Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

1987. augusztus 7., péntek Somogyi Néplap 5 Önállóság, nyitottság, demokrácia Előbbre ment-e az iskola az oktatási törvénytől? Ivan Illich szerint az is­koláztatás nem segíti elő sem a tudást, sem az igazságot. Csak arra való, hogy enge­delmes szolgákat neveljen. Uniformizálja az egyénisé­get, mert minden fokon elő­re gyártott ismereteket nyújt. Olyan illúziót kelt, hogy a tudás kizárólag taní­tás eredménye lehet. Ezáltal beleneveli az emberbe azt az igényt, hogy tanítsák, ugyanakkor kiölik belőle az önálló fejlődés szándékát. A polgári társadalom lerombo­lásához vezető első lépésnek tartja az iskolák felszámolá­sát. Utópisztikus álmodozá­saiban, a „falak nélküli is-, kólákban” mindenki kedve, egyéni érdeklődése által ve­zérelve tanulna, az értéke­lést is az egyénre bízza. Ma­ximális teret ad az önkén­tességnek, a szabadságnak. A mindennapok gyakorlatában Ez a „faltalan” és partta­lan szabadság a ló másik ol­dala, míg a bürokratikus, vaskos bástyákkal körülvett iskola az innenső oldal. En­nek tarthatatlanságát mi is felismertük. Az oktatási tör­vény többek között ezért ad nagyobb önállóságot, válasz­tási lehetőséget, azaz sza­badságot, ami persze a fe­lelősséget is magában fog­lalja. Ment-e az új törvénytől előbbre az oktatás ügye? Ta­pasztalataim alapján ezt a választ adom: csak kis mér­tékű elmozdulásokkal talál­koztam. Mindjárt hozzáte­szem: én ezt természetesnek tartom, mert türelmes va­gyok, s realista is. A de­mokráciát, az önkormányza­tot ,oem lehet „bevezetni”, „elrendelni”, a törvény élet­belépésével „hatályba he- lyezni”. Minden törvény ten­denciaszerűen érvényesül. A benne megfogalmazott kívá­nalmaknak, lehetőségeknek fokozatosan lehet megfelelni, méghozzá a mindennapok gyakorlatában. A szakmai önállóság, az önfejlesztő ké­pesség, a nyitottság, a de­mokrácia alapvetően új vi­szonyrendszereket feltételez, ezt tanulni, gyakorolni kell, hogy majdan olajozottan működjék. A pedagógusok jó része, beleértve vezetőiket is, nem készültek föl eléggé arra, hogy az új kihívásokat bát­ran értelmezzék, élni tudja­nak és merjenek a kínálko­zó lehetőségekkel. Meggyő­ződésem, hogy ez nem el­sősorban az oktatók-névelők mulasztása, hanem az eddi­gi gyakorlaté, amely admi­nisztratív béklyókkal béní­totta az iskolákat, aprólékos gyámkodásokkal szerelte le a cselekvő kedvet, az önálló gondolkodást. A segítés nem korlátozás Az egyik megyei tanácsi művelődési osztályon hosszú ideig csak halkan merték ki­mondani, hogy ajánlást ké­A MÁV-kórház új létesítménye, a 330 ágyas hotelszárny, év végére elkészül Budapesten, a Dózsa György úton. Ezzel egy­idejűleg épül az új műtőépület is, amelyben 1989-től kezdő­dik a gyógyító munka. A nagyszabású beruházás költségei elérik az egymilliárd-kétszázötvenmillió forintot. szítettek a szervezeti-műkö­dési szabályzatok elkészíté­séhez. Eluralkodott ugyanis az az alaptalan optimizmus, miszerint a jogászi és köz­gazdász! erényeket is kívánó feladatot segítség nélkül meg tudják oldani az iskolák. Voltak, akik ezzel érveltek: nem kellenek a minták, a mankók, mert azok sértik az önállóságot. Az országos tapasztalatok végül azt iga­zolták: igenis szükség van útmutatókra, kalauzokra, hi­szen alapvetően új feladat a helyi „alkotmány”, a saját „kódex” megszerkesztése. Mert ezt oly módon kell megalkotni, hogy a cselekvő kedvet ne korlátozza, ne fé­kezze, hanem minél tágabb mozgásteret teremtsen. Ezt az igényt felismerve, a Mű­velődési Minisztérium útjára indította a továbbképzési fü­zeteket. amelyeknek első szá­ma a működési szabályzat elkészítéséhez ad útmutatást. Ez a segítő, előkészítő ma­gatartása végül országos jó példa lett. Nagy gondot for­dítottak a jogszabályi elő­írások egységes értelmezésé­re, s ezt írásos orientáló anyagok is szolgálták. Nem­csak a működési szabályzat­ra készítettek ajánlást, a pályázatok lebonyolítására is. Ezekben a segédanyagok­ban értelmezték a jogsza­bály egy-egy előírását, ja­vaslatot tettek a pályázati kiírást megelőző és követő teendők körültekintő ellátá­sának módjára. „Forgatókönyvük” min­denütt jótékonynak bizo­nyult, hiszen bonyolult lépé­sek sorában zajlott és folyik a vezetők véleményezése, megbízása, kinevezése. A ta­pasztalat országszerte ez: a pályázatokra vállalkozók száma kevesebb, mint remél­ték. Az állások többségére egy pályázó jelentkezett, fő­leg a jelenlegi igazgató. Té­ved, aki azt hiszi, népszerű, vonzó feladat ma vezetőnek lenni. Különösen oktatási in­tézményekben nem az, ahol rengeteg az új feladat, vi­szont a személyi és tárgyi feltételek még sok helyen rosszak. Ezek mellett a múilt jó ideig még eltakaríthatat- lan maradványai is hatnak, fékeznek. A késlekedés veszéllyel jár Arra a jövő idejű kérdés­re: megy-e az új törvény ál­tal előbbre az iskola, egyér­telműen igent mondok. De csakis fokozatos előrehala­dásra számítsunk, s ne ro­hamos fejlődésre. Lassítja az iskolák innovációját az iskolás korú népesség nagy tömege, és a minőségi köve­telmények feszültségei. A változás azonban el­odázhatatlan. Meggyőződé­sem, hogy a kényelmesség­nek nem lesz élettere, mert ma mindenütt igaz, de az ok­tatásban különösen, hogy a késlekedés veszéllyel jár. Talán nem túlzók, ha azt mondom: eddig a gazdaság fejlődésétől függött a képzés fejlesztése, mostantól viszont a képzés minősége határoz­za meg gazdaságunk, társa­dalmunk fejlődését. Szeretném hinni, hogy Ta­kács Géza Örkényi tanárnak nem lesz igaza, aki egy „ér­tetek aggódom, nem ellene­tek haragszom” esszében így fogalmazott: „Nálunk az új pedagógus generációk nem az újítás lázában égnek, ha­nem elkeseredett és remény­telen harcot folytatnak fosz- ló önbecsülésük maradékai­ért... Csak akkor remél­hetnek sikert, ha elvakultak és legyűrhetetlenek”. Az elvakultságra már nincs szükség de a legyűr­het ellenség a jövőben is fontos erény. És nemcsak ezen a pályán! Zágoni Erzsébet Fonyód déli területének hasznosítására Idegenforgalmi pályázat Fonyód déli területének idegenforgalmi hasznosítá­sára tervpályázatot írt ki az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, va­lamint több más érdekelt tes­tület. A pályázat célja, hogy megoldódjék e kedvező fek­vésű terület igényes idegen- forgalmi hasznosítása. A pá­lyázóknak javaslatot kell tenniük a tájképi elemek gazdagítására, az üdülés fel­tételeit jelentő zöldfelületek kialakítására, illetve rende­zésére. A tervjavaslat kidol­gozása során elsődleges szempontként kell figyelem­be venni a környezetvédelem érdekeit. A tervpályázati kiírás az ÉVM építészeti és település- fejlesztési főosztályának tit­kárságán vehető át. A nyil­vános pályázattal kapcsola­tos kérdéseket legkésőbb au­gusztus 17-ig adhatják pos­tára az érdeklődők. Falak oltárán A korai versek közül az édesmamához írott költe­mény most, a hatvan éve született Barcs János válo­gatott költeményeit tartal­mazó kötet élén újabb je­lentéssel gazdagodott. A Tamburaszó című ciklust be­vezetve egész költészetére utaló, meghatározó gyerekkori élményeket fedezhetünk föl az Édesmama című versben. Elsősorban a tisztelet, a fiúi szeretet fűti a huszonegy so­ros költemény sajátos Vilá­gát. Az édesanya képében azonban megjelenik az a vi­dék, amely útjára indította a költőt, aki nem azért ra­kott falakat — a szakmája kőműves —, hogy határokat vonjon önnön magának, ép­pen ellenkezőleg: otthont te­remtett a világban. A Barcsi Városi Tanács a költőt azzal tisztelte meg, hogy hatvanadik születés­napjára pesti közreműködő kiadóval megjelentette negy­ven év termésének javát. Az Édesmama most kulcs­verssé vált a kötet élén. Te rpihensz a kertekben, a kertek pihennek benned. Ott élsz a szénaillatban: sínen futó vonatfüttyben, barcsi mezők vonulásában... Költői pályáját sokféle­képpen ítélték meg a kor- társak. Egyben nincs elté­rés: Barcs János a humá­num költője. Kárpáti Kamii fölfedezte hogy: — Édestest­vére ez a látásmód a nép- költészetnek és Sinka István költészetének. Más így fo­galmazott: — Barcs János költészete valóságirodaiam. A szülőföld, Somogy ' szere- tete erősíti költői hangját. A válogatott verseket tar­talmazó kötet Falak oltárán címmel jelent meg, egy ko­rábbi önálló kötet címadó versét kölcsönözve az új bo­rítóra. Ez a költemény cí­mében hordozza, hogy fon­tos vers, hitvallás. Karom kitárom, hogy sok fényes erő feszüljön izmaimba — — írja a teljes élet harmó­niáját kereső költő a munka pátoszmentes, embert for­máló forrásáról. A Kőműves című versében visszatér ez a motívum, de ekképp: Tornyos állványról nézi az leget, sokszor locsolják kövér fellegek. Falak oltárán áldoz/a napnak: ujja bögyébe téglák harapnak. Kőművesek: — ß Ti szekercés ácsok, faragjuk jizebbé a /rút világot! Barcs János költészetében ugyan meghatározó élmény a szülőföld .mellett a kőmű­vesmunka, de nem egysíkú lírája. Olyan mint egy szép épület, amelynek erős alap­ján olyan otthon áll, mely­nek lakói csillagszemekkel fényeset álmodnak és a bar­na hétköznapokban, madár- füttyös hajnal-csöndben át­ölelik a földet. Horányi Barna A megye kulturális életé­nek szervezői bizonnyal ar­ra gondoltak, hogy ez az au­gusztusi hét vége igazi ká­nikulát hoz, s így nem kell azon serénykedniük, hogy különféle programokkal szó­rakoztassák az embereket. Természetesen azért akad rendezvény, van miből válo­gatniuk a megenyhült időben szórakozni vágyóknak. A legrangosabb rendezvény Kaposvár környéki falvak­ban lesz, ahol a Surján-völ­gyi napok programjaira szombaton és vasárnap vár­ják az érdeklődőket. Holnap reggel zenés ébresztő lesz Sántoson, Szentbalázson, Cserénfán, Kaposgyarmaton, Hajmáson és Gálosfán. Ezt követően Gálosfán népi és iparművészeti vásár nyílik, majd ugyanitt kezdődik á Gálosfa kupa ifjúsági tenisz- verseny. Szentbalázson ifjú­sági és felnőtt horgászok mérhetik össze a verseny végén a kifogott halaikat. Délután három órakor nyílik Gálosfán, a kastélyszállóban dr. Eörsi Károly Kertművé­szet Magyarországon című kiállítása, majd a Surján­örökösök műsorát láthatják az érdeklődők. Este vidám műsor lesz, parodistákkal, operett- és magyarnóta-éne- kesekkel. Vasárnap ugyancsak több program csalogatja a láto­gatókat Gálosfára. Délelőtt lovasbemutató lesz a kastély előtt, és elhozzák kedven­ceiket az ebtenyésztők. Dél­után három órakor a kapos­vári Vikár Béla kórus ad hangversenyt a templomban. Este búcsúi bállal zárul a rendezvénysorozat. Két színvonalas képzőmű­vészeti kiállítás megnyitójá­ra hívjuk föl a Balaton-part- ra látogatók figyelmét. Hol­nap este hét órakor a fonyó- di Nyári Galériában Mészá­ros Gabriella grafikusmű­vész munkáiból nyílik bemu­tató. A kiállítást dr. Harsá- nyi Zoltán nyitja meg. A mű­vész munkáit a hónap utolsó napjáig láthatják az érdek­lődők. Évek óta hagyomány már, hogy a bogiári Vörös és Kék kápolnában színvonalas kép­zőművészeti kiállításokat rendeznek. Az idén sem volt ez másként. Vasárnap dél­után öt órakor ezek száma egy újjal szaporodik. Szántó Piroska Kossuth-díjas gra­fikusművész ama munkáiból nyílik kiállítás, amelyek az esztergomi Keresztény Mú­zeum gyűjteményébe tartoz­nak. A Bibliai illusztrációk gyermekeknek című anyag mindenkinek szól. A meg­nyitó beszédet Horváth Ist­ván osztályvezető, a Somogy Megyei Tanács egyházügyi titkára mondja. Vidám délután elé néznek vasárnap a barcsiak, öt óra­kor olyan ismert és népszerű humoristák lépnek színpad­ra, mint a Markos—Nádas duó, valamint Halász László és Heller Tamás. A műsor után ifjúsági koncert kezdő­dik. A bálon a Pax együttes szolgáltatja a zenét. Képünkkel elsősorban a Marcali környékén lakók, vagy'az oda rándulók figyel­mét szeretnénk fölhívni. A város szülöttének, Lengyel Józsefnek az emlékszobája szép kiállítással várja a lá­togatókat a múzeumban. KAMERAKÖZELBEN VERDI Ha kedd, akkor sorozat. Tudják ezt jól a rendszeres tévénézők, és ezért nyilván kíváncsian várják, hogy a hatrészes angol Második le­hetőség befejezése után mit tartogat számunkra a ked­velt házimozi. Nos, termé­szetesen újabb sorozatot. Az augusztus 11-én induló, ki- lencrészes olasz életrajzfil­met, a Verdit. Az ilyen életrajzfilmek sokféle igényt elégíthetnek ki. A romantikus történetek, a szép muzsika, a pompás kosztümök, a gyönyörű tá­jak kedvelőiét. Mit ígér mindebből ez a most kezdő­dő sorozat? Az előzetes hírek szerint a történet végigkíséri a nagy zeneköltő életét születésétől haláláig, és időrendi sorrend­ben, részletesen megismer­tet legnevezetesebb művei­nek keletkezésével. Mindezt pedig nem sziruposan, ha­nem szépen, élvezhetőén te­szi. Az alkotók egyik célja az volt, hogy Verdi életének és munkásságának bemuta­tása mögött láthatóvá tegyék a kort is, amelyben élt és alkotott. És ez majdnem az egész 19. század, hiszen Giu­seppe Verdi 1813-ban szüle­tett és 1901-ben hunyt el. Az élettörténetről nagy vonalakban csak ennyit: Verdinek két felesége volt. Verdi — Ronald Pickup Az első asszony két gyer­mekükkel együtt korán meg­halt. Ezután a zeneszerző­nek hosszú kapcsolata volt Giuseppina Strepponi éne­kesnővel, akit később felesé­gül vett. A harmadik nő, aki jelentős szerepet játszott éle­tében, szintén énekesnő volt, a cseh származású német Theresa Stolz. A film nem idealizálja a híres embert, hibáival együtt állítja elénk, emberi lényként mutatja meg. A film forgatókönyvét Re­nate Castellani írta és ő egy­ben a rendező is. Verdi, Do­nizetti, Boito, Rossini stb. műveiből a zenét Roman Vlad állította össze. Az ope­ratőr Giuseppe Ruzzolini volt. A címszerepet Ronald Pickup angol színész játssza. Első feleségét Darja Nicolo- di, a másodikat Clara Fracci alakítja. A szereplőknek Ma­ria del Monaco, Renata Te­baldi, Luciano Pavarotti, Franco Corelli kölcsönözte a hangját. Az operafelvételek olyan híres operaházakban készültek, mint a milánói Scala, a nápolyi San Carlo, a velencei La Fenice, a le- ningrádi Kirov, valamint a pármai és a cremonai opera. A külső felvételeket Milánó­ban, Crémonában, Bussetó- ban, Londonban, Párizsban és Leningrádban készítették. A magyar szöveget Kléner Gizella írta, a szinkronren­dező Mohácsi Emil, a szak­értő dr. Bősze László volt. A Verdi című’ tévésorozat első részét augusztus 11-én sugározza a televízió az 1-es műsorban 20 óra 05 perckor. E. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents