Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

Tenger alatti telep a Cápa-öbölben Katamaránok fog adására alkalmas mesterséges lagúna építését kezdték meg a Szov­jetunióiban, a távol-keleti tengermellék déli partjai­nál. A Cápa-öböl bármely időjárási viszonyok közepet­te is megközelíthetővé válik. Az ép üllő hullámtörő és más hidrotechnikai berendezé­sek és építmények megbíz­ható védelmet nyújtanak a halászflotta hajóinak. A tengeri ültetvényeken dol­gozók munkáját daruk, szál­lítószalagok és egyéb más gépesítési esdközöik könnyí­tik. A tengermelléken működő hat ilyen központot a szov­jet Távol-Kelet fejlesztésé­re vonatkozó program kere­tében létesítették. Az elmúlt tíz év során a víz alatti ültetvények termelése más­félszeresére nőtt. Termelnek itt tengeri káposztát (lamá- nariát), foglalkoznak feke­tekagyló, osztriga és 'egyéb más puhatestűek tenyészté­Kagylótenyészet a víz alatt sével is. A programban sze­repel a halállomány növe­lése, a lazacok számának szaporítása; ezért ivadékne- velő telepeket is létrehoztak. Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 172. szám 1987. július 23., csütörtök Városvédők választmányi ülése Társadalmi igény az értékek megóvása A Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövet­ségének választmánya ülést tartott S. Hegedűs László el­nökletével tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházéban. A testü­let értékelte a szövetség má­sodik — a közelmúltban Győrben megtartott — köz­gyűlésének munkáját, illetve megvitatta a 'tanácskozáson megfogalmazott feladatok végrehajtására tett javasla­tokat. A városvédő és szépítő egyesületek képviselőinek eszmecseréje sok hasznos ta­pasztalattal szolgált. Többen javasolták, hogy a következő tanácskozáson — amelynek 1988-ban Gyula ad otthont — a plenáris ülést követően a küldöttek két-három szekció­ban cseréljék ki tapasztala­taikat, s a munkacsoportok­ban elhangzottakat újabb teljes ülésen foglalják össze. A választmány tagjai hangsúlyozták: a környezet­és természetvédelemre, a te­lepülések építészeti értékéi­nél^ megóvására mindenütt van társadalmi igény, s ezért fontos, hogy a szövetség a jövőben a korábbinál hatha­tósabb segítséget nyújtson a községi egyesületek megala­kulásához. A mozgalom to­vábbi szélesítésében nincs szükség kampányra. Ezzel összefüggésben az ülésen rá­mutattak: a város-, a község­védők tevékenységének szem­mel is látható eredménye — egy-egy értékes épület meg­mentése, a települések arcu­latának humánus alakítása — mindennél jobb propa­ganda. A választmány állást fog­lalt arról is: az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatallal együttmű­ködve keresik annak a lehe­tőségét, hogyan vonhatók vé­delem alá a közterületeken, magánkertekben található ér­tékes fák. Á felszólalók han­got adtak annak a vélemé­nyüknek is, hogy az arboré­tumokban, amelyekben szer­vezetten gondoskodnak a nö­vények védelméről, az üveg­házi növénytermesztésből eredő hasznot fordíthassák a saját állományuk megóvásá­ra, továbbfejlesztésére. Az ülésen megvitatták a temetők értékeinek számba­vételével, megóvásával kap­csolatos javaslatokat is. A szövetség támogatja azt az indítványt, amely szerint minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a jellegzetes temetői együttesek, a régi temetési módok emlékei, a művészi értéket képviselő síremlékek, a magyar törté­nelem és kultúra jeles sze­mélyiségeinek sírjai ne pusz­tuljanak el. Közigazgatás — adózás Nyári egyetem Veszprémben A történelmi emlékekben gazdag Veszprém nemcsak évezredes múltjának hagyo­mányait ápoló város, hainem a jeden és a jövő követel­ményeivel is lépést tartó ipari, tudományos és kultu­rális központ. Az idén ne­gyedik alkalommal rendezi meg itt az Államigazgatási Főiskola, a Veszprém Váro­A SOMOGYI MŰSZAKI SZEMLÉBEN OLVASTUK si Tanács és a TIT Veszprém megyei szervezete a közigaz­gatási nyári egyetemet. Az augusztus 5-től 12-iig tartó egyetem témája a lakossági és vállalati adórendszer kö­zelgő gyökeres átalakítása, amely fokozattan érdekli az államigazgatási szakembere­ket, s hasznos ismereteket nyújt a közigazgatás iránt érdeklődőkmek. Az első elő­adó, Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter; Pénzügypoliti­ka, adópolitika címmel, Föl­des Gábor egyetemi adjunk­tus pedig a „láthatatlan jö­vedelmek” adóztatásáról tart előadást. Bizonyára tanulsá­gos lesz a hazai témák rész­letes taglalása közben az NSZK, Franciaország és Ausztria adórendszeréről, la­kossági adójáról hallani tá­jékoztatást. Az Államigazgatási Főis­kola veszprémi intézetében tartandó előadásokat kon­zultációk követik — a kül­földieknek német és angol nyelvű szinkrontolmácsolás­ban —, a vendégék szerve­zett kirándulásokon megis­merik a várost és környékét, kulturális programokon és művészeti bemutatókon is részt vesznek. Elmaradott térségek fejlesztése Somogy megye gazdasági­lag elmaradott térségeinek fejlesztési programját ismer­teti elemző módon a Somo­gyi Műszaki Szemle legfris­sebb számában dr. Orosz László, a megyei tanács terv­osztályának vezetője. A Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége So­mogy Megyei Szervezetének kiadványában első helyen szerepel az írás, s ez is jel­A jelenlegi ötéves tervidő­szakhoz képest az 1986— 1990-es éveikben az új kő­olaj- és földgázdelőhelyek ku­tatását célzó geofizikai és mélyfúrási munkák volume­ne jelentősen növekszik. Különösen a legtöbbet ígérő területeken, mint Szibéria, a K ajzp i -mélyfald, a tengerek szárazföldi talapzata. Ezt a zi: o fejlesztési program, megvalósításából részt vál­lal a megye műszaki, agrár- és közgazdasági értelmisé­ge. Az 1990-ig szóló prog­ram keretében mintegy 2 milliárd forint értékű fej­lesztés csaknem 300 millió forintos támogatásban ré­szesül, s a fejlesztések meg­határozó színtere — mintegy 1,2 miiffiiárd forinttal — a mezőgazdasági ágazat. A kőolaj- és föid'gázku tatás fokozására nemrég elfoga­dott program irányozza elő. A program először fogta össze országos méretekben a kőoláj- és földgázkitermelést irányító vállalatok munká­ját, a berendezések és a föl­szerelések gyártását, vala­mint az építkezéseket. megyei tanács-vb a pályáza­tok alapján 18 fejlesztés tá­mogatásáról döntött, ezek közül 12 termelés-fejlesztési célokat szolgál. Ha elkészül, milyen ha­tással 1‘esz Kaposvár közle­kedésére a Széchenyi téri közúti felüljáró? — E soka­kat érdeklő kérdésekre vála­szol a Somogyi Műszaki Szemlében Právics József, a Pécsi Közúti Igazgatóság lé­tesítményi főmérnöke. Meg­tudhatjuk, hogy az új felül­járó építésének igénye elő­ször 1954-ben vetődött fel az Uvaterv által készített — a város főúthálózatával fog­lalkozó — tervben. A már végleges megoldáshoz négy éve készült el a tanulmány-, tavaly pedig a kiviteli terv. A területelőkészítéssel, a ter­vezéssel együtt a teljes be­ruházás költsége 210 millió forint, s a felüljárót a ter­vek szerint két év múlva, májusban adják át a for­galomnak. GEOLÓGIAI KUTATÁSOK Új vásá- csarnok tj fedett piaccal gazda­godott Balatonfüred. A könnyűacél-szerkezetes, 2500 négyzetméteres vá­sárcsarnokban az őster­melők, kiskereskedők mellett 14 bolt várja a vevőket. A bevásárlóköz­pont 20 hónap alatt 60 millió forintos költséggel épült fel. Automata utcai lámpák Több száz utca közvilágítá­sáról ad képet az az automa­tizált térkép, amely a lenin- grádi elektromos művek disz­pécserközpontjában fényjel­zéssel működik. Ha a város legtávolabbi útvonalán al­szanak is ki az utcai lám­pák, a térképen felvillanó piros fény azonnal jelzi, hogy hol történt a meghibásodás. Az égő kis fehér lámpák so­ra pedig az üzemképtelenné vált vezetéket mutatja. A Néva-parti városban 150 ezer utcai lámpa van — mondotta V. Levickij, az elektromos művek automati­kus irányítási szolgálatának vezetője. Karbantartásukról több tucat szakosított brigád gondoskodik. S mégis előfor­dulhatnak olyan meghibáso­dások, amelyek kényelmet­lenséget okoznak a gyalogo­soknak és a járművezetők­nek. Az üzembe helyezett automatizált térkép segítsé­get nyújt a diszpécsernek, hogy operatívan tájékozód­jon a hiba helyéről s kije­lölje a javításra kivonuló bri­gád útvonalát. Hamarosan ennek a tér­képnek lesz egy még töké­letesebb vázlata. Hozzá kapcsolódik majd az elektro­nika is. Ha a diszpécser be­nyom egy gombot, a display képernyőjén mindenre kiter­jedő információt kap arról is, hogy miért aludtak ki az utcai lámpák. Eszperantó­kongresszus * Tegnap elutazott az első hazai küldöttség Varsóba, a 72. eszperantó világkongresz- szusra. Az hegyetes varsói találkozón — július 25. és augusztus 1. között — mint­egy hatezer eszperantista vesz részt; Magyarországot ötszázan kép viselik. Az idei kongresszuson kü­lönösen fontos dátumra em­lékeznek az eszperantisták: száz éve, 1887. július 26-án jelent meg az első eszpe­rantó nyelvkönyv, Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos munkája. így vette kezdetét a legelterjedtebb mestersé­ges nyelv, az eszperantó megteremtése. Az évforduló­ra — csaknem száz ország­ban — nemzeti kongresszu­sokkal emlékeznek az esz- peranltó-szervezetek. A ma­gyar eszperantisták március 20—22. között rendezték meg kongresszusokat. Tarka sorok Gyerekek Biológiaóra. A tanító magyaráz: — Tudjátok, gyerekek, a természet minden hiá­nyosságot bizonyos elő­nyökkel egyenlít ki. Pél­dául akinek rossz a lá­tása, annák az átlagos­nál fejlettebb a hallása. Gyerekek! Ki tud hason­ló példát mondani? Sanyiika jelentkezik: — Nálunk a nagy pa­pámnak rövidebb a bal lába. és ezért hosszabb a jobb lába ... Párbeszéd — Holnaptól megjavu­lok, teljesen új életet kezdek. — Én is követem a példádat. Nekem sincs egy vasam se .. . — Drágám, te vagy az én első szerelmem! — Üristen! Már megint kezdővel van dolgom!... Mai történet — Mondd, Irma, dü­hös volt a mamád, hogy csak reggel jöttél mega házibuliról? — Igen. Azért szidott meg, hogy nem vittem el őt is magammal... így nem nehéz — No, ezt a bűnözőt könnyű volt elcsípni — meséli otthon a rendőr- felügyelő. — Fölfeszítet­te a páncélszekrényt, ki­vette belőle a pénzt, fel­hajtott két üveg whis­kyt, elszívott egy ciga­rettát, de az ujjlenyoma­ta ott maradt... — Az üvegen? — Nem, az aszfalton. Családi ügy A tanító felelősségre von: — Miért nem voltál tegnap az iskolában? — Mégis zaporodott a családunk... — Csak nem? öcsike vagy ihúgocska? — Ugyan már! A ma­ma ment végre férjhez. Idegeskedés A cirkuszi előadás után a késdobáló meg­kérdezi partnemőjét: — Miért vagy olyan sápadt, és miért resz­ketsz? — A számunk után a fejem mellett négy olyan késit is tálaltam, ami nem a miénk ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült , a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Miké Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents