Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-13 / 163. szám
1987. július 13., hétfő Somogyi Néplap 3 A siker titka a gondos munka ígéretes újdonság — elsőként az országban Á minőség pontosságot követel #■ Értékelték a tavaszi munkaversenyt az IKR-nél A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságai között hagyománya van a munkaversenynek. Szokás az is, hogy nem csupán az éves termelés végső eredményeit értékelik, hanem menet köziben is minősítik és díjazzák a végzett munkát. Az első ilyen értékelés mindig a tavaszi vetések befejezése után történik, amikor már látni lehet a kikelt kultúrnövényeket. el lehet bírálni a talajmunka, az agrotechnika, a növényvédelem és az ápolás minőségét. A verseny megújulását is jelzi, hagy az idén minden eddiginél több gazdaság kapcsolód ott be. A versenybizottság csaknem hetvenhat- ezer hektárt járt be a múlt hónapban a helyszíni szemlék során. És bár tapasztalataik szerint jól mérhető a partnerüzemek minőségi munkára való törekvése, az idei tavasz kedvezőtlen, időjárási hatásait nem tudta teljes mértékben kivédeni az emberi igyekezet. Hibátlan gazdaságot, ahol minden egyes táhla kifogástalan munkáról tanúskodott volna, sehol sem találtak. A belvízfoltok, az egyenetlen kelés jól érzékeltette az idei nehéz tavasz gondjait. Figyelemreméltó az a tapasztalat is, melyet a bíráló bizottság az értékelés során szerzett: bár a korábbiaknál jóval több üzem kapcsolódott be a versenybe, a díjazott, a helyezést elérő gazdaságok köre nemigen változott. Ez a tény azt bizonyítja, hogy sikert, tartós eredményt csak több év folyamatos, következetes munkájával lehet elérni. A rendszer nyolc termelésszervezési egységen keresztül irányítja a munkát. A megyénket is magáiba foglaló 6000-es egységben — már nem először — a bö- hönyei Szabadság Tsz lett az első. A második helyen a héthelyi Aranykalász Tsz végzett, a harmadik pedig az öreglaki Állami Gazda~ Ság lett. A helyezett gazdaságok huszonöt-, húsz- és tizenötezer forint jutalomban részesültek. Megnyílt a Személyzeti Nyári Egyetem Szombaton megkezdte háromnapos munkáját Pécsen a második alkalommal megrendezett Személyzeti Nyári Egyetem, a hazai vállalatok személyi ügyekkel foglalkozó vezetőinek fóruma. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által szervezett tanácskozás megnyitóján Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője a párt káderpolitikájának időszerű kérdéseiről szólva többek között hangoztatta, ‘hogy a tavaly márciusban hozott káderpolitikái határozat jó alapot ad a Központi Bizottság közelmúltban megfogalmazott kibontakozási programjának megvalósításához. Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes a népgazdaság megújításának személyi feltételeit taglaló előadásában hangsúlyozta: A vezető kiválasztásába, munkájának megítélésébe egyre erőteljesebben és egyre szélesebb körben kapcsolódik be a közösség véleménye, amely előtt a gazdasági reformfolyamat intézményi és rnód- szerbeli változásai — a pályázati rendszer, a titkos választás kiterjesztése a vállalatokra, a határozott időre szóló vezetői megbízatás bevezetése — nyitották meg az utat. A kibontakozás személyi feltételeiről szólva rámutatott: a káderelvek, káderlisták helyett a vállalatoknak munkavállalóik teljes körét számba vevő személyzeti munkát szükséges folytatniuk, amihez a számítógép alkalmazásának elterjedése megteremtette már a technikai feltételeket. Felhívta a figyelmet: a fokozatosan erősödő munkaköri terhelés gyakorlata nemcsak arra alkalmas, hogy az adott személy képességeinek határait megmutassa, hanem gyakran az addig rejtett tehetség fölfedezésének és kibontakoztatásának eszköze is lehet. A vezetés közösségi formáiról szólva hangoztatta: e módszer a rátermett, de poszthoz nem jutó tehetséges emberek számára is megadja a vezetés élményét. Megelőzhető általa a társadalmi, illetve a közösségi érdekkel szemben álló szűkebb érdekcsoportokat szolgáló „szubkultúrák” kialakulása, és segítségével elérhetőbb a szakmai, politikai és közösségi szempontból egyaránt alkalmas, rátermett vezetők kiválasztása. A második személyzeti egyetem vasárnap szakmai ágazati korreferátumokkal folytatta munkáját, ma pedig az elhangzott előadások, a konzultációk és viták ösz- szegező értékelésével fejeződik be. Épül a Mecsek új aknája Fontos állomásához érkezett a mecseki szénmedence új aknájának építése: elkészült a két régi pécsbányai aknát és az épülő István—III. aknát összekapcsoló 1300 méter hosszú vágat. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói pontosan a tervezett helyen „lyukasztottak rá” az új akna rakodóterére. Az így létrejött összeköttetéssel megteremtették a föld alati építkezés áthúzó levegőztetésének feltételeit. Ez biztonságosabb és olcsóbb az eddig alkalmazott, úgynevezett parciális szellőztetésnél. 1983 májusa óta egymilli- árd forintot fordítottak a pécsbányai beruházásra. Eddig ötszázötven méter készült el, s a 930 méter mélységűre tervezett István—III-as aknában várhatóan 1992-ben kezdődik meg a termelés, majd három év múltán, a szükséges kiegészítő létesítmények elkészültével teljesen átveszi a két régi akna szerepét. Megkezdődik ugyanis az I-es és a Il-es akna pillérében lekötött szénvagyon kitermelése. got nagymértékben rontó körülmény megváltoztatására tavaly egymillió forintot fordítottak: mesterséges úton pótolták a takarmányban ezt a fontos elemet. — Ennek a módszernek a lényege és értéke, hogy szinte teljesen veszteségmentesen megmarad a tápanyag, csaknem eredeti minőségben kerül a jószág elé a lucerna. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a hideglevegős szárításhoz képest a költségek elenyésző mértékben, mindössze tíz— tizenöt forinttal nőnek mázsánként. — Ha csak a múlt évi egymilliós többletkiadást nézzük, máris kifizetődő a módszer. — Nagy reményeket fűzünk hozzá. Az országban ez az első ilyen gép, melyet az IKR hozot be, és kipróbálásra nekünk adott. Ehhez hasonló technológiával már próbálkoztak, és tudomásom szerint a Sárvári Állami Gazdaságban igen kedvező tapasztalatokat szereztek. Egyetlen döntő feltétele van a kívánt cél elérésének: a szervezettség, a pontosságút órára, percre összehangoltan kell elvégezni a műveletek sorát. A Hesstin- géppel lekaszált lucerna öthat órát fonnyad, akkor végzi el a bálázást a Welger- gép. A báláknak három órán belül kazalba kell kerülniük, ahol tartósítóval lepermetezik, majd kétszeres fekete fóliával betakarják. A piros színűre festett, különleges formájú gépmonstrum tempósan halad a nagybajomi Lenin Tsz lucernatábláján. Az oldalára festett, nyugatnémet gyártó cég neve, Welger, messziről olvasható. A renden fonnyadó lucerna száz—százötven méterenként kerül ki a gépből, de már száz bar nyomással összepréselt, precízen összekötözött bála formájában. — Egy új módszer, az úgynevezett Vicon-technológia szerint bálaszenázst készítünk — mondja Toldi János a szövetkezet termelési elnökhelyettese. — Mi a lényege és értéke ennek a módszernek? — A pillangósok, elsősorban a lucerna betakarításával volt gond, most a művelet során a tápérték jelentős részét elveszítette a takarmány. Nem beszélve arról, hogy még a hideglevegős szárítás mellett is igen nagy volt az időjárásból adódó kockázat, óhatatlan a le- vélpergés, és az egyik legértékesebb alkotóelem, a ka- rotin, csaknem teljesen eltűnt a takarmányból. A Lenin szövetkezetben egyre több gond adódott a szakosított tehenészeti telepen a szaporasággal. Kimutatták, hogy az egyre alacsonyabb színvonalú produktivitás oka a takarmány karo- tinhiánya. A gazdaságossáEgy kazalba az állatok kétheti takarmánya kerülhet. A lefóliázot kazalhoz két hónapig nem szabad hozzányúlni. — Az előző nap éjfélig dolgoztak az emberek — mondja Toldi János —, akkorra lettünk kész a kazallal. Pontosan ki kell számítani mindent előre, ezért ez a technológia a mi szervező- készségünknek is próbatételt jelent. Remélem nem bukunk meg! — Az IKR kísérletre adta ide a gépet, a módszer ígéretes. Mi a további terv? — Ha beválik — és ebben bízunk —, szeretnénk a gépet megtartani, és mivel a mi igényeinket jóval meghaldja a teljesítőképessége, szívesen elvégezzük a munkát a társgazdaságokban is. A szaktelepen a második kazlat „zárták le” az emberek, gondosan előkészítve a terepet a harmadiknak. — Lehet, hogy ma is későn végzünk — mondták —, mert addig nincs hazamenetel, míg fólia nem kerül a harmadikra is. Vörös Márta Kötélhúzás és rönkhajítás CSALÁDI NAP A KASTÉLYBAN Kevés a munkahely Tabon Pályakezdőknek, megváltozott munkaképességűeknek A mama kissé mérges, a nyakig lekváros lurkó bizony nem túl szívderítő lát- ’vány, de ki bánja mindezt, miikor a hétéves csöppség jó étvággyal, villámgyorsan megette, s ezzel megnyerte a lekvároskenyér-evő versenyt. Sopánkodásra egyébként sincs idő, kezdődik a rönkhajító verseny, ott az apa bizonyíthatja erejét, ügyességét. Hát bizony itt még van mit tanulni, de talán a céllövészetben neki i,s terem babér. S ha ott sem, bánatát jéghideg üdítőibe, palacsintába fojthatja Kovács apuka, amíg a felesége a kalocsai hímzés fortélyait lesi el egy idős hölgytől. Apa, fia, nagyapa, érett asszonyok és fiatal lányok egyaránt megtalálhatták a kedvükre valló szórakozási szombaton a kisasszondi pi- henőházban, ahol a Kaposvári Villamossági Gyár dolgozói gyűltek össze a hagyományos Vasas-juliálisra. Ekkor tartották a szolidaritási békemozgalom tomboláinak sorsolását is. Két órakor mindenki izgatottan szorongatta sorsjegyét, s reménykedett, hogy Fortuna kegyeltjeként megnyeri a szovjetunióbeli utazásit vagy a két vásárlási utalvány egyikét. A sorsjegyekkel csak hárman nyertek, vesztesként azonban senki sem távozott a kisasszondi kastélyból. A vadlkörtefa hűs árnyéka alatt a gyár egykori dolgozói adtak egymásnak nyugdíjasrandevút. Míg a férfiak az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb eseményeit idézték fel, az asszonyok olvasgattak, beszélgettek, vagy a kötélhúzó gyerekeket biztatták. A vurstlira emlékeztető dobósátraknál mindig hosz- szú sor várt labdára. így a •türelmetlenebbek inkább a számítógépnél vagy a rajztáblánál telepedték le. S aki arra is lusta volt, hogy megmozduljon, annak izgalmas filmeket vetítettek a videosátorban. Délben a gulyáságyúkban főtt ebédnél csak a honvédzenekar muzsikájának volt nagyobb sikere. Aki nem volt rest, estig rophatta a táncot, rúghatta a labdát, hajthatta a hintát (Tudósítónktól.) A megváltozott munkaképességűek és a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről tárgyalt legutóbbi ülésén a tábi tanács végrehajtó bizottsága. Az írásos előterjesztés arról szólt, hogy a munkahelyeken felszabadult munkaerőt, a szakmával! nem rendelkező pályakezdő fiatalokat, illetve a nőket a tanács nem tudja munkába állítani, a foglalkoztatók többsége ugyanis felvételi stopot vezetett be. Az elhelyezkedési gondok megoldásában segítség, hogy a Szakképzett pályakezdők már tanulmányaik alatt szerződést kötnek. A szakképzettség nélküli fiataloknak viszont be kell érniük a nehezebb fizikai munkakörökkel és a rosszabb körülményekkel is. A csökkent munkaképességűek elhelyezése egyre nehezebb: a munkahelyeken már betöltötték a nekik megfelelő állásokat. A nők elhelyezésében jelentős szerepet vállalt a Siófoki Háziipari Szövetkezet azzal, hogy Tab térségében kiépítette bedolgozói hálózatát. Ennek továbbfejlesztésével, valamint a Tab és Vidéke Áfész bélüzemében a rekonstrukció befejezésével várhatóan megoldódik a térségben a nők foglalkoztatásának gondja. A szakképzetlen férfiak elhelyezésére a közmunka és az új munkahelyek kialakítása jelentene megoldást. A vállalatok joggal vehetnék igénybe az átképzési támogatást. Tabon 'és vonzáskörzetében a múlt ‘évben és az idén mintegy 50 ember munkahelye szűnt ■meg. Jelenleg negyvennél több munkára várót tartanak nyilván. A megváltozott munkaképességűek száma is meghaladja a harmincat. A végrehajtó bizottság véleménye szerint a teljes körű foglalkoztatás feltételei ma nincsenek meg Tabon, ezért úgy határozott, hogy ismét pályázatot nyújtanak be a közhasznú munka intézményének bevezetésére. Napirenden tartják a szo- 'ciális foglalkoztatók létrehozását, jobban segítik a pályakezdő fiatalok munkába állását, rendszeresebb, nyíltabb és őszintébb kapcsolatot alakítanaik ki a vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel.
