Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 184. szám Ara: 1,80 Ft 1987. augusztus 6., csütörtök AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS KONFERENCIÁJA Napjaink felelőssége Együttélés a nukleáris kor problémáival A Hirosima és a Nagasza- ki elleni atomtámadás 42. évfordulójához kapcsolódva „Együttélés a nukleáris kor problémáival” címmel elő­adói konferenciát rendezett az Országos Béketanács Tu­dományos és Kulturális Bi­zottsága szerdán a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában. A tanácskozás cél­ja az volt, hogy új megkö-- zelítésekkel és szemlélettel járuljon hozzá egy olyan ha­tékony érvrendszer kialakí­tásához, amelyet a békemoz­galom a hasai és a nemzet­közi munkájában egyaránt alkalmazhat, s ezáltal a köz- gondolkodás megújítását, a tudomány és a kultúra kü­lönböző területei közötti együttműködést is elősegít­heti. Az egész napos tanácsko­zást Szentágothai János aka­démikus, az Országos Béke­tanács elnökségének tagja, az OBT Tudományos és Kul­turális Bizottságának elnöke nyitotta meg. Az emberiség története je­lentős határnapjának nevez­te 1945. augusztus 6-át, a Hi­rosima elleni atomtámadás időpontját. Ugyanakkor hangsúlyozta: az emberiség­nek együtt kell élnie az atomenergiával, mert a ha­gyományos energiahordozók korlátozott mennyisége miatt a világ nem mondhat le a nukleáris energia békés célú felhasználásáról. Ha nem len­nének atomerőművek, már ma is súlyos energiagondok­kal kellene szembenézniük az .egyes országoknak — tette hozzá. A jövő útja a fúziós energia, ennek gyakorlati al­kalmazása azonban minden bizonnyal még hosszabb ide­ig várat magára. Vitaindító előadásában Sztanyik B. László profesz- szor, az országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kuta­tóintézet főigazgató főorvo­sa, az Országos Béketanács elnöke Hirosima és Nagasza­Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő- tiltkárhelyettese tegnap a főváros XXII. kerületébe látogatott. A kerületi párt- bizottságon tájékoztatták a csaknem hatvanezer lakosú városrész életéről. Ezt köve­tően megtekintette a világ­banki kölcsönnel épülő M 0-ás körgyűrű most alakuló első szakaszát, s a tervezett budatétényi Duna-híd elő­készítő építési munkálatait. A vendég ezután rövid sé­tát tett a Rózsakért utcai lakótelepen. Tájékoztatást hallgatott meg a budafoki pincék, tárók és támfalak megerősítésével kapcsolatos gondokról, majd megtekin­tette a Jókai Mór utcai pin­ce munkálatait, valamint a történelmi múltú egykori szabadkőműves pincekápol­nát. A párt főtitkárhelyette­se elismeréssel szólt a lakos­sági és tanácsi összefogással megvalósuló önerős közmű- fejlesztési beruházásokról. A vendég útja ezután a Bu­dafoki MTE sporttelepre ve­zetett, ahol megnézte a 40- 45 millió forintos költséggel épülő, rövidesen elkészülő 1150 négyzetméter alapterü­letű sportcsarnokot. Ezután az Arany János utcai lakó­Sztanyik B. László ki tragédiáját felidézve utalt arra, hogy a pusztítás áldo­zatainak száma jóval na­gyobb — megközelítőleg a duplája — a hatvanas évek­ben közzétett adatoknak. Az elmúlt négy évtized alatt — mondotta — felvetődött a gondolat: a tudósok vajon mennyiben felelősek ezekért a fejleményekért. Erre több­nyire az volt a válasz, hogy a haditechnika fejlődésének következményeiért nem a tu­dósok a felelősek, hanem az adott társadalom, amely fel­használja a tudományos eredmények alkalmazásával készített tömegpusztító fegy­vereket. A tudományos kutatók fe­lelősségének kérdését boncol­gatva a továbbiakban több jeles tudósnak, köztük Al­bert Einsteinnek és Szilárd Leónak az atombomba elő­állításában játszott szerepé- rőil, illetve arról a törekvé­séről szólt, amellyel igye­keztek megakadályozni, hogy az atombomba a náci Né­metország kezébe kerüljön. Idézte Frederic Joliot-Curie- nek azt az indítványát, hogy vonják be a tudósokat a fel­fedezéseik felhasználásáról folyó nemzetközi tanácsko­zásokba. Kifejtette: a máso­dik világháború idején ép­telepen ellátogatott Lukács József szobafestő és felesége otthonába. A program befejezéseként Lázár György a Komáromi úti lakóterületi pártszerve­zetet kereste fel. Itt aktíva­értekezleten a tanács, a Ha­zafias Népfront és más tö­megszervezetek tagjai és vezetői, valamint vállalati, üzemi vezetők eszmecserét folytattak a párt főtitkárhe­lyettesével a gazdasági ki­bontakozás programjáról, a nyugdíjasokat foglalkoztató időszerű kérdésekről. pen a tudósokból tevődött össze az állampolgároknak az a kis töredéke, amely tuda­tában volt annak, milyen ve­szély fenyegeti a nukleáris energia felszabadításával az emberiséget. Ezt ismerték fel a nyolcvanas évek elején a világ tudásai, s ezért emel­tek szót a tudomány ered­ményének békés célú fel- használása mellett. Az elő­adása elején feltett kérdésre válaszolva végül is az OBT elnöke kifejtette: a tudósok felelősséget éreznek azért, hogy segítsék megállítani a világ sodródását a nukleáris háború felé, s a társadalom felelősségén belül az ő fe­lelősségük nagyobb, mint a hétköznapi embereké. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Ku­tatóintézetének igazgatója felszólalásában hangsúlyoz­ta: ha a saját maga terem­tette technika kormányzásá­ra nem képes az emberiség, annak súlyos következmé­nyei lehetnek. Ilyen például a fegyverkezési verseny is, amely jelentős anyagi forrá­sokat von el a társadalmak­tól, s tartóssá, intézményes­sé teszi a munkanélküliséget a kapitalista világban. Ezen­kívül gazdasági gyengülés­hez vezet, az egész társada­lom javát szolgáló iparágak rovására átcsoportosítja az innovációt, a szellemi tőkét a hadiiparba. Mindezen túl a fegyverkezési hajsza kísé­rőjelenségei a gazdasági egyensúly jelentős zavarai, az eladósodás, a költségveté­si mérleghiány. A konferencia további ré­szében Hubay Miklós író, az OBT elnökségének tagja fel­szólalásában a természettu­dósok és a humán kultúra, a művészetek képviselői kö­zös fellépését szorgalmazta a nukleáris kor veszélyeivel szemben. Deák Péter ezre­des, a Honvédelmi Miniszté­rium tudományos osztályve­zetője a katonapolitikus szemszögéből tekintette át az atomenergiával együtt élő emberiséget veszélyeztető problémákat. Makkai László akadémikus, történész a nuk­leáris fenyegetettség erkölcsi kérdéseivel foglalkozott elő­adásában. Szabó István film­rendező, az OBT elnökségé­nek tagja a művészek — ezen belül a filmművészet alkotóinak — felelősségéről szólt, míg Balogh András tanszékvezető egyetemi ta­nár, az OBT elnökhelyette­se arról fejtette ki vélemé­nyét, milyen szerepet játsz­hatnak a kisnemzetek a nuk­leáris háború elleni küzde­lemben. Végezetül Kiss De­zső, a Központi Fizikai Ku­tató Intézet főigazgató-he­lyettese a természettudomá­nyok növelőinek szerepét vázolta fel az élet minőségét előtérbe helyező közgondol­kodás kialakításában. Berecz János Zalában Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Zala megyében. Kedden a megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta az ország­rész gazdasági és társadalmi helyzetéről. A vendég a szerdai napot is a megye székhelyén töl­tötte. Először a Zala Bútor­gyárat kereste fel. A prog­ram következő állomása az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat volt. Délután a városi sportcsarnokban és a szeptember 1-jén megnyitan­dó 24 tantermes gimnázium­ban járt a Politikai Bizott­ság tagja, majd rövid város­nézést követően a helyi ká­beltelevízió stúdióját tekin­tette meg. Berecz János za­lai látogatása befejezéseként a landoíhegyi körzeti párt­helyiségben tájékoztatáspo­litikái aktívaértekezleten ta­lálkozott a szakterület me­gyei irányítóival és munka­társaival. Lázár György látogatása a XXII. kerületben 120 milliméter csapadék hullott Boglárlellén Bizottság alakult a veszély elhárítására A hirtelen lezúduló csa­padék nehéz helyzetbe hozta a Balaton partján lakókat és nyaralókat. Boglárlellén több utcát és lakóházat el­öntött a víz-: vannak olyan épületek is, amelyeket az összedőlés veszélye fenyeget. A közkedvelt üdülőhelyen- kedden operatív bizottság alakult a belvízveszély elhá­rítására. Vezetője, Szabó Jó­zsef, a Boglárlellei Tanács elnöke, a következőkről tá­jékoztatott: — Hétfő délután a sze­merkélő eső folyamatosain felhőszakadássá változott. Tegnap délutánra a csapa­dék mennyisége már megha­ladta a 120 millimétert. Ez minden eddigit felülmúlt, hi­szen a mi környékünkön öt­venéves átlagban 63 milli­méter a szokásos nyári havi átlag. Kritikus helyzet ala­kult ki a Kis-hegy vízgyűj­tője körül, a Várszói utca környékén, a lellei vasútál­lomás közelében és néhány más helyen. Az operatív bizottság se­gítséget kért és kapott a siófoki, a marcali és a keszthelyi állami tűzoltóktól, akik megfeszített munkával Somogybán az idén több mint ötezer hektáron ter­mesztenek burgonyát. Ahogy azt tegnap délelőtt Gergő Sándortól, a Somogyi Burgo­nyatermesztési Rendszer ve­zetőjétől is hallottuk, jóval kisebb területen, mint a ko­rábbi években. Ebben termé­szetesen szerepe van annak is, hogy évek óta dúl a ke­reskedők és a termelők há­borúja, nem biztosított a nyereségesség. Több gazda­ság is megszüntette a terme­lést annak ellenére, hogy megfelelő gépparkja és rak­tározási lehetősége volt. A somogyi burgonyaterme­lők azt mondják, hogy ismét rossz évek járnak rájuk. Aszály és jég károsított az elmúlt hetekben, most meg három napja egyfolytában esik az eső, ami csupán a nö­vényi betegségek elterjedésé­nek kedvez. Hogy mit lehet tenni ez ellen, arról tegnap délelőtt a Helyőrségi Műve­lődési Otthonban tartott szakmai tanácskozáson is szó volt. A házigazdák, a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, a Dél­somogyi Mezőgazdasági dolgoztak nemcsak nappal, hanem a keddről szerdára virradó éjjel is. Részt vet­tek a munkában a költség- vetési üzem emberei, vala­mint a helyi gazdasági egy­ségek és a lakosok saját szi­vattyúikkal. Az erőfeszítések eredmé­nyeiként tegnap délutánra je­lentősen enyhült a veszély- helyzet. Az eső is csendese­dett, a helybeliek azonban változatlanul aggodalommal fürkészték az eget. Kombinát és a svájci Sandoz AG képviselői új eljárások­kal ismertették meg a ta­nácskozás résztvevőit. Újdon­ságokról, de nem ismeretlen vegyszerekről volt szó, hiszen például a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinátban már régóta használják a Sandoz egyik készítményét, a Sando. fant. Major László növényvé­delmi szakmérnöktől hallot­tuk, hogy elégedettek vele. A Sandofan olyan új szer, amely alkalmas az eddig re- zisztensnek tűnő betegségek kezelésére is. Oláh István, a Sandoz magyarországi kép­viselője elmondta, hogy szá­mítógépes vizsgálatok alap­ján állították elő a hatóanya­got, amely ugyan nem olcsó, de mindenképpen megéri az alkalmazása. Az Agroker képviselője arról tájékoztatta az érdekelteket, hogy egyelő­re tudnak belőle szállítani. Kérdés, hogy biztosítani le­het-e az utánpótlást a szűkös importlehetőségek miatt. Fel­tétlenül megérné, utalt erre dr. Schweigen Andrásné. a megyei növényvédelmi állo­más munkatársa, aki a San­doz erényeit somogyi tapasz­talatokkal támasztotta alá. A város utcáin járva fel­tűnő, hogy a vizesárkok nem vezetik el a vizet, csak gyűjtik. A telített árkokból a víz utat keres magának — például a szennyvízátemelő­be. Ez nemcsak látható, ha­nem szagolható is. — A DRV teljes kapaci­tással üzemelteti a szenny­vízátemelőt, ám a magas folyadékszint miatt mégis előfordul, hogy felszínre tör a víz — mondta Szabó Jó­zsef. — Ebben a nehéz hely­zetben megmutatkozott az. hogy mennyire fontos az ár­kok folyamatos karbantartá­sa. Ha erre jobban ügyel­tünk volna, és a lakosok, üdülők sem tömi ten ék el minduntalan az árkokat, ki­sebb gondot okozott volna az eső. — Mindenképpen szüksé­ges egy biztonságos vízelve­zető rendszer kialakítása — mondta Somlyai László, a megyei tanács építési és víz­ügyi osztályának főelőadója a helyszíni szemle után. — A szivattyúzás nem megol­dás. A vizet el lehetne ve­zetni vagy a berekbe, vagy egy tisztító gyűjtőhely köz- beiktatásával a tóba. IA közélet hírei Magyar-ausztrál megbeszélések Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására tegnap hazánkba érkezett Brian Burke, Nyugat-Auszt- rália miniszterelnöke, David Parker ásvány- és energia­ügyi, Julian Grill mezőgaz­dasági minisztereknek, John Horgannak, a Nyugat- Ausztrál Fejlesztési Szövet­ség elnökének és több üzlet­embernek a társaságában. Látogatásuk célja a magyar —nyugat-ausztrál gazdasá­gi együttműködés lehetősé­geinek feltárása. Üdvözlő távirat Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Bolívia nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Victor Paz, Estenssoro köztársasági el­nököt. CIMEA-delegáció Tegnap megkezdte prog­ramját a Gyermek- és Ser­dülőkori Mozgalmak Nem­zetközi Bizottságának (CIMEA) delegációja, amely a Magyar Úttörők Szövet­sége vendégeként érkezett hazánkba, Afrikában kezdő­dött és számos európai álla­mot érintő körútja során. Tanácskozás Nagyatádon a burgonya védelmében Kedvező somogyi tapasztalatok

Next

/
Thumbnails
Contents