Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
10 Somogyi Néplap 1987. július 11., szombat OTTHON ES CSALAD EGYÜTT NYARAL A CSALÁD Micsoda öröm, ha együtt nyaralhat a család! De jól meg kell fontolni, hogy a poggyászba mi mindent rakunk. Talán fő szempont az lehet: kevés, de egymással jól variálható ruhadarabokat igyekezzünk összeválogatni. Lássunk egy négytagú családot! A nagylány ruhatára egy virágos anyagból készült nadrág és blúzegyüttes, egy vászon bermudasort, egy jersey mdniruha, ujjatlan pulóver és egy ingblúz. A rajz jól szemlélteti, hogyan lehet mindezt kombinálni. Kiegészítők: napszemüveg, vállszíjas kis táska. A fiú vihet magával: csíkos frottírgarbót, bermuda- nadrággal, kockás vászonsortot inggel, kantáros hosz- szúnadrágot, hozzá kapucnis felsőrészt, tornacipőt, szandált és esős időre rövid gumicsizmát. No és az anya? Jersey szoknya, hosszú mellény, pettyes ingblúz és hosszú- nadrág, hímzett vászonruha és pamutpulóver jöhet a bőröndbe. Napszemüveg, pettyes selyemkendő és nagy szélű szalmakalap kiegészítőként. Az apa gardróbja: egy hosszú vászonnadrág blézerrel, egy csíkos froittírpulóver sorttal, kord bermudanad- rág, jersey garbó, pulóver és., egy sportos ingkabát, valamint napszemüveg vászoncipő és bőröv. Természetesen mindenki vigyen két fürdőruhát és egy tréningruhát is magával, mert évtizedes tapasztalatok alapján mondható: általában üdüléskor ezek a legnépszerűbb ruhadarabok. B. K. Mit, hogyan, hová — nyáron? Aligha van olyan ember, akinek életében nem volt néhányszor enyhébb vagy súlyosabb gyomorrontása. Sokan nem veszik komolyan a tüneteket — a hasmenést, a hányást, a rossz közérzetet, a gyomorfájást —, nem fordulnak orvoshoz. Inkább koplalnak. Számos esetben ez hatásos gyógymód, máskor viszont a tünetek súlyosbodhatnak. Az úgynevezett gyomorrontás legtöbbje ételmérgezés vagy ételfertőzés. Sokan a kettőt azonosnak vélik, pedig van közöttük különbség. Az ételmérgezést az élelmiszerekben jelenlévő és ott elszaporodó baktériumok mérvanyagai, mérgező növények (például mérgező gomba) vagy vegyi mérgek (például növényvédő szerek) okozzák. Az ételfertőzést a rossz indulaté bélbaktériumokat tartalmazó élelmiszer fagyasztása váltja ki. Hogyan lehet ezeket a betegségeket elkerülni? Az ételkészítés és étkezés tisztaságának betartásán kívül fontos a megfelelő étel-, élelmiszer-tárolás. Különösen kell vigyázni a meleg napokban arra, hogy az élelmiszerek és az ételek ne romoljanak meg. A baktériumok szaporodását a hideg kedvezőtlenül befolyásolja. A legismertebb „hi- degforrás” a hűtőszekrény. Viszont abban sem tárolhatók az élelmiszerek korlátlan ideig. A hűtés hatására a baktériumok nem pusztulnak el, csak lelassul élet- tevékenységük, szaporodásuk. A szakemberek szerint háromféle .tárolás van: hűvös éléskamra, a hőmérséklet nem emelkedik + 12 C° fölé; a hűtőszekrény: hőmérséklete +4 — +7 C° közötti ; a mélyhűtőtároló: minden három csillaggal jelölt hűtőszekrény mélyhűtőtere és a fagyasztók. Nem mindegy, hogyan tároljuk az egyes élelmiszereket, ételeket. A sérült csomagolású étel könnyen szennyeződhet, fertőződhet, ezért ne tároljuk hosszabb ideig. Lejárt szavatossági idejű termékeket szintén ne őrizzünk! A romlandó nyersanyagokat és ételeket csak hűtőben szabad tartani. Meleg helyen Kistermelők — kertbarátok Az öntözés haszna A talaj víztartalma nagy jelentőségű a növények termőképessége szempontjából. Ugyanis testük víztartalma mintegy 70—90 százalékos. A vízfelvétel általában a talajból a gyökéren keresztül történik. A víznek azért igen nagy a jelentősége, mert a növény a számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat a talajból a gyökéren át a vízzel együtt veszi fel. Emellett a növény a vízből és a levegő széndioxidjából szénhidrátot (cukrot) állít elő, vagyis a víz fontos szerepet tölt be abban, hogy a növények szervetlen vegyietekből szerveseket tudjanak előállítani. Ezért meleg, szárhz időben döntő jelentőségű a víz mesterséges pótlása. Ugyanis csak így juthatunk a várt mennyiségű és minőségű terméshez. Amíg a mélyen gyökerező szőlők és gyümölcsfák jobban tűrik a vízhiányt, addig a sekélyebben gyökerező zöldségfélék termésmennyisége főleg azon múlik, hogy a virágzás, a tenmésikötés és a tenrrvésérés idején hozzájutnak-e kellő mennyiségű vízhez. Ezért legalább az említett időpontok kezdetén pótoljuk az elmaradt csapadékot. Egyszerre egy négyzetméterre 30—35 liter vizet öntözzünk ki. Az egy négyzetméterre adagolt 1 liter víz 1 milliméter csapadéknak felel meg. Ennél kevesebbet nem célszerű adni, mert szinte hatástalan lesz, nem tudja eléggé átnedvesíteni a talajt, a gyökerek által átszőtt talajréteget. Sokan arra hivatkozva nem öntöznek, hogy nincs a telken kút, vezetékes víz. Jó tudni, hogy ahol ilyen rendelkezésre is áll, még ott is érdemesebb az összegyűjtött esővízzel locsolni. A kútvíz, a vezetékes víz gyakran különféle, a növények számára nem kedvező ásványi anyagokat is tartalmazhatnak (például meszel.) Ne sajnáljuk a költségeket, és készítsünk ciszternákat, illetve tegyünk a csa- tamakáfolyó alá a víz felfogására alkalmas edényt, be- tonitartályt. A sok vizet igénylő zöldségféléket — a paprikát, az uborkát, a zellert, a káposztaféléket, a tojásgyümölcsQt — lehetőleg rendszeresen öntözzük, körülbelül öt-tízszer, hogy kielégítően fejlődjenek, szép és jó minőségű termést hozzanak. Azért is érdemes öntöznünk, mert a vízhiánytól szenvedő, alig növekedő növényeket a kártevők is jobban megtámadják, köny- nyebben tönkreteszik. Szebben f ejlődik a sóska és a spenót is, ha időnként, főleg a szedések után vízhez jut. A kevésbé vízigényeseknek — például a borsónak, a babnak, a paradicsmnak — elegendő két-háromszori alapos öntözés is. A magról vetett hagymát is érdemes legalább kétszer megöntözni, azonban július közepe-vége felé már hagyjuk abba, hogy a hagymák jód beérjenek. A szőlő ugyan a szárazságtűrő növények közé tartozik, mégis — ahol lehetőségünk van —, főként a fiatal, még termőre nem fordult tőkéket és a csemegeszőlőt száraz időben ne mulasszuk el megöntözni. Legalább a zöldbogyó fejlődése, a zsen- dülés idején és augusztusban locsoljuk meg ezeket. A gyümölcsfáinkat is érdemes öntözni. Főleg a szilva, a ringló és a kajszibarack érzékeny a melegre, az aszályra. A zöldségfélék esetében a vizet kannáiból, rózsa nél- küí locsoljuk a növények tövénél a talajra. A víz állott legyen, 14—15 Celsius-faknál ne legyen hidegebb, mert számos növény, például a paprika nagyon érzékeny a hidegre, visszaveti a fejlődését. Tömlős öntözéskor a tömlőből közvetlenül engedjük a talajra a vizet. Nagyobb kertben gyorsabb a munkánk, ha a sorok közé húzott barázdákban csörge- deztetjük végig a vizet. Az esőszerű öntözést kerüljük dl, mert csak a veszélyes gombabetegségek — a pero- naszpóra, a szürkerothadás, a fitoftóra — terjedését, gyors szaporodását segíti. Mindig este vagy kora hajnalban öntözzünk, mert így nem perzselődhetnek meg növényeink, kisebb a párolgással járó vízveszteség. Ahol kevés a víz, ott feltétlenül érdemes csöpögtető, szivárogtató öntözőberendezést felszerelni. A talaj takarásával is csökkenthetjük a víz elpárolgását. Erre a célra különösen alkalmas a levágott fű, a félig érett komposzt. Sz. F. étel ne legyen. Az eltett ételeket későbbi időpontban csak akkor együk meg, ha gondos megtekintés után (szín, szag stb.) azokat kifogástalannak találjuk. Ne tömjük agyon hűtőszekrényünket! Ha túlzsúfolt, a levegő áramlása nehézkes, lassabban hűlnek le a megfelelő hőfokra az élelmiszerek. A hűtőszekrénybe helyezett ételt és élelmiszert minden esetben fedjük le! Ez egyrészt a kiszáradástól védi, másrészt megakadályozza az idegen szagok behatolását. Különösen szagérzékeny a tej, a tejszín, a vaj. Már étkezés előtt fél órával vegyük ki a hűtőből az aromás gyümölcsöket és az erősebb illatú ételeket (például füstölt hal, sajt stb.) Kellemesebb az ízük, ha nem túl hidegek. Felesleges hűtőszekrényben tárolni a légmentesen csomagolt, tartósított, nem romlandó készítményeket (lekvár, méz, dobozos kon- zerveket, füstölt termékek). A belsőségekből, gombából készült ételeket és főtt tésztákat legfeljebb csak egy napig szabad hűtőszekrényben tárolni, mert gyorsan romlanak! Némely élelmiszerek a hűtőben is bomlanak, ezért különösen a Virslii- és a felvágottféléket egy-két napnál tovább semmiképpen sem szabad tartani. Bármilyen típusú is a hűtőszekrény, ha a jégréteg fél centiméternél vastagabb, le kell olvasztani, mert akadályozza a mélyhűtő rekesz vagy polc hidegsugárzását. Leolvasztás után a hűtőszekrény belsejét puha ruhával töröljük szárazra. A fokozatkapcsolót úgy állítsuk be, hogy a hűtőszekrény belsejében ne legyen +9 C° fölötti hőmérséklet. Ilyenkor a +2 — +6 C° fokon megmerevedett baktériumok felélednek, és megkezdik romboló munkájukat. A legtöbb megbetegedést a megmaradt ételek okozzák. Ezeket nem ajánlott 24 óránál tovább tárolni még hűtőszekrényben sem, az újrafelhasználásnál minden esetben ismét fel kell forralni, vagy át kell sütni. Ügyeljünk a szakosított tárolásra! Egymástól elkülönítve helyezzük el a nyers húst, a hentesárut, a tejet, a tejterméket, a zöldségféléket és a gyümölcsöket. A mélyhűtő részt a mélyhűtött készítmények megbízható tárolására alkalmas. A következő leghidegebb zóna a párologtató alatt található. Itt helyezzük el a köny- nyen romlandó készítményeket (hentesárukat, tejet kényesebb tejtermékeket). Középhideg uralkodik a következő rácson. Ez a hely a legalkalmasabb a főtt ételek tárolására. A nyers húst — tóiban — lehetőleg az alsó polcra tegyük, nehogy véletlenül a lecsurgó húslé szeny- nyezze a többi élelmiszert. Az ajtó rekeszeiben helyezhetjük el a szagtalan sajtféléket, a tojást, a vajat és az italokat. Az üveglappal fedett zöldség-, gyümölcstárolóban a legnagyobb a pára- tartalom, amely véd a kiszáradástól és a megfagyástól. A gyümölcsöket és a zöldségeket csak tisztított, megmosott állapotban rakjuk be a hűtőszekrénybe! Ajánlatos az élelmiszereket eredeti csomagolásban (tejtermékek), lazán burkolva (hentesáruk), alufóliába vagy dobozokba téve tárolni. Vigyázat! Megkezdett, fémdobozú készítményeket saját dobozukban még a hűtőszekrényben sem szabad tárolni. — Ha anyagi körülményei miatt valaki még nem tudott hűtőszekrényt vásárolni, mindig csak annyit főzzön, amennyit családja egy nap alatt elfogyaszt. Dr. Katona Edit A nagyinál Egy édesanya színje kétségbeesetten mondta: — Nem értem a fiamat. Peti most tizenkét éves, itthon, a mi városi lakásunkban igazán megvan minden kényelme. Az iskolai napközivel gyönyörű helyen vannak, valóságos kis ligetben. Még uszoda is van ott. Ha pedig rossz az idő, itthon is maradhat. Nemcsak televíziónk, videónk is van. Szórakozhat kedvére, kulturált kő. rülmények között. És ö csak hajtogatja, hogy nem és nem. Mindenáron a férjem édesanyjához akar menni falura. — Ez miért baj? — Mert ott nincs semmi. Nincs vécé a házban. Lavórban kell mosakodni. A lakás hideg, az udvar poros. Egész nap kint lehet a porban a falusi gyerekekkel. Mire jó ez neki?! Megpróbáltam elmagyarázni, hogy mindez „mire jó". Hogy öröm, boldogság az egyedül élő nagymamának. Hogy a gyerek ki akar szabadulni a városból. Ki akar szabadulni még a napközis tábor fegyelméből is. Hogy igenis a porban akar játszani, hogy kiskacsákat akar eteni, kutyával, macskával játszani. Fára akar mászni, a szomszéd gyerekekkel befutni a vidéket; gyümölcsöt enni a fáról, és este jó fáradtan beülni egy lavór vízbe, és utána a ropogós ágyneműbe, be a takaró alá. És emlékeztettem arra az anyukát, hogy ö is tudja, a nagymama milyen szép meséket mond este Petinek. Hogy az többet ér, mint akármelyik tévémese vagy videós kalandfilm. Peti még tudja azt, amit édesanyja már elfelejtett. Bízom benne, makacs, erőszakos óhaja győzni fog (édesapja is mellette áll szándéka megvalósításában), és elviszik őt a nagymamához. S. M. Beküldési határidő: 1987. július 15., szerda. Kérjük, hogy a helyes megfejtést levelezőlapon küldjék be, s írják rá: Felnőttkeresztrejtvény. ^ Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Egy bizonyos ponton túl minden veszély egyforma. Könyvutalványt nyert: Nagy János, Kaposvár, Kis Kovács József, Csököly, Ko- máromy Erzsébet, Berzence, Nyíró Tamásné, Tab. A nyereményeket postán küldjük el.
