Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

4 Somogyi Néplap 1987. július 10., péntek 616 utas 26 országból Az illetékes válaszol A MAESTRALON 15 óra 45 perc. A határ­őrök ráérősen pakolnak. Mi az óráinkat nézzük, hiszen huszonkét perc múlva el kell indulnia a Maestral nemzet­közi gyorsvonatnak Kapos­várról Gyékényesre, a határ félé. Persze ők már tudják, hogy bőven van még időnk. A Maestral ma is késik. Papp László határőr fő­törzsőrmester mutatja be a csapatát: Varga Károly, Ágoston József és Tűzkő Zsolt határőröket, az útle­vélkezelőket, és Bendly Gyu­la illetve Vatai Zoltán ha­tárőröket, a kutatókat. A következő egy órában ők lesznek a házigazdáink. 16 óra 25 perc. A Maestral kigördül a kaposvári állo­másról. — Jó napot kívánok, ma­gyar ^tlev éltvizsgálat követ­kezik — hangzik a jól is­mert ♦nondat a nemzetközi szerelvény első kocsijában. — Hölgyem, ismerősen cseng a neve... — kezde­ném ftiondani, de a Torinó- ba tartó utas máris félbesza­kít. — Ugye Ódry Árpádra, a színészre gondolt? A rokona vagyok. Édesapám testvére vcűit.. .• Szóval a határőrök­ről akarnak írni? Sokadszor utazom ki ■ Gyékényesnél, mert Olaszországban élek. Hét Hegyeshalom kivételé­vé! ... Mondjuk inkább úgy, hogy itt a legtalpraesetteb- bek. Nem hinném, hogy számí­tó udvariasságból mondja. A vámosok még csak utánunk jönnek. Varga Károly szá­mol. — Lesz dolgunk Gyéké­nyesig. Ma beindult a nagy­üzem. Máskor kevesebb ko­csi van a szerelvényben. Most hárommal több, és zsú­foltan. Papp főtörzsőrmester egy fiatal házaspárral próbálja megértetni, hogy az egyikük útlevelébe be kelll jegyezni: a mellettük pihenő kislány „nem lépett ki” az ország­ból. A gyermek utazása ugyanis egyidejűleg csak egy útlevélben szerepelhet. Tűz­kő Zsolttal két idősebb asz- szonysághoz lépünk. Érsek- csainádiak. — Tudják, kedveskéim, hogy hol van az? — Odavalósi a mesterem — jegyzi meg Zsolt, mire kiderül, hogy az éltesebb asszonyok ismerik a szoba­festőmestert, mert arrafelé mindenki ismer mindenkit. — Elmegyünk Velencébe — mesélik ragyogó arccal. — Voltunk már küLföldön, de ilyen messze még nem merészkedtünk. Mondtuk is az elnöknek, hogy ezt meg­érdemeljük. Hatvanban meg­alapítottuk a téeszt, amikor a férfinép éljárt mindenfelé. Dolgoztunk mi eleget helyet­tük is. Elmegyünk majd a franciákhoz is. Ahány fülke, annyiféle ember. Győri diáklányok, azaz volt és leendő diáklá­nyok. Most érettségiztek. Hármasban indulnak a ten­gerpartra a főiskolás hóna­pok előtt. Lengyel diákspor­tollók, akik Zágrábba igye­keznek az Universiadéra. Amerikai és dominikai, afri­kai és olasz útlevél kerül a határőrök kezébe. 17 óra 40 perc. A Maestral begördül a határállomásra. Nagy János százados, a for- galoméllenőrzőpont parancs­noka; — Azt nézzék meg, ami most jön. Itt rakjuk össze a két vonatot, a Maestralt és a Rajkából jövő hálókocsi­kat. Az a csoda, hogy még nem történt baj, annyifelé kell szétszedni a vonatot, hogy minden kocsi a helyé­re kerüljön! — Megkezdődött a forró nyár? — Ezzel már igen. Június­ban csak 28 247 hozzánk ér­kező, illetve tőlünk távozó utast számláltunk. Ma már napjában több mint ezret. Ez természetesen nagy ter­het jelent katonáinknak. Sokfelé, sok mindenre kell figyeOni. A tíz évvel ezelőtti „farmervonatok” szerencsé­re régen megszűntek. Kuta­tóink azonban naponta ta­lálnak elrejtett szőrmebun­dától kezdve mindenfélét. Az év első hat hónapjában hat határsértőt is elfogtunk. Hogy jól vagy rosszul dol­goztunk? Egymás után hét­szer nyertük el az élenjáró címet, s most néhány napja vehettük át a kiváló forga­lomellenőrző-pontnak járó oklevelet... 18 óra 37 perc. A Maestral nemzetközi gyorsvonat hu­szonhat országból érkezett hatszáztizenhat utasával át­halad az államhatáron, hogy Zágráb után újból kettévál­va egyik része reggelire Split - be érjen, a másik pedig dél­után 16 óra 25-re Rómába, a Termini pályaudvarra. Nagy Jenő Vegyesvállalat üveggyapot gyártására Magyar—japán vegyesvál­lalat, a Salgótarjáni Üveg­gyapot Rt. létrehozásáról kö­töttek megállapodást • az Üvegipari Művek, a Skála- Coop, egy japán konzorcium és az IFC, vagyis a washing­toni székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Társaság képvise­lői. A közös vállalatott a Salgótarjáni Síküveggyár te­rületén, egy korábban leállí­tott üzem épületében rende­zik be finom szálú üveggya­pot termelésre. A fejlett ipa­ri országokban felhasznált hőszigetelő anyagoknak 50— 60 százaléka ilyen finom üveggyapot, de nálunk egy­előre kevéssé használják, mert külföldről kell impor­tálni dollárért. Versenytár­gyalás alapján a japán Nit­to-Boseki cég szállítja a mű­szaki világszínvonalnak meg­felelő technikai berendezé­seket, amelyekkel majd évente 4400 tonna finom üveggyapotot állítanak elő. A hazai igények bőséges ki­elégítésén túl évente 1000— 1500 tonna árut exportálnak, s így folyamatosan biztosít­ják a külföldi hitelek tör­lesztését. A részvénytársaság törzs­tőkéjéből az Üvegipari Mű­vek 47, a Skála-Coop 10, a japán konzorcium 26 és az IFC 17 százalékkal részese­dik. A vegyesvállalat a ter­vek szerint 1989 nyarán kez­di meg a termelést. A finom szálú üveggyapotból egyebek között hő- és hangszigetelő lapokat készítenek. A vendéglátók felelőssége és lehetőségei örülök, hogy a lap június 26-i számában foglalkozott a város vendéglátósaival foly­tatott tanácskozással. A köz­vélemény számára is mutat­ja azt, hogy tanácsunk lehet­séges eszközeivel az élet minden területén törekszik a rendre, az ellátási színvonal javítására. A tanácskozás önmagában nem oldhatja meg a gondo­kat, de eszköz a feltételek és a vélemények megismerésé­re, kicserélésére, ezáltal jó irányba befolyásolhatja a vendéglátók, a szakmával együttműködők, köztük a ta­nács munkáját is. A szóban forgó tanácskozást — mint annak levezetője és -a főbb vélemények összefoglalója — magam sem tartom a leg­eredményesebbnek, s az is természetes, hogy a részünk- rőil elmondottakban is van­nak vitatható megállapítá­sok. A cikkből azonban több fontos téma kimaradt vagy egyoldalú' megvilágítást ka­pott. A közvélemény telje­sebb tájékoztatása érdeké­ben szükséges néhány gon­dolattal kiegészítenem. Nem értek egyet azzal a megállapítással, hogy a ven­déglátásban a „gyatraság- ért... nem a szakma a fe­lelős”. Tudom, hogy a ven­déglátás is az adott gazda­sági, környezeti viszonyok között működik, s azok sok vonatkozásban kedvezőtle­nek, a vendéglátásban ta­pasztalható negatívumokat azonban nem lehet csak kül­ső okokra hárítani. Éppen e tanácskozáson állapították meg szakemberek, hogy az emberi tényező — a szakér­telem, a figyelmesség; a gon­dosság — a legfontosabb kér­dés. A tanács három alapve­tő követelményt támaszt az itt működő vendéglőkkel szemben, s ezek jogosságát a résztvevők sem vitatták. Elő­ször azt, hogy a vendéglátó egységben az emberek iga­zán „vendégnek” érezhessék magukat, tehát színvonalas szakmai munkát, figyelmes­séget várnak. Másodszor az egység kívül és belül meg­felelően jelenjen meg, legyen gondozott, esztétikus, vonzó. Végül pedig azt, hogy a ven­déglő ne zavarja működésé­vel a környezetét. A tanács munkáját, állás- foglalásait a rendező elvek határozzák meg, konkrét in­tézkedéseit pedig az igé­nyeknek, a sokoldalú felté­teleknek megfelelően és a lakosság jogos észrevételei­nek figyelembevételével dif­ferenciáltan teszi meg. A vendéglátóhelyek hálózatá­nak bővülését nem akarjuk megállítani, de az alacsony színvonalú, elsősorban alko­hol árusításából élők számát valóban nem szükséges sza­porítani. Az üzlet előtti kitelepülést a környezettől függően dif­ferenciáltan minősítjük. Ahol a környezetbe illő és nem zavaró feltételek meg­vannak, ott a szabadtéri vendéglátást támogatjuk (sé­tálóutca, zöldterületi ven­déglők). A sűrű lakótelepe­ken, ahol a közelben élő la­kókat zavarhatja, nem tart­juk jónak. A lakosság gyak­ran és érzékenyen reagál- a környezetet zavaró jelensé-' gekre. Célunk tehát, hogy a ven­déglátás színvonala javuljon, az egységekben és környé­kükön legyen rend. A meg­beszélés ehhez adott tám­pontokat mindkét félnek. Re­mélem, hogy a vendéglátó­sok a kezdeményezést jó szándékkal fogadták, a ta­nács részéről a tapasztala­tok hasznosítását ígérhetem. Farkas István Kaposvár általános tanácselnök-helyettese Az Autóipari Kutató és Fejlesztő Vállalat járműfő­osztályán autóbusz-utasülé- seket vizsgáinak a mechni- kus ütközőpályán. A kutató­intézet munkatársai a vizs­gálatokra két átlagsúlyú (85 kg) próbababa segítségével végzik. F ___________Növényvédelmi tájékoztató T ennivalók a cseresznyeszüret után A Tv-csillag születésnapja Fénylő csillagként tűnt fel az égen, pályája héthónapi tündöklés után- áldozott Le, de megjelenése fordulatot hozott a híradástechnikában. Huszonöt éve indult el út­jára, amelynek legmagasabb pontját rakétasebességgel érte eil. Pályája csúcsán, egy amerikai a'lelnök is szólt hozzá, valódi sztár, ő a Tel- star. (Nevét a „televízió,, és a „csilláig” szavak összevo­násából kapta.) Az első hír- adáistechnikiai műhold, ame­lyet kereskedelmi céllal ál­lítatták pályára. Napjaink­ban már 130 társa kering a világűrben számítógépes, tv- és telefonkapcsolatot te­remtve a földrészek között. 1962. július 10-éin, a mű­hold pályára állításának napján az American Teleg­raph and Telephone Co. képviselői műholdon keresz­tül hívták fel telefonon az akkori amerikai álelnököt, Johnsont. A hang több ezer kiiiaméteres távolságot meg­térve is tisztán tért vissza a Földre. Elindult diadalútjá­ra a világűrön át való táv­közlés. A Talstar ugyanakkor nem egyedüli ünnepeltje a kerek évfordulónak. Abban az évben alakult meg a COMSAT is, az első Távköz­lési Műhold Vállalat. Ez a cég ma már a legfőbb rész­vényese a hasonló feladatú, de 114 országot tömörítő In- telsatnak. Nemcsak a tagországok száma növekedett azóta, ha­nem megnövekedett a mű­holdak teljesítménye is. A Telsitan—1 fekete-fehér és színes tv-adás,_ illetve 600 egyirányú telefonbeszélgetés közvetítésére volt alkalmas. Az Intelsat—6, korszerűbb társa már 120 ezer csator­nán képes hangot, színes képet továbbítani. A műholdak nemcsak a híradástechnikát forradal. másították, de hatásuk van a világpolitikára is. A Viet­namból közvetített képek ébresztették rá az ameri­kaiak többségét, hogy mi­lyen háborút is visel kor­mányuk Indokínában. A mű­holdak segítségével a viet­nami voUt az első „egyenes­ben” közvetített háború. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megromlott viszo­nya idején pedig éppen a műholdakon át létesítettek tv-hidakat és kapcsolatot a két ország népével a jobb megértés érdekében. Időköz­ben kiépült a szocialista or­szágok űrtávközlési hálóza­ta, az Interszputnyik-rend- szer is. A műholdaknak rengeteg előnyük van, s míg meg nem kezdődött az elektroni­ka legújabb, rohamos fejlő­dése, nem is volt verseny­társuk. Az üvegszálas opti­kai kábelek megjelenése azonban itt-ott kezdi vissza­szorítaná a műholdakat. Gazdaságosabb az Atlanti- óceán mélyén kábelt lefek­tetni New York és London vagy Párizs között. Ezen a területen nem versenyképe­sek többé, és ez válaszút elé állítja az űripart. A továbblépést sokan a szolgáltatások körének szé­lesítésében, a személyi szá­mítógépek számára elérhető vonalak bővítésében, a tv­készül ékekhez közvetlenül sugárzó műholdak elterjedé­sében látják. A hajókkal 1967 óta le­hetséges közvetlen kapcsola­tot teremteni műholdon át. Ehhez hasonló szolgáltatást nyújtani az autóban vagy a repülőgépen utazóknak rriár igazán komoly feladatnak bizonyul az antennák mére­te miatt. De talán nincs messze, hogy bártkít bárhol el lehet érni a műholdak segítségével a karórájába épített adóvevőn keresztül. A haladás másik iránya a műholdhálózatak összekap­csolása. Ezáltal megnyílna az út a video-telefon, a nagy felbontású színes tv-képek, a számítógépes adatok gyors továbbítása előtt. Harold Rosen, a Hughes Aircraft Co. igazgatóhelyet­tese, a Syncom műhold ter­vezője szerint: miméi köze­lebb kerülnek a fogyasztók a „ Tv - esi I.lag okh oz”, annál gazdaságosabbá, hasznosab­bá válik alkalmazásuk. A szüret után is folytatni kell a cseresznye- és meggy­fák növényvédelmét. Ennek elmulasztása okozza a kali­forniai pajzstetű, a füstös­szárnyú levéldarázs, a gyü- mölcstakácsatkák, valamint a cilindrospóriumos és klas- terospóriumos levélfoltosság betegségek nagymértékű nyári elszaporodását. Kárté­telük korai lombhullást és esetenként a fás részek pusz­tulását idézi elő, ezáltal köz­vetve csökkentve a jövő évi termést is. A kártevők közül a leg- fonosabb a kaliforniai pajzs- tetű elleni védekezés, hiszen az elhúzódó gyümölcsszedés miatt az első lárvanemzedék rajzásának idején nem lehet a károsítást megakadályozni. A júniusi, gyakran csapadé­kos, zivataros időjárás ked­vező körülményeket biztosí­tott a levélfoltosságnak. Az esetenkénti meleg időjárás ugyan a betegség terjedését fékezte, de a fertőzési folya­matot nem tudta megállíta­ni. Az ismételten csapadé­kosra váltó időjárás követ­kezményeként a levélfertőzé­sek ugrásszerű erősödésére kell felkészülni. Megyénk déli, középső és Balaton- J parti körzeteiben máris erős fertőzések észlelhetők a há­zikertekben, de helyenként a nagyüzemi gyümölcsösök­ben is. A betegség jele, hogy a levél színén kárminpiros, ennek megfelelően a fonákon sárga, apró foltokat látunk, melyek később összeolvad­nak, a levél elvörösödik, illetve elsárgul, és idő előtt lehullik. A korai Jombhullás megelőzése érdekében ezért javasoljuk a cseresznye-, meggyfák védelmének hala­déktalan végrehajtását, mely védekezésre javasoljuk a ro­varkártevők ellen Bi-58 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,1, az Unitron 40 EC 0,2, a Chinel- rin 25 EC 0,05, a Decis 2.5 EC 0,05 százalékos rovarölő szer valamelyikéhez keverni a Dithane M-45 0,2, a Poly- ram Combi 0,2, a Zineb 0,2— 0,3 vagy az Orthocid 50 WP 0,2 százalékos gombaölő szer valamelyikét. A permetezést úgy hajtsuk végre, hogy a levelek fonák­ját is érje a permetlé, elő­ször a lombkoronát, majd a törzset kezeljük, az utóbbit áztatásszerűen, hogy a káro­sító kéregmolyok hernyóit is el tudjuk pusztítani. A véde­kezést augusztus második fe­lében szükséges megismétel­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents