Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-14 / 216. szám
1987. szeptember 14., hétfő Somogyi Néplap 3 „Gyémántot" korban Évek, emlékek Szeptember 7-én, a keszthelyi agráregyetem tanévnyitó ünnepségén gyémántdiplomát kapott Hodics Gyula nyugalmazott gazdász. Hatvan évvel ezelőtt, 1927-ben végzett a Keszthelyi Akadémián. Szálegyenes ember, memóriája irigylésre méltó. Életének egyes epizódjain szívből tud derülni, s a gyászfekete napok bánatán sem enyhített az idő. Hodics Gyula megőrizte önmagát. Nagyon ismerik a somogyi falvakban: egy gazdász munkája során óhatatlanul az emberek százaival kerül kapcsolatba. S mekkorára rúg ez a szám egy teljes élet során? Az ő életének döntő hányada elválaszthatatlan Somogy mezőgazdaságától.- — Fazekas volt az apám, a nagyapám. Ha ma élnének, bizonyára keramikusok lennének. Volt egy kis földünk, szőlőnk, de hogy a gimnázium elvégzése után Keszthelyre mentem az akadémiára, az valójában a baráti viszonynak köszönhető. Oda jelentkeztek a barátaim, mentem én is. Nagyon szerettem futballozni, öt évig voltam a centere a nagykanizsai Zrínyinek, — merthogy Nagykanizsán születtem. A főiskolai szakosztályt is én vezettem. Olyan nevezetes kollégáim voltak, mint például Dinnyés Lajos a későbbi miniszterelnök. Kaposváron az Ezredév utcai meghitt családi otthonban beszélgetünk. Pergetjük egy gazdag élet eseményeit, visszalépve az időben és megfeledkezve az idő múlásáról. Közben érkezik haza a család: a két fiú, a hozzátartozók, az unokák. Négy generáció él itt egy fedél alatt. — A szegénygyerek életét éltem Keszthelyen. Elsőéves voltam, amikor apám meghalt; attól kezdve tandíj- mentességet kaptam, meg zárdái ingyenkosztot. Ez a háttér az életindulást is megnehezítette. Hiába volt az akadémiai végzettség, nem volt „összeköttetés”. A tejellenőri tanfolyamot elvégezve végül is Tolna megye adta az első állást: tejellenőr lett. Járta a gazdákat, tanácsokat adott a takarmányozáshoz, foglalkozott tenyészállat-forgalmazással, törzskönyvezéssel. Egy év után hasonló feladatot vállalva sikerült hazakerülnie Nagykanizsára. — Ott már nemcsak a kisgazdákat, hanem az uradalmakat is ellenőriztem. Korszerű takarmányozással, tenyésztéssel igyekeztem segíteni a termelést. Bíztak is bennem, jelképesen nekem adták a magtárak kulcsait, azt és úgy etessünk, amit jónak látok. Három év alatt a kétezer-négyszáz liter tejet termelő tehenekből ötezer-literesek lettek. Az egyik gazdaságban értük el az akkori magyar rekordot: a Bábi 10 nevű tehén naponta ötven és fél liter tejet adott. Tanulmányútra oda jöttek még az. akadémiai hallgatók is. Aztán jött Szepetnek, az öt évre bérelt ötvenholdas hitbizományi birtok. Szinte ellágyul, mikor ezekről az évekről beszél. Hitelbe, jóformán semmi nélkül vette bérbe. Feleségével csodálatos kis gazdaságot teremtett itt. Minden küzdelmével, a lépésről lépésre való előrejutással a legszebb időszakot, a harmóniát jelentette neki Szepetnek. Ám a bérlet lejárt ... Ettől az időtől kötődik Somogy állattenyésztéséhez, mezőgazdaságához Hodics Gyula útja. Kisegítő munkaerő lett az állattenyésztési szövetségnél, segédfelügyelő, majd járási és központi felügyelő, a gazdaságfelügyelőségnél, végül helyettes vezető. A megye állattenyésztési értékeinek megőrzése, fejlesztése vezette tetteit a háborús években, aztán talpraállás idején is. — Tudja, hogy mi volt az én legnagyobb fegyvertényem? Észrevettem a háború utáni ínséges időben, hogy kezdik elhordani levágásra a tenyészállatokat. Ha ez KUTÁSI SZILVA FINNORSZÁGBA Lassan egy hónapja tart a gyümölcsszüret a Kutasi Állami Gazdaságban. Az első diákcsoportok augusztus tizenhetedikén érkeztek, s azóta — folyamatosan váltva egymást — dolgoznak a nyolcvanhektáros szilvás termésének betakarításán. — Nagyon szép a szilvatermés — mondja Kiss Gyula közgazdasági igazgatóhelyettes —, s talán a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy minőségi áru kerüljön ki a gazdaságból. Most, a szilvaszüret vége felé úgy ítélik meg, hogy a tervezettnél negyven vagonnal többet: százötven vagon gyümölcsöt adtak a fák. Az exportigényeknek megfelelően szinte naponta indulták a kamionok Finnországba, az NSZK-ba és Ausztriába. Végleges adat még nincs, de az már bizonyosnak látszik, hogy a kutasi .szilvatermésnek legalább tíz százalékát tőkés piacokon értékesítik. — Mi indokolja a fokozott minőségi törekvéseket? — A fő termékből, az almából, sajnos igen jelentősek a kiesések. A csapadékos május miatt, elsősorban a kötöttebb talajon levő ültetvényeken, képtelenek voltunk tartani a szükséges permetezési fordulókat, s ez bizony meglátszik. Amíg például a homokosabb kis- korpádi területeken elfogadhatóan jó lett az alma, a kozmapusztai részen szinte üresek a fák, nincs termés. — Végül is mekkora ez a kiesés? — Hétszáz vagon almát vártunk, és jó, ha három- százinyolcvan terem. így mintegy tizenöt millió forint bevételtől esünk el. Ezért fontos számunkra, hogy a jól fizető szilvát minél jobban értékesítsük. A tetemes kiesés pótlásának ez csak ez egyik módja. A másik: a mennyiségileg kevesebb alma ésszerűbb, jövedelmezőbb értékesítése. Mivel az exportárakat ismerik, úgy határoztak, hogy a termést nem most értékesítik, hanem majd novembertől. A gazdaság hűtőházában hibátlanul eltartható, így válogatás után először oda szállítják az almát. Ennek szüretelése valójában a hét második felében kezdődött. Mint általában minden kultúránál, némileg itt is késik az érés. A múlt héten négyszáz diák szorgoskodott a kutasi gyümölcsöskertekben. A kaposvári és a barcsi mező- gazdasági szakiközépiskola diákjainak többsége a szilvát szedte, dolgoztak azonban itt a marcali szakközépiskolások, a kutasi és a naigybajomi általános iskolások, s jönnek sorba a kaposvári iskolák diákjai. Az igazából most induló alma- szüret idejére hetente hét- nyolcszáz fiatalt várnak, akik igen jelentős segítséget adnak a gazdaságnak a várhatóan október végéig fartő nagy munka sikeres elvégzésében. GERECSE ’87 ___________________________________________ B evált az összevont kiképzés p így megy, gondoltam, pótolhatatlan kárt szenved a híres somogyi állattenyésztés. Töprengtem, mitévő legyek? Végül egy merész dologra szántam magam: minden fillér nélkül két év alatt hitelbe megvettem négyszáz bikát és négyszáz sertés tenyészkant. Ismertek a gazdák, bíztak bennem. Aztán mikor bejött a forint, másfél év alatt mindenkit kifizettünk a megyei állattenyésztési alapból. így mentettük át a tenyésztéshez szükséges alapot. A szervezeti változások során, amikor megalakultak a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, mégis minden korábbi munkatársának lett helye, csak neki nem. Persze ez csak pillanatnyi helyzet, az élet fintora volt. Rövidesen az akkor alakuló tenyészállatforgalmi vállalat kiren- deltségvezető-helyettese. Tevékenyen közreműködött az állatforgalmi célgazdaságok kialakításában. felvirágoztatásában; aztán a megyei tanács mezőgazdasági osztályára került. A földrendezésnél dolgozott nyugdíjazásáig, mellette bírósági, gazdasági szakértő volt. A könyvespolcon hét azonos, aranyozott piros díszítésű könyv sorakozik. Hodics Gyula hetvenéves elmúlt, amikor írni kezdett. Megírta példásan szép, boldog házaséletét, emléket állítva rajongva szeretett, ma már nem élő feleségének; összegyűjtötte levelezésüket, három kötet őrzi verseit; Forgácsok címmel megörökítette véleményét nemcsak a szakmai, hanem különböző emberi, magatartásbeli formákról és a hetedik kötetben összegyűjtötte a legérdekesebb bírósági szakértői ügyeket. Délelőttönként sétál, nyugdíjas barátaival meghányja- veti a világ dolgait. A délután a pihenésé, az este a családé. Az Életünk című dokumentumgyűjteményében írta: „Az ember élete a gyermekkor eszmélésével kezdődik, és ma, visszaemlékezve a megtett útra, azt mondhatom, hogy az emberi lét na- gyon-nagyon kicsire van szabva...” Pedig Hodics Gyula tevékeny nyolcvankét évébe egy jó darab történelem fér el. Vörös Márta Sajátos eszközeikkel, lehetőségeikkel a munkásőrök is hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági kibontakozáshoz — mondta Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Gerecse ’87 szemlegyakorlat előtt tartottak pénteken Komáromban. — A jelenlegi helyzetben — folytatta a parancsnok — különösen megmutatkozik a munkásőrök politikai felelősségérzete, példamutató hozzáállása. A munkásőrök az élet minden területén ott vannak, helytállnak. A gazdasági feladatok iránti érzékenységet jelzi, hogy a szolgálati foglalkozások 75 százalékát szabadidőben tartják. A munkaidőalap védelmének és a munkásőír terhelésének csökkentése érdekében a idén általánossá vált az, hogy három-négy napos összevont kiképzéseken készítik föl, képezik tovább a munkásőröket. Az, hogy a kiképzésjneny- nyire eredményes, az őszi gyakorlatokon derül ki. A felmérést szolgálja az az országos parancsnoki szemlegyakorlat is, amelynek minden évben más -megye a színhelye. Az idén a Komárom megyei munkásőrök fölkészültségét vizsgálta meg az országos parancsnokság. A pénteken és szombaton tartott Gerecse ’87 gyakorlat egy sokhetes vizsgálódás záró része volt. Jó alkalom nyílott arra is, hogy a munkásőrség és a megye vezetői szóljanak az eredményekről, a feladatokról. A Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elfogadta azt az előterjesztést, amelynek alapján családi házak építésére alkalmas telkeket értékesítenek a cseri városrészben-. A családiház-építésre kijelölt terület a város délnyugati részén fe-ksziik az Egyenes-i úttól 10Ö—150 méterre. A Herman Ottó, a Beszédes József, az Eger és a Kapoli Antal ytca álltai határolt — korábban kertműveléssel hasznosított terület — részben tanácsi kezelésA munkásőrök az idei tennivalók időarányos részét eredményesen elvégezték. Erősödött a munkásőrség mozgalmi jellege. A politikai egység a szolgálatban és a szolgálati foglalkozásokon kívül egyaránt példamutatóan jó. A különböző munkahelyekről érkező visszajelzések alapján kedvező hatású, ha azonos termelőegységben dolgozik egy raj, egy szakasz vagy egy század. A fegyelmezettség, az összeszokottság érződik a munkában is. A munkásőröknek több mint a fele mogalmi, társadalmi tisztséget is ellát. Tevékenységük során nem egyszer kerülnek konfliktushelyzetbe, amikor szóvá teszik szűkebb környezetükben a hiányosságokat, a gondokat, a sematikus elemzéseket. A jelenségek felszíni vizsgálata nem elegendő a valóság megismeréséhez, a hibák elkerüléséhez. Ahol a gondoktól megijednek, elbizonytalanodnak, ott nem is tudják a hibákat kijavítani. A szerkezetátalakítás, a profilváltás és -bővítés, a munkaerő-átcsoportosítás időszakát éljük; a munkásőrök joggal teszik szóvá a külön-' féle fórumokon, hogy nincs helye a várakozásnak, a tétlen bizakodásnak — hangsúlyozta a parancsnok. A munkásemberek, a szövetkezeti dolgozók Komárom megyében is egyre határozottabban véleményt mondanak a különböző kérdésekről — hangsúlyozta An- talóczy Albert, a Komárom ben, részben magántulajdonban állt. A vázolt terület igénybevéteLi eljárással került állami tulajdonba, a városi tanács végrehajtó bizottságának kezelésébe,. és egy korábbi vb-határozat- nak megfelelően a Balogh István utca nevet kapta. A kisajátítás után 69 lakótelket alakítottak ki e területen. Elkészült a közművesítés, nem hiányzik a víz, a villany, a szilárd útburkolat. Az új utcában meghagytak néhány korábban épült családi házat is. megyei pártbizottság első titkára. Sürgetik a dolgozók az előrevivő folyamatok kibontakoztatását, a vállalatok valós tevékenységének megmérését, a termelőegységek versenyeztetését. A Komárom megyei munkásőröknek több mint a fele kiváló dolgozó. Munkahelyi és szolgálati feladataik mellett sok a társadalmi munkájuk, és részt vesznek a fiatalok, az úttörők politikai nevelésében is. Az országos parancsnokság a politikai nevelő munka továbbfejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak tartja. Ennek lehetőségeit társadalmi munkabizottság kutatja, és a közeli hónapokban kidolgozzák a tennivalókat. A sajtótájékoztatót követően megkezdődött a gyakorlat. Az egész éjszakát a szabadban töltötték a mun- kásőrök. A területzárás és kutatás, a feltételezett di- verzánsok ártalmatlanná tételének mozzanatai zajlottak le a megfigyelők előtt. Szombaton délelőtt eredményhirdetéshez sorakoztak föl az esemény résztvevői. Dósa István szemleparancsnok, az országos parancsnok első helyettese értékelte a gyakorlatot. Részletek helyett a sokat mondó végeredmény : Borbély Sándor országos parancsnoki dicséretben részesítette a komáromi munkásőröket. Kitüntetések átadásával, majd díszszemlével zárult a kétnapos esemény. K. Gy. A kialakított lakótelkek a Herman Ottó és az Eger utca közötti völgyben találhatók. A telekméretek az erős domborzat következtében eltérőek., s az építési adottságok sem egyformák. Mindezek figyelembevételével az árak is differenciáltak. Három kategóriába sorolták a telkeket; négyzet- méterenként 450, 400 és 300 forint a vételár. Ebben benne van a víz- és villany- hálózat csatlakoztatásának, az útépítésinek, a közúti áteresznek, a felszíni vízrendezésnek és a tervezett járdaépítésnek a költsége. Űjabb telkeket értékesítenek BALOGH ISTVÁNRÓL NEVEZTÉK EL AZ ÚJ UTCÁT •Uj mikrohullámú mérőhelyet állítottak üzembe a Budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában. A telefon- és televíziókészülékek mikrohullámú szerelvényeinek bemérését végzik itt A lakótelkek 2—2,5 kilométerre vannak a városközponttól; a, helyi buszjárat megállóitól 200—300 méterre. A Madár és az Erdősor utca sarkán levő ABC- áruház negyedórányira van a terület központjától. Iskola, óvoda ugyanennyi idő alatt közelíthető meg. Az új utcába nem terveztek ellátó- és szolgáltató üzletet, ennek ellenére van egy jelentkező, aki magánerőből építene és működtetne egy ABC-kisáruházat. Mivel ez a környék kereskedelmi szempontból hiányosan van ellátva, várható, hogy a tanács megadja a vállalkozónak a szükséges engedélyeket, sőt telekked- v-ezménnyel is támogatja az elképzelés megvalósítását. A lakótelkeket elsősorban azoknak kívánják eladni, akik 3—5 éve kaposvári lakosok vagy 3—5 éve itt dolgoznak. A jelenleg még állami tulajdonú telkek az értékesítés után személyi tulajdonba kerülnek, s rajtuk 3 éven belül föl kell építeni a lakóházat. A tanácshoz érkezett igények alapján az értékesítés októberben megkezdődik.
