Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
Somogyi Néplap 1987. július 1., szerda mm Összegyűlt a szemét KINEK Á GOND3A, KINEK A DOLGA? — Miben látja a megoldást? Kaposváron közismert helyen. a szentjakabi városrészben a Schönherz Zoltán utcában van a központi szeméttelep. Mintha ide érkezne a legkevesebb szemét, a városkörnyéken ugyanis tucatnyi nagyobb szemétlerakóhely ismeretes. Csaknem negyven azoknak a pontoknak a száma Kaposvárom ahol kisebb mértékben megtalálható a város szennye. Első kérdésem Heczer Istvánhoz, a városi közterülel- íelügyelet vezetőjéhez: — Kié a szemét? — Kérdését kétféleképpen is érthetem. Ki szemetel, illetőleg kinek a dolga volna eltakarítani? A városlakó szemetel. Hogy pontosan kik. azt lehetetlen kideríteni. Tavaly háromszáz esetben intézkedtünk köztisztasági vétség miatt. Ez természetesen elenyésző a szemétleboritás- hoz képest. Kinek a dolga volna eltakarítani? Nem könnyű a válasz. Elvileg a tanácsé. A városi tanács megrendeli a városgazdálkodási vállalattól, hogy ezt meg azt takarítsák el. Most jön a bökkenő. A városkörnyéken óvatos becslések szerint legalább kétezer (!) köbméterre rúg a szemét. Eltakarítása nagyon sokba kerülne .. . — Valamit mégiscsak kellene tenni! — Természetesen teszünk is. Közös ellenőrzéseket tartunk a rendőrséggel, a tanáccsal. A konkrét lakossági panaszokat külön is kivizsgáltuk. Fantasztikus esetek vannak. Döglött állatok az utcán, fáradtolaj leengedése a zöldterületen, olajos, büdös víz bevezetése az árokba, betontörmelék kihordása közterületre. Többszörösére nőtt városunkban a kutyatartás. Szinte valmennyi játszótér veszélyeztetve van a kutyaürülék miatt. — A megelőzés híve vagyok! A szemétügyben mindenkinek kell éreznie a felelősséget! Aki csikket hajít el a főutcán, annak éppúgy, mint aki ipari hulladékot önt le a város szélén. Kaposfüred — Juta összekötő út. Kétszáz köbméternyi szemét itt is van. A legnagyobb furcsaság azonban, hogy nemcsak a lakossági szemétként megszokott tarka egyveleget látjuk. hanem legalább harminc—negyven köbnyi „égett aszfalt" is kuporog itt. KÉV-termék. Telefon a KÉV-hez. Meg tudom, ők szerződést kötöttek a hetesi tanáccsal, hogy ide hordhassák a felbontott és használhatatlan aszfaltot. A hetesi tanácson Bánóczy Gyula vb-titkár szerint valóban van ilyen szerződés, illetőleg engedély, ök engedélyezték a KÉV-nek, hogy ide hordják az útépítési hulladékot. Vajon az engedély az úttól három méterre szólt? Miért nem kötelezték a KÉV-et hogy a területet bekerítse? Egyáltalán: joga van-e a tanácsnak ilyen engedélyt kiadni ilyen forgalmas út mellet? Kérdések, amelyekre a vb- titkártól sem kapok kielégítő válaszokat! A helyzet nehéz, a pénz kevés, mondja. — Vajon, ha a megyei tanács úgy döntene, számolják föl a telepet, akkor ez a feladat a hetesi tanács nyakába hullana? — Bonyolult eset lenne — mondja a titkár —; a törmeléket és az aszfaltot a KÉV- nék kellene elszállítania, a többit nekünk. Ezt elválasztani ma már szinte lehetetlen, annyira keveredik itt a szemét. Sokszor próbálkoztunk már tettenéréssel, hogy ki hordja ide még a szemetet. Szinte lehetetlen lebuktatni a szemetelőket. .. Éjjel sutyiban, nappal les- kelödve, alkalomra várva, így gyűlik a szemét Kaposvár környékén, legkevesebb tucatnyi nagyobb és negyven kisebb helyen. A városgazdálkodási vállalat a rendelkezésre álló összegből a hivatalos köztisztasági munkákat is alig tudja ellátni. Egy ilyen hosszú, kemény tél a gazdálkodási összeg plusz egyharmadát fölemészti. A tanács nem tud tíz—húsz- harmincmillió plusz költséget ide rendelni. Mi lesz?! Emberek, érdemes meggondolni. a Schönherz utcában van egy szemétlerakó ... Békés József KÍSÉRLETSOROZAT A KAPOSTÁJ TSZ-BEN Mától a keresőképességet is üzemi orvosok bírálják el A főfoglalkozású üzemi orvosok feladata a járóbeteg dolgozók keresőképességének elbírálása és keresőképtelen állományban tartása. Ma lépett hatályba ugyanis „a keresőképesség orvosi elbírálásáról" 1979-ben alkotott egészségügyi miniszteri rendelet módosítása. Hazánkban eddig mintegy 900 üzemi orvos dolgozik főállásban. Kétharmaduk eddig is rendelkezett a táppénzbevételi joggal; most 300 munkahely orvosa kapott felhatalmazást arra, hogy betegállományba vegye az ott dolgozót. A rendeletmódosítás oka: az üzemi orvosok rendelkeznek azokkal az- információkkal, amelyeknek alapján meg tudják ítélni, hogy a dolgozó egészségi állapota lehetővé tesz-e munkavégzést vagy indokolt-e táppénzes ájlo- mányba venni. A betegség megállapításakor arról is dönthetnek, mennyi ideig kell a dolgozónak pihennie, s milyen gyógykezelést kell alkalmazni. Ismeretes, hogy a munkavállalók egy része valamilyen krónikus betegségben szenved, s emellett hosz- szú évekig dolgozik. Többségük azonban egy idő után állapota miatt alkalmatlanná válik korábbi munkakörének ellátására. Ezekben az esetekben fontos, hogy az üzemi orvos — aki tisztában van a dolgozó betegségével — időben jelezze ezt a vállalatnak. s kezdeményezze a foglalkozási rehabilitációt. Az új rendelkezés szerint az üzemi orvos végzi tehát a járóképes betegek kereső- képességének elbírálását. Indokolt esetben azonban átadhatja a beteget a lakóhely szerinti illetékes körzeti orvosnak. Ennek eldöntését — a beteg állapotára tekintettel — az üzemi orvosra .bízza a jogszabály. A kiirZeli orvos kezeli tovább a beté- # get például ha az a vizsgálat után fekvőbetegnek bizonyul vagy jelentős a lakóhelyié és a munkahelye közötti távolság, nem megfelelőek a közlekedési viszonyok, illetve a szakszerű ellátásához, a miegfelelö gyógykezeléshez hiányoznak a teltételek. Hu a beteg valamilyen oknál fiigva 'mégis körzeti orvosánál jelentkezik először, természetesen továbbra is meg lógják vizsgálni, s ha.érdeke újgy kívánja, átirányítják üpemi orvosához. Azokban az üzemekben, ahol most vezetik be vagy , teszik teljes körűvé az új Í nd.szert, a gazdasági vezető az üzemegészségügyi szollattal és a szakszervezettel ejgyüttműködve — tájékoztatja a dolgozókat a . tudnivalókról. Az egészségügyi intézmények mindenütt felké- spiiJLtek az új feladat ellátására.. Informálták á keresőképesség. eípftfclÍMíSi-- val kapcsolatos változásokról!: s igyekeznek megbléRani az üzemi orvosok helyettesítését. Kocsiablakban a „mézesmadzag" Őrizzük értékeinket! Nyaraláskor az ember hajlamosabb a könnyelműségre, a lazításra. Azt hiszem, így vagyunk vele valamennyi en: a gyönyörű napsütésben ellustulunk kissé, figyelmünk lankad, s gyakran o>lyan dolgokról is megfeledkezünk, amelyekről korábban soha sem. Pedig a strandokon, Balaton,-parti kempingekben nem mindenki fordítja csupán pihenésre a szabadidejét. Akadnak, akik keményen dolgoznak. És olyanok i.s, akik nem keményen, csak rámenősen — pénzt, értéket szerezve —, kihasználva az emberek könnyelműségét, figyelmének lazulását. A strandok és kempingek kedvelt vadászterületei a tolvaj oknak, akik olykor szinte csapatostul lepik el az üdülőterületeket. Kifigyelik az őrizetlenül hagyott értékeket, s míg az üdülő a vízben lubickol, ők szépen összeszedik csomagjaikat, és odébbállnak. Törülközőkkel, órával, magnóval, labdával, Iratokkal, pénzzel, sőt olykor ékszerekkel. A tolvaj kétségtelen elítélendő. De vajon a nyaralók megtettek-e mindent azért, hogy elkerüljék az ilyen kellemetlenségeket ? V a j on mit keresnek a nagy értékű holmik például a strandon? Vagy ha már ott vannak, lenne gondja rá a tulajdonosoknak, hogy őrizzék, .is csomagjait! Mert utána már hiába rohannak segítségért, az esetek nagy részében a „szarkák" öltűnnek, s bottal üthetik a lábuk nyomát. A rendőrség meg mit tehet? Hiszen számtalan kisebb ^nagy óbb bűncselekménnyel kell foglalkoznia, amelynek nagy része fontosabb, mint a sok kis lopás. A strandokon kívül előszeretettel keresik föl a tolvajok a kempingeket is. S sátrakat gyakran késsel fel- hasíitják, s olykor még a sátorban alvó emberek mellől is ellopják, ami a kezük ügyébe akad. Nem egyszer tapasztalható, hogy a sátrak olyankor is nyitva — őrizetlenül — maradnak, ha lakójuk messzebbre távolodik el, s hosszabb ideig feléje sem néz. Ilyenkor aztán nem csoda, ha a „hivatásos” vagy az alkalmi tolvaj enged a csábításnak. Mit tehetünk, hogy elkerüljük az ilyen kellemetlenségeket? Óvatosaknak kell lennünk. Ahol megoildható, ne vigyen magával senki a strandra értékeket. Ha mégis vi.sz, ott vannak a kabinok, a biztonságos értékmegőrzők: helyezze el ott kiki az értéksit. — Sajnos, már az idén is előfordult, hogy az utcán parkoló gépkocsikat feltörték — mondta a siófoki rendőrkapitányságcn Kosz Lajos ezredes. — Az esetek kilencven százalékában azért, mert az utastérben a legkülönbözőbb értékek hívták föl magukra a figyelmet. Gazdájuk még annyi fáradságot sem vett, hogy egy pléddel letakarja őket. A csábítás ilyenkor rendkívül hagy, a tolvaj vagy a bűnözésre hajlamos személy számára. Látja, hogy mit talál, s már. az elképzelése is megvan, kinek mit és hol tud majd értékesíteni. A gépkocsiba szerelt rádiómagnókat különösen kedveik a tolvajok. Akadnak persze, akik nem elégednek meg az autók kifosztásával, hanem a volán mögé pattannak, és auitókáznak is. Gépkocsilopáskor döntő tényező, hogy a tulajdonos nem zárja le a kormányzá- rat, holott ezzel megelőzhető lenne a gépkocsilopások nagy része. r — S mit tesz a rendőrség, hogy minél kevesebb lopás. 1 gépkocsifeltörés történjen? | ' — Sűrítjük a járőröket a különösen veszélyeztetett j környékeken, s igyekszünk felvilágosítani az embereket ! a vagyonvédelemről. Ez utóbbi célból négynyelvű, szórólapon hívjuk fel a figyelmet a legfontosabb va- I- gyonvédelmi tudnivalókra. Ahhoz azonban,, hogy ezen a nyáron fs minél kevesebb érték tűnjön el, a tulajdonosoknak is tenniük kell valamit. Nemcsak azzal, hogy saját dolgaikra jobban ügyelnek, hanem, esetenként ha látják (s tudják), hogy valaki illetéktelenül más holmijához nyúl, azonnal szóljanak; védjék meg más értékeit is. Gyarmati László Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása A toponári Kapostáj Termelőszövetkezet 1983 óta foglalkozik Kaposvár szennyvíziszapjának mezőgazdasági hasznosításra való alkalmassá tételével. A kísérlet- első három éve után az idén kezdődött a két évre tervezett második ütem. Bodnár Imrével, a szövetkezet elnökével a tapasztalatokról és a célokról beszélgettünk — Honnan származik az ötlet? — A kommunális szennyvizeket már az ókorban is hasznosították a mezőgazda- sági területeken, s később is. Hogy csak egy, nem is olyan távoli példát említsek: Arad várós szennyvizét 1898-ban szintén a termőföldek öntözésére használták. Ma már a világ nagyon sok országában foglalkoznak a városi szennyvizek. újabban a víztelenített (centrifugázott) szennyvíz- iszap hasznosításával. — És Magyarországon? — Nálunk a szennyvíz, illetve a szennyvíziszap hasznosítása még elmarad a lehetőségektől. Sok a korlátozó intézkedés, pedig ha az iszapot összehasonlítjuk az istállótrágyával, szembeötlő, hogy a szennyvíziszapnak jelentősen nagyobb a hidrogén-. foszfor-, kálcium- és magnéziumtartalma. S bár a szennyvíziszap fertőzőképes, bizonyos mennyiségű nehézfémet is tartalmaz, a kísérletek szerint ezeknek legfőbb semlegesítője éppen a biológiailag aktív talaj. Az ugyanis a szennyvíziszapban levő patogén (kórokozó) szervezeteket elpusztítja. ?•!* — Hol tart a kutatasbán es a hasznosításban ay Kapostáj téesz? — Egy átfogó meliorációs terv keretében kezdtük termőtalajaink javítására használni Kaposvár szennyvíziszapját. A téesz vezetése figyelembe vette a környezet- védelmi törvény előírásait, az országban és a nemzetközi szaksajtóban rendelkezésre álló tapasztalatokat, a Somogy Megyei Növényvédő ás Agrokémiai Állomás talajtani vizsgálatának adatait, a megyei köjál szakfelügyeletének megkötéseit, s így építettük meg a szennyvíziszapkomposztáló telepet. Kísérleteink eredményesek voltak; kis parcellákon már alkalmaztuk is. A mostani második ütemben nagyüzemi táblákon hasznosítjuk a kom- posztol. Ha ez is a tervek szerint alakul, a komposztál-, hqáó ... szennyvíziszap éyi ,írftefl«.\!,i3£gét figyelembe véve mintegy 300—400 hektár föi,d trágyázására lesz lehetőségünk. — Mivel segítik elő a szennyvíziszap komposzttá érését? — Többféle adalékanyaggal kísérleteztünk. Többnyire mezőgazdasági hulladékot — szecskázott szalma, kukoricaszár stb. — használtunk föl. De keverünk bele nyers istálilótrágyát, fűrészport, cukorgyári mésziszapot, njész- kőport is. Meg kell jegyeznem : mind a kommunális szennyvíziszapot, mind a belőle készült komposztot mindaddig fertőzöttnek kell tekinteni, amíg valamilyen formában nem fertőtlenítjük: Ez a dolgozóktól, fokozott óvatosságot követel. A szennyvíziszapot csak zárt tartálykocsiban szállíthatjuk. Komposztálása, keverése, szórókocsira rakása, a földre • való terítése speciális gépgŰfe kel. emberi kéz érintése nélkül történik. Eddigi tapasztalataink .mindenképpen biztatóak. Dr. Szendi József A SOMOGY KERESKEDELMI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET ___________________ á ruforgalmi osztályvezetői munkakör betöltésére FELADATA: a vállalat beszerzési, értékesítési munkájának irányítása kis- és nagykereskedelmi tevékenységi körben. ALKALMAZÁS FELTÉTELEI: — szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség, — nem szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség és felsőfokú áruforgalmi szakvizsga bizonyítvány, — a kereskedelemben eltöltött legalább 5 év középvezetői gyakorlat. A. pályázatokat július 30-ig kérjük a vállalat személyzeti vezetőjéhez, (Kaposvár, Ady Endre u- 2->- (93585)
