pajtákban ráncossá szárad, aztán meg szépen visszasimul a különös illatú levél. Simítani majd csak a ködös, párás időben lehet, mondják a dohányhoz értők. Szülőkből távozva utánunk intenek ezek a különös növényi függönyök, amelyek az ittenieknek a jobb megélhetést biztosítják. Munkával kéri el árát Szulokban a dohány, hogy másutt — példa volt erre szegény erdélyi fejedelem — szenvedéllyel szeressék a jó minőségű füstölnivalót. Békés József (Folytatjuk.) Cselekvésre ösztönző nevelés A Magyar Honvédelmi Szövetség vetélkedősorozata Szocialista hazánkért! elnevezéssel honvédelmi-történelmi vetélkedősorozatot hirdet a Magyar Honvédelmi Szövetség. Az egyéves vetélkedősorozat céljait, a rendező szervek feladatait Tringer Gyula ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese hétfőn sajtótájékoztatón ismertette a szövetség központjában. A vetélikedősorozat szeptember 29-én, a fegyveres erők napján kezdődik s egy év múlva Pákozdon, illetve Székesfehérváron — látványos honvédelmi bemutatókkal, légiparádéval egybekötött — országos döntővel ér véget. (Ezt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti.) A többfordulós játékot az MHSZ szervezetei és klubjai szervezik, koordinálják. A meghirdető szervek — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ KB, a Magyar Üttörők Szövetségének Országos Tanácsa, a SZOT, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Honvédelmi, a Belügy- és a Művelődési Minisztérium, a munkásőrség, a határőrség és a polgári védelem országos parancsnokságai — aktivistáikon, bi- zottágaikon keresztül közre-
