Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
1987. augusztus 25., kedd Somogyi Néplap 3 A gyorsítás feltételrendszere Miért van szükség bérreformra? Az első lépések Pályakezdők az FMV-nél Az 1988. évi ár- és adóreform előkészületei során sokszor elhangzott a bérreform szükségességét sürgető vélemény, többnyire abban az összefüggésben, hogy javítaná az ösztönzés feltételeit, segítené a személyi jövedelemadó- befogadását. E vélemények — kimondatlanul — azt sugallják, hogy a bérreform gyors végrehajtása nyomán növekednének a reálbérek, javulnának a kereseti arányok. A Központi Bizottság állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról rámutat a bérreform szükségességének lényegére, amikor kimondja: „Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését ... Hosszabb távon olyan bérarányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasznosságát.” Az egész gazdaságot érinti A bérreform szükségességét nem valószínű, hogy bárki is vitatná. Miért? Az okok nem egyszerűen a széles körű bérlemaradásokban, az alacsony átlagkeresetben keresendők. • Bérezési viszonyainkban, bérgazdálkodási gyakorlatunkban, bérpolitikai törekvéseink megvalósításában igen gyakran találkozunk megoldásra váró problémákkal, feszültségekkel. Elsőként kell megemlíteni, hogy a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó munkajövedelmek színvonala viszonylag alacsony a más forrásokból, például a főmunkaidőn kívüli tevékenységből, kisvállalkozásiból eredő jövedelmekhez képest. Az elmúlt tíz év alatt a dolgozók számottevő részét megélhetési gondok is sújtották a bérek reálértékének csökkenése miatt. Ez az első jelentős feszültségforrás. A második az ösztönzés és elosztás bonyolult kérdéseit érinti. A társadalmi-gazdasági reformfolyamat lényeges változásokat igényel a bérpolitikái, bérrendszeri elemekben is. De felvethető a kérdés: elégséges-e önmagában a bérezési gyakorlat változása? A válasz: nem. A jelenlegi bér-, illetve munkajövedelmi folyamatokban igen sok feszültség, ellentmondás halmozódott fel, s ez sürgeti az orvoslást. Az ellentmondások jelentős részét viszont a gazdaság egészének kiegyensúlyozatlansága hozza létre, ezért a feszültségek. megszüntetése nemcsak bérpolitikai, bér- rendszeri. változtatásokat igényel, hanem az. egész gazdaságot átfogóan érintő reformfolyamat következetes végigvitelét. Elosztás, ösztönzés « Mit értlünk konkrétan bérreform alatt? A munkajövedelmek — ezen belül a bérek — képződésénél továbbra is elsődleges alapelv a munka szerinti elosztás, a teljesítmények szerinti jövedelemkeletkezés. A különböző munkajövedelem-szerzési szférákban (főállás, szocialista szektorbeli kisvállalkozás stb.) viszont szükséges, hogy azonos teljesítménnyel azonos jövedelmek legyenek elérhetők. Ettől, eltérő jövedelemtöbbletet kizárólag a valóságos vállalkozó1 magatartás (kockázatvállalás stb.) adhat. Továbbra 's alapkövetelmény, hogy a keresetek. munkajövedelmek ösztönző szerepet töltsenek be. Az utóbbi évek fokozatosan eltorzuló felfogására, illetve gyakorlatára tekintettel azonban fel kell lépni az olyan nézetekkel szemben, amelyeknek lényege, hogy az ösztönzés azonos a többletbér juttatásával. Az ösztönzés — minden szinten — mindenekelőtt világosan megfogalmazott, szigorúan érvényesített és ellenőrzött teljesítménykövetelményt jelent annak kilátásba helyezésével, hogy a kívánt teljesítmény esetén (és csak akkor) meghatározott bér- mennyiség jár. . Az ország gazdaságában — társadalmában — az egyik legsúlyosabb feszültségkeltő tényező a reálbérszint kedvezőtlen alakulása több éves távon. A reálbérek (reálmunkajövedelmek) emelése a társadalmi-gazdasági előrelépés fontos feltétele. Ugyanakkor az ehhez szükséges anyagi alapok csak fokozatosan teremthetők meg. Biztosítani kell, hogy a gazdaság egészének megújítására elsősorban hivatott szocialista szektor — illetve e szektor dinamikusan fejlődő területeinek — kereseti pozíciója javuljon. Olyan feltételeket kell mielőbb teremteni (például va- gyonérdekeltség, kemény gazdálkodási körülmények, piaci verseny stb.), amelyek mellett a bérgazdálkodás kereteit a vállalat saját hatáskörben, hatékonysági megfontolások alapján döntheti el. A döntési jogkörök megosztásának változtatásával kapcsolatosan valamennyi szinten fokozni kell a bérdöntések demokratizmusát. Indokoltak a változások a vezetők érdekeltségében, az alapbér -besorolási és tarifa- rendszerben, s nem utolsósorban a vállalati bérrendszerben (pótlékok, jutalmazás stb.). Fokozatos megvalósítás Mikor kerülhet sor a bérreformra? A bérreform a gyakorlatban nem függetleníthető a gazdaság helyzetétől, az általános reformfolyamat időszerű állomásaitól, ennek megfelelően nem lehet egyetlen év eredménye. A bérreform fokozatos — a reformfolyamat egészébe illeszkedő — megvalósításakor bizonyos korlátozó tényezőkkel is kell számolni. Ha a gazdaság egésze nem a kívánt irányban hat, s ennek nyomán a gazdaság objektív viszonyai nem közelednek az egyensúlyi viszonyokhoz, a bér- és munkajövedelmi folyamatok elsősorban ezek negatív következményeit fogják tükrözni, nem pedig a bérrendszer módosításának valóságos céljait. Tehát nagyfokú a kölcsönösség és egymásrautaltság. A másik fontos dolog: a bérreformot indokolttá tevő feszültségek nagy része csak fokozatosan szüntethető meg. Néhány éven balül még nem áll rendelkezésre olyan forrás, amely lehetővé tenné a reálbérek jelentős emelését, a kereseti feszültségek felszámolását. Csökkenő reálbérek mellett a bérátcso- portosítások érdemleges lehetősége is nagyon korlátozva van. 1988-ban még csak a bérreformhoz szükséges előkészítő lépéseket lehet megtenni. Mindez nem teszi kétségessé azt az irányt, amely felé haladva a bérpolitikai napi gyakorlat a mainál jobban találkozik az egyes emberek igazságérzetével, számol a megélhetési költségeinek átalakulásával, de mindenekelőtt elősegíti a hasznos, jól végzett munka — a teljesítménnyel arányos — anyagi elismerését. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Negyvenkét ipari tanuló végzett az idén a Finom- mechanikai Vállalat kaposvári gyárában. Közülük legtöbben az elektroműszerész szakmát sajátították el, de akadt egy épületvillamossági szerelő is. Molnár Lászlóné oktatási előadóval a pályakezdők lehetőségeiről beszélgettünk. — Ez az első év, amikor a vidékről bejárók közül a tanulóévek után is sokan, nálunk maradtak. Az arány 85 százalék. Ez egyrészt a tanulókkal való eredményes foglalkozásnak köszönhető, de az utóbbi időben sokat vál= toztak a környéken a munkalehetőségek is. Az egyik kezdő dolgozó, aki lakóhelyéhez közel nem talált a végzettségének megfelelő munkát, Mihalicz Renáta. — Marcaliban érettségiztem, majd egy újsághirdetésre jöttem Kaposvárra elektronikai műszerésznek. Az első iskolaév kezdetén ebbe a gyárba osztottak be gyakorlati munkára. Bár tetszett a hely és a munka, nem kötöttem szerződést, mert otthon szerettem volna munkát keresni. Most albérletben lakom, és jól érzem magam a gyárban. A tanulók jelentős rés-évei viszont tanulmányi szerződést köt a vállalat. Emellett Az emberek ma sokkal nagyobb követelményt állítanak a pártoktatás elé. Ez megköveteli az új oktatási év alapos előkészítését. S ehhez szükség van az előző évi tapasztalatok összegezésére is. Molnár Pállal, a MÁV kaposvári csomópontjának pártbizottsági titkárával, Dóri János vezető propagandistával az öt alapszervezet pártoktatásának eredményeiről és hiányosságairól beszélgettünk. — A tavasszal zárult tanévben százötvenhárman képezték magukat politika:.ag, közülük harmincnégyen voltak pártonkívüliek. A marxizmus—leninizmus most megszűnő esti iskolájának kihelyezett tagozatán tizenhat másodéves végzett — mondta Dőri János. — Az utóbbin fiatal középvezetők, társadalmi—politikai munkások tanultak, akárcsak eddig — vette át a szót a pártbizottság titkára. — Ez jó előképzettséget adott, s egyben fölkeltette az érdeklődésüket a magasabb politikai ismeretek és műveltség iránt. Közülük többen továbbtanultak az esti egyetemen, majd a szakosítón. Minden évben öten-hatan tanulnak ott tőlünk, egy-egy vasúti dolgozó pedig az öthónapos és az egyéves pártiskolára jár. Mi úgy ítéljük meg, hogy mindennek komoly személyiségformáló szerepe van, s az ismeretek mellett hasznos kapcsolatokat alakítanak ki, a többiekkel kicserélik a tapasztalataikat. szoros kapcsolatot tartanak fenn az 503. számú szakmunkásképzővel és az Ipari Szakközépiskolával. — Elektroműszerész szakmában megyei képzés folyik a kaposvári szakmunkásképzőben. Sokan csak a gyakorlati időt töltik nálunk, s nem köti ide szerződés. Szemes József azok közé' tartozik aki 16 hónapra elkötelezte magát a vállalatnál. A fiatal elektroműszerész szívesen vállalta ezt. — Itt tanultam meg a szakmát. Tanulóidőmben a második félévtől a bemérőben dolgoztam, s nagyon tetszett a munka. Ezért is maradtam. Az elektroműszerészek 24,20 — Érezhető-e az oktatás hatása? Dőri János már kérdésföltevés közben bólogatott. — A mai gazdasági, politikai, nemzetközi körülmények között szükség van rá, hogy a tanfolyamok hallgatói jobban el tudjanak igazodni, megértsék az összefüggéseket. S ennek a hatása mindenképpen lemérhető... — Azt is meg kell azonban mondanunk, hogy a többlet- munka elvonja az emberek figyelmét a politikai oktatásról; ez érződött a megjelenésben és az aktivitáson is — tette hozzá Molnár Pál. — Fontos követelmény szerintem, hogy a propagandisták foglalkozzanak a tananyagon kívül az időszerű kérdésekkel — mondta Dőri János —; magyarázzák meg, amit nem értenek az emberek. — Igénylik ezt a hallgatók? — Természetesen... Az a propagandista, aki erre nem készül fel, ne menjen oda. A vasúti pártbizottság ösztönzésére az öt alapszervezet idejében nekikezdett az 1987^ 88. évi pártoktatás megszervezésének. Öt tanfolyamon, egy vitakörön százötvennégyen vesznek részt. Ezenkívül a pártbizottság mellett is lesz egy vitakör huszonöt magasabb politikai végzettségűvel. Ez a vitakör nagyon alkalmas az ő politikai továbbképzésükre. Havonta egyszer valamelyik hallgató felkészül tíz-tizenöt perces vitaindítóra, s ennek alapján tárgyalják meg a témát. Korábban forintos kezdő órabért kaptak. A pályakezdők általában elégedettek az itteni bérekkel. Ezt támasztja alá, amit Dajcs László technológus is mondott, ö néhány hete dolgozik a gyárban; Budapesten a Bánki Donát Műszaki Főiskolán végzett. — Én is szerződést kötöttem, még januárban, hogy az államvizsga idején már biztosítva legyen a helyem. A gyárat korábban is ismertem, hiszen gépiparis koromban ide jártam termelési gyakorlatra. Még kell egy kis idő, hogy mindenbe belejöjjek, de végzettségemnek megfelelő munkát kaptam, és az alapbérem is elfogdható: 5500 forint. Dajcs Lászlónak a szülei szinte alapító tagok voltak itt, s öccse, Tamás is a Finommechanikai Vállalatnál kezdte. — Lakatos vagyok a tmk- ban — mondta. — Kaposváron az 503. számú szakmunkásképzőben tanultam és már volt nálunk vitakör; be- váft, ezért próbáljuk felújítani az egyik alapszervezetben és a pártbizottság mellett — mondta Molnár Pál. Szeptemberben mindenhol új tanfolyamok indulnak. A vasútiak ezek közül Az erkölcs és világnézet a szocializmus építésének folyamatában elnevezésűt választották egységesen, mind az öt alapszervezetben. — Ügy ítéljük meg — magyarázta a pártbizottság titkára —, hogy a jelenlegi körülmények között elsősorban ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására van szükség a vasútnál. A tizenkét propagandista helyben és a városi, a megyei pártbizottságtól minden segítséget megkapott eddig is, hogy minél alaposabban, érdekesebben dolgozza fel a témákat. Jó gyakorlat, hogy egyes gazdasági vezetők szintén vállalnak előadásokat. — Nagyon fontos feladata lesz minden propagandistánknak, hogy a hallgatókkal megbeszéljék a Központi Bizottság július 2-i gazdasági— társadalmi kibontakozási programját. Taggyűlésen is elmondtuk, hogy elsősorban a helyi feladatok meghatározását várjuk. A foglalkozásokon mód lesz a részletkérdések alapos megtárgyalására is. Dőri János vezető propagandista ehhez annyit tett hozzá: — Nem elhitetni akarjuk a dolgokat, hanem megértetni mindenkivel. Most ez a legfontosabb. Lajos Géza ezek után, gondolom, nem meglepő, hogy tanulmányi szerződésem volt. A szakmunkásutánpótlás beiskolázásakor nagy gondot fordítanak az FMV-né'l arra, hogy a tanulók összetétele megfeleljen a vállalat profiljának. — Igyekszünk jól felmérni, hogy milyen végzettségű szakemberekre lesz szükségünk — mondota Molnár Lászlóné. — Inkább kevesebb tanulót iskolázunk be, de nekik a későbbiekben is tudunk munkát adni. Néhány szakma nálunk is van, ahol csak a létszám szinten tartására van lehetőségünk, például a galvanizálóknál. ■ A gyár dolgozóinak átlag1-: életkora 31,2 év, tehát hosz- szú távon számíthatnak rájuk az FMV-nél. A vállalat illetékesei szerint a fiataloknak biztosítva van a továbbtanulás és minden egyéb lehetőség, hogy megtalálják a számításukat. Befejezik a veszprémi félkész-lakások építését Több hónapos huzavona után eldőlt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat csődje miatt félbehagyott veszprémi lakások sorsa. A Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és az MN Építéskivitelezési Főigazgatóság szakemberei befejezik a félkész-lakások építő és szerelő munkálatait. A gazdátlan épületek vagyonvédelme és állagmegóvása már nagy gondot okozott, s félő volt az is, hogy a befejező munkák rendkívüli mértékben drágítják majd a lakások árát. Ez az újabb építők felvonulási költségei, a két szakaszban elvégzett munka miatt így is 20 360 forintra emeli a négyzetméterenkénti árat. Az árkülönbséget a Veszprém megyei OTP nem akarja áthárítani az új tulajdonosokra, négyzetméterenként 18 ezer forintért adják el a lakásokat, s a fennmaradó összeget a pénzintézet veszteségként könyveli el. A Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat felszámolása lelassította Veszprémben a lakásépítést, és tovább növelte a várakozók számát. Az elkészülő lakásokat a leginkább rászorulók kapják, s a további sürgető igények kielégítésére meggyorsítják a foghíjak beépítését a város belterületén. Erre vonatkozóan az OTP és a városi tanács megállapodást kötött. Lehőcz Rudolf VITAKÖRT IS SZERVEZNEK Magyarázatot várnak a hallgatók
