Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
1987. szeptember 2., szerda Somogyi Néplap 3 Brigádok vállalása Javult aminőség „Helyes, ha a kollektívák maguk határozzák meg a munkaverseny célját, a részvétel módját, s ök maguk értékelik annak eredményét.” (Az MSZMP Központi Bizottságának július 2-i állás- foglalásából.) Szép eredményt ért el a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára a munkaversenyben: a gyárak között ők az elsők az idén. Aki jól ismeri a textilműveket, nem csodálkozik ezen. Szép hagyományai vannak itt a szocialista munkaversenynek, a brigádmozgalomnak. — A munkaverseny eddig is jól segítette nálunk a termelést — mondta Forróné Czár Erzsébet szb-titkár. — A szocialista 'brigádok a hármas jelszó jegyében szép eredményeket értek el. S ami a legfontosabb: alkalmazkodnak az új követelményekhez, ezeket beépítik a vállalásokba. — Gondolom, hogy nagyon fontos az export, a minőség. — Valóban így van. A dolgozók, a brigádok megismerték a vállalat, a gyár előtt álló feladatokat az év elején. Éppen az export miatt túlórákat vállaltak szombatonként az év első felében. Itt különösen nagy volt a brigádok példamutatásának, egyéni felelősségének, meggyőző erejének a szerepe. — Ez érződik az eredményekben ? — Az exportot, az első féléves tervünket túlteljesítettük. Az szb-titkár egy kis szünet után folytatta: — A minőségben is sikerült javulást elérni. Nemcsak a reklamációk száma csökkent, hanem a' kártérítésé is, mégpedig nagymértékben ... — Minek köszönhető a minőség javulása? — Részben a technológiai változásoknak, azután annak, hogy ezzel kiemelten foglalkoztunk. A kubai dolgozóknak például külön tartottunk előadásokat, hogy tovább javuljon a minőség. Szép eredményt hozott. Megemlítem, hogy az alapanyag hosszú távon egynemű volt, s ez szintén hozzájárult az eredményekhez. Forróné Czár Erzsébet fontosnak tartja, hogy a létszámgondok miatt a brigádok elvállalják a géptiszti- tást, az orsózóban a hüvely- válogatást. A gyárban ebben az évben körülbelül hétszázezer forintot használnak fel a munkaverseny, a brigádok anyagi elismerésére. Április 4-én Magyar—szovjet szövetkezeti vegyesvállalat A Politoys Ipari Szövetkezet megállapodott a szovjet Könnyű- és Élelmiszergépgyártási Minisztériummái, hogy a magyar szövetkezet két közös váLlalatot alapít szovjet üzemekkel. A rigai Strauime gyárral közösen háztartási kisgépeket, valamint játékokat fejlesztenek és gyártanak. Vilniusban, a Műanyagfeldolgozó Elektromos Háztartásigépgyártó Vállalattal ugyancsak közös vállalat létesítését tervezik, ahol elsősorban háztartási kisgépeket, továbbá sporteszközöket, valamint elektromos meghajtású játék versenyautókat készítenek majd. Moszkvában rövidesen kiállítást rendeznek a szövetkezet termékeiből, s ott a szovjet partnerek kiválaszthatják azokat, amelyeket a közös vállalatok gyártanak majd. több mint 247 ezer forintot fizettek ki a brigádok kitüntetése mellé, a napokban pedig 64 ezret az első félévi eredmények alapján. — Az ötvennégy brigád közül tizenöt részesült ebben — jegyezte meg az szb- titkár. — A gyárban eddig is jól ment a munkaverseny, a Központi Bizottság állásfoglalásának szellemében azonban tovább lehet fejleszteni — mondta Kostyováné Endréd! Mária munkaverseny- felelős. — Jónak tartjuk az Add a neved a munkád mellé! mozgalmat, a részvételt a brigádvezetők tanácskozásán határoztuk el a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére, valamint a minőség javításának érdekében. A most megjutalmazott brigádok a pénzt maguk osztották el egymás között, amint ez már szokásos. Kuzma Lászlóné, a gyűrűsfonó „A” műszak Béke szocialista brigádjának vezetője is túl van már ezen. Büszke rá, hogy a négy brigád közül egyedül ők kaptak a pénzből. — Felírom egy papírra, hogy ki hány százalékot teljesített, milyen a munka minősége, még azt is figyelembe veszem, ha valaki hosszabb ideig beteg volt. Ebből a pénzből most a többség négyszáz forintot kapott, egy brigádtag pediig háromszázat. Az az igazság, hogy sok elismerést kapunk; tavaly a vállalat kiváló brigádja lettünk, az idén aranykoszorúsok. Sok kicsi sokra megy... Vizeli Istvánné, a gyár pártbizottságának titkára is azzal kezdte a beszélgetést, hogy a dolgozók, a brigádok vállalása nélkül a gyár nem tudna ilyen eredményt elérni. — Nagyra értékeljük, hogy a brigádok maguk tesznek vállalásokat, elvégzik az önértékelést, sőt, a jutalmul kapott pénzt is elosztják egymás között. Ez is bizonyítja, hogy önállóan tevékenykednek. A Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásának szellemében meg lehetne újítani a brigádmozgalmat. Elképzelhető például, hogy jogot kapnak bizonyos munkák elvállalására valamilyen pénzösszegért. Ezt aztán vagy kiosztanák vagy a közös kasszájukba tennék. Ez még nagyobb lendületet adna a mozgalomnak. Így kihasználhatnánk azokat a tartalékokat, amelyek a munkaversenyben rejlenek. Amikor a pártbizottság foglalkozott a versenymozgalom új feltételekhez való igazításával, utána megváltoztattuk a munkaverseny-szabályzatot- erősítettük azt az új szemléletet — tekintettel a külföldi dolgozókra —, hogy a javulást az egyének teljesítményéhez mérjük. S mivel szeptemberben a mostaniak helyére újak jönnek külföldről. megint fontos lesz beilleszkedésük és betanításuk gyorsítása. El sem képzelhető a brigádok önzetlen támogatása nélkül! S nekünk tovább kell gondolkodnunk újabb ötleteken, hogy a munkaverseny-moz- galmat még eredményesebbé tegyük. Lajos Géza Vietnam nemzeti ünnepe A Ba Dinh tér nemcsak Hanoi főtere, egyik leggondozottabb, legnagyobb becsben tartott pontja (méltán, hiszen itt emelkedik Ho Si Minh mauzóleuma), hanem egyfajta történelmi emlékhely is. Itt tartották ugyanis — éppen 42 esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án — azt az izzó hangulatú, százezres nagygyűlést, amelyen a legendás Ho apó kihirdette a távol-keleti ország függetlenségi nyilatkozatát. Hosszú. véráldozatokban bővelkedő küzdelmet zárt le a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása: évszázados francia uralom, a második világháború vihara, japán megszállás, mind ki- terjedtebb népi küzdelem vezetett a Ba Dinh téri ünnepélyes aktushoz. Tragikus tény azonban, hogy a békés épitőmunka évei helyett a következő, évtizedekre nyúló periódus is harcot és szenvedést hozott a hősies kitartást és önfeláldozást tanúsító indokínai nép számára. Előbb a francia neokolonializmus. majd az amerikai agresszió fölött kellett győzemet aratnia ahhoz, hogy megnyíljon az út az ország újraegyesítése előtt. Ma már világosan látszik, hogy a népgazdaság fejlesztése, az örökölt elmaradottság, a kedvezőtlen belső és külső körülményekkel vívott küzdelem tétje és súlya legalább akkora, mint az önállóságért és egységért folytatott harcé, csakhogy más hozzállást, adottságokat és irányítást igényel. A dzsun- gelekben vívott gerillaharcok után át kellett állni a mindennapok teendőire, s máig ható érvénnyel megvívni a semmivel sem egyszerűbb küzdelmet a gazdaság terén. A feladatok, legyen akár a nyomasztó népességrobbanásról. akár az akadozó közellátásról, akár a munkaalkalmak megteremtéséről vagy a viszonylagos külpolitikai elszigeteltség felszámolásáról van szó. óriási terhet rónak a vietnami kormányzat vállára. Ugyanakkor — bizonyság rá épp a tavaly decemberben megtartott VI. párt- kongresszus, valamint a pártós állami vezetés élén az idei év közepén végrehajtott személycserék sora — számos jel mutat arra, hogy Hanoiban vállalják e történelmi kihívást, s mindent elkövetnek a társadalmi-gazdasági előrelépés felgyorsításáért. A fő célok változatlanok: az életszínvonal emelése, a gazdaság talpra állítása, a gazdaságirányítási rendszer kiterjedt átalakítása, figyelembe véve a sajátos vietnami körülményeket. A külpolitika porondján — ez szintén évek óta föltett szándék a baráti délkelet-ázsiai államban — a térségben uralkodó feszültség felszámolása, az indokínai szocialista testvérországok együttműködésének bővítése és diplomáciai-kereskedelmi kötelékek mindenirányú ki- szélesítése szerepel az első számú teendők között. Nyilvánosság a pártmunkában A nyíltság a kommunista mozgalom erejének egyik forrása. Nyíltan szembenézni a problémákkal, nevén nevezni a dolgokat, őszintén szólni a kényesnek tartott kérdésekről is — ezek a kommunista magatartás és stílus gyakorlatban sokszorosan igazolt vonásai. A nyilvánosság a pártélet és a pártmunka demokratizmusának semmi mással nem pótolható eleme. Hatékony érvényesülése csökkenti a szubjektivizmus érvényesülésének lehetőségeit. Ennek megfelelően a párton belüli viszonyokat a nyíltság és őszinteség kell jellemezze. Ez azt jelenti, hogy a felmerülő kérdéseket nem szűk csoport dönti el, hanem az alapszervezetek tagjai közvetlenül érvényesítik politikai akaratukat. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a bürokratikus torzulások ott tudnak talajra találni, ahol hiányzik a nyilvánosság, s nem él az ebből táplálkozó, alulról jövő ellenőrzés. Tizennyolc ország szakemberei Tihanyban Tanácskoznak a tavak kutatói Hazánkban tanácskoznak a héten a különböző földrészek tavainak kutatói. A Tihanyban rendezett eszmecserét tegnap Salánki János akadémikus nyitotta meg. öt nap alatt mintegy 80 előadás hangzik el a belvizek életének sajátosságairól, az utóbbi évtizedekben bekövetkezett kedvezőtlen változásokról és az ezzel kapcsolatos kutatási eredményekről. Már az első nap előadói közül is többen rámutattak: a 70-es évektől megnövekedett a belvizekben a szerves- anyag-képződés, megváltozott a folyókban, tavakban, víztározókban az élő és élettelen világ kölcsönhatása. Mindez a víz minőségének romlásában és a vízi állatok, közöttük a halak táplálékellátásának romlásában mutatkozik meg. Általános probléma lett a tavak elöregedése, amely ha különböző mértékben is, de a világ számos tavát érinti. E tény hozta össze Tihanyban 18 ország neves kutatóit, akik a táplálkozási kapcsolatok, az anyag- és energiaáramlás sajátosságait vizsgálják. Igyekeznek feltárni azokat a törvényszerűségeket, amelyeknek az ismerete elősegítheti a tavak védelmét. A tudományos tanácskozáson a Balatoni Limnoló- giai Kutatóintézet szakemberei beszámoltak arról a folyamatról, amely a 70-es évektől kezdődően kedvezőtlenül befolyásolta a Balaton élővilágát. 1982-ig rohamosan nőtt a tóban a szerves- anyag-termelődés, elérte az évi 100 ezer tonnát. A vízvédelmi rendszerek kiépítésével, a környezetvédelmi agrotechnika alkalmazásával a rohamos növekedést sikerült megállítani. Az utóbbi években javult a Balaton vízminősége és helyreállt élővilágának egyensúlya. Ez a megállapítás érvényes a baktériumaira is, amelyekből évente 30 ezer tonnányi keletkezik a tóban, s rendkívül fontos szerepük van a szerves anyagok elbontásában, a tó egészséges anyagcseréjében. A jövőt tekintve a Bala- ton-kutatás fő feladata a vízbe jutó anyagok hatás- mechanizmusának feltárása lesz, főként azt a hatásláncolatot akarják megismerni, amely a tó élővilágában megmutatkozik. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a tanácskozás résztvevői a helyszínen is tanulmányozzák. A nyíltság és nyilvánosság nemcsak a párt belső életében, hanem a társadalomhoz fűződő kapcsolatában is kiemelkedő szerepet tölt be: nélkülözhetetlen eleme a párt és a tömegek kapcsolatának. A kommunisták nem félnek a nyilvánosságtól, hiszen tevékenységük nem szűk önös érdekeket szolgál, ha- sem a munka- vagy lakóhelyi közösségek felemelkedésével együtt a társadalom egészének érdekeiért küzdenek. Alapvető érdekük tehát, hogy céljaik és ezek érdekében végzett munkájuk országosan és helyileg is minél nagyobb nyilvánosságot kapjon, hogy az emberek megismerjék őket és véleményt mondjanak róluk. A pártszervezetek nem az emberek nélkül, nem a munkavagy lakóhelyi kollektívák „háta mögött” dolgoznak, hanem közöttük, velük együtt. Munkájuk annál hatékonyabb, minél jobban megismerik azt a pártonkí- vüliék, minél erőteljesebben érvényesül annak nyilvánossága. A nyilvánosság hiánya sokban formálissá és meddővé teheti a pártmunkát. Ha a pártszervezeten kívülállók nem ismerik, nem értik a pártszervezetek állásfoglalásait, indítékait és a kommunisták erőfeszítéseit, ak- k*r nem várható el, hogy a tömegek kövessék őket. Ahol a nyilvánosság éltető légköre hiányzik, ott rendszerint virágzásnak indul a különböző klikkek által táplált, tendenciózusan beállított féligazságokra épülő jólérte- sültség. Bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki. S a pártszervezet nem egyszer utólagos magyarázkodásra, védekezésre kényszerül. ' Ügy látszik, jobban meg kellene tanulni a nyíltság és a nyilvánosság elvének gyakorlati érvényesítése hogyanját, mert sokakat az tesz bizonytalanná, hogy hol a határ a nyilvánosság elve és a kíváncsiskodás vagy fecsegés között. Másokban_ okkal visszatartó hatású, hogy pártszervezetének vagy irányító pártszervének szinte minden anyaga „bizalmas” vagy „szigorúan bizalmas” jelzővel van ellátva — sokszor teljesen fölösleges. Gyakori, hogy a párttagokhoz is csak az irányító szervek döntései jutnak el. Tehát egy tömör „végtermék” a tennivalókról. De az már a végrehajtásra is kiható hatékonysági tényező, hogy megismerik-e a döntést hozó pártvezetőségekben, végrehajtó bizottságokban vagy pártbizottságokban hozott döntések hátterét, azokat a meggondolásokat, érveket, motivációkat, amelyek a döntést olyanná formálták, amilyen lett. A párttagság és a politizáló közvélemény gyakran elégtelennek tartja a döntési folyamatokról kapott információt. Keveset tud az egyes döntéseket megelőző mozzanatok tartalmi kérdéseiről. Ezért az egyik terület, ahol erősíteni szükséges munkánk nyíltságát és nyilvánosságát, a döntéselőkészítés. Nemcsak azzal erősíthetjük e területen munkánk nyilvánosságát, hogy céltudatosabb és részletesebb információt adunk? hanem ha egyre nagyobb mértékben bevonjuk a párttagokat s pártonkívülieket a döntések előkészítésébe. Ha elképzeléseinkről, terveinkről véleményt kérünk tőlük, s visz- sza is térünk javaslataik sorsára. Nagyobb nyilvánosságot kel] adni az elismerésnek és a bírálatnak is. Mivel a pártszervezetek nem mindig élnek ezzel, olyan kép alakul ki a közvéleményben, mintha a pártszervezetek nem értékelnék a jól végzett munkát, mintha az elismerés egyetlen módja annak forintban is kifejezett formája lenne. Másrészt a megfelelő nyilvánosság hiánya nem kevesekben — a valóságtól eltérően — olyan vélemény kialakulását segíti elő, hogy a pártszervezetek nem lépnek föl a visszás jelenségekkel szemben. Abból kell kiindulni, hogy az egész nép pártjává válás útját járó pártnak nem lehetnek titkai a nép előtt. Ezt kell szüntelenül érzékeltetni és érvényesíteni a pártmunka nyilvánosságában is. Takács István
