Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

1987. augusztus 28., péntek Somogyi Néplap 5 Csehszlovákia i A tudományos haladás meggyorsítása HÉTVÉGI Hazánk és Csehszlovákia törekvései a gazdasági élet megújítására sok tekintetben hasonlóak. Ezek közé tar­tozik a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítása. A kölcsönös tapasztalatcsere e téren is mindkét ország javát szolgálja. „Le kell mondanunk arról, ami már elavult, és érvénye­sítenünk kell azt, ami a hol­napot, a jövőt, a kilencvenes éveket, évezredünk utolsó éveit és a következő évezred kezdetét jelenti”. Ez egy azon mondatok közül, me­lyek 1987 márciusában a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak ötödik ülésén az elnök­ség beszámolójában elhang­zottak. A holnap igénye, hogy a tudományos ismere­tek új távlatait megnyissák. Csehszlovákia erős tudo­mányos kutatóbázissal ren­delkezik. A tudományos ku­tatók száma állandóan nő. Az 1975. évi 160 ezer fő he­lyett 1986-ban már 196 ez­ren foglalkoztak kutatással. A kutatás ösztönzése A tudományos kutatási központok működésére az 1981—1985 közötti időszakban évente átlag 20 milliárd ko­ronát fordítottak; ez az ösz- szeg 1986-ban 22,5 milliárd korona volt — a nemzeti jö­vedelem mintegy 3,9 százalé­ka. Nagyjából megfelel an­nak, amit a tudományra és kutatásra más gazdaságiing fejlett országok fordítanak. A tudományos kutatás azonban mégsem hozza meg a kívánt hatást. A CSKP KB elemezte ennek okait, s arra a következtetésre jutott, hogy nincs kihasználva a tu­dományos-technikai haladás valamennyi forrása. A tudo­mányos akadémiák, egyete­mek és főiskolák, valamint az ágazati kutatás nincs eléggé koordinálva. Csak ke­véssé használják föl a világ tudományos ismereteit, to­vábbi tartalékok vannak a tudományos-technikai együtt­működésben és a licencpoli- tikában is. A népgazdaság irányításának jelenlegi me­chanizmusa sem ösztönöz eléggé a tudomány és kuta­tás fejlesztésére, s az ered­mények gyakorlati alkalma­zására. Nemzetközi összefogással A következő időszakban a csehszlovák tudomány és kutatás erejét a gazdasági fejlesztés elsődleges felada­taira kívánják összpontosíta­ni. A problémák megoldásá­hoz hozzájárul a Szovjetunió és a többi szocialista ország kutatóival való együttműkö­dés. A nemzetközi együttmű­ködés új formái a közös munkahelyek létesítése, vala­Billy Wilder azt mondta Amerikában Kepes András­nak, hogy tiszteli Spilberget azért, hogy így „rávette” a moziba járó közönséget és azért, hogy sikeres tudott lenni. A mester megjegyezte: itt tart most a mozifilm. Va­jon mi jöhet ezután egyál­talán? Spilberg űrfantáziái után Amerikában — a rossz nyel­vek azt mondják — egyetlen egy sikerfilmet vetítettek. A Krokodil Dundee-1. S ez cse­kély forgatási költsége elle­nére is óriási bevételt hozott. Az amerikaiak a fogukat szívták, és bementek a mo­ziba, a Krokodil Dundee pe­dig lassan mindenütt világ­siker lett. Az újságban mind­össze egyetlen kifogást emel­tek ellene: azt, hogy nem amerikai. Én megbocsátom Paul Ho- gannek, aki a forgatóköny­vet írta és a főszerepet ját­sza, hogy ausztrál. Meg, már csak azért is, mert kozmopo­lita humora van, Kaposvá­ron ugyanúgy kacagtak film­jén az emberek, mint Los Angelesben. Ma pedig éppen ebből a filmes akasztófahu­morból van legkevesebb, a nézőt meggyőző poénrenge­tegből. Ha Hogan — aki közben világsztár lett — romantikus­ra veszi a figurát, és kroko­dilvadásza valamilyen hősies pózban, a hetvenes évek ka­landfilmjeinek stílusában csábította volna el a bámu­latos alakú riporternőt, meg­ette volna a fene a sikert. Hogan azonban komédiázik. Mindenki fricskát kap — vagy egy jókora jobb egye­nest —, mi nézők pedig vé­gignevethetjük a másfél órát. E roppant sekélyesnek látszó történetet nem lett volna az a rendező, aki „a szöveg” nélkül mozivászonra Játékfilm — újszerű forgalmazásban Rendhagyó forgalmazási formában jut el a közönség­hez szeptembertől Simó Sán­dor Isten veletek, barátaim című új játékfilmje. Az ed­digi gyakorlattól eltérően a produkciót a gyártó, a Ma- film Hunnia filmstúdió köl- csöndíj ellenében közvetle­nül adja át a Főmo-nak, il­letve a megyei moziüzemi vállalatoknak. Ezzel a film­gyártó műhely első ízben ve­szi át a forgalmazó szerepét. Így az alkotók, filmkészítőik közvetlenebbül nyomon kö­vethetik a produkció útját a nézőkhöz, s a fogadtatás­ról is egyértelműbb vissza­jelzést kapnak. Simó Sándor filmje a Hunnia filmstúdió és a Ma­gyar Televízió drámai fő­szerkesztősége közös vállal­kozásában jött létre. A kop- rodukciós felek megállapo­dása értelmében a televízió 1988. február 13-án, Budapest felszabadulásának évfordu­lóján sugározza májd; a fővárosi és vidéki mozikban pedig az ezt megelőző hóna­pokban mutatják be a fil­met.' mint laboratóriumok, tudo­mányos termelési egyesülé­sek és vállalatok létrehozá­sa. Például Nyitrán 1986-ban közös csehszlovák—szovjet biotechnológiai laboratóri­um kezdte meg működését az állattenyésztésben. További csehszlovák—szovjet kutató- intézetek és vállalatok létre­hozását is tervezik. A CSKP KB ülése rámu­tatott, hogy az olyan ágaza­tokat, mint a biotechnoló­gia, mikroelektronika és in­formatika, megfelelő számú tudományos kutatóval kell biztosítani. Szakmai felkészí­tésükhöz széles körben fog­ják alkalmazni a külföldi ta- nulmányutakat és tudomá­nyos rendezvényeken való részvételt. Hangúlyozzák az információs rendszerek töké­letesítésének és a munkahe­lyek műszerekkel való jobb ellátásának fontosságát. A tudományos és kutatóin­tézetek igazgatóit és más ve­zetőit pályázat útján fogják kiválasztani, és a kutatókkal meghatározott időre szóló munkaszerződést kötnek, amelynek meghosszabbítá­sáról az elért eredmények, alapján döntenek. A következő években a vállalatoknál növekedni fog a konstruktőrök, tervezők és technológusok száma. A KB nagy jelentőséget tulajdoní­tott annak, hogy megszüntes­sék az’ egyenlősdit. Kerese­tüknek jobban kell tükröznie a teljesítményt. A csehszlovák gazdaság szerkezeti változásának meggyorsítására javaslatokat készítenek kevésbé gazdasá­gos beruházások leállítására és néhány új építkezés elha­lasztására. A megtakarított összegeket a gazdaságos be­ruházások nagyobb koncent­rációjára használják föl. Na­gyobb figyelmet szentelnek a rekonstrukciós és modernizá­lási munkáknak, mert ezek gazdaságosabbak, mint az új építkezések. Szerkezeti változások A CSKP KB ülése megál­lapította: a tudományos-mű­szaki haladás egyik fékje az, hogy a termelők nem eléggé érdekeltek termékeik meg­újításában s az új technikai megoldások gyors bevezeté­sében. A gazdasági mecha­nizmus készülő átalakítása ezen akar változtatni. Ezért erősítik a vállalatok és üze­mek hatáskörét és felelőssé­gét; remélve, hogy az önerő­re való támaszkodás és az egyes dolgozó közösségek függése a szervezet gazdál­kodásától megváltoztatja majd a tudományos—műsza­ki haladás alkalmazásához való viszonyt. A tudományos­műszaki haladás meggyorsí­tásához természetesen jelen­tősen hozzájárulhatnak a dolgozók alkotó kezdeményer zései is. Ezért fontos, hogy erre a lehető legszélesebb te­ret biztosítsák. Gáti István Filmjegyzet A KROKODILOS EMBER vitte volna. Egy kézlegyin­téssel elküldték volna Ho- gant, hogy Hollywoodban a Globus-film csinál ilyen se- kélyes dolgokat, s már csak tizenéves lányokat riogatnak krokodilvadász-történetekkel. Hogan azonban filmes ős­tehetség. Nem tudja talán filmesztétikai pontossággal, csak ösztönösen érzi, mi kell a nézőnek, miből lesz siker. Ez esetben egy csinos új­ságírónő, aki elhelikoptere- zik a krokodiloktól hemzse­gő vadonba, hogy ott lelje meg a szuperbátor krokodil­vadászt. Az acélos arcú hős ugyan bátor, de inkább Rej­tő Jenő-i humora miatt emel­kedik ki a többi kemény fiú közül. Végighurcolja az ausztrál vadonon a New York-i városlakót. Majd — váratlan fordulat — a hét­milliós várost látjuk, s ki-ki kedve szerint szórakozhat. A hős végül egy finálénak is megfelelő jelenetben elnyeri a hősnő kezét, s mi hajlan­dók vagyunk elfelejteni, hogy ötven forintot adtunk ki e történetért. Mert szóra­koztatott. A Krokodil Dundee tehát levesz bennünket a lábunk­ról. Jóllehet tudjuk, hogy szigorú filmes — mondjuk Wilder — mércéjével talán nem is mérhető a habkönnyű darab. Mégis érdemes volt megcsinálni. Addig is nem volt hiábavaló fáradtság, amíg megtudjuk — a videó­val vívott harc közepette —, merre is tart a mozi. B. J. A Somogy Megyei Műve­lődési Központ a szabadidő­klubja mögötti téren újra színes programmal várja az érdeklődőket Kaposvárra a Margit téri napok rendez­vénysorozatára. Ez ma dél­után öt órakor kezdődik. A honvéd fúvószenekar ad tér­zenét, s ezzel egyidőben cse- rebereakeiót szerveznek a klubban. Holnap délelőtt vi- deovetítés lesz Hahó a ten­ger címmel, délután egy óra­kor pedig kezdődik a ha­gyományos Margit téri vásár. A klubban játszóház várja a gyerekeket, három órától pe­dig a Pacsirta bábegyüttes, majd Szerecz Róbert bűvész- mutatványai. A Holló együt­tes Csizmás kandúr című műsora négy órakor kezdő­dik. A nap programját'tánc- ház zárja. Számítógépes já­tékok és játszóház teszi szí­nessé a' vasárnapi progra­mot. S a gyerekek megépít­hetik azt a papírsárkányt is, amellyel aztán sárkányerege- tő-versenyen vesznek részt. Délután három óra húsz perckor a Fonómunkás Kis-, színpad gyermekszínpadá­nak Pletyka, majd pedig Ku­na Károly és Pirisi Edit Te akarni játszani? című műso­rát is megtekinthetik az ér­deklődők. Utána a Pamutfo- nó-ipari Vállalat külföldi dolgozói lépnek színre, majd a Virágnyílás című zenés program várja a közönséget, öt órakor tombola lesz (a fődíj egy sült malac), utána Gömbös Gyula és Volf Attila műsora következik. A ren­dezvénysorozatot este kilenc óra húsz perckor toronyzene zárja. A képzőművészet kedvelőit számos múzeum és kiállító­hely várja színvonalas tárla­taival. A Somogy Megyei Mú­zeum kamaratermében ke - rámiaművészetünk közép­generációja jeles alkotójá­nak, Geszler Máriának a ki­állítását látják az érdeklő­dők. Az augusztusi kániku­lában némi felfrissülésit je­lent a múzeum első emeleti kiállítása, amely a sarkvidé­ki állatvilágot mutatja be. A Kaposvári Galériában Van Dyck öröksége címmel hat festőművész — Csiszár Elek, Fejér Csaba, Horváth János, Leitner Sándor, Lóránt János és Vált Dezső — tárlatának megtekintése ígér színvona­las programot. A boglárlellei kék és vörös kápolnában Szántó Piroska grafikusművész Bibliai il­lusztrációk gyermekeknek című kiállítása látható. Néprajzi hagyományaink kedvelőinek figyelmébe ajánljuk többek között a bog­lárlellei Kapoli-házat, a bu- zsáki, a karádi és a zamár- di tájházat, a szennai sza­badtéri néprajzi gyűjte­ményt, valamint' a marcali Lengyel József Helytörténeti Múzeum (képünk ott ké­szült) gyűjteményét. KÖNYVESPOLC—| ffáStUtlÓ Úf fUMfeCIff A srác egy baráti kapcso­lat révén toppant be hoz­zánk a nyáron. Első éves or­vosegyetemista az NDK-ban, és világirodalomból .'Szokat­lanul jól képzett. A társal­gás .félbábeli nyelvzavar kö­zepette angolul, oroszul, né­metül folyt, , ki-ki szavakkal segítette az éppen beszélőt. A könyvsikerekről ejtvén szót, azt mondta, hogy az NDK-iban az év első felé­nek sikere a Ganz unten volt, Günter Wallraff lelep­lező szociográfiája. Én akkor már olvastam a könyvet, és hevesen bólo­gattam, valóban, Wallraff könyvét nem lehetett leten­nie annak, aki beleolvasott. Wallraffról még az olvas­ni kezdő kisgyerekek is tud­ják, hogy az európai újság­írás fenegyereke. Egyetlen dolog készíti ki, hogyha unalmas, posványos körü­lötte az éhet. Ez olyannyira megviseli, hogy maga ugrik fejest abba a bizonyos „nagybetűsbe”, ezúttal, ahogy a könyv címe már utal is rá, Legalul-ra. Wallraff egyébként sem­mi mást nem csinált — an­nak írom, aki nem olvasta a sikeres művet —, mint „le- koppintotta” nagy királyunk, Hunyadi Mátyás legendássá nőtt megfigyelési eljárását, azaz álruhába öltözött. Nem mai tehát az ötlet. Az em­ber azt gondolná: ezzel sem­mit nem lehet elérni. A könyv a csattanós válasz rá, hogy nem így van. Igen, Günter Wallraff trükkje a mai, NSZK-beli nemzeti pokol minden ajta­ját megnyitotta az író előtt. Tálcán kínálta neki az ese­mények sokasa gát, amelyet könyvként szinte el sem le­hetett rontani. Wallraff ugyanis töröknek öltözött, olyan, kétkezi munkásnak, akivel ma az ipari jóllét szennymunkáját végeztetik az NSZK-ban. S akit a vég­sőikig kihasználnak, meg­aláznak, sőt mikor ereje, egészsége odalett, úgy a sze­métdombra dobják, mintegy ócska szardíniásdobozt. Az író élethűen írja le a török vendégmunkások s zenvedé seit, de „törökként” a maga megaláztatását, kalandjait hs. Ha annyit tett volna, hogy csak a vendégmunkásokról ír — lefogadnám — fele olyan sikeres sem lett vol­na a könyve. A jólétiben élő német polgár legyintett vol­na, mondván: mit tudja Walltraff, becsapták a törö­kök a panaszkodás ukk a1. így azonban álruhában éles ké­pet fest róla. Wallraff könyvének erős­sége, hogy nem szenveleg, nem siránkozik, hanem a legnyomatékosabban rámu­tat, a legalaposabban föltér­képezi és szinte bírói szigor­ral bizonyítja a társadalom rákfenéjét. Minden disznó- sáigot példákkal igazol. Az adócsolók éppúgy megjelen­nek könyvében, mint a tö­rököket kizsigerelő munfca- erőtoborzók vagy az atom­erőmű veszélyzónájába is mosolyogva beküldő mene­dzserek. Nincs mese: pénzért akár odadobnák a törökök ezreinek életét, és sajnos, azok legtöbbje a kegyetlen helyzet szorításéiban tiltakoz­ni sem tud. Pénz, pénz, pénz. Diktál a pénz, leaijasít a pénz, gyil­kol a pénz. Lopakodik a fasizmus! Vagy ahogy Wall- raff Joseph Thomas Dun- ningot idézi: „Megfelelő pro­fit esetén a tőke bátor lesz. Tízszázalékos biztos pro­fit esetén is mindenütt al­kalmazható ; 50 százaléknál határozottan vakmerő, 100 százalékért minden emberi törvényt lábbal tipor, 300 százalék és nincs olyan bűn­tett, amelyet meg ne koc­káztatna ...” Wallraff köny­ve épp ettől sikeres — ő ugyanis nagy bátorsággal a 300 százalékos profit feliratú ajtón nyitott be. Lehetne még dicsérgetni e dokumentumkönyvet, á:s he­lyette visszakanyarodok a történetem elejéhez. A ke­letnémet egyetemista, aki velem együtt rajongott a könyvért, azt is hozzátette: vajon nekünk is nem len- ne-e érdemes, ha társadalmi életünk némely területén né­ha álruhát öltenénk ... Békés József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents