Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-05 / 183. szám
1987. augusztus 5., szerda 3 Somogyi Néplap ARATÁS UTÁN ÜRES FÖLDEK KÖZÖSSÉGI CÉLÉRT Pénzt „csináltak” a KW fiataljai Hegesztésre és összeszerelésre váró szigetelők A szövetkezet terepjárója Ügyesen lavíroz a dűlőút kátyúi között. Az út mentén mindkét oldalon letakarított gabonatáblák. Itt henger alakú szalmabálák várnak elszállításra, ott szépen elmunkált, fölszántott, majd gondosan lezárt tarlót látni. Kérdezem a volánnál ülő főagronómustól: mit vetettek a learatott kalászos helyére? A válasz tömör:semmit. Szarvasmarhájük nincs, így silótakarmányra sincs szükségük. Gondoltak ugyan pohánkára — hajdinára —, de egyrészt a termeltető árajánlata nem volt biztató, másrészt július végén már amúgy sem nagyon lehet reménykedni a másod- és tarlóvetésekben. Az őszi árpa betakarítását követően a felszántott tarlóba vetett mag megsínylette az aszályos időjárást. A tavaszi hideg hetek miatt az idén a szokásosnál később értek be az őszi kalászosok, ez a csúszás késleltette az érést. Tovább' állt lábon a gabona, mint a korábbi években, ezért nincs most már sok esély arra, hogy a másodvetésekből valamilyen haszna származzon a gazdaságnak, ha csak nem zöldtrágyának szánt növény magját szórja a földibe. Somogybán a nagyüzemek az idén 15 ezer hektáron terveztek másod- és tarlóvetést, ebből a területből 132 hektáron zöldségféléket termesztettek volna. Most, augusztus első napjaiban ezeknek a terveknek a teljesítésével adósak azok a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, ahol a vetések elmaradtak és ezután elmaradnak. Mentségükre szóljon, hogy sok helyütt kilátástalan a vetésbe fektetett munka és a vetőmag költségének a megtérülése. Nem véletlen, hogy éppen a megye déli részén, Nagyatádon és a városkörnyéken, illetve Csurgón és környékén volt a legalacsonyabb a másod- és tarlóvetési terv teljesítése július második felében. A szárazság a homoktalajon éreztette leginkább káros hatását, a nedvesség hiánya miatt ott volt a legkisebb esély arra, hogy a tarlóba vetett magvak csírázzanak, kikeljenek. Az előbbi térségben július 20-ig az előirányzott területnek mindössze 9, az utóbbiban 8,2 százalékát vetették el. A betakarítással egyidőben és azt követően főként az őszi és a jövő tavaszi vetés előkészületeire, a jó minőségű magágykészítésre fordították a figyelmet, ezt szolgálta az istállótrágyázás, a talaj gondos elmunkálása. A gabonaszalma összegyűjtésével — bálázásával — is többet törődtek, mint a korábbi években; kevesebb helyen vált lángok martalékává — tarlóégetés címén — a szalma. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy környezetvédelmi vagy egyéb okok miatt több helyen visszatértek a mélyalmos állattartásra. Az aratás befejezéséhez közeledve ezt látni a letáka- rított táblákon ott, ahol őszi áiipa vagy búza termett. A kombájn járta földeket jó gazda módjára művelik, gondozzák az üzemek, de ezek a munkák már a jövő évi hozamokat alapozzák. H. F. Tavaly ősszel született a határozat: a KlSZ-bizottsá- gok és a területileg irányított; KISZ-sziervezetek munkát is vállalhatnak: szerződést köthetnek egy céggel, ha a feladatot hibátlanul el tudják végezni. — Ezzel a KISZ tömegbefolyását próbáljuk növelni — mondta Kubik György, a megyei KISZ-bizottság titkára. — Akik képesek rá, azok vállaljanak a fő munkaidőn kívül is munkát. Eddig a fiataloknak kevesebb lehetőségük volt erre: a gazdasági munkaközösségek elsősorban az idősebb, gyakorlottabb munkatársakra számítottak. Az együtt dolgozás, a közös cél érdekében való munkálkodás ösz- szefogja a csapatot. A szerződést csak valamelyik KlSZ-szervezet kötheti meg, aztán ők döntik el, hogy kivel dolgoznak együtt. A munkabérnek legalább a negyven százalékát közösségi célokra kell felhasználni, s ez adómentes jövedelem. A fennmaradó rész további harmada társasági adóként vándorol az államkasszába, a többit kifizetik a vállalkozóknak. A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat fiataljai a megyében az elsők között éltek a lehetőséggel. Saját cégüknél közösségi munkát vállaltak, a vízfolyásokat keresztező vezetékre szereltek fel védőrácsot. Mindenki jól jártt, anyagiakhoz jutott a KISZ-szervezet, többletkeresethez a fiatalok, a kapacitáshiánnyal küzdő vállalat pedig határidőre teljesítette feladatát. Felbuzdulva a sikeren a termékgyártó és technológiai osztályról A KISZ-bizottság titkára a többi alapszervezettől is hasonló lelkesedést vár verbuválódott Radnóti Miklós KlSZ-alapszervezetből több mint tízen keresték a további lehetőségeket. A KW megint tudott feladatat adni. Az elektromos szigetelő karima a vállalat szakembereinek fejlesztése. .Nélküle manapság nemigen képzelhető el olaj- vagy gázvezeték. A siófoki gyár ipartelepéről az egész országba eljut a szigetelő. Ebből kellett kétszázötvenhát párat összeszerelni rövid határidő alatt. — Három hét alatt csináltuk meg úgy, hogy a minőségi átvételnél nem volt kifogás. Persze csak munkaidő után dolgozhattunk. Itt az ipartelepen kétműszakos munkarend van: aki délutá- nas volt, az reggel nyolc órakor bejött, a délelőttösök csak a háromnegyed kilences busszal mentek haza. Ez idő alatt alig látott bennünket a család. Mikó László alapszervezeti titkár lelkesedése azóta sem csökkent. Az elvégzett munka értéke csaknem hárommillió forint, s ez huszonegy nap eredménye. Némelyik kisebb műhely büszke lenne, ha az éves termelése elérné ezt. A munkának volt szakmai irányítója is, aki mindennap lejárt dolgozni a többiekkel, segítsége nélkül aligha haladtak volna. Sü~ megi István fiatal mérnök: — Nem történt semmi. Lehetőségünk volt, hogy többletmunkával pluszpénzhez jussunk, s mi természetesen elvállaltuk. Nem mondom, hogy minden a legnagyobb rendben ment, mert sokat bajlódtunk a szivaty- tyúval meg más szerszámmal is, de aztán határidőre elkészült minden. Ha később szervezettebben látnánk neki, biztosan könnyedebben dolgoznánk. — Voltak irigyeik is, akik csak azt látták, hogy vastag borítékot kaptak a KISZ- esek, de nem csinálták végig a munkát hétvégeken és nap nap után. Nem hiszem, hogy a munkát irigyelték tőlünk, abból van elég a cégnél, csak meg keHlene keresni a lehetőségeket. A harmadik szerződésre készülnek a kőolajos KISZ- esek. Hoffman Gyöngyi, a KISZ-bizottság titkára büszke az ipartelepi alapszervezetre, de értetlenül tárta szét a kezét, amikor arról faggattam, hogy a többiek miért nem követik a példát? — Talán az érdektelenség. Nem találták meg azokat a tevékenységi formákat, amelyekben szívesen munkál kod nániak. Kubik György mondta: — A szerződéskötésnél az a legelső, hogy rögzítik a közösségi célt. Nem mintha a jövedelem másodlagos lenne. — Igen lényegesnek tartom — mondta Hoffmann Gyöngyi —, hogy a vállalat vezetői kezdettől támogattak minket. Két és fél millió forint értékben 138 pár szigetélő karima összeszereléséről kötöttek nemrégiben szerződést a fiúk. Ök ezt a munkát választották, s most begyakorolva a fogásokat köny- nyebben boldogulnak a következő feladattal. Faragó László Uj termék a húskombinátban Röfi ropi sörkorcsolyának Keresett a betyárszelet Az elmúlt két évben jelentős termékválaszték-átalakítás volt a Kaposvári Húskombinátban. A tapasztalatokat összegezve dr. Somos- köri Gábor, a kereskedelmi főosztály vezetője elmondta, hogy elsősorban olyan termékeket kísérleteztek ki, amelyek megfelelnek a fogyasztók igényeinek, s gazdaságosan állíthatók elő. Megváltozott a kereslet, az olcsóbb termékek iránti érdeklődés egyre nagyobb. Az új technológiájú termékek meghonosítása a vállalatnál egyben minőségi ugrást is jélent. Nem egy esetben rukkoltak ki olyan újdonsággal, amely országosan is egyedülállónak számított. A fejlesztési terhek, a termelési túlkínálat átgondolt termékfejlesztési politikát követel. Tavaly kilenc új termékkel jelent meg a vállalat a belföldi piacon. A húskészítmények közül azonban nem mindegyik nyerte el a fogyasztók tetszését. Közkedvelt lett a betyárszelet, amelyből 1986 első félévében még csak hét tonnát, az idén viszont már háromszor annyit állítottak elő. A fokhagymás ízesítésű, tetszetős megjelenésű húskészítmény ára — kilencven forint pilonként — megfelelt a , fogyasztók igényeinek. Ugyancsak sikeres termék a Kapos májas, ebből 16 tonnát állítottak elő az első féléviben. A húskombinát termelési tervének nagy részét ma ,.már az új termékek teszik ki. Meglepő viszont, hogy az újra gyártott és kifejezetten olcsó (52 forint kilója) zselici felvágott és az uzsonna- felvágott iránt a vásárlók nem mutatnak érdeklődést. A rúdáruknál általában véve csökkent a kereslet. A vevők nem a kommersz megjelenésű termékeket keresik, szívesebben vásárolnak a drágább, ám tetszetősebb áruból. Nem utolsó szempont az sem, hogy milyen hosszú ideig tartható el a húskészítmény. Országosan is újdonságnak számít az egészséges táplálkozást szolgáló, növényi rost tartalmú répás felvágott és a paszternákos húskrém, a kereslet azonban eddig nem felel meg a vártnak. Az év elején üzemszerűen indult meg a gyorsított ér- lelésű félszáraz áruk gyártása. Az ebbe a körbe tartozó Deseda vastag kolbász és a Kapos kolbászok hamar megnyerték a fogyasztók tetszését. Az új technológia meghonosításával a húskombinát igyekszik kitölteni a szárazáruk területén jelentkező hiányt, s egyúttal bővíti az eredményesen gyártható termékek karét is. Növelték az úgynevezett konyhakész áruk mennyiségét, s nagy gon-dot fordítottak a minőségre. Keresett termék az olcsó kocsonyahús, a kockázott zsírszalonna és az újdonságnak számító extra sertésláb. A belsőségek forgalmazásában az export behatárolja az árualapot, a kereslet viszont továbbra is nagy. Sertésbelsőségből az első félévben 132 tonna került az üzletekbe. Gyorsan aratott átütő sikert a Röfi ropi, a speciális eljárással készült sörkorcsolya. A sikerhez hozzájárult a termék olcsó, zacskónként tízforintos ára is. A termékfejlesztési program középtávú elképzelés a vállalatnál, s a piaci igények alapján tovább folytatódik ebben az évben is. Szeretnének újdonsággal jelentkezni, elssőorban a különböző csomagolású húskrémek területén. A húskombinát termelése lehetővé tenné, hogy az olcsóbb árukból több kerülhessen a boltok pultjaira. A kereskedelem reagálása azonban nem mindig megfelelő, előfordult, hogy a vásárlók hiába keresték a sertéskörmöt, hiánycikknek számított, a vállalat hűtőházában pedig negyven tonna állt eladatlanul. K. A. Egy tanácstag tapasztalatai Hiányzik a vitaszellem A legutóbbi tanácsválasztások óta foglalkoztatja a lakóhelyi közélet iránt érdeklődőket a kérdés: milyen mértékben javul a tanácsi munka színvonala, mennyivel tevékenyebbek a tanácstagok, mint korábban? Jobban János 1971 óta tanácstag. Kaposvár 67-es számú körzete tartozik hozzá. — A többes jelölés számomra nem újdonság. 1980- ban már volt egy jelölttársam, végül én kaptam bizalmat.' — Eddigi tanácstagi éveit figyelembe véve milyen változás tapasztalható? — Körzetenként eltérő válasz adható. Amelyik tanácstagnak nagyobb a munkabírása vagy több időt tud fordítani társadalmi megbízatására, ott mutatkoznak eredmények. Az utóbbi években sikerült a körzetemben lakókkal együtt közutat és . járdát építeni. Szeretnénk megvalósítani soron következő terveinket: játszóteret építeni és megszüntetni az illegális szemétlerakást. A tanácstagi munka örömteli részéhez tartozik — fűz-, te tovább mondandóját Jobban János —, amikor összegezheti, hogy gyarapodott a körzet, szebb lett a környezet, és javult a lakók közérzete. Gyakran a tanács munkájának egészét tekintve is megelégednek azzal a beszámolót készítők és hallgatók, hogy tájékozódnak az anyagi gyarapodás mértékéről. Pedig a számok önmagukban nem adnak pontos képet arról, hogy eléggé kihasználták-e a lehetőségeket, és hogy miben, hogyan lehetne tovább javítani a tanács munkáját. — Az utóbbi években arról győződtem meg, hogy a demokratikusabb választási rendszer önmagában nem megoldás. A társadalom előtt álló feladatokhoz képest nem fejlődik kellő mértékben a tanácsi munka színvonala. Érvényes ez az apparátus és a tanácsülések tevékenységére egyaránt. Az ügyintézés nem eléggé gördülékeny, és gyakran tapasztalható fásultság az apparátus munkájában. A tanácsüléseken több érdemi hozzászólás, jobb vitaszellem, több szempont lenne szükséges. Ezzel szemben az a gyakori, hogy az ülés résztvevői általában jelentősebb módosítás nélkül elfogadják, amit a szakapparátus javasol. — Ez a javaslattevők munkáját dicséri. — Részben. Attól tartok azonban, hogy esetenként a tanácstagok azért nem tesznek érdemi észrevételeket, mert nincs kellő áttekintésük a témáról. Általában az úgynevezett „tyúkperekben” bontakozik ki nagyobb vita, a jelentősebb kérdésekben nem. Mire lehet ebből következtetni ? Arra, hogy alaposabb előkészítés szükséges. Ez nem könnyű feladat, hiszen manapság mindenkinek több ,az elfoglaltsága, mint korábban. Beszélgetőtársamból minduntalan előbújik a számszaki szakember is. összead, mérlegel, tényekkel teszi szemléletessé szavait. Hosszú évek óta a városi tanács számvizsgáló bizottságának az elnöke, így nagy az áttekintőképessége. Miután nyugdíjba vonulásáig mérlegképes könyvelőként és üzemszervezőként is dolgozott, bosszantják a tapasztalható szervezetlenségek. Egyszóval az a véleménye, hogy lehetne jobban is .. Kovács Gyula
