Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

1987. augusztus 5., szerda 3 Somogyi Néplap ARATÁS UTÁN ÜRES FÖLDEK KÖZÖSSÉGI CÉLÉRT Pénzt „csináltak” a KW fiataljai Hegesztésre és összeszerelésre váró szigetelők A szövetkezet terepjárója Ügyesen lavíroz a dűlőút ká­tyúi között. Az út mentén mindkét oldalon letakarított gabonatáblák. Itt henger ala­kú szalmabálák várnak el­szállításra, ott szépen elmun­kált, fölszántott, majd gon­dosan lezárt tarlót látni. Kérdezem a volánnál ülő főagronómustól: mit vetet­tek a learatott kalászos he­lyére? A válasz tömör:sem­mit. Szarvasmarhájük nincs, így silótakarmányra sincs szükségük. Gondoltak ugyan pohánkára — hajdinára —, de egyrészt a termeltető ár­ajánlata nem volt biztató, másrészt július végén már amúgy sem nagyon lehet re­ménykedni a másod- és tar­lóvetésekben. Az őszi árpa betakarítását követően a felszántott tarló­ba vetett mag megsínylette az aszályos időjárást. A ta­vaszi hideg hetek miatt az idén a szokásosnál később értek be az őszi kalászosok, ez a csúszás késleltette az érést. Tovább' állt lábon a gabona, mint a korábbi években, ezért nincs most már sok esély arra, hogy a másodvetésekből valamilyen haszna származzon a gaz­daságnak, ha csak nem zöld­trágyának szánt növény magját szórja a földibe. So­mogybán a nagyüzemek az idén 15 ezer hektáron ter­veztek másod- és tarlóve­tést, ebből a területből 132 hektáron zöldségféléket ter­mesztettek volna. Most, augusztus első nap­jaiban ezeknek a terveknek a teljesítésével adósak azok a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, ahol a vetések elmaradtak és ez­után elmaradnak. Mentsé­gükre szóljon, hogy sok he­lyütt kilátástalan a vetésbe fektetett munka és a vető­mag költségének a megté­rülése. Nem véletlen, hogy éppen a megye déli részén, Nagyatádon és a városkör­nyéken, illetve Csurgón és környékén volt a legalacso­nyabb a másod- és tarlóve­tési terv teljesítése július második felében. A száraz­ság a homoktalajon éreztet­te leginkább káros hatását, a nedvesség hiánya miatt ott volt a legkisebb esély arra, hogy a tarlóba vetett mag­vak csírázzanak, kikeljenek. Az előbbi térségben július 20-ig az előirányzott terü­letnek mindössze 9, az utób­biban 8,2 százalékát vetet­ték el. A betakarítással egyidőben és azt követően főként az őszi és a jövő tavaszi vetés előkészületeire, a jó minő­ségű magágykészítésre for­dították a figyelmet, ezt szolgálta az istállótrágyázás, a talaj gondos elmunkálása. A gabonaszalma összegyűj­tésével — bálázásával — is többet törődtek, mint a ko­rábbi években; kevesebb he­lyen vált lángok martaléká­vá — tarlóégetés címén — a szalma. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy kör­nyezetvédelmi vagy egyéb okok miatt több helyen visszatértek a mélyalmos ál­lattartásra. Az aratás befejezéséhez közeledve ezt látni a letáka- rított táblákon ott, ahol őszi áiipa vagy búza termett. A kombájn járta földeket jó gazda módjára művelik, gondozzák az üzemek, de ezek a munkák már a jövő évi hozamokat alapozzák. H. F. Tavaly ősszel született a határozat: a KlSZ-bizottsá- gok és a területileg irányí­tott; KISZ-sziervezetek mun­kát is vállalhatnak: szerző­dést köthetnek egy céggel, ha a feladatot hibátlanul el tudják végezni. — Ezzel a KISZ tömegbe­folyását próbáljuk növelni — mondta Kubik György, a megyei KISZ-bizottság tit­kára. — Akik képesek rá, azok vállaljanak a fő mun­kaidőn kívül is munkát. Ed­dig a fiataloknak kevesebb lehetőségük volt erre: a gaz­dasági munkaközösségek el­sősorban az idősebb, gya­korlottabb munkatársakra számítottak. Az együtt dol­gozás, a közös cél érdeké­ben való munkálkodás ösz- szefogja a csapatot. A szer­ződést csak valamelyik KlSZ-szervezet kötheti meg, aztán ők döntik el, hogy kivel dolgoznak együtt. A munkabérnek legalább a negyven százalékát közössé­gi célokra kell felhasználni, s ez adómentes jövedelem. A fennmaradó rész további harmada társasági adóként vándorol az államkasszába, a többit kifizetik a vállal­kozóknak. A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat fiataljai a megyében az elsők között él­tek a lehetőséggel. Saját cé­güknél közösségi munkát vállaltak, a vízfolyásokat keresztező vezetékre szerel­tek fel védőrácsot. Minden­ki jól jártt, anyagiakhoz ju­tott a KISZ-szervezet, több­letkeresethez a fiatalok, a kapacitáshiánnyal küzdő vál­lalat pedig határidőre telje­sítette feladatát. Felbuzdul­va a sikeren a termékgyár­tó és technológiai osztályról A KISZ-bizottság titkára a többi alapszervezettől is hasonló lelkesedést vár verbuválódott Radnóti Mik­lós KlSZ-alapszervezetből több mint tízen keresték a további lehetőségeket. A KW megint tudott felada­tat adni. Az elektromos szigetelő karima a vállalat szakembe­reinek fejlesztése. .Nélküle manapság nemigen képzel­hető el olaj- vagy gázveze­ték. A siófoki gyár ipartele­péről az egész országba el­jut a szigetelő. Ebből kellett kétszázötvenhát párat össze­szerelni rövid határidő alatt. — Három hét alatt csinál­tuk meg úgy, hogy a minő­ségi átvételnél nem volt ki­fogás. Persze csak munkaidő után dolgozhattunk. Itt az ipartelepen kétműszakos munkarend van: aki délutá- nas volt, az reggel nyolc órakor bejött, a délelőttösök csak a háromnegyed kilen­ces busszal mentek haza. Ez idő alatt alig látott ben­nünket a család. Mikó László alapszerve­zeti titkár lelkesedése azóta sem csökkent. Az elvégzett munka értéke csaknem há­rommillió forint, s ez hu­szonegy nap eredménye. Né­melyik kisebb műhely büsz­ke lenne, ha az éves terme­lése elérné ezt. A munkának volt szakmai irányítója is, aki minden­nap lejárt dolgozni a töb­biekkel, segítsége nélkül aligha haladtak volna. Sü~ megi István fiatal mérnök: — Nem történt semmi. Lehetőségünk volt, hogy többletmunkával pluszpénz­hez jussunk, s mi természe­tesen elvállaltuk. Nem mon­dom, hogy minden a legna­gyobb rendben ment, mert sokat bajlódtunk a szivaty- tyúval meg más szerszám­mal is, de aztán határidőre elkészült minden. Ha ké­sőbb szervezettebben lát­nánk neki, biztosan könnye­debben dolgoznánk. — Voltak irigyeik is, akik csak azt látták, hogy vastag borítékot kaptak a KISZ- esek, de nem csinálták végig a munkát hétvégeken és nap nap után. Nem hiszem, hogy a munkát irigyelték tőlünk, abból van elég a cégnél, csak meg keHlene keresni a lehetőségeket. A harmadik szerződésre készülnek a kőolajos KISZ- esek. Hoffman Gyöngyi, a KISZ-bizottság titkára büsz­ke az ipartelepi alapszerve­zetre, de értetlenül tárta szét a kezét, amikor arról fag­gattam, hogy a többiek miért nem követik a példát? — Talán az érdektelen­ség. Nem találták meg azo­kat a tevékenységi formá­kat, amelyekben szívesen munkál kod nániak. Kubik György mondta: — A szerződéskötésnél az a legelső, hogy rögzítik a közösségi célt. Nem mintha a jövedelem másodlagos lenne. — Igen lényegesnek tartom — mondta Hoffmann Gyön­gyi —, hogy a vállalat veze­tői kezdettől támogattak minket. Két és fél millió fo­rint értékben 138 pár szige­télő karima összeszereléséről kötöttek nemrégiben szerző­dést a fiúk. Ök ezt a munkát választották, s most begya­korolva a fogásokat köny- nyebben boldogulnak a kö­vetkező feladattal. Faragó László Uj termék a húskombinátban Röfi ropi sörkorcsolyának Keresett a betyárszelet Az elmúlt két évben jelen­tős termékválaszték-átala­kítás volt a Kaposvári Hús­kombinátban. A tapasztala­tokat összegezve dr. Somos- köri Gábor, a kereskedelmi főosztály vezetője elmondta, hogy elsősorban olyan ter­mékeket kísérleteztek ki, amelyek megfelelnek a fo­gyasztók igényeinek, s gaz­daságosan állíthatók elő. Megváltozott a kereslet, az olcsóbb termékek iránti ér­deklődés egyre nagyobb. Az új technológiájú ter­mékek meghonosítása a vál­lalatnál egyben minőségi ugrást is jélent. Nem egy esetben rukkoltak ki olyan újdonsággal, amely orszá­gosan is egyedülállónak szá­mított. A fejlesztési terhek, a termelési túlkínálat átgon­dolt termékfejlesztési politi­kát követel. Tavaly kilenc új termékkel jelent meg a vállalat a belföldi piacon. A húskészítmények közül azon­ban nem mindegyik nyerte el a fogyasztók tetszését. Közkedvelt lett a betyársze­let, amelyből 1986 első fél­évében még csak hét tonnát, az idén viszont már há­romszor annyit állítottak elő. A fokhagymás ízesítésű, tet­szetős megjelenésű húské­szítmény ára — kilencven forint pilonként — megfelelt a , fogyasztók igényeinek. Ugyancsak sikeres termék a Kapos májas, ebből 16 ton­nát állítottak elő az első fél­éviben. A húskombinát ter­melési tervének nagy részét ma ,.már az új termékek te­szik ki. Meglepő viszont, hogy az újra gyártott és kifejezetten olcsó (52 forint kilója) zse­lici felvágott és az uzsonna- felvágott iránt a vásárlók nem mutatnak érdeklődést. A rúdáruknál általában véve csökkent a kereslet. A ve­vők nem a kommersz meg­jelenésű termékeket keresik, szívesebben vásárolnak a drágább, ám tetszetősebb áruból. Nem utolsó szem­pont az sem, hogy milyen hosszú ideig tartható el a húskészítmény. Országosan is újdonságnak számít az egészséges táplál­kozást szolgáló, növényi rost tartalmú répás felvágott és a paszternákos húskrém, a kereslet azonban eddig nem felel meg a vártnak. Az év elején üzemszerűen indult meg a gyorsított ér- lelésű félszáraz áruk gyártá­sa. Az ebbe a körbe tartozó Deseda vastag kolbász és a Kapos kolbászok hamar megnyerték a fogyasztók tet­szését. Az új technológia meghonosításával a húskom­binát igyekszik kitölteni a szárazáruk területén jelent­kező hiányt, s egyúttal bő­víti az eredményesen gyárt­ható termékek karét is. Nö­velték az úgynevezett kony­hakész áruk mennyiségét, s nagy gon-dot fordítottak a minőségre. Keresett termék az olcsó kocsonyahús, a koc­kázott zsírszalonna és az új­donságnak számító extra sertésláb. A belsőségek for­galmazásában az export be­határolja az árualapot, a kereslet viszont továbbra is nagy. Sertésbelsőségből az első félévben 132 tonna ke­rült az üzletekbe. Gyorsan aratott átütő si­kert a Röfi ropi, a speciális eljárással készült sörkorcso­lya. A sikerhez hozzájárult a termék olcsó, zacskónként tízforintos ára is. A termékfejlesztési prog­ram középtávú elképzelés a vállalatnál, s a piaci igé­nyek alapján tovább folyta­tódik ebben az évben is. Szeretnének újdonsággal je­lentkezni, elssőorban a kü­lönböző csomagolású húskré­mek területén. A húskombinát termelése lehetővé tenné, hogy az ol­csóbb árukból több kerül­hessen a boltok pultjaira. A kereskedelem reagálása azonban nem mindig meg­felelő, előfordult, hogy a vásárlók hiába keresték a sertéskörmöt, hiánycikknek számított, a vállalat hűtőhá­zában pedig negyven tonna állt eladatlanul. K. A. Egy tanácstag tapasztalatai Hiányzik a vitaszellem A legutóbbi tanácsválasz­tások óta foglalkoztatja a la­kóhelyi közélet iránt érdek­lődőket a kérdés: milyen mértékben javul a tanácsi munka színvonala, mennyivel tevékenyebbek a tanácsta­gok, mint korábban? Jobban János 1971 óta ta­nácstag. Kaposvár 67-es szá­mú körzete tartozik hozzá. — A többes jelölés szá­momra nem újdonság. 1980- ban már volt egy jelölttár­sam, végül én kaptam bizal­mat.' — Eddigi tanácstagi éveit figyelembe véve milyen vál­tozás tapasztalható? — Körzetenként eltérő vá­lasz adható. Amelyik tanács­tagnak nagyobb a munkabí­rása vagy több időt tud for­dítani társadalmi megbíza­tására, ott mutatkoznak eredmények. Az utóbbi évek­ben sikerült a körzetemben lakókkal együtt közutat és . járdát építeni. Szeretnénk megvalósítani soron követke­ző terveinket: játszóteret épí­teni és megszüntetni az ille­gális szemétlerakást. A tanácstagi munka öröm­teli részéhez tartozik — fűz-, te tovább mondandóját Job­ban János —, amikor össze­gezheti, hogy gyarapodott a körzet, szebb lett a környe­zet, és javult a lakók közér­zete. Gyakran a tanács mun­kájának egészét tekintve is megelégednek azzal a beszá­molót készítők és hallgatók, hogy tájékozódnak az anya­gi gyarapodás mértékéről. Pedig a számok önmaguk­ban nem adnak pontos képet arról, hogy eléggé kihasznál­ták-e a lehetőségeket, és hogy miben, hogyan lehetne to­vább javítani a tanács mun­káját. — Az utóbbi években arról győződtem meg, hogy a de­mokratikusabb választási rendszer önmagában nem megoldás. A társadalom előtt álló feladatokhoz képest nem fejlődik kellő mértékben a tanácsi munka színvonala. Érvényes ez az apparátus és a tanácsülések tevékenységé­re egyaránt. Az ügyintézés nem eléggé gördülékeny, és gyakran tapasztalható fásult­ság az apparátus munkájá­ban. A tanácsüléseken több érdemi hozzászólás, jobb vi­taszellem, több szempont lenne szükséges. Ezzel szem­ben az a gyakori, hogy az ülés résztvevői általában je­lentősebb módosítás nélkül elfogadják, amit a szakappa­rátus javasol. — Ez a javaslattevők mun­káját dicséri. — Részben. Attól tartok azonban, hogy esetenként a tanácstagok azért nem tesz­nek érdemi észrevételeket, mert nincs kellő áttekintésük a témáról. Általában az úgy­nevezett „tyúkperekben” bon­takozik ki nagyobb vita, a jelentősebb kérdésekben nem. Mire lehet ebből követ­keztetni ? Arra, hogy alapo­sabb előkészítés szükséges. Ez nem könnyű feladat, hi­szen manapság mindenkinek több ,az elfoglaltsága, mint korábban. Beszélgetőtársamból mind­untalan előbújik a számszaki szakember is. összead, mér­legel, tényekkel teszi szem­léletessé szavait. Hosszú évek óta a városi tanács számvizs­gáló bizottságának az elnöke, így nagy az áttekintőképessé­ge. Miután nyugdíjba vonu­lásáig mérlegképes könyvelő­ként és üzemszervezőként is dolgozott, bosszantják a ta­pasztalható szervezetlensé­gek. Egyszóval az a vélemé­nye, hogy lehetne jobban is .. Kovács Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents