Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

Somogyi Néplap 1987. július 3., péntek Új lakótelep épül Keszthelyen Még az idén befejezik Keszthely nyugati városré­szében a Szendeffy-lakóte- lep építését. Az 56 lakásos lakóház már elkészült, 16 családi házat július 31-ig adnak át; további 24-nekaz elkészítését az év végére tervezik. A lakóházakat a Zala megyei építőipari vál­lalat készíti. (MTI fotó — Czika felvétele) László Diákétkeztetés és kollégiumi ellátás Fiatalos témák a megyei NEB ülésén Egy már befejeződött vizsgálat tapasztalatairól és egy most kezdődő szempont­jairól tárgyalt tegnap a me­gyei NEB. Ami mindkét té­ma kapcsán kitűnt: a szá­mok sok mindent megmutat­nak, árri korántsem elégsége­sek a valóság árnyalt feltá­rásához. A diákszociális ellátás helyzete a megye oktatási intézményeiben például or­szágos összehasonlításban is jónak ítélhető. Ennek ára azonban, hogy túlzsúfoltak például a kollégiumok vagy az iskolai étkezdék. A taná­csok erőfeszítései — érthető­en — elsősorban a mennyi­ségi gondok orvoslását szol­gálták, igaz, a szükségletek így is több területen megha­ladják a lehetőségeket. (Ezer­rel több kollégiumi helyre volna például szükség, ám csak 240-nek a megépítésé­re van mód.) Jellemzőbbek ennél a minőségi jellegű hi­ányosságok. A túlterhelt is­kolai konyhák például átla­gosan harmadával lépik túl az engedélyezett adagszá­mot, s így csak alig jut fi­gyelem a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó étel- választék kialakítására. Az összesen 48 intézményt átfogó, csaknem két tanéven át tartó vizsgálat részletes helyzetelemzést ad — a di­ákétkeztetés és a kollégiumi ellátás mellett — egyebek közt a segélyezéssel és rz ösztöndíjakkal kapcsolatos megyei helyzetről. Adatok helyett álljon itt csupán né­hány figyelemreméltó össze­függés és javaslat. A szülői jövedelemigazolá­sok sok esetben nem tükrö­zik a valós helyzetet, s ki­vált nem a második és har­madik gazdaságban szerzett jövedelmet. Az anyag ezzel kapcsolatban a térítési dí­jaknak az önköltséghez iga­zodó egyeségesítését javasol­ja. S azt, hogy a családok szociális helyzetét, a gyere­kek számát más módon — például adókedvezmény for­májában — méltányolják. Ez elejét venné az ezzel kap­csolatos — nehezen lefülel­hető — ügyeskedésnek. A hátrányos helyzetű csa­ládok segélyezésének mai rendjét sokan elavultnak és rugalmatlannak tartják. Túl sok az ezzel kapcsolatos ad­minisztráció, ugyanakkor a lumpen szülők a segélyt va­lamiféle járandóságnak te­kintik. s az csökkenti a gyer­mek iránti felelősségüket. Eközben más, átmenetileg nehéz helyzetbe került csa­ládok kiszorulnak a segé­lyezésből. A vitában hangzott el, hogy a tanulmányi ösztöndíjak mai formájukban alig ösztö­nöznek, részben mert szo­ciális funkciókat is el kell látniuk. A gyermekétkeztetési szak­emberek egybehangzó véle- leménye: a jelenlegi nyers­anyagnormák nincsenek összhangban az árakkal, s nem teszik lehetővé az egészséges táplálkozás bizto­sítását. A másik —■ most kezdődő — NEB-vizsgálat témája a fiatalok lakáshoz jutásának helyzete és a hároméves la­kásprogram végrehajtásá­nak ellenőrzése. A helyzet- feltárás vélhetően megmu­tatja majd a gondok enyhí­tése érdekében tett lépése­ket, máris bizonyos azonban a majdani következtetés, hogy mindezek ellenére nem javultak a fiatalok lakás­hoz jutási esélyei. Az ok is nyilvánvaló: kevesebb állami lakás épült, ugyanakkor az egyéb lakások áremelkedése az elmúlt öt évben Somogy­bán volt az ors'zágban a leg­gyorsabb ütemű. Ami viszont a fő nyitott kérdés, hogyan volna mérsékelhető a szülők eltérő anyagi helyzetéből fa­kadó esélyegyenlőtlenség. A fiatalok negyede készen kap­ja a lakást, míg egy másik negyedének — belátható időn belül — saját erőből nincs esélye a megoldásra. A megyei KISZ-bizottság kép­viselője mondta el, hogy a lakáshoz jutók is nagy ter­het vállalnak: átlagosan jö­vedelmük 40 százalékát köl­tik törlesztésekre. Jogi tanácsok A házadóról A házadóról szóló eredeti rendelet több mint húszéves, ezért vált szükségessé, hogy a jelenlegi viszonyoknak- jobban megfelelő adózási formát vezessenek be. A ren­delkezés célja, hogy a vagyo­nosabbak többet fizessenek. A jogszabály eleve figye­lembe veszi a lakás nagysá­gát, a lakók számát és az in­gatlan (lakás) értékét is, amikor a fizetendő összeget meghatározza. A lakás fek­vése, luxusjellege lehet adó­növelő tényező, de például, ha rossz övezetben van (gyártelepülés stb.), akkor az adó nagymértékben csök­kenthető. Nézzük az alaprendelke­zést! Adóköteles a magán- személyek tulajdonában levő lakás. A magánszemély tu­lajdonában álló lakásra vo­natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a lakásépítő- és -fenntartó szövetkezet tulaj­donában levő lakásra is. ha arra a szövetkezet tagját az állandó használat megilleti. Ha a magántulajdonban levő lakásnak haszonélvezője van, akkor az adót a haszonélve­ző terhére kell megállapíta­ni. Közös> tulajdonú lakás esetén a' tulajdonostársakat egyetemleges adófizetési kö­telezettség terheli. Mentes a házadó alól az a lakás, amelynek adómentes­ségét nemzetközi szerződés állapítja meg vagy amelynek adómentessége viszonosságon alapul. Adómentes a komfort nélküli és a szükséglakás; és ami nagy tömegeket érint: mentes a házadó alól az egy- és kétlakásos épületben a száz négyzetméternél. a többlakásos épületben pedig a nyolcvan négyzetméternél nem nagyobb lakás. Szociálpolitikai szempon­tok valósulnak meg abban a rendelkezésben; ha a család­tagok száma akkora, hogy a lakás területe fejenként a 25 négyzetmétert nem halad­ja meg. nem kell adót fizet­ni. Kérdés: mi lesz azokkal az idős emberekkel, akik va­lamikor ugyan nagy család­ban éltek, de magukra ma­radtak a nagy lakásban. A nagy értékhez nem feltétle­nül párosul nagy jövedelem. Az adókivetésre jogosult ta­nács velük szemben is gya­korolhatja a méltányosságot. Akik korábban házadó­mentességben részesültek, azok továbbra is élvezik ezt a kedvezményt az eredeti le­járatig. Akik viszont a hasz­nálatbavételi engedélyt az új jogszabály hatályba lépése. 1987. január 1-je után kap­ják meg. rövidebb ideig él­hetnek a kedvezménnyel. Az 1987. január 1. napját köve­tően kiadott használatbavé­teli. illetőleg végleges fenn­maradási engedély alapján használatba vett lakás az en­gedély keltét követp év el­ső napjától számított tíz évig adómentes, feltéve. hogy nem haladja meg a szokásos mértékű lakás nagyságát. Szokásoson itt öröklakás ese­tében l80, illetve családi ház. ikerház esetében 200 négy­zetméteres lakásnagyságot értünk. Építtetők figyelmébe ajánl­juk azt a körülményt, hogy az engedély nélkül használat­ba vett lakások adókötele­zettsége a tényleges haszná­latbavételt követő év első napján keletkezik, vagyis a szabálytalankodók elesnek a tíz évi adómentességtől. Az adó alapja a lakás alapterülete. Ennek megálla­pítása során — mint már em­lítettük — az adóhatóság a lakás 80, illetőeg 100 négy­zetmétert meghaladó alapte­rületét figyelmen kívül hagyja, ha a lakásban ál­landó bejelentés alapján együtt lakó közeli hozzátar­tozókat is beleszámítva a la­kás egy főre számított terü­lete nem több 25 négyzet- méternél. Ha az egy főre ju­tó terület a 25 négyzetmétert meghaladja, az adó alapja ez a többlet rész. (Műemlékvé­delem alatt álló lakások ese­tében ennek a felét kell csak számítani.) A jogszabályban megtalál­ható a táblázat is, amely szerint kell fizetni az alap­adót. Városokban és közsé­gekben más-más a tarifa. Megtalálhatjuk az adócsök­kentő és -növelő tényezőket. Kimondja a jogszabály, hogy a házadó évi mértéke há­romszáz forintnál kevesebb nem lehet. Nem lényegtelen: a tulaj­donost a lakás, illetőleg az azt magába foglaló épület fel­újítása, helyreállítása, kor­szerűsítése esetén — a pénzügyminiszter által meg­állapított feltételekkel — adókedvezmény illeti meg. Feltételezhetően sokan sze­retnék a jogszabályt is elol­vasni, ezért itt közöljük: a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának 1986. ^évi 25. számú törvényerejű ren­deleté a házadóról a 42. szá­mú (1986. október 2.) Ma­gyar Közlönyben jelent meg Dr. Kertész Éva „Ne a megengedett legyen a mérce, hanem a biztonság" — ezt javasolja dr. Gáti György egyetemi adjunktus, közlekedési szakember a sze­mélygépkocsi- és motorke­rékpár-vezetőknek az okból, hogy autóútjainkon és autó­pályáinkon emelkedett a megengedett legnagyobb se­besség. Megszívlelendő inte­lem. hogy a gyorsuló közle­kedés ellenére se felejtsék el a közutakon gurulók, hogy a sebesség igazi határát to­vábbra is a látási és útviszo­nyok, valamint a járművük műszaki „képességei" szabják meg. Vagyis első szempont a biztonság. Külön hangsúlyozni kel!, hogy országúton továbbra is legföljebb 80 kilométeres óránkénti sebeséggel lehet közlekedni. Hazánkban mind­össze 300 kilométernyi az összes autópálya és az autó­utak hossza — vagyis ekko­ra útszakaszra érvényes a felemelt sebességhatár —. a többi útra a régi kötöttségek érvényesek. Talán nem ha­szontalan emlékeztetni rá, hogy a 120 kilométeres se­besség nem kötelező az autó­pályán, hanem: megengedett. Fontos viszont, hogy a kis teljesítményű járművek veze­tői vagy akik nem sietnek, a szélső sávban haladjanak. így nem akadályozzák a belső sáv(ok) egyenletes forgalmát. A hazai autóutakon és autó­pályákon megfigyelhető autósmagaíartás. hogy sokan nem tartják be a biztonságos követési távolságot. Az M 7- es autópályán vasárnap dél­utánonként a Budapestre tar­ló járművek hétről hétre a megengedettnél kisebb köve­tési távolságot tartanak: az átlag követési idő 0.7 másod­perc, ami azt jelenti, hogy a legkisebb hibának is súlyos következményei lehetnek. Különösen veszélyessé válik az „egymásba érés" most. amikor 120 kilométeres se­bességgel haladnak a jármű­vek! A reakcióidőt és a fek- távolságot figyelembe véve 120 kilométerlóra esetébe legalább 60 méter körüli tá­volságot kell tartani a gép­járművek között. Durva szabályszegésnek számít, ha valaki indokolat­lanul és folyamatosan az elő­zésre fenntartott sávban ha­lad és ezzel arra kényszeríti a mögötte haladókat, hogy szabálytalanul, jobbról előz­zék meg. Nagyon fontos, hogy a jár­művezető mind a folyamatos vezetés, mind pedig előzés közben ügyeljen arra, hogy gépkocsijában legyen erőtar­talék. Vagyis: ne csak fékez­ni, hanem gyorsítani is tud­jon, ha kell. Ellenkező eset­ben előfordulhat, hogy egy váratlanul felbukkanó aka­dály, egy szembejövő autó esetében nem tudja időben befejezni az előzést vagy más. önmaga és mások számára veszélyes helyzetet idéz elő. Ha pedig véget ér az út, az autópályán is a lassító sávra' térünk, ne hagyatkozzunk érzékeinkre: a kilométerórán figyeljük, hogy az előírt ha­tár alá és az útviszonyoknak megfelelően csökkent-e a se­bességünk. K. Gy. SZEGEDI NÁNDOR Társat keresek — Majd a véletlen — gon­dolta. A véletlent kell segít- ségü hívni, ha valami nem tervezhető meg pontosan. A legjobb lesz — szőtte tovább gondolatait —, ha most felmegy Babihoz. és nem erőlteti agytekervényeit. Babi mindig ráért, és hű­séges volt. Pénzben nem szűkölködött, ezért aztán so­hase érezte magát kiszolgál­tatottnak. Nem ment bele kétes kapcsolatokba még a munkakönyv kedvéért sem. Olyan volt, mint az a szí­nész, aki már megteheti, hogy visszautasítja a nem kívánt szerepet. Babi most is kedves volt és úgy hatott, mint* a hűsítő zuhan/ a ká­nikulában. — El kellene menni mozi­ba ... Azt mondják, remek ez a francia vígjáték — mondta Babi —, miközben kombinéját finoman rácsúsz­tatta a farára, amelynél tö­kéletesebbet a legjobb szob­rász sem formázhatott vol­na. — Menjünk — hggyta rá Bauman, és már előre élvez­te a nagy hahotákat. Ebből azonban semmi sem lett. Amint .a vásznon meg­jelent a szereplők neve, az egyik eszébe juttatta legjobb gyerekkori barátját, Miklóst. A fiú annál a vállalatnál dol­gozik. ahol a hirdető fél. Legalább is ezt mondta nem­régen egyik közös ismerő­sük. Képzeletében megjelent a falusi rét: a labda középen, s ö a center. Miklós a "jobb­ján várja az első rúgást. Síp­szó. Aztán már minden úgy megy, ahogyan megbeszélték, csak idő kérdése volt, mikor „rezeg a háló. Azt mondta egyszer az anyjának: csak egy valaki tenne meg értem annyit, mint te: Miklós. És ebben biztos volt. Ilyen ön­zetlen emberrel azóta sem találkozott. Most egy kis lel­ki ismereti urdalást is érzett, hogy végül is hagyta ezt a barátságot elhamvadni. Osto­ba az ember. Gyakran elsé­tál az értékek mellett, és összegyűjti a . bóvlit. Csak amikor már sok a bóvli, ak­kor döbben rá. hogy milyen kevés a kincs. De akkor már rendszerint késő. Nem igaz, hogy el lehet fe­lejteni azokat az időket . .. Elhatározta, hogy holnap fel­hívják és &zt mondja: ..In­dulj be. Miki ... 1" Ügy el­merült az emlékekbe, hogy Babi éles könyöke hozta visz- sza a moziba. — Nem tetszik? — kérdez­te. — Te nem is nevetsz? Szemei kissé gyanúsan villantak rá a nézőtér félho­mályában. — De... de igen — mo­tyogta. Csak tudod, én in­kább befelé nevetek . . * És hogy Babi szeme nagyobb lett a csodálkozástól, meg­kérdezte: — Van ilyen, nem? .... — Persze — felelte kis szü­net után a lány, és fülig pi­rult, mert Bauman tekintete szép ívű keblére siklott és érezte, hogy a férfi ke­ze a combját keresi. Képze­letében megjelent az ágy. S ez a gondolat mindent el­nyomott. Ez volt az alapja .tartós kapcsolatuknak is: a közös ágyban megélt örö­möknél nem találtak ki még nagyobb kötőelemet. Babit. más nem is nagyon érdekelte. Mindig, illedelme­sen meghallgatta Bauman eszmefuttatását, néha azt is gondolta, hogy ezzel az ész­szel egyetemi katedrán lenne a helye. De aztán nem kutat­ta, miért nincs úgy. Nem szerette a súlyos gondolato­kat. Valahogy mindig meg­feküdték az agyát, mint gyenge gyomrot a töltött ká­poszta. (Folytatjuk.) Növényvédelmi tájékoztató Teendők tárolás előtt A 4. 1974. (MÉM É. 2.) MÉM sz. rendelet értelmé­ben valamennyi raktári kártevő veszélyes és az elle­nük való védekezést a 43 1968. (XII. 6.) MÉM sz. rendelet 2. sz. melléklete kötelezően előírja. Az új termény betárolása előtt a raktárakat minden évben szakszerűen fertőtle­níteni kell. Ezt megelőzően a tárolóhelyek minden szintjét ki kell üríteni és ki kell takarítani. Az üres raktárak preventív fertőt­lenítésére engedélyezett kontakt hatású rovarölő sze­rekből — Metathion 50 -EC vagy Foszíotion — 2 g-ot kell számítani négyzetméteren­ként és az elkészített per- metléből 100 négyzetméter felületre 5—10 litert kell juttatni. A kezelést követő­en két hétig a 1 raktárban nem szabad a terményt el­helyezni, s utána is csak úgy szabad tárolni, hogy a termény a kezelt felülettel közvetlenül ne érintkezzen, tehát például az ömlesztett gabona alá fóliát kell he­lyezni. Hatékonyabb védelmet nyújt a DDVP. hatóanyagú rovarölő szerek (Unifosz 50 EC. DDVP 50 EC) 100 lég­köbméterre számított. 2.5 li­ter vízben ködszerűen kiper­metezett 20 g dózisa. E ro­varölő szerek kontakt és gyomormérgek, de intenzív hatásuk miatt a rejtekhelyü­kön tartózkodó raktári kár­tevőket is elpusztítják. A kezelést követő 12 óráig a nyílászáró szerkezetet zár­va kell tartani, utána 24 órás kereszt huzatos szellőz­tetést kell végezni. Az Ac- tellic 50 EC négyzetméte­renként 1—2 ml-es adagja üres terményraktárak, illet­ve négyzetméterenként 0,5— 1,0 ml-es adagja üres zsá­kok vagy zsákokban tárolt gabona kezelésére rendkívül előnyös. A mérsékelten mér­gező készítmény tartós- vé­delmet biztosít. Be- vagy át­tároláskor a termény köz­vetlen kezelésére a Pyrovir 200 g t. a Pyritox ULV 200 ml t. az Actellic 50 EC 4-6 ml t dózisa van engedélyez­ve. A por alakú Pyrovirt a termény felhasználása előtt rostálással kell eltávolítani. Kezeléskor biztosítani kell a termény és a rovarölő szer egyenletes keveredését és be kell tartani az élelmezés­egészségügyi várakozási időt. valamint az egyes szerfor- mulációkra előírt óvó rend­szabályokat. Ebben az eset­ben egészségügyi gázmester felügyelete sem szükséges és mindig exportminőségű, rak­tári kártevőtől mentes a tá­rolt termény.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents