Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
1987. augusztus 18., keud Somogyi Néplap 3 Kulcsszó: a minőség Változó élelmiszergazdaság Újítások a gabona- iparban kommentárunk Szerkezet- átalakítás közben Átalakulóban van a magyar gazdaság. Az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i ülésén a társadalmi-gazdasági kibontakozásról foglalt állást. Dr. Villányi Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárát az élelmiszergazdaság helyzetéről, a készülő programok ágazati hatásairól kérdeztük. A termelői kedv — A kistermelők körében elterjedt a hír, hogy a készülő adóreform hátrányosan érinti őket. Milyen intézkedések várhatók a kistermelés ösztönzésére, illetve miként érinti őket az adóreform? — Az aggályok az ismeretek hiányára s az ezekből fakadó félreértésekre Vezethetők vissza. A gazdaságirányításnak alapvető érdeke és törekvése, hogy az adóreform másfél millió kistermelő család termelői kedvét megtartsa, javítsa. Az adókedvezmény tehát nem a reformmal együtt felmerülő új gondolat, hanem része a mai adóztatásnak is. A mezőgazdasági kistermelés mai kedvezményezettségét továbbra is megőrizzük. A kistermelőket az adóztatás szempontjából három kategóriába soroljuk: az elsőbe kerülnek azok, akiknek a mezőgazdasági tevékenységből származó bruttó árbevétel évente nem haladja meg az 500 ezer forintot; a másodikba, akiknél ez az összeg 500 ezer és kétmillió forint között van; a harmadikba, akik túllépik a kétmillió forintos árbevételi határt. Az első csoportba'tartozik a kistermelőknek mintegy 98 százaléka, ők a földhasználat után előírt adót fizetik ezután is. A kistermelők túlnyomó többségének tehát nem változik az adója. Ä második csoportba az 500 ezer forintot meghaladó árbevétel után kell kiszámítani az adóalapot képező jövedelmet úgy, hogy a növénytermesztésben az árbevételnek 30, az állatenyész- tésben a 10 százaléka az adóalap. Ezt az összeget egyenlő arányban .kell felosztani a termelésben részt vevő, 16 éven felüli családtagok között. A felosztott összeget viszont hozzáadják a más forrásból származó jövedelmekhez, s ezután a személyi jövedelemadó általános szabályai szerint adóznak a termelők. A harmadik csoportba tartozó termelők az adózás szempontjából vállalkozónak minősülnek, rájuk a vállalkozói adózás előírásait kell alkalmazni. A mostani elgondolások szerint az adóreformmal kapcsolatosan a felvásárlási árszínvonal nem érinti kedvezőtlenül a kistermelőket. A nagyüzemek integrációs tevékenységét sem gátolja az új adórendszer: sőt, az élőmunkaigényes termelésnél elterjedt részesművelési, állatkihelyezési és más szerződéses formák szerepe még növekedhet is. A nagyüzemektől kapott anyagok, eszközök általános forgalmi adója nem terheli a kistermelőket. Minőség és versenyképesség — A dráguló élelmiszerek a, fogyasztók szerint jobb minőséget is feltételeznek. Érvényesül ez az összefüggés a jövőben? — A készülő adó- és árrendszer bevezetésével együtt várhatóan emelkedik egyes élelmiszerek ára. A változások az általános forgalmi adó bevezetése és elsősorban a fogyasztói ártámogatások mérséklése, illetve megszüntetése miatt következnek be. Az árak változását tehát nem olyan tényezők idézik elő, amelyek a minőség javításával szoros összefüggésben lennének. Ettől függetlenül: a jövőben jobban kell törekedni a termékek árának és minőségének összhangjára, vagyis az árnak mindig a minőséghez kell kapcsolódnia. Erre új lehetőséget kínál a felvásárlási és az élelmiszerárak eddiginél lényegesen rugalmasabb rendszere, az államilag rögzített hatósági árak lényeges visszaszorulása. Jogos a fogyasztói kívánság, hogy a termékek minősége állandó, illetőleg javuló legyen. Ezt hivatott szolgálni a minőséget, a piacot és az árakat ellenőrző apparátus. A minőség javítása szempontjából azonban ennél is fontosabb a piaci viszonyok fejlesztése. — A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatnunk — mondja a KB július 2-i állásfoglalása. Az élelmiszerek tekintélyes 'hányadának exportja viszont szubvenciót feltételez. Mindezek ismeretében hogyan változik az élelmiszerexport? Meghatározó szerep — A gazdaságosság önmagában is fontos követelmény, erre kötelez bennünket GATT-tagságunk is. A gazdaságtalan termelést és az exportot az élelmiszergazdaságban is folyamatosan és számottevően kell csökkenteni. A világ legnagyobb agrár exportőreinek a saját belföldi termelésük védelmében hozott intézkedései azonban nem hagyják érvényre jutni a valóságos ár- és költségarányokat; a világ élelmiszerpiacán nem a termékek, hanem a támogatások versenyeznek. Határozott törekvésünk olyan exportszerkezet kialakítása, amely feltételezi a jövedelmezőbb export-árualapot, de az élelmiszerek kivitelének továbbra is nagyon jelentős szerelje lesz az ország adósság- szolgálati terheinek teljesítésében. Néhány év alatt a jelenlegihez képest 50 százalékkal kell javítani az ágazat export-import eddig is pozitív egyenlegét, s ez az agrártermelés strukturális változtatását igényli. Közepesen feldolgozott és közepes minőségű termékekkel nem vagyunk versenyképesek. A minőség javításán kívül a vertikális integráció erősítése is az exportképességet fokozza. A marketing- szemléletet és gyakorlatot kell erősíteni az agrárágazatban is. — Következetesen hangoztatott gazdaságpolitikai elv, hogy a fizetésképtelen vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben szigorúbban, a fel- számolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. Milyennek ítéli meg a helyzetüket, felszámolási esélyeiket? — Az áfészek és a mező- gazdasági szövetkezetek a falusi lakosság ellátásában és a kistermelők által előállított termékek felvásárlásában, a termelőszövetkezetek a lakosság foglalkoztatásában meghatározó szerepet töltenek be. Nagy többségük eredményesen gazdálkodik, de az utóbbi években a téeszek 8—10 százaléka az újratermelés gondjaival küszködik, többségük kedvezőtlen termőhelyi adottságok között. Vizsgálataik szerint 80—90 termelőszövetkezetben a sorozatos szanálások ellenére sem sikerült a gazdasági egyensúlyt kialakítani, s további 120—150 gazdaság jelentősen eladósodott. A kormány pályázathoz kötött programot hirdetett meg az adósságok mérséklésére, s ez mintegy ötmilliárd forint hitel újrarendezését jelenti. A kormányprogram egyebek között segíti a veszteséges ipari tevékenységek megszüntetését, a termelés szerkezetének a természeti adott" Ságokhoz való igazítását. Újabb szövetkezeti formák Előrehaladott a tervező- munka abban is, hogy ahol a nagyüzemi mezőgazdaság helyett a családi művelésre alapozott tagi gazdaságok a takarékosabb ráfordításokat, a veszteségforrások csökkentését teszik lehetővé, ott mezőgazdasági kistermelői szövetkezetek alakuljanak, s a nagyüzemek szakszövetkezetként működhessenek. Lehetőség lesz a mezőgazdaságban is kisszövetkezetek alakítására. A költségvetés csak a legindokoltabb esetben avatkozik be. S alapvetőnek tartjuk azt is, hogy a központi támogatásokhoz az üzemek kezdeményezései párosuljanak, s támogatást csak azok a gazdaságok kapjanak, ahol reális feltételei vannak a kibontakozásnak. E gazdaságok felszámolását meg lehet és meg is kell előzni! Ha az említett megoldások nem járnak eredménnyel, a felszámolást sem lehet elkerülni. — A szövetkezeti ipar jövedelmezőbb az alaptevékenységnél, ezért a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek is felkarolták ezt az ágazatot. Milyen jövője van a szövetkezeti iparnak? — Az ipari szolgáltatási tevékenység jelentősége változatlanul fennmarad. A VII. ötéves tervidőszak következő éveiben 1986-hoz képest 21— 22 százalékkal bővülnek e tevékenységek a mezőgazdasági nagyüzemekben. A szelektív fejlesztés fő irányai : az élelmiszer-feldolgozás és a helyben folytatható, jövedelmező ipari és szolgáltatási tevékenység. Arra törekszünk, hogy a szövetkezeti ipar fejlesztése elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gazdaságok felzárkóztatási programjának szerves része legyen. A mező- gazdasági nagyüzemekben az adóreform bevezetésével megszűnik a sokat bírált, ipari tevékenységet terhelő termelési adó, mindenkire egységes árképzési és adózási feltételek lesznek. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek eddigi adókedvezményei nyereségadó-kedvezménnyé alakulnak át. Remélhetően a gazdaságok képesek lesznek élni az új lehetőségekkel. V. F. J. A gabonaipar munkájának korszerűsítésében egyre nagyobb szerepe van a belső szellemi tartalékok feltárásának, így az újítómozgalomnak is. A tröszt húsz vállalatánál tavaly 2553 újítást nyújtottak be, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az újítások közül minden harmadikat elfogadták, 783-at már hasznosítottak is; így évente 30 millió forint a megtakarítás. Egyre gyakrabban alkalmazzák azt a megoldást, hogy az újítások gyors bevezetésére az alkotókkal a munkahelyek közreműködői szerződést kötnek, s ebben meghatározzák, hogy az illetők milyen gyártási-szerelési tennivalókra vállalkoznak. A Gabona Tröszt megyei vállalatai évente 80—90 alkalommal ötletnapot tartanak. A dolgozók újítási kedvét növeli, hogy a korábbinál gyorsabban bírálják el a javaslatokat. 1987 első felében tovább nőtt az elfogadott újítások száma. Kiemelkedő teljesítmény a Csongrád megyei vállalatnál született egyik újítás, a nagy teljesítményű vagonrakó gép, amellyel ömlesztett gabonát vagy más terményt lehet a silótornyokból közvetlenül vasúti kocsiba továbbítani. A berendezés első példánya már üzemel a szentesi takarmánygyárban; a következő a makói üzembe kerül. Egy ilyen eszközzel évente mintegy 1,7 —1,8 millió forint megtakarítás érhető el. Számos újítást vezettek be a malmok tisztító-, őrlő- és csomagológépeinek korszerűsítésére. Több ötlet kidolgozására a vállalatok újítási feladatterve is ösztönözte a dolgozókat. Húsz telken — négyes sorházak formájában — a tervek szerint 80 lakást épített volna Jutában a Rózsa Ferenc Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. A több generációnak is megfelelő otthonokra azonban nem a'kadt jelentkező, az építkezést nem tudták elkezdeni. — Májusban indítottuk el ezt az akciót. Három méretben 120—150 négyzetméter alapterületű lakások épültek volna — mondta Szelecziné Koppány Sarolta műszaki ügyintéző. A tervrajzok igényességét bizonyítja, hogy az év lakóháza pályázatra is javasolták. Szakmai vitafórumokon mind gyakoribb téma a mezőgazdaság külterjes hasznosítása. Nem az ágazat egészére vonatkoztatva esik szó róla. és nem úgy, hogy fordítsunk hátat a nemzetközileg is elismert, intenzív fejlődésnek, hanem olyan meggondolásból, hogy egyes helyeken, az ország egyes térségeiben intenzív módszerekkel nem lehet eredményesen gazdálkodni. Következik ebből, hogy másik utat kell választani, mert a veszteséges termelés nem tartható fenn. A témával kapcsolatos élénkülő eszmecsere szerves része a hazánkban végbemenő reformfolyamatnak, annak a szükségszerű szerkezetátalakításnak, amely elengedhetetlen a gazdasági kibontakozáshoz. Több mint két hónappal ezelőtt éppen Kaposvár adott otthont egy kétnapos országos tanácskozásnak; neves szaktekintélyek, üzemi vezetők folytattak eszmecserét az elmaradott vidékek, a szűkös erőforrásokkal rendelkező térségek holnapjáról, az átlaghoz való felzárkózás, illetve a fejlődés lehetőségeiről. A sokféle összefüggés elemzése, a tennivalókat meghatározó következtetések sorában fontos szerepe volt az egyszerűbb, a külterjes gazdálkodási formáknak. Abban mindenki egyetértett, hogy a mezőgazdaság intenzív fejlesztése történelmileg igazolt és helyes törekvés nemcsak a sűrűn lakott, hanem a közepes népsűrűségű országok esetében is. Éppen ezért — ahogy többek között dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója is hangsúlyozta — az erőforráEz sem volt azonban elég vonzó. Hogy miért? A szövetkezetnél is csak találgatják. Az egyik lehetséges ok, hogy Juta közigazgatásilag nem tartozik Kaposvárhoz és nincs helyi járatú autóbuszközlekedés. A másik: a viszonylag nagy alapterületű lakások ára nem igazodott a fiatalok jövedelméhez. Négyzetméterenként 9500—10 000 forintért mintegy hetven százalékban végezte volna el a munkákat az építő. A belső burkolat elkészítése, a szerelvények beépítése a tulajdonosokra várt. — Az építkezést szerettük volna még az idén elkezdeni. sok külterjes hasznosítása nálunk sem lehet a mezőgazdaság fejlődésének fő iránya, de adott időszakban, bizonyos térségekben alkalmazható. Sőt csak ez szüntetheti meg a veszteségeket és teremthet alapot a holnap eredményeihez. Nem új utakat jelöl ki ezzel: hasonló törekvések Európa több országában felismerhetőek; azokon a vidékeken, ahol szűkösek az erőforrások, a termelés nem haszonszerzési, hanem döntően tájmegőrző jellegű. Ahol anyagi vagy természeti okok miatt a „korszerű” nagyüzem nem képes a kibontakozásra, célszerűbbnek látszik a szak- szövetkezetek vagy célirányos feladatot végző szakcsoportok szervezése. Ez persze csak egy a lehetőségek közül. Az extenzív módszerek sokfélék: a hely, a környezet határozza meg a választást. Somogy a kedvezőtlen természeti adottságú megyék közé tartozik, s vannak halmozottan hátrányos helyzetű térségei is. A szerkezetátalakítás, a kibontakozás módjának keresése tovább már nem halogatható. A szakmai vitafórumok következtetései nálunk éppen ezért megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, hozzájárulhatnak a célravezető döntések meghozatalában. Nemzetgazdasági érdekeket nemcsak egy-egy ágazat fejlesztése szolgálhat, legalább ilyen értékes, hasznos lehet az ésszerű visszafejlesztés is. A reform folytatása, a nagy jelentőségű szerkezetátalakítás közben nem hagyható figyelmen kívül ez a törvényszerűség sem. V. M. A terület közművesítvs van, elkészült a szennyvíz- csatorna és hamarosan gázt is kap a falu. Most viszont már biztos, hogy más megoldást kell keresnünk. Ennek érdekében tárgyalt a közelmúltban a szövetkezet a hetesi tanáccsal. — Megpróbáljuk a telkeket családi házak építéséhez kialakítani. 50—55, egyenként 200 négyszögöles szép telket tudunk kínálni. Mivel a közműhálózat a korábbi sorházakhoz épült, előfordulhat, hogy helyenként módosítani kell a vezetéket. Ilyen esetben .igyekszünk kedvezményt adni. Sorházak helyett családi házak r Uj tervek a jutái lakótelepre Számítógép által vezérelt szerszámgépet állítottak munkába Nagyatádon a Danuvia gyárában.
