Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 24., hétfő Közép-amerikai válság A hét eseményei képekben Tizenhárom ország külügyminiszterei tanácskoznak Caracasban, Venezuela fővárosában szombaton tizenhárom Latin-amerikai ország külügyminisztere kétnapos tanácskozást kezdett a guatemalai békeokmány gyakorlati megvalósításának módozatairól. Joao Baena Soares, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken a békeokmány megvalósítása érdekében teendő gyakorlati lépésekről cserélnek véleményt. A caracasi értekezleten a Contadora-csoport — Mexikó, Venezuela, Kolumbia, Panama —, az őket támogató Argentína, Brazília, Peru, Uruguay, továbbá a közép- amerikí i államok külügyminiszterei vesznek részt. Jelen van a tanácskozáson az AÁSZ főtitkára és az Egyesült Nemzetek Szervezetének magas rangú képviselője is. Caracasban szombat este megállapodás jött létre arról, 'hogy a Contadora-csoport, a támogató országok külügyminiszterei, továbbá az AÁSZ és az ENSZ magas rangú képviselői részvételével bizottságot hoznak létre a guatemalai egyezmény gyakorlati végrehajtásának ellenőrzésére. A közép-amerikai államfők által augusztus 7-én aláírt egyezmény kimondja, hogy a kormányzatok és a velük szemben álló fegyveres csoportok között párbeszéd kezdődjék a fegyver- szünet megvalósításáról. Az okmány egyik sarkalatos pontja szerint be kell szüntetni a fegyveres csoportoknak, köztük a „kontráknak” kívülről nyújtott támogatást, s egyik ország területén sem szabad felhasználni egy másik állam ellen irányuló támadások céljaira. A közép-amerikai országok külügyminiszterei legközelebb egy hónap múlva találkoznak, ezúttal Mana- guában, Nicaragua fővárosában. SZAÚDI CÁFOLAT Szaúd-Arábia vasárnap cáfolta, hogy repülőtereire engedné a Perzsa (Arab)- öböloen lévő amerikai harci gépeket. A cáfolat előzménye, hogy a The Washington Post című lap szombaton hivatalos amerikai forrásokra hivatkozva közölte: Ríjad — „szükség esetére” és azzal a feltétellel, hogy alkalmanként mérlegeli e kérés Tisztázatlan maradt vasárnap egy amerikai újságírócsoport öibölbeli légikatasztrófájának Irán által bejelentett híre. Jrán a nap folyamán két ízben is módosította azt a közlését, amely szerint haditengerészei kiemelték öt amerikai újságíró, illetve fotoriporter holttestét a Perzsa (Arab)- öböl vizéből. A két módosítás között azonban további ellentmondás van. Emellett egy amérikai cáfolat sem egészen meggyőző, mivel az Egyesült Államok diplomáciája tud egy riportercsoport iráni küldetéséről. Az eredeti, vasárnap reggeli jelentés szerint — amelyet az ÍRNA iráni hírügynökség katonai forrásra hivatkozva adott ki — szombaton délután az öböl fölött lezuhant egy amerikai helikopter, fedélzetén az NBC amerikai televíziós társaság alkalmazásában lévő újságírókkal és fotóriporterekkel. Iráni haditengerészek emelték ki öt amerikai holttestét — hangzott a vasárnap reggeli IRNA-jelentés. Ugyanennek a hírügynökteljesítését — engedélyt adott az amerikai repülőgépeknek, hogy repülőtereit használják és ott üzemanyagot vegyenek fel. Egy hivatalos szóvivő az sSPA szaúdi hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „a királyság az ilyen jellegű híreket már nem egyszer cáfolta”. ségnek későbbi tudósítása ezt úgy módosította, hogy egy — nem iráni — tengeri mentőegység emelte ki az öt amerikai holttestet a vízből, és hogy a keresés az esetleges további áldozatok után még folytatódik. Mindezt az ÍRNA az iráni haditengerészet lehallgató szolgálatának közlésére alapozta. Egy teheráni katonai szóvivő ugyancsak vasárnap — az IRNA-nak ellentmondva — viszont a következőket közölte a Reuter brit hír- ügynökséggel: öt amerikai újságírót, illetve fotóriportert „külföldi erők” megmentettek, és csak három amerikai tűnt el. Mind a katonai szóvivő, mind pedig az ÍRNA módosító jelentése fenntartotta azt a korábbi iráni állítást, amely szerint a helikopteren lévő személyek az NBC amerikai televíziós társaság alkalmazottai. David Philips, az NBC regionális irodavezetője viszont a Reuter-iro- dának adott nyilatkozatában cáfolta, hogy a televíziós társaság bármelyik alkalmazottja eltűnt volna. Szovjetellenes megmozdulás Vilniusban Szélsőséges elemek egy csoportja vasárnap szovjet- ellenes tüntetést kezdeményezett Litvánia fővárosában, Vilniusban, de a megmozdulás kudarcba fúlt — közli a TASZSZ-iroda. Különböző nyugati rádióadók többször is közölték a tüntetés tervezett helyét és Idejét, de mindössze 250— 300 ember jelent meg a propagált időpontban. Ebben a csoportosulásban is sok volt a járókelő, akinek a provokációhoz semmi köze nem volt. A megmozdulás színhelyéül ugyanis az óváros egyik turisták látogatta pontját, Adam Mickiewic» lengyel költő emlékművét választották. A csoport azt a történelmi döntést akarta vitatni, hogy Litvániában 1940-ben kikiáltották a szovjethatalmat és a köztársaság csatlakozott a Szovjetunióhoz. A provokátorok azt tervezték, hogy bevonják a közeli Szent Anna templom istentiszteletén résztvevő hívőket. A vasárnapi mise azonban zavartalanul folytatódott. Az emlékmű körül végül csak harminc fős csoport gyűlt össze. Egyesek rövid beszédeket mondtak, és azokat a litván háborús bűnöi- söket próbálták rehabilitálni, akik a II. világháború idején a német megszállókkal együtt 700 ezer ember meggyilkolásában vettek részt. A gyűlés, amelyre külföldi újságírók is kivonultak, incidens nélkül ért véget. A Közös Piac az idén ünnepli a közösség alapokmánya, a Római Szerződés aláírásának 30. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezések és alkalmi kiadványok visz- szapillantanak az eddig megtett útra. 1957-ben hat ország (Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) hozta létre a gazdasági tömörülést, messze tekintő integrációs céllal. 1972-ben Dánia, Nagy-Britannia és Írország csatlakozásával kilencre, 1979-ben Görögországgal tízre, majd 1986-ban Spanyol- ország és Portugália belépésével tizenkettőre bővült a tagországok száma. Mára a 321 millió lélekszámú közösség ipari-gazdasági világhatalom, a világkereskedelem legnagyobb résztvevője (mintegy 20 százalékos részesedéssel.) S felvetődik a kérdés: hogyan tovább? A kérdés annál időszerűbb, mivel Brüsszelben, az EGK- főbizottág előtt ott fekszik Törökország és Marokkó csatlakozási kérelme, és sok szó esik Norvégja, Svájc és Ausztria lehető legszorosabb Tíz éve nem pusztított ekkora árvíz Bangfadesben, mint napjainkban. Eddig 723 személy vesztette életét a habokban és több mint egymillióan váltak hajléktalanná. A menekülteket ideiglenesen vasúti kocsikban helyezték el (Telefoto — REUTER—MTI—KS) ELLENTMONDÓ HÍREK Lezuhant-e az amerikai újságírók helikoptere az Öbölben? Több mint százötvenen vesztették életüket az USA,-beli Detroit város közelében történt légiszerencsétlenségnél, amikor lezuhant egy belföldi járaton közlekedő DC—9-es gép. A balesetet csak egy négyéves kislány élte túl. A képen: a katasztrófa színhelye Damaszkuszban tárgyolásokot folytatott Asszad szir államfő Portugáliában megkezdte hiva(jobbról) és szultán an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek talos tevékenységét az új jobbelnöke közép irányzatú kabinet. Cavaco Silva kézjegyével látja el az eskü szövegét Az Observer című londoni hetilap szerint: Izrael atomtöltetet fejleszt ki Az Observer című londoni hetilap értesülése szerint Izrael nukleáris robbanótöltetet fejleszt ki egy olyan rakétája számára, amellyel képes arab fővárosokat is elérni. Az Observer washingtoni hírszerzési forrásokra hivatkozva közli, hogy a Jerikó elnevezésű rakétát robbanótöltet-utánzattal együtt próbálták ki májusban: a Ne- gev-sivatagból indították a Földközi-tenger felé. A rakéta közel 950 kilométeres utat tett meg, de potenciálisan 1450 kilométer a hatótávol- isága. A lap szerint Izraelnek nincs szüksége arra, hogy robbantással próbálja ki a töltetet, mivel a folyamatot komputeren szimulálják. Az Observer megállapítja, hogy a kísérleti robbantások nélküli fejlesztés a titkosság megtartásának lehetőségét biztosítja egy kormány számára. A hetilap az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségre (NSA) hivatkozva jelenti, hogy Izraelnek már mintegy 45—65 Jerikó rakétája van-. Az amerikai kormányzat pedig „aggódik a legutóbbi kísérlet miatt, mivel Izrael nem írta alá az 1968-as atomsorompó szerződést” — írja az Observer. Izrael lényegében eddig semmit nem közölt a Jerikó rakétáról és soha sem erősítette meg, hogy rendelkezik nukleáris fegyverrel. Hogyan tovább, Közös Piac? együttműködéséről a közösséggel, sőt esetleges csatlakozásáról is. Norvégia 1972-ben népszavazás után utasította el a felkínált csatlakozási le hetöséget, ma egyes hírek szerint a kormányzat bánja már ezt, s fontolgatja újabb népszavazás kiírását. Törökország felvételi kérelme igen vegyes fogadtatásra talált. A görög kormány azonnal kinyilvánította : ellenzi Törökország felvételét, „amíg az nem hagy fel a katonai fenyegetőzéssel az Égei-tenger térségében” és nem szünteti meg Ciprus északi részének katonai megszállását. Ha nem is ennyire határozottan, de fenntartásokat hangoztat — eltérő okokból — a törökök felvételével szemben az NSZK, Dánia és Spanyolország is. A nyugat-európai parlamentben, a közösség képviselőházában a baloldali pártcsoportok még azt is ellenzik, hogy az EGK szerződéses kapcsolatot tartson fenn Törökországgal. A közösség ügyrendje szerint új tagállamok felvételét a külügyminiszterek tanácsának kell megtárgyalnia, véleményeznie kell azt a parlamenti testületnek, végső soron azonban a kormányfők nem hivatalos csúcsértekezletei egyikén kell az egyetértést kialakítani. Leo Tindemans belga külügyminiszter 1987 első félében a miniszteri tanács soros elnökeként nem tűzte napirendre Törökország felvételi kérelmét, hogy elkerülje az ennek nyomán várhatóan kiéleződő vitát. Nagyjából ez a sors vár Marokkó felvételi kérelmére is. Norvégiát illetően természetesen nincsenek ilyen fenntartások. 1972 óta alaposan megváltoztak a körülmények. Az a terv, hogy az EGK 1992-re kialakítja a tagországok vámhatárok nélküli egységes belső piacát, nyugtalansággal tölti el Norvégiát és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) többi országát, mert veszélyeztetve látják ker.es- ■kedelmi lehetőségeiket. Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök a nyár elején Brüsszelben az EGK-főbi- zottág vezetőivel folytatott tanácskozásán kifejtette: .szervezeti változás Norvégia viszonyában az EGK-val egyelőre nem valószínű, de kormánya szorosabb kapcsolatokra törekszik. Hasonló ehhez Svájc álláspontja. Kurt Furgler svájci gazdasági miniszter kifejtette: országa importjának kétharmada az EGK-ból származik, exportjának pedig 55 százaléka oda irányul. Ha a belépés egyelőre nincs is napirenden, az igen jelentős kereskedelmi forgalom indokolttá teszi a közeledést és a szorosabb együttműködést. Az ugyancsak semleges Ausztriában viszont a gyáriparosok szövetsége a nyár elején feljegyzéssel fordult a kormányhoz: készítse elő haladéktalanul Ausztria felvételi kérelmét az EGK-ba. Ha vár ezzel 1992-ig — fejtik ki a feljegyzés készítői — akkor Ausztria végleg kimaradhat, mert az EGK megvalósítja a tagországok teljes kereskedelmi-gazdasági integrációját. Mindent összevetve: a legközelebbi jövőben nincs kilátás az EGK bővülésére újabb tagországokkal, arra azonban igen, hogy a közösség bővíti kapcsolatait másokkal, köztük a KGST-or- szágokkal. Fábián Ferenc
