Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-30 / 178. szám
1987. július 30., csütörtök Somogyi Néplap 3 NEHÉZ Repce Kényszerpihenőn A gépudvaron állnak a kombájnok a buzsáki termelőszövetkezetben. Keddre már véget is ért volna az aratás, de 120 hektáron még lábán állt a gabona. Jován- czai István főagronómus nem örül annak, ami szombat délután történt. — Jó esztendőnek néztünk elébe. Minimális nyereséget terveztünk, sőt az eddig betakarított és a még kint levő termés alapján úgy láttuk, tízmillió forint hasznot is elkönyvelhetünk. Azután délután öt és hat között, az aratás kellős közepén, elkapott bennünket a vihar. Harminc percig kopogott a dió nagyságú jég. Elvitte a hátralevő százhúsz hektár termését. A lóbab 170, a zab 169, a napraforgó 230, a kukorica 1016 hektáron pusztult el csaknem teljesen ... Megállt a munka. Idő kellett, hogy felocsúdjanak. Tegnap délelőtt vezetői értekezletet tartottak, hogy a tényleges károkról képet alkothassanak, döntsenek a hogyan továbbról. Negyvenöt- millió forint értékű termést vert el a jég. Többet, mint 1984-tben. De akkor csak 35 millió forint volt a veszteség, s a másodvetésekkel még lehet segíteni. Pozsonyi György főkönyvelő a szabadságát megszakítva állt újból munkába, s most hosszasan számol. Ez az ötödik év, amikor aszály vagy vihar sújtja a téeszt. — Az épületekben egymillió forint a kár. S mert a napraforgó is megsínylette a csapást, elesünk az export Után járó támogatástól, a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak a termés után járó pénzektől is. Ha nem kapunk valahonnan segítséget, alapjaiban rendülhet meg szövetkezetünk. Az sem lepne meg, ha szanálási eljárást indítanának. — Másodvetésre már gondolni sem szabad — mondta a főagronómus. — Igyekszünk mindent betakarítani, amit még lehet. A kukoricát lesilózzuk; a zabbal viszont semmit sem kezdhetünk, mert a földön fekszik. Gondoltunk arra is, hogy a dolgozóinknak bérmunkát szerzünk. Megnöveljük a faüzemünk kapacitását, ott is lesz dolga néhány embernek. Vállalkozunk az ősszel — miután nem lesz mit betakarítani — bérszállításra és bértisztításra. Most vásároltunk és szereltünk föl egy korszerű, dán magtisztító berendezést. Kellett volna az export miatt, de már nincs mit tisztítani. Harminc perc alatt odalett a remény. Ma már csak egyetlen lehetőséget látunk, a minél szigorúbb takarékosságot. És készülni kell az őszi vetésekre. Július 25-e után 1988-at kell megalapozni. Nem lehet, hogy minden évben viszontagságos időjárás veti hátra szövetkezetünket... ARATÁS után borsó Üröm az örömben Az utóbbi hetekben hajnaltól késő estig dolgoztak a Bárdibükki Állami Gazdaság E—514-es kombájnjai — hasonlóan más gazdaságokéhoz. S a gondos felkészítésnek köszönhetően bírták is a gépek az iramot. A gazdaságban a KSZE növénytermelési rendszer keretében termesztik a repcét — magját a napokban 226 hektárról takarították be. A nyolc kombájn ezután a vetőborsót aratta 168 hektáron. A borsó új növénynek számít a gazdaságban. A Dombóvári Vetőmagtermeltető Vállalatnál értékesítik, s további együttműködésre ' is számítanak a szakemberek. Sőt a fehérjeprogram keretében jövőre bővíteni szeretnék a borsó vetésterületét. Étkezési búza 784 hektáron terem a bárdibükki gazdaságban. Eddig kétszáz hektárról takarították be a termést. Ennél a gabonánál a szárazságban megszorultak, apadtak a szemek; a 14,5 százalékos nedvességtartalom viszont kedvező, mert nem kell szárítani a terményt. Ügy számolnak, hogy augusztus első hetében befejezik a búza aratását is. Tavaszi árpát is először termesztenek a bárdibükkiek. A lajosházi határban 137 hektárról aratják le ezen a nyáron a kombájnok. A termést a Nagykanizsai Sörgyárnak adják el. A hétvégén itt is aggódva figyelték a gomolygó, sárga hasú felhőket. A Bárdibükki Állami Gazdaság területén negyven milliméternyi csapadék hullott, s ami fontos: jégmentesen. A mezőgazdák megkönnyebbülten sóhajtottak a kiadós csapadék után, s nem bánták, hogy félbe kellett hagyni az aratást. — Szinte hallani, hogyan „kortyolja” az esőt a kukoA héten Ismét munkába álltak a gépek... rica kilencszáz hektáron — mondták. Augusztus első hetében, az aratás befejeztével megkezdik a szalmabetakarítást. Akkor vetik a zöld trágyának szánt növényeket, végzik el a szervestrágyázást, a talaj- javítást'. Kedden délelőtt csöndes eső áztatta a határt, olyan, amilyenre hetek óta vártaik. Ha ugyanis korábban érkezik a csapadék — és nem viharral, jéggel —, valamelyest imég javulhatott volna a nyári kalászosok termésátlaga. A búza hektáronként 400 —500 kilóval kevesebbet adott eddig a tervezettnél, s most már minden nap továbbá terméskieséssel jár... — Tudomásunk szerint a kásgyaláni, a homokszent- györgyi, a magyaratádi, a fo- nyódii, a vízvári, a rínyaújlB- ki termelőszövetkezet és a Kutasi meg a Bailatonnagy- bereki Állami Gazdaság végzett a búza aratásával. Ezekben a napokban, ha a kombájnok ismét rámehetnek a földekre, újabb gazdaságok fejeziik be a munkát — hallottuk Patczai Lászlónétól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadójától. Sok helyütt a fölázott gabonatáblák miatt várnak az újrakezdéssel, máshol azután folytatják az aratást, hogy a biztosító kárbecslői fölmérik a még lábon álló gabonát ért elemi csapást •.. Jégkárt jelentett a marcali, a kéthelyi, a lengyeltóti, a buzsáki, a somogy- várd, a somogybabodi, a ka- rádi, a szorosadi, a kisbár- apáti, a nágocsi, a vízvári,- a öerzencei, a h omoks zenit- györgyi téesz, valamint az Sáros a föld, a kombájnok jobb időre várnak öreglaka Állami Gazdaság. A veszteség mértéke eltérő; a kéthelyi téesz somogy- szentpáli határrészén például mindent tönkrevert a jég. A biztosító szakemberei kárbecsléskor előre veszik a még anatatlan gabonát, hogy mielőbb folytatódjék a betakarítás, azután következnek az egyéb kultúrák. 15 ezer hektárra tehető a megyében a jégverte termőterület. A főelőadó elmondta: az aratás szervezési, technikai lebonyolításában nem támadt zavar, az alkatrész- és üzem- anyagellátás kielégítő. A hetekig tartó szárazságban viszont „összeérett” a betakarításra váró növény: máskor az őszi árpa és a búza aratása között volt egy szussza- násnyi szünet, most viszont a búza az őszi árpa „sarkára lépett”, de vágni kellett már a repcét, a borsót, a tavaszi árpát is. Sőit már — jóllehet sók helyütt még a búza is áll, a termőterület 55 százalékán kint van a termés — a zab is várja a kombájnokat. A kapásnövények még hasznát látják a most kapott csapadéknak. Ami a gobanát illeti: kár, hogy ilyen későn — és így — érkezett az eső... Új silóban gördülékeny átvétel A megszokottnál mintegy tíz nappaL korábban, július 14-e óta veszi át a búzát az idén a Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat siófoki körzeti üzeme a környékbeli gazdaságoktól. Az idén tizenkettedikként lép ebbe a sorba kisebb mennyiségű búzával a szántódi erdészet. — Befejeztük az őszi árpa átvételét — mondta Kalmár Imre körzeti üzemvezető —; 2135 tonnát szállítottak hozzánk a partnereink. A térmás viszonylag jó minőségű. Itt, a minőségi ellenőrzésnél főként a tisztaságra kellett ügyelni, a búzánál a minőséget alapvetően már a nedvessikértartalom határozza meg. Ezt műszerrel mérjük, s az aránytól függően kenyérgabonának vagy takarmánynak minősítjük a szállítmányt. — Mit szólnak a minősítés eredményéhez a termelők, a termény átadói? — A gazdaságok képviselői, a takarmányokat kísérő áruátadók figyelemmel kísérhetik a minősítést. A beszállított gabonából három mintát veszünk, s ha a gazdaság képviselője szerint a mi vizsgálatunk nem megfelelő, a második mintát Kaposváron, ha az sem megnyugtató számukra, a harmadikat Budapesten vizsgáltathatják és értékeltethetik. Tavaly kétszer, az idén eddig egyszer fordult elő, hogy a megyeszékhelyre került a második minta. A megyei minősítést mindeddig elfogadták az érdekeltek. Tavaly szeptemberben vettük át új. 10 ezer tonnás fémsilónkat; ez az idén nagyban segíti a búza gördülékeny átvételét, raktározását. — Az idei búza minősége általában jó, egyedül a szárazság miatt több az apadt szem, mint amennyit vártunk. Rostálással különítjük el a tört és az apadt szemeket, amelyek takarmányozásra még alkalmasak. Vannak gazdaságok, amelyek már eleve megrostált gabonával állítanak be, de olyan is előfordul, hogy a kombájntól egyenesen hozzánk szállítják. Iyenkor mintegy 8 százalék az apadt búza aránya. A múlt évtől a behozott búzát takarmányáron azonnal kifizetjük, majd a minőségi vizsgálatok eredményétől függően átutaljuk a minőségi különbözetet. így a gazdaságok gyorsan jutnak pénzhez. Az aratási csúcs- időszakban reggel 7-től este 7-ig tartunk nyitva, s szombaton és vasárnap is fogadjuk a gabonát. Fennakadás az átvételben eddig nem volt; fogadó- és tárolókapacitásunk kielégíti az igényeket. Kevesebb gabonát szárítanak A korai búzafajítálk „be- száradása” és a miklósi határt ért jégverés ellenére abban bíznak a nágocsi Űj Élet Termelőszövetkezetben, hogy teljesítik az átlagterméstervet. Sőt, talán valamivel többet is betakaríthatnak. A búzaaratás 40 százalékánál tartottak hétfőn, a borsónak viszont már 95 százalékánál, s ortt jártunkkor éppen arra vártak a kombájnok a tábla szélén, hogy ismét megkezdhessék a munkát. Müller Béla mezőgazdasági gépszerelő több mint tíz éve ül kombájnon nyaranta. Nem panaszkodik a gép műszáki állapotára; ő is részt vett a fölkészítésben. A kánikulát sem kárhoztatja. Azt mondja: a múlt hét végéig amolyan „igazi aratási időben” dolgoztak, a kombájn vezetőfülkéjében inkább 50 fok felett, mint alatt volt a hőmérséklet. — Eddig két hétvégét töltöttünk a gabonatáblákon; most is dolgoznánk, ha nem jött volna az eső. A tétlenkedés nekünk ráfizetéses: ilyenkor mindössze 25 forint az órabér a karbantartásra, s ez jóval kevesebb, mintha mehetne a kombájn ... Amikor mehetett, reggel héttől este kilencig, tízig a gépen ült Müiler Béla. Otthon a család már így alakítja évi programját: nincs nyári balatoni kirándulás, üdülés, de azt is tudják, hogy a szövetkezet nemcsak az üzemóra-teljesítményen alapuló bérezéssel, hanem más formában is gondoskodik kambá jnosairól. — Az ebédet a BVG tabi gyárának üzemi konyhájáról hozzák mindennap, kivéve a hétvégét, akkor az amdocsi vendéglőből érkezik a koszt, méghozzá kinek-kinek igényé szerint. Szódavíz, üdítő itt van a táblán, csak éppen a hűtést kellene valahogyan megoldani ... — Jövő aratásra arról is gondoskodunk — mondja Dobos Sándor főagronómus. A nyolc kombájn felsorakozott a tábla szélén, rajtra készek a gépek. A főagronó- mus az eddigi tapasztalatokról szólva elmondja: ez idei aratásban eddig csak kevés őszi árpát kellett szárítaniuk. A kenyérgabonát a kapoiyi tárházba viszik, a borsót Dombóvárra szállítják. Csak ismét engedné az idő, hogy terménnyel teljenek a szállító járművek... az idén Nem éri meg nekünk ez a tétlenkedés... A szokásosnál később érett kasza alá az idén a kalászos gabona Somogybán. S hogy beköszöntött az igazi nyár, majd a kánikula, úgy vált egyre sürgetőbbé a betakarítás. Ha az aratók most azt mondják: viszontagságos körülmények között kellett boldogulniuk, nem túloznak. Emlékeznek még a múlt heti rekkenö hőségre, amikor szinte a levegő is perzselt a búzatáblákon, s a hétvégén eső, jég, vihar parancsolt megálljt az igyekezetnek. Hol tartanak, mire jutottak a gabonabetakaritással az elmúlt hetekben a megye mezőgazdasági nagyüzemei? Mekkora vámot szedett a biztató termésből a szárazság, a jég és a vihar? Ezekre a kérdésekre kerestek választ munkatársaink a hét első napjaiban.
