Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

4 A Somogyi Néplap 1987. július 29., szerda A Kotró­parton Népszerű kiránduló­központ lett a gyékényesi Kotró-part és környéke. A viták is elsimultak kö­rülötte. Bontják az élet- veszélyessé vált horgász­tanyákat, az oda nem il­lőket és építik az új bun­galókat. Az idei nyáron a horgászok gazdag zsákmányról mesélnek. Szákoltak már tucatnyi öt—hat kilós pontyot is. A csónakok mellett meg­jelentek a szélvitorlások. A Kotró-parti nyártól el­választhatatlan búvárok, akik több jeles versenyt tartottak már eddig is. A csurgói úttörőelnökség itt rendezte be vándortábo­rának egyik állomását. Két faház és két sátor várja a kisdiákokat, hogy a környéken kirándulá­sokat tehessenek. (Makai Károly képriportja) OXIGÉNNEL DÚSÍTOTT ÜDÍTŐITAL Oxigénnel dúsított, gyü­mölcsaromákkal ízesített ás­ványvíz receptje és gyártási technológiája készült el a Mester-Coop Élelmiszeripa­ri és Kereskedelmi Leány- vállalat szolgálati szabadalma alapján. Az új italféleség úgy készül, hogy az ásványvíz eredeti oxigéntartalmát kü­lönleges eljárással megnöve­lik, mintegy a négyszeresére fokozzák. Az ital különleges frissítő hatását éppen ez, a gyorsan felszívódó oxigén biztosítja. Az üdítőt ezután különféle gyümölcsaromá­val — például a népszerű kiwivel, mandarinnal, mara- cujával, továbbá gyömbérrel és citrommal — ízesítik. Ké­sőbb hazai gyümölcsaromák­kal is gyártják. Az Aero—2 elnevezésű ital gyártására a borsodsziráki és a kiskunhalasi állami gazda­ság vállalkozott — velük kö­tött a Mester—Coop a talál­mányra hasznosítási szerző­dést. A próbagyártáson már túljutottak, s nagyobb meny- nyiségben várhatóan egy hó­nap múlva hozzák forgalom­ba a terméket a gyártók ál­tal ellátott üzletekben, vala­mint a kereskedelmi vállalat boltjaiban. Az új üdítőkkel az idén mintegy 2,5—3 millió palackot töltenek meg. Volánotokkal az HDK-ban Egy kapcsolat története Körülbelül másfél ezer ki­lométer autóbusszal és repü­lővel — ekkora utat tett meg a közelmúltban a Kapos Vo­lán kis csoportja a somogyi megyeszékhelytől az NDK északi határáig, az Usedom- sziget aprócska fürdőhelyéig, Heringsdorfig. Ott áll — s ezekben a napokban tovább bővül ebédlővel és más he­lyiségekkel — a kaposváriak testvénvállalatánaik, a greifs­waldi VEB Kraftverkehr .,Ostseetrans” közlekedési vállalatnak az üdülője: Több mint másfél évtizede rend­szeresen pihennek nyaranta a somogyi volánosok és csa­ládtagjaik. A csereüdültetés kitűnő al­kalom idegen tájak megis­merésére, a pihenés, a ki­kapcsolódás mellett tapaszta­latszerzésre. Az első somogyi volános csoport — a vállalat dolgo­zói és azok családtagjai, ösz- szesen harminchármán — 1969-ben utazott Herings- dorfba, s ugyanennyien jöt­tek még azon a nyáron a greifswaldi üzemegység te­rületéről a Balaton prtjára, az akkori 13. számú Volán Vállalat vendégeként. Az NDK-ból érkezett első nya­ralók akkor annak a kőmű­vesbrigádnak a tagjai vol­tak, amelyik a heringsdorfi vállalati üdülőt építette. 1983- tól — a német partner kéré­sére — az egy cserecsoport kettőre nőtt, s akkortól már nyaranta hatvanhatan utaz­tak innen a Keleti-tenger partjára, illetve jöttek onnan a szárszói üdülőbe. A csereüdültetésre mindig nagyobb az igény, mint amekkora a lehetőség. Azt, hogy ki részesüljön ebben a kedvezményben, a Kapos Vo­lánnál a főbizalmiakkal ki­bővített szb-ülésen döntik el, s a kiutazás lehetőségének jutalom jellege is van. Hogy a volánosok jól érzik magu­kat az usedom-szigeti fürdő­helyen, azt a túljelentkezé­sek tanúsítják. Nem panaszkodnak az NDK-ból Balatonszárszóra érkezett vendégek sem. Az üdülőkben szokásos ismerke­dési és búcsúest mellett egésznapos budapesti város­nézés, Balaton körüli út ba­dacsonyi ebéddel és borkós­tolóval, hajókirándulás sze­retjei a kéthetes programban, ezenkívül üzemlátogatáson vesznek részt a Kapos Volán Kallnyinban így csinálják SZERZŐDŐ SOFŐRÖK A rzsievi teherautóközlieke- dési vállalat a város és a já­rás ipari vállalatait és szer­vezeteit szolgálja ki. 1987. január 1-je óta a Ka- linyinautótrans tröszt vala­mennyi vállalata áttért a gazdálkodás új rendszerére. Elmondom, milyen ez a mun­ka nálunk, mit ad a rzsevi autóközlekedési vállalatnak a munka szervezésének töké­letesítése, az emberi tényező szerepének növelése. A leg­fontosabb, hogy ez évtől minden gépkocsivezetőt meg­nyertünk a munkaszervezés bnigádformájának. Most már tizenöt brigád dolgozik szer­ződés alapján, mindegyik a saját ügyfeleinek áll a ren­delkezésére. Minden egyes közösség saját maga válasz­tott brigádvezetqt. A válla­lat vezetősége egyetértett a közösségek véleményével. Nem kétséges, hogy a szer­ződéses brigádrendre való áttérés növelte az emberi té­nyező szerepét. Mindenkinek a munkája a brigádtól függ. A prémiumalapot minden közösségben a munkában va­ló részvétel alapján osztják fel. Ennek az alapnak a nagy­sága pedig a nyereségtől függ. Az emberek pedig ne­kiálltak számolni a pénzüket, keresni a munkatermelé­kenység-növelés tartalékait. Kiderült, hogy még nagyon * A kéziratot testvérlapunk, a Kalinyinszkaja Pravda bocsátot­ta szerkesztőségünk rendelkezé­sére. sok a tartalék. Így az útvo­nal tervezése, a munkaidő még ésszerűbb kihasználása. Mindegyik brigád meghív­ja ügyfeleinek képviselőjét a gyűlésére. Megkérik, hogy mondja el az igényét, a ja­vaslatát a munka javítása érdekében. Mi több: a bri­gádvezetők nem egyszer a vállalatok vezetőségéhez for­dulnak, ha úgy számolják, hogy a rakományokat keve­sebb gépkocsival is el tud­ják szállítani. Ilyen javaslat­tal állt elő például a kenyér szállításával foglalkozó kö­zösség. Azokat a gépkocsive­zetőket, akik így felszabadul­nak, azokba a brigádokba irányítják át, ahol nincs elég ember. Nőtt a sofőrök fizetése. Éppen ez a gazdálkodás új feltételeinek fő élve: amit megkeresel, kapd is meg. Minden emberre hat az ösz­tönzés, hogy még jobban dolgozzon. S ami a fő, senki sem jár rosszul: sem az em­ber, sem az állam. A brigádvezetők tanácsá­nak kezdeményezésére a gép­kocsivezetők brigádjai áttér­tek az önelszámolásra. így számon tartják minden bri­gád kiadásait (üzemanyag-, gumi-, alkatrészköltségét) és viszonyát a bevétellel. A dol­gozók fizetése egyenes arány­ban van a nyereséggel. Láthatóan megnőtt a mű­szakiak megterhelése. A mér­nökök és az egyéb műszaki­aknál bevezették a havi fi­zetéskiegészítést a munka eredménye alapján. Változott a szerelők mun­kájának a szervezése is. Az egész javítóműhelyt egy bri­gádban egyesítették, köztük van a két művezető és a mű­helyvezető is. A brigádok át­tértek a darab-prémium fi­zetésre, azaz a közösség arra kap bért, ha a kocsik tény­legesen fuvarba mennek. A teljesítésre és a túlteljesítés­re számolják a prémiumot. Ugyanakkor az emberek mindennap tudják, mekkora munkabéralapat számoltak el a brigádnak az előző napi munkáért. S naponta megál­lapítják a munkában való részvétel mérőszámát min­denkinek. Külön táblán min­den adatot közszemlére tesz­nek. A gazdálkodás új rendsze­rére való áttérés megszün­tette a személytelenséget. Mindenkinek a munkája lát­ható. Most nem a „jó mun­ka” ismert, hanem azok az emberek, akik ezt végzik. S nem a „meglevő hiányossá­gok”, hanem azoknak a ne­ve, akik rosszul dolgoztak, trehányak. Mindenki felelősséget vál­lal a munkájáért, s ez segí­tett abban, hogy zavarok nél­kül dolgozhassunk. Bizonyít­ja, milyen óriási gazdasági emelő az emberi tényező. V. Szccskaruk a rzsevi teherautóközlekedési vállaltat párttitkára CSENDBEN, FELTŰNÉS NÉLKÜL __________________ L opott a három lakattal zárt raktárból Márciusban tűnt föl a raktárosoknak és az üzem- rendészeknek, hogy a bizton­sági zárral is ellátott szer­számraktárból eltűnt 2 fúró­gép, 4 csavarhúzó-készlet, 2 tolómérő, 2 csillagkulcskész- let, egy 21 részes kulcskész­let és némi építőanyag, fes­ték. A kár értéke körülbe­lül 30 ezer forint volt. Érte­sítették a rendőrséget, és megkezdődött a találgatás: ki lehet a tolvaj? A nyomozás előrehaladtá­val kiderült az is, hogy nem­csak a kora tavaszi hónap­ban loptak a gyárból — vagyis a Masterfil Pamut- fonó-ipari Vállalat Nagyatádi Cérnagyárából. Tavaly ősztől kezdődően sok mindennek lába kelt. A vizsgálat lezá­rultával a városi ügyészség végül is több mint 105 ezer forint összértékben folytató­lagosan, üzletszerűen, je­lentős értékben elkövetett lopás miatt nyújtott be vád­iratot Nagy Béla és négy tár­sa ellen a városi bírósághoz. Hamarosan fény derült arra is, hogy Nagy Bélát 1983-ban központjában és a somogyi megyeszékhellyel is megis­merkednék. Arno Pelka, a greifswaldi üzemegység igazgatója mondta: a csereüdülés kere­tében csak egyszer, hivatalo­san viszont már négyszer járt nálunk, mindannyiszor élményekkel, tapasztalatok­kal gazdagodva tért haza, s ezért is sajnálja, hogy ezt az évet ki kell hagynia. A meg­kedvelt magyaros ízekkel azonban otthon is találkoz­hat, s ha szerét ejtheti, nem is mulasztja el, hogy egyen a magyar konyha főztjéből. Az NDK-beli városban ugyanis számos honfitár­sunk él munkavállalóként, közülük jó néhányan itthoni módra maguk készítik el éte­leiket és az igazgató szíves- örömest tesz eleget az ebéd­vagy vacsorameghívásnak, így aztán a magyar koszt és vendéglátásunk híre-neve nemcsak a Balaton, de a Ke­leti-tenger partján is tovább él. (Folytatjuk.) Hernesz Ferenc egyszer már elítélték lopá­sért, a büntetés végrehajtá­sát azonban két évre felfüg­gesztették. Az elítélt a pró­baidő alatt nem próbálkozott újabb bűncselekménnyel. Munkába állt, és a cérna­gyárban elégedettek voltak a szorgalmával, szakértelmé­vel. Nem az első eset, hogy egy vállalattól, esetenként szö­vetkezettől viszonylag huza­mosabb időn át lopnak. Azt tudakoltuk az atádi cérna­gyárban: miért nem vették észre előbb, hogy fogy a gyári vagyon? — Nagyon fifikásan, feltű­nésmentesen lopott Nagy Bé­la — mondta Lovkó Imre főmérnök. — Mint targonca­szerelő, a „próbautak” alatt alaposan megfigyelte, hogy hol, mit tartanak és később visszatért a helyszínre. A mozgó targonca mint szál­lítóeszköz akkor sem keltett feltűnést, ha valamit éppen fuvarozott rajta. Már koráb­ban is észrevettük, hogy el­tűnnek a gyárból bizonyos tárgyak, de Nagy Bélára kez­detben nem gyanakodtunk. Jól dolgozott, gyorsan és megbízhatóan javította a tar­goncákat, emberi magatartá­sa sem keltett soha megbot­ránkozást. A szerszámraktári lopás volt az egyik legnagyobb „fogás”, és egyben a legfur­csább is. Azt a raktárát há­rom lakattal zárták le, köz­tük biztonságival is. A laka­tok nem sérültek meg és az imént fölsorolt tárgyak még­is eltűntek. A nyomozás so­rán derült ki, hogy a tettes­nek gazdag kulcskészlete van, így nem okozott gondot néki egy zár. A raktárba be­hatolva még arra is ügyelt, hogy lehetőleg teljesen be­csomagolt, új eszközöket emeljen el. Arra számított, hogy így nehezebben veszik észre a hiányt, mert új szer­számhoz általában akkor nyúlnak, ha a régi használ­hatatlanná válik. Parkettát is loptak Nagy Béláék az akkor még épülő új üzemcsarnokból — mond­ta Szabados Ferenc rendé­szeti vezető. — A lopások egyik legszomorúbb követ­kezménye az volt, hogy az emberek bizalmatlanul kezd­ték méregetni egymást. Ter­mészetesen hoztunk több in­tézkedést, hogy elejét vegyük hasonló eseteknek. A közös vagyon védelme azonban csakis a gyár közösségének összefogásával lehet igazán biztonságos. K. Gy. Építkezők, figyelem! Tabi téglagyárunkban az alábbi osztályos tégla befizethető, amíg a készlet tart: 10 cm-es választégla (30x20x10) másodosztályú és szabványon aluli, kettős méretű tégla harmadosztályú és szabványon aluli minőségben. A megvásárolt téglát a tabi téglagyár ingyen felrakja a szállító járműre. 1987. augusztus 25-én Tabon téglakiadás nem lesz. Somogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat (93835) Kaposvár

Next

/
Thumbnails
Contents