Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-23 / 197. szám
1987. augusztus 23., vasárnap Somogyi Néplap 5 1 SPORT- ÉS RENDEZVÉNYTERMET AVATTAK Nemzetiségi találkozó Lakácsán Pattogó indulókat játszott a barcsi ifjúsági fúvószenekar augusztus 20-án délután Lakócsán. Ennék hangjaira gyülekeztek a helybeliek, aztán a' nemzetiségi községekből^* Baranyából, illetve a Jugoszláviából érkezett vendégek a nemzetiségi találkozóra. Örömünnep volt ez a nap, mert hétmillió forintos költséggel fölépült a sport- és rendezvényterem, amely nyaktaggal kapcsolódik a két ével ezelőtt felújított és bővített iskolához. Különösen büszkék a helybeliek aura, hogy mintegy kétmilliót tesz ki a társadalmi munka. A szentlőrinci költDr. Mándity Marin tartott ünnepi beszédet Kecskés József népfrontelnök megnyitója Után dr. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, e létesítmény építésének egyik szorgalmazója gratulált a szép sport- és rendezvényteremhez. Kétnyelvű ünnepi beszédében kiemelte a gazdasági-társadalmi kibontakozási program jelentőségét. — A Központi Bizottságnak ez a felhívása mindennapi teendőink alapjává kell váljon. Mindenkiévé, aki hazájának érzi a Magyar Népköztársaságot, mert ez a nemzet, az egész társadalom programja. Ezt különösen időszerű hangsúlyozni, ma, amikor a nemzet alapprogramját, alkotmányunkat ünnepeljük. Az alkotmány minden magyar állampolgár számára egyenlő jogokat biztosít és azonos kötelességeket is ír elő. Meggyőződésem, hogy az itt élő nem magyar nyelvű állampolgárok — horvátok és németek is — teljes erejükkel részt vállalnak szocialista társadalmunk további építésében. Ezt tették eddíig is szorgalmasain és becsületesen, amit a mai nemzetiségi nap is kifejez. Dr. Lantos József, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének képviselője elismeréssel beszélt e szép hagyományról, a .nemzetiségi találkozóról. Ezután dr. Mándity Marin megszegte az új kenyeret. Rostás Károly megyei niép- fnontelnök kitüntetéseket adott át a társadalmi és mozgalmi munkában kiemelkedő eredményt elérő hat személynek. A nagygyűlés a Szózattal fejeződött be. Ezután a szuloki német nemzetiségi együttes, a jugoszláviai gradinai kultúr- csoport, á barcsi Boróka Táncegyüttes, valamint a helybeli iskolások, a Dráva délszláv együttes adott nagysikerű műsort. Különböző programok csábították az ünneplőket az MHSZ modellezőberrfutató- jától a Lakócsa—Szülök barátságos labdarúgó-mérkőzésig. A rendezvénysorozat nemzetiségi bállal fejeződött be. I _____________RÁDIÓSZEMLE Í RÓAVATÁS Valószínű az időpont megválasztásával is hangsúlyozottan ünnepi műsornak tekintette a Magyar Rádió azt az adását, amelyet augusztus húszadikán délelőtt közvetített. Az íróvá avatnak című műsor egy órájában Nagy László költői indulásának lehettünk fültanúi. A világháború vége után az újjáépítés és újjáébredés időszakában verseivel jelentkező költő nagysága ma már vitathatatlan irodalmi tény. Azon kevés alkotók közé tartozik, akik még életükben elmondhatták: verseik érvényt szereztek maguknak. (Itt a költő még hozzátette azt a nem kevésbé fontos megjegyzést is: mindez úgy történt, hogy nem szervezkedett érte.) Ismerve Nagy László költészetét, azt állapíthatjuk meg, hogy kevés annyira ünnepi költőnk van, mint ő. Eninek érzékeltetésében, megjelenítésében nem tévedett a műsor, a nagyon jó érzékkel válogatott szövegrészók nemcsak kiegészítették, hanem értelmezték is egymást. A költő visszaemlékezései természetesen jó alapanyagot adtak ehhez. Nagy Lászlónak a hetvenes évek közepén írt életrajza, amelyet az Új írás szerkesztőségének fölkérésére írt, megkapó vallomás egy költői életről. Hallhattuk azokat a .verseket is, amelyek az indulás éveiben születtek, s hangulatukban hűen tükrözték azt a babonás, misztikus, ám ugyanakkor nagyon is valóságos, kézzelfogható világot, amelyben Nagy Lászlónak Iszkázon része. volt. A gyermekkor élményei — a csikórobogástól hangos udvar, a viharcsavarta körtefa, amely meggyötört ------------------------------------v tö rzsével a költőnél jelképivé nőtt, hiszen jelezte számára s hirdette a világnak: a lélekben erősek- hozhatnak bő termést — most mind visszaidéződtek. Mielőtt azt hinnénk, hogy nem különösebben nehéz dolog vatamirevaló ü-nepi műsort készíteni olyan alapanyagból, mint Nagy László művészete, figyelmeztetnünk kell a megannyi leselkedő veszélyre. Hiszen a költő verseinek egy része olyany- nyira közszájon forog már, hogy kényelmes megoldásként kínálkozna ezek egymás mellé állításával megoldani a feladatot. Szerencsére ebben az esetben gondos versválogatás előzte meg a műsort. Az összeállítást egyébként Z. Szalai László végezte, s megjegyezzük, hogy munkáján érződött: otthonosan mozog a Nagy László-i életműben. Nem szokás, hogy egyik műsorról gondolkodván egy másiknak a hiányát rójuk föl, de meg kell említenünk: érdemes volna a rádiónak alkalomadtán megismételni azt a Dorogi Zsigmond rendezte műsort, amely közvetlenül a kölltő halálát követően készült s emlékének adózott. Mindmáig talán a legjobban átgondolt és megszerkesztett műsor volt, amely még magában hordta a friss emléket, a hirtelen jötit gyász rettenetét. A Nagy László költészetét kedvelők szívesen meghallgatnák. Halálának közelgő tizedik évfordulója lenne erre a legjobb alkalom. Hiszen ez elég idő ahhoz, hogy új versszerető nemzedék nőjön föl, s közülük — bízunk benne, hogy így van — nagyon sokan szeretik Nagy László költészetét. Varga István ségvetésii üzem volt a generálkivitelező, ők végezték a szakipari munkákat. A terveket Borbás Gábor készítette. A tanácsi építőbrigád . építette, s csak ez egymillió forint megtakarítást jelentett. A nemzetiségi találkozó ennek a szép létesítménynek az avatásával kezdődött. Vertkovczi László pártvezetőségi titkár megnyitója után dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet : — Egy ilyen létesítményt csak összefogással lehet megvalósítani. Az Országos Közművelődési Tanács 1,5, a Moziüzemi Vállalat 1,8, a megyei tanács pedig 2 millió forinttal támogatta a beruházást. Az átadásra kerülő épület fő és legfontosabb funkciója az iskola testnevelési igényeinek kielégítése. A 252 négyzetméteres nagyterem 250 hellyel alkalmas mindenfajta rendezvény lebonyolítására és természetesen filmvetítésre. Az épület csaknem 500 négyzetméteres szociális blokkja az iskolások, a nagyközönség és minden vendég számára biztosítja a megfelelő szolgáltatást. ‘Ezenkívül klubtermeket is kialakítottak. A falu, illetve a közös tanács egésiz területe összefogott a létesítményért. Társadat mi munka-fela j árulást tett — majdnem félmillió forint értékűt — a vízügyi igazgatóság, jelentős társadalmi munkát végzett a tsz szocialista brigádja, illetve a KISZ-szervezet tagjai, az iskolások, a tanácsok dolgozói és sokan mások. Minden igényt kielégít ez a közoktatási, közművelődési létesítmény. Dr. Balassa Tibor ezután átvágta a bejáratnál a nem- zetisaímű szalagot, ás átadta a kulcsot dr. Fény ősi László tanácselnöknek. Az első rendezvényre zsúfolásig megtelt a tágas terem. Az ünnepi nagygyűlés a Himnusszal kezdődött. Az elnökségben ott volt dr. Tóth Miklós, a megyei párt- bizottság munkatársa, Plecs- kó Ferenc országgyűlési képviselő, dr. Német Jenő barcsi tanácselnök, Király György, a • barcsi városi pártbizottság titkára és a gyűlés előadói. Fekete István hazaköltözött. „Az érthetetlen, de számomra mindent jelentő szó: Gölle” mindig is hazavárta az írót. Amíg élt, sűrűn megfordult itt. Emlékét halála után eddig is híven őrizte a falu: utcát és úttörőcsapatot neveztek el a szép szavak mesteréről. Az emberek pedig történeteket meséltek róla baráti társaságban és az idegennek is. A történetek között mindig elmondták, azt, hogy milyen jól érezte magét itt a faluban vagy kint, a göllei szőlőhegyen, ahol egy pohár bor mellett — jóízű beszélgetést folytatva — a hajnal érkezését is megvárta baráFekete István- emlékház Göllében taival. A szőlőhegy természetesen nem hegy, és a bor sem országos hírű, de hangulatot teremtő. Mindezt szikár öregember meséli Göllében a Fekete István-emlékház küszöbén, az augusztus 20-i avatóünnepségre várva. Az öregembert Bodó Ferencnek hívják és apja annak a Bodó Imrének, aki 1979 óta szorgalmazta, hogy a falu állítson emléket annak az embernek, aki a legnagyobbat tette: a hétköznapok múlandóságából a tájat és az itt élő emberek sorsát, gondolkodását az irodalomba emelte át. A verandás szülőház mostantól emlékház. Az épület falán tábla hirdeti: a század fordulóján itt látta meg a napvilágot Fekete István. A házban pedig emlékek, személyes tárgyak, levelek, kéziratok — közöttük a Ballagó idő, amelyet 1968. január 20- án Szigligeten kezdett el írni jellegzetes, kissé balra dőlő betűivel — és fényképek. A fotók híven őrzik a kort, a környezetet, amelyben alkotott. A könyvek pedig a munkáséveket idézik. A Zsellérek első kiadásának címlapja fotón van jelen a kiállításon. Eredetiben a Tóiitra, a Téli berek, az Őszi vásár, a Tüskevár, A koppá- nyi aga testamentuma és a többi. Göllében baráti kör ápolja Fekete István emlékét, s gondoskodik a rábízott emléktárgyak védelméről, gyarapításáról. Az emlékház avatóján Fekete Istvánná — az író özvegye — 41 esztendő közös emlékeiből emelte ki a következőt: „Vorarl- bergben él a lányunk, gyönyörű hegyoldalban. A kert végén kristálytiszta pisztrán- gos hegyipatak rohan a mélybe. Ott pihent a férjem, és nézte a patakot. — Szép, ugye? — kérdezte a lányom. — Szép, szép... — merengett az apja. — Mert ti nem láttátok még a Kapóst". Hát kérem — folytatta Fekete Istvánné — készülnek ide Göllébe. Ha eljönnek, kérem, hogy mutassák meg nekik. Hiszen — Sári Gyula írásából való a mondat — ..Fekete István óta a falu felett Kele száll, a patakban Lutra űzi a halat, Bogáncs tereli a nyájat. Hú mereszti sárga szemeit a sötétben”. És Fekete István őrködik azon, hogy tiszta, világos érzés legyen a szülőföld szere- tete. Dr. K. I.
