Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-22 / 171. szám
1987. július 22., szerda Somogyi Néplap 5 Nyári tzinhái Bogláron Az übüség nem akadály Alfred Jarrynak sikerült az, ami csak nagyon kevés drámaírónak. Hiszen kilencven esztendeje is elmúlt, hogy drámát (mi több: rémdrámát!) írt kedvenc figurájáról, Vbü papáról, s bizony, a századvég úri közönsége Párizsban — bár a hely a művészetek nagy metropolisza is — megbuktatta a darabot. Oka lehetett ennek természetesen az is, hogy a művész jócskán megelőzte korát, művével minduntalan addig ismeretlen mélységekbe és magasságokba taszítot- ta-emeLte a nézőt. Közeledve az újabb század végéhez elégedetten nyugtázhatjuk: ha nem is vált megszokottá a Jarry- féle drámaépítkezési mód, jócskán vannak szerzők, akik azóta éltek már vele. Az idő tehát szalonképessé tette az alkotást. Mindez természetesen nem a véletlen szerencsének tulajdonítható. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a jelenlegi magyar színjátszás élvonaléiba máir hosszabb ideje tartozó kaposvári társulat előbb- utóbb elővette Jarry művét. Ennek eredményét most a böglári Vörös Kápolna előtti szabadtéri színpadon láthatjuk. Lukáts Andor is a színház azon művészei közé tartozik, akik színész létükre alkalmanként rendezőként is jelentkeznek. Legutoljára egy Csehov-egyfeLvonásosnak színre állítását láthattuk a stúdiószínházban, most pedig azt bizonyította, hogy egy egészen más irányzat jegyében született darab világában is Otthonosan mozog. Elsősorban az ő érdeme, hogy meglátta, Jelismerte az Übü királynak azt az üzenetét, amely az elmúlt kilencven évben sem veszített érvényességéből, inkább fölerősödött. Ahol pedig változtatni kellett, remek rendezői leleményekkel egészítette ki. Könnyű megoldásként kívánkozott volna egyfajta leegyszerűsített, a darab kuriózumait hangsúlyozó rendezés, ám Lukáts Andornak volt türelme a mű mélységeit adó értelmezési lehetőségek számba vételére. Eszerint mindnyájunkban „fülön csíphető” ilyen-olyan übüség. Egy mondást némiképpen kifacsarva azt is írhatnánk: mindnyájan übük vagyunk, csak nem ugyanolyan mértékben. Mindezt úgy ábrázolja a rendező Jarry segítségével, hogy a néző elé tartott tükör egyben a napsugarakat is odacsempészi a szemekbe. Hunyorognunk kell egy-egy pillanatra, aztán amikorra Visszanyerjük látásunkat, mér azt állapíthatjuk meg: anélkül zajlottak az események, hogy részesei lehettünk volna. Tehát az übüség megtörténik velünk, embertársainkkal. Mi is tulajdonképpen ez az übüség, amely szó a franciában már annyira létjogosultságot nyert, hogy naponta használják? Talán az a folyamat, amelyben elfeledünk figyelni saját magunkra. Hagyjuk, hagy a dolgok megtörténjenek velünk, s ne mi történüljünk meg a dolgokban, ahogy írói megfogalmazásban olvashatnánk. Természetesen az Übü király — kivált ebben a rendezői felfogásban bemutatva — ma sem vívja ki valaKarancskeszi lakásán berendezett műhelyében már több mint ezer darab citerát készített Zsidai Kálmán. A hetvenkilenc éves szakember a hangszerek összeállításához tizenkét- féle fát használ föl. Szakmai hozzáértését bizonyítja, hogy számos magyar neves zenész készíttetett citcrát vele. Munkáinak nyoma megtalálható az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Romániában, Csehszlovákiában és az NSZK-ban is mennyi néző egyöntetű tetszését. Segíti azt az is, hogy helyenként az obszcénitás túlhangsúlyozása modorossá, unalmassá válik. Dramaturgiai gond viszont, hogy a kezdeti, helyenként sziporkázó ötleteket tartalmazó jelenetek a végére kissé laposabbak lesznek, s Übü mama monológjánál — a végig nagyszerű Csákányi Eszter minden igyekezete ellenére — megtörik a lendület. Tovább gátolja a gör- dülékenységet, hogy a szöveget ismétli, miként ha a Karinthy-féle Ady-paródiá- ról mintázná a szöveget. Akik látták vagy látni fogják az előadást, bizonyára sok év múltán is úgy fogják emlékezetükben őrizni, hogy Bezerédi Zoltán kiérlelt, átgondolt Übü papája szinte megismételhetetlen színészi teljesítmény volt. Már egy ilyen alakítás miatt is érdemes lett volna a nyári szünetet feláldozniuk az alkotóknak. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az előadás nem hordozza magán a műhelymunka jegyeit. A két főszereplőn kívül Gáspár Sándor és Hunyad- kürty György szerepformálása aratott nagy sikert. Magabiztos, jó alakítást láthattunk Tóth Gézától, Gyu- riczy Istvántól és Karácsony Tamástól. Rövidebb jelenetekben is nagy hasznára vált az előadásnak Komlós István, Szalma Tamás, Kamon- dy Imre. A hivatásosok mellett egy amatőr színész nevét is olvashatjuk a színlapon. Kaszás Ferenc, a Fonómunkás Kisszínpad tagja először kapott szerepet a Csiky Gergely Színház produkciójában. A kedves gesztust megbízható és pontos alakítással viszonozta. Varga István Aranylakodatmat ünnepelhet a filmművészet legbájo- sabb árvalánya: az ildén lesz ötven éve annak, hogy bemutatták az Egyesült Államokban Walt Disney Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmjét. Ez volt a világon az első — és sok tekintetben ma is utolérhetetlen — egész estét betöltő animációs film. A harmincas é'fe'k elején Walt Disney már a rajzfilm világszerte elismert mestere volt: évek óta hódított Miki egér, Plútó kutya, Donald kacsa. Stúdiója ontotta a börleszkhagyományokon alapuló kis rajzfilmeket. Aztán 1934-ben egy este összehívta munkatársait és hajmeresztő tervvel állt elő: egész estét betöltő rajzfilmen akarja bemutatni a Grimm testvérek egyik leghíresebb meséjét. ,.Walt négy óra hosszat mesélte nekünk a történetet, minden szereplőt külört el is játszott. Valósággal ’ sokkolt bennünket, miveL tudtuk, Lézeres akupunktúra Akadémiai kutatások Balácapusztai leletek A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának biomedi- cioális lézer-munkabizottsága javasolja majd az egészségügy! kormányzatnak, hogy országunkban is alkalmazzák a lézeres akupunktúrát, miután megteremtik ennek az anyagi és személyi feltételeit — mondotta Schmidt Ottó, a bizottság titkára, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem orvostechnikai és innovációs tanszéki csoportjának a vezetője. A Magyar Optikai Művekben elkészítették azt a lézert, amellyel helyettesíthetik az ősi kínai gyógy- eljárásnál használt tűket. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen folyamatban van e korszerű gyógymód külföldi tapasztalatainak elemzése, hazai alkalmazását megelőző kísérlet. A lézeres akupunktúra ugyanolyan hatásos, mint a tűszú- rósos, viszont megkíméli a beteget a fájdalomtól és az AIDS-fertőzés veszélyétől, mivel nem kell megszúrni a beteget. Az MTA biomedicinális lézer-munkabizottságának és a Japán Orvosi és Sebészeti Lézer Társasága az Orvosto- vábbképző Egyetemen a napokban tartott tudományos ülésén japán és amerikai professzorok tájékoztatták a magyar szakemberéket a lézeres akupunktúra alkalmazásának tapasztalatairól. Elmondták: eredményesen használják ezt a gyógymódot fájdalomcsillapításra, érzéstelenítésre, különböző ízületi gyulladások kezelésére, ezzel segítik a dohányzókat, hogy leszokjanak egészségkárosító szenvedélyükről. Magyarországon ez ideig csupán egyes intézményekben kísérleteztek az akupunktúra bevezetésével. Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint azonban hamarosan mintegy félszáz orvost készítenek elő az akupunktúra szakszerű alkalmazására. Így egyre több gyógyintézetben teremtik meg e hatásos gyógymód anyagi és személyi feltételeit. Lehetőség adódik arra is, hogy lézersugárral távolítsák el a vese- és az epeköveket. A Lübecki Egyetem és az ugyancsak Lübeckben a közelmúltban létesített Európai Lézercentrum, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a János kórház nemrég megállapodott abban, hogy magyar szakemberek a lübecki centrumban elsajátíthatják e lézeres beavatkozás technikáját, majd itthoni tevékenységükkel részt vehetnek a központ kutatási programjának megvalósításában. Tudományos munkájuk elősegítésére a centrum rendelkezésükre bocsátja azokat a lézerrel működő készülékeket, amelyekkel elvégezhetik ezeket a beavatkozásokat. Hazánkban már rendelkezünk olyan technológiával, amely a lübecki tapasztalatok alapján előállíthatja a vese- és epekőzúzó lézert. A lézert jobbára az utóbbi években kezdték bevezetni a magyar gyógyintézetekben : az Orvostovábbképző Egyetemen urológiai beavatkozásokhoz, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. számú szemészeti klinikáján érszövődményeik, a zöldhályog, az ideghártya-leválás, a daganatos szembetegségek kezelésére, az orr-fül-gége klinikáján a gégesebészetben. Az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézetben tüdőműtéteknél, az Országos Reuma és Fizio- terápiás Intézetben az ízületi merevség, a kerepestarcsai kórházban gyomorvérzések elállítására használják például ezt a finommechnikai és optikai eszközt. A lézer orvosbiológiai alkalmazásának összehangolására alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya mellett a biomedicinális lézer-munkabizottság, amelynek elnöke . Wabrosch Géza professzor, társelnöke Antoni Ferenc akadémikus. Ez a bizottság segíti elő a lézer további térhódítását a diagnosztikában és a gyógyászatban, úgyszintén a lézerszakértők képzését, együttműködését a külföldi szakemberekkel. Üjabb leletekre bukkantak a régészek a Veszprémhez közelii Balácapusztán, ahol a római villagazdaság már ko rábban megkezdett ásatásai folynak. A 16 hektáros villagazdaság központjában már 1906—26 között folytattak ásatást, amikor felszínre kerültek a Nemzeti Múzeumban, a Veszprémben és Tihanyban kiállított díszes mozaikpadlók. A több mint fél évszázaddal később folytatott — s ma is tartó — ásatásokkal feltárták az I. században már létezett villagazdaság 2400 négyzetméter alapterületű központi épületét, amelyet a sorozatos történelmi események után a II—III. században alakítottak ki újból. Az itt előkerült leletanyagot már fedett rom- kertben szemlélhetik meg az érdeklődők. A veszprémi Bakony Múzeum munkatársai most megkezdték egy halomsírra emlékeztető temetkezési hely föltárását. A földréteg egy mauzóleumot takart. A 40 méter átmérőjű,- kör alakú mauzóleumot vörös kőből rakott lábazat veszi körül. Az építményben két sírkamra található. Ezekhez vakolt falú, díszes padiójú folyosó vezet; bejárata a villagazdaság felőli oldalon van. A feltárás alkalmával több oszlopmaradványt és a, kapu feletti párkány egyik darabját is megtalálták. A leletekből és a földrajzi elhelyezkedésből arra következtetnek, hogy a vililagazdaságot valószínűleg ligetes út kötötte össze a temetkezési hellyel. Az utóbbi hetek ásatásai során a sírkamrától nyugatra két sírgödröt találtak. Közülük az egyikben különféle vereteket, vasfüggőket, vas- és bronzcsatokat. A halottakat elégették, így a fémdíszek mellett csak hamu- és csontmaradványok kerültek elő. A 16 hektáros villagazdaság fokozatos feltárását tovább folytatják. A tervek szerint csak az ezredforduló táján fejezik be. TORMALEVEL — GYÓGYÁSZATHOZ Az ország legnagyobb tormatermelő gazdaságában, az újlétai Üj Élet Tsz-ben az idén 80—90 millió forint bevételre számítanak a hazai és külföldi piacokon is keresett csípős fűszernövényből. A gazdaság szántóterületének egyharmadán termő tormának nemcsak a gyökerét értékesítik, hanem nagy, sötétzöld színű levelét is, ami élelmiszeripari és gyógyászati célokra alkalmas. Kipréselve például savanyúságok készítéséhez nyernek természetes színezőanyagot. Gyógyászati eljárásokhoz szükséges kivonatokat állítanak elő belőle; például olyan készítményt, aimiivel. gyorsab- és pontosabban megha- ató a szervezet vércu- ör-szintje. Haj regenerálószerhez is adalékanyagul szolgál a tormalevél hatóanyaga. Az Üj Elet Tsz tormatermése az elmúlt években hektáronként 4 tonna körül stabilizálódott. Most — a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel közösen — nagyobb hozamú, új fajták előállításán dolgoznak. Hófehérke aranylakodalma hogy még egy néhány perces filmet is milyen nehéz elkészíteni” — emlékezett Disney egyik rajzolója, Ken Anderson. Hollywood sem hitt a vállalkozásban — elképzelhetetlennek tartották, hogy a közönség beüljön egy másfél órás rajzfilmre. Disneyt azonban másféle fából faragták: egész vagyonát beleölte a vállalkozásba. Három éven át megfeszített munkával dolgozott 750 munkatársával együtt; a forgatás utolsó szakaszában már fizetni sem tudott nekik a rengeteg túlóráért. A tökéletességre törekvő Disney egymillió rajzot készíttetett a filmhez, több száz színész közül választotta ki a szereplők hangját. Rangos filmze- neszerzőre, Frank Churchill- re bízta a betétdalokat. Bár gyakran voltak súrlódások az alkotóközösségen belül — egy alkalommal például néhány rajzoló pornográf rajzok becsempészésével akarta megbuktatni Disneyt, 1937. december 21-én Hollywoodban megkezdődött a filmtörténeti bemutató. Az előadást még olyan kemény férfiak is végigköny- nyezték, mint Clark Gable. Szergej Ejzenstejn és Charlie Chaplin a legnagyobb elragadtatással szólt a filmről. Chaplin szerint Disney Kuka törpe alakjával megteremtette „minden idők egyik legnagyobb komédiását”. A „Hófehérke”, amelyet 50 év alatt nyolcszor újítottak föl, eddig mintegy 330 millió dollárt hozott a ma is virágzó Disney-stúdiónak. S mindezt úgy, hogy a gyártók mereven elzárkóznak a film tv- vetítésétől és videokazettán való forgalmazásától! A siker titka az érzelmes meseszövés mellett főleg az, hogy minden szereplő — a szerelmespártól a jólelkű, ám kissé nehézfejű törpéken át a legkisebb szerepet játszó madarakig és egerekig — telitalálat; csodálatos módon elegyíti a romantikát, a humort, a hátborzongató kalandot a zenés darabok hollywoodi hagyományaival. Disney pályája csúcsára ért: később olyan nagysikerű egész estét betöltő rajzfilmeket alkotott, mint a Bambi, a Hamupipőke, a Peter Pan vagy a 101 kiskutya. Produkciós vállalata kalandfilmek, mesefilmek, látványos természetfilmek százait finanszírozta a Kincses szigettől a Mary Poppinsig. Gyermekparadicsoma, a Disneyland vidámpark ma is fogalom. Az évforduló alkalmával a napokban a világ hatvan országában, mintegy 4000 moziban újra felhangzik a törpék munkadala és Hófehérke fohásza a királyfihoz. A felújítás hetét az amerikai kongresszus mindkét háza Hófehérke hetének nyilvánította — felülemelkedve egy törvényen, amely tiltja az. ilyen megemlékezéseket „kereskedelmi jellegű tevékenységgel” kapcsolatban. Hófehérke és barátai azonban többek, mint „üzlet": az egyetemes filmkultúra halhatatlan alakjai. G. N. L.
