Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

1987. július 13., hétfő Somogyi Néplap 3 A siker titka a gondos munka ígéretes újdonság — elsőként az országban Á minőség pontosságot követel #■ Értékelték a tavaszi munkaversenyt az IKR-nél A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat taggazdaságai között ha­gyománya van a munkaver­senynek. Szokás az is, hogy nem csupán az éves terme­lés végső eredményeit érté­kelik, hanem menet köziben is minősítik és díjazzák a végzett munkát. Az első ilyen értékelés mindig a tavaszi vetések befejezése után történik, amikor már látni lehet a kikelt kultúr­növényeket. el lehet bírálni a talajmunka, az agrotech­nika, a növényvédelem és az ápolás minőségét. A verseny megújulását is jelzi, hagy az idén minden eddiginél több gazdaság kap­csolód ott be. A versenybi­zottság csaknem hetvenhat- ezer hektárt járt be a múlt hónapban a helyszíni szem­lék során. És bár tapaszta­lataik szerint jól mérhető a partnerüzemek minőségi munkára való törekvése, az idei tavasz kedvezőtlen, idő­járási hatásait nem tudta teljes mértékben kivédeni az emberi igyekezet. Hibát­lan gazdaságot, ahol minden egyes táhla kifogástalan munkáról tanúskodott vol­na, sehol sem találtak. A belvízfoltok, az egyenetlen kelés jól érzékeltette az idei nehéz tavasz gondjait. Figyelemreméltó az a ta­pasztalat is, melyet a bírá­ló bizottság az értékelés so­rán szerzett: bár a koráb­biaknál jóval több üzem kapcsolódott be a verseny­be, a díjazott, a helyezést elérő gazdaságok köre nem­igen változott. Ez a tény azt bizonyítja, hogy sikert, tartós eredményt csak több év folyamatos, következetes munkájával lehet elérni. A rendszer nyolc terme­lésszervezési egységen ke­resztül irányítja a munkát. A megyénket is magáiba foglaló 6000-es egységben — már nem először — a bö- hönyei Szabadság Tsz lett az első. A második helyen a héthelyi Aranykalász Tsz végzett, a harmadik pedig az öreglaki Állami Gazda~ Ság lett. A helyezett gazda­ságok huszonöt-, húsz- és tizenötezer forint jutalom­ban részesültek. Megnyílt a Személyzeti Nyári Egyetem Szombaton megkezdte há­romnapos munkáját Pécsen a második alkalommal meg­rendezett Személyzeti Nyári Egyetem, a hazai vállalatok személyi ügyekkel foglalkozó vezetőinek fóruma. A Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság által szerve­zett tanácskozás megnyitó­ján Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője a párt káderpolitikájának időszerű kérdéseiről szólva többek között hangoztatta, ‘hogy a ta­valy márciusban hozott ká­derpolitikái határozat jó ala­pot ad a Központi Bizottság közelmúltban megfogalma­zott kibontakozási program­jának megvalósításához. Berecz Frigyes miniszterel­nök-helyettes a népgazdaság megújításának személyi fel­tételeit taglaló előadásában hangsúlyozta: A vezető ki­választásába, munkájának megítélésébe egyre erőtelje­sebben és egyre szélesebb körben kapcsolódik be a kö­zösség véleménye, amely előtt a gazdasági reformfo­lyamat intézményi és rnód- szerbeli változásai — a pá­lyázati rendszer, a titkos vá­lasztás kiterjesztése a válla­latokra, a határozott időre szóló vezetői megbízatás be­vezetése — nyitották meg az utat. A kibontakozás személyi feltételeiről szólva rámuta­tott: a káderelvek, káderlis­ták helyett a vállalatoknak munkavállalóik teljes körét számba vevő személyzeti munkát szükséges folytatni­uk, amihez a számítógép al­kalmazásának elterjedése megteremtette már a techni­kai feltételeket. Felhívta a figyelmet: a fokozatosan erősödő munkaköri terhelés gyakorlata nemcsak arra al­kalmas, hogy az adott sze­mély képességeinek határait megmutassa, hanem gyakran az addig rejtett tehetség föl­fedezésének és kibontakozta­tásának eszköze is lehet. A vezetés közösségi for­máiról szólva hangoztatta: e módszer a rátermett, de poszthoz nem jutó tehetséges emberek számára is megad­ja a vezetés élményét. Meg­előzhető általa a társadalmi, illetve a közösségi érdekkel szemben álló szűkebb ér­dekcsoportokat szolgáló „szubkultúrák” kialakulása, és segítségével elérhetőbb a szakmai, politikai és közös­ségi szempontból egyaránt alkalmas, rátermett vezetők kiválasztása. A második személyzeti egyetem vasárnap szakmai ágazati korreferátumokkal folytatta munkáját, ma pe­dig az elhangzott előadások, a konzultációk és viták ösz- szegező értékelésével fejező­dik be. Épül a Mecsek új aknája Fontos állomásához érke­zett a mecseki szénmedence új aknájának építése: elké­szült a két régi pécsbányai aknát és az épülő István—III. aknát összekapcsoló 1300 mé­ter hosszú vágat. A Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói pontosan a tervezett helyen „lyukasztottak rá” az új ak­na rakodóterére. Az így lét­rejött összeköttetéssel meg­teremtették a föld alati épít­kezés áthúzó levegőztetésé­nek feltételeit. Ez biztonsá­gosabb és olcsóbb az eddig alkalmazott, úgynevezett parciális szellőztetésnél. 1983 májusa óta egymilli- árd forintot fordítottak a pécsbányai beruházásra. Ed­dig ötszázötven méter készült el, s a 930 méter mélységű­re tervezett István—III-as aknában várhatóan 1992-ben kezdődik meg a termelés, majd három év múltán, a szükséges kiegészítő létesít­mények elkészültével telje­sen átveszi a két régi akna szerepét. Megkezdődik ugyanis az I-es és a Il-es akna pillérében lekötött szénvagyon kitermelése. got nagymértékben rontó kö­rülmény megváltoztatására tavaly egymillió forintot for­dítottak: mesterséges úton pótolták a takarmányban ezt a fontos elemet. — Ennek a módszernek a lényege és értéke, hogy szin­te teljesen veszteségmente­sen megmarad a tápanyag, csaknem eredeti minőségben kerül a jószág elé a lucer­na. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a hi­deglevegős szárításhoz ké­pest a költségek elenyésző mértékben, mindössze tíz— tizenöt forinttal nőnek má­zsánként. — Ha csak a múlt évi egy­milliós többletkiadást néz­zük, máris kifizetődő a mód­szer. — Nagy reményeket fű­zünk hozzá. Az országban ez az első ilyen gép, melyet az IKR hozot be, és kipróbálás­ra nekünk adott. Ehhez ha­sonló technológiával már próbálkoztak, és tudomásom szerint a Sárvári Állami Gazdaságban igen kedvező tapasztalatokat szereztek. Egyetlen döntő feltétele van a kívánt cél elérésének: a szervezettség, a pontosság­út órára, percre összehan­goltan kell elvégezni a mű­veletek sorát. A Hesstin- géppel lekaszált lucerna öt­hat órát fonnyad, akkor vég­zi el a bálázást a Welger- gép. A báláknak három órán belül kazalba kell kerülni­ük, ahol tartósítóval leper­metezik, majd kétszeres fe­kete fóliával betakarják. A piros színűre festett, kü­lönleges formájú gépmonst­rum tempósan halad a nagy­bajomi Lenin Tsz lucerna­tábláján. Az oldalára festett, nyugatnémet gyártó cég ne­ve, Welger, messziről olvas­ható. A renden fonnyadó lu­cerna száz—százötven méte­renként kerül ki a gépből, de már száz bar nyomással összepréselt, precízen össze­kötözött bála formájában. — Egy új módszer, az úgy­nevezett Vicon-technológia szerint bálaszenázst készí­tünk — mondja Toldi János a szövetkezet termelési el­nökhelyettese. — Mi a lényege és értéke ennek a módszernek? — A pillangósok, elsősor­ban a lucerna betakarításá­val volt gond, most a mű­velet során a tápérték jelen­tős részét elveszítette a ta­karmány. Nem beszélve ar­ról, hogy még a hidegleve­gős szárítás mellett is igen nagy volt az időjárásból adó­dó kockázat, óhatatlan a le- vélpergés, és az egyik legér­tékesebb alkotóelem, a ka- rotin, csaknem teljesen el­tűnt a takarmányból. A Lenin szövetkezetben egyre több gond adódott a szakosított tehenészeti tele­pen a szaporasággal. Kimu­tatták, hogy az egyre alacso­nyabb színvonalú produktivi­tás oka a takarmány karo- tinhiánya. A gazdaságossá­Egy kazalba az állatok két­heti takarmánya kerülhet. A lefóliázot kazalhoz két hó­napig nem szabad hozzá­nyúlni. — Az előző nap éjfélig dolgoztak az emberek — mondja Toldi János —, ak­korra lettünk kész a kazal­lal. Pontosan ki kell számí­tani mindent előre, ezért ez a technológia a mi szervező- készségünknek is próbaté­telt jelent. Remélem nem bukunk meg! — Az IKR kísérletre ad­ta ide a gépet, a módszer ígéretes. Mi a további terv? — Ha beválik — és ebben bízunk —, szeretnénk a gé­pet megtartani, és mivel a mi igényeinket jóval meghaldja a teljesítőképessége, szíve­sen elvégezzük a munkát a társgazdaságokban is. A szaktelepen a második kazlat „zárták le” az embe­rek, gondosan előkészítve a terepet a harmadiknak. — Lehet, hogy ma is ké­sőn végzünk — mondták —, mert addig nincs hazame­netel, míg fólia nem kerül a harmadikra is. Vörös Márta Kötélhúzás és rönkhajítás CSALÁDI NAP A KASTÉLYBAN Kevés a munkahely Tabon Pályakezdőknek, megváltozott munkaképességűeknek A mama kissé mérges, a nyakig lekváros lurkó bi­zony nem túl szívderítő lát- ’vány, de ki bánja mindezt, miikor a hétéves csöppség jó étvággyal, villámgyorsan megette, s ezzel megnyerte a lekvároskenyér-evő ver­senyt. Sopánkodásra egyéb­ként sincs idő, kezdődik a rönkhajító verseny, ott az apa bizonyíthatja erejét, ügyességét. Hát bizony itt még van mit tanulni, de talán a céllövészetben neki i,s terem babér. S ha ott sem, bánatát jéghideg üdí­tőibe, palacsintába fojthatja Kovács apuka, amíg a fele­sége a kalocsai hímzés for­télyait lesi el egy idős hölgy­től. Apa, fia, nagyapa, érett asszonyok és fiatal lányok egyaránt megtalálhatták a kedvükre valló szórakozási szombaton a kisasszondi pi- henőházban, ahol a Kapos­vári Villamossági Gyár dol­gozói gyűltek össze a ha­gyományos Vasas-juliálisra. Ekkor tartották a szolidari­tási békemozgalom tombo­láinak sorsolását is. Két órakor mindenki izgatottan szorongatta sorsjegyét, s re­ménykedett, hogy Fortuna kegyeltjeként megnyeri a szovjetunióbeli utazásit vagy a két vásárlási utalvány egyikét. A sorsjegyekkel csak hár­man nyertek, vesztesként azonban senki sem távo­zott a kisasszondi kastély­ból. A vadlkörtefa hűs ár­nyéka alatt a gyár egykori dolgozói adtak egymásnak nyugdíjasrandevút. Míg a férfiak az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb esemé­nyeit idézték fel, az asszo­nyok olvasgattak, beszél­gettek, vagy a kötélhúzó gyerekeket biztatták. A vurstlira emlékeztető dobósátraknál mindig hosz- szú sor várt labdára. így a •türelmetlenebbek inkább a számítógépnél vagy a rajz­táblánál telepedték le. S aki arra is lusta volt, hogy megmozduljon, annak izgal­mas filmeket vetítettek a videosátorban. Délben a gulyáságyúkban főtt ebéd­nél csak a honvédzenekar muzsikájának volt nagyobb sikere. Aki nem volt rest, estig rophatta a táncot, rúg­hatta a labdát, hajthatta a hintát (Tudósítónktól.) A megváltozott munkaké­pességűek és a fiatalok el­helyezkedési lehetőségeiről tárgyalt legutóbbi ülésén a tábi tanács végrehajtó bi­zottsága. Az írásos előterjesztés ar­ról szólt, hogy a munkahe­lyeken felszabadult munka­erőt, a szakmával! nem ren­delkező pályakezdő fiatalo­kat, illetve a nőket a ta­nács nem tudja munkába állítani, a foglalkoztatók többsége ugyanis felvételi stopot vezetett be. Az el­helyezkedési gondok megol­dásában segítség, hogy a Szakképzett pályakezdők már tanulmányaik alatt szerződést kötnek. A szak­képzettség nélküli fiatalok­nak viszont be kell érniük a nehezebb fizikai munka­körökkel és a rosszabb kö­rülményekkel is. A csökkent munkaképességűek elhelye­zése egyre nehezebb: a mun­kahelyeken már betöltötték a nekik megfelelő állásokat. A nők elhelyezésében je­lentős szerepet vállalt a Siófoki Háziipari Szövetke­zet azzal, hogy Tab térsé­gében kiépítette bedolgozói hálózatát. Ennek tovább­fejlesztésével, valamint a Tab és Vidéke Áfész bél­üzemében a rekonstrukció befejezésével várhatóan megoldódik a térségben a nők foglalkoztatásának gondja. A szakképzetlen férfiak elhelyezésére a köz­munka és az új munkahe­lyek kialakítása jelentene megoldást. A vállalatok jog­gal vehetnék igénybe az át­képzési támogatást. Tabon 'és vonzáskörzetében a múlt ‘évben és az idén mintegy 50 ember munkahelye szűnt ■meg. Jelenleg negyvennél több munkára várót tarta­nak nyilván. A megválto­zott munkaképességűek szá­ma is meghaladja a har­mincat. A végrehajtó bizottság véleménye szerint a teljes körű foglalkoztatás feltételei ma nincsenek meg Tabon, ezért úgy határozott, hogy ismét pályázatot nyújtanak be a közhasznú munka in­tézményének bevezetésére. Napirenden tartják a szo- 'ciális foglalkoztatók létre­hozását, jobban segítik a pályakezdő fiatalok munká­ba állását, rendszeresebb, nyíltabb és őszintébb kap­csolatot alakítanaik ki a vállalatokkal, szövetkeze­tekkel, intézményekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents