Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-21 / 170. szám
1987. július 21., kedd Somogyi Néplap 3 Ax alapbaj s hogy baj van ax alappal Folyik a vita és áll a gimnázium építése Az ipar első félévi fejlődése A KSH TÁJÉKOZTATÓJA A Berzsenyi utcában megkezdődött az új kaposvári gimnázium építése. Ezúttal nem a 16 tantermes oktatási intézmény képét, hanem az éppen hogy elkezdődött kivitelezés képét igyekszünk bemutatni. A gimnázium építését a SÁÉV kezdte el júniusban. A durva tereprendezés mellett megkezdődött a talajszint feltöltése — a gimnázium padlószintje ugyanis három méterrel magasabb lesz a mostani földszintnél —, és az alapozás. A bomba a közelmúltban robbant. Szabó Gyula, a SÁÉV új igazgatója, kijelentette: valószínűleg legalább 10 millió, de lehet, hogy 20 millió forinttal többe kerül a gimnázium. A hírre sokan azonnal megfogalmazták a kérdést: miiért? Deliben József, a SÁÉV igazgatóhelyettese: — Az eredetileg tervezett síkalapozás — tehát a hagyományos alapozás — helyett cölöpalapozást kell végezni. Ez összehasonlíthatatlanul drágább. Métere ennek a cölöpnek öt-hat ezer forint. Még azt sem tudjuk most, hányat és milyen nagyságú cölöpöt kell leverni a talajba. Bajzik Miklós, a SÁÉV építésvezetője: — A terület a legnagyobb óvatosságot követeli meg tőlünk statikai szempontból. Itt nem lehet kapkodni, elhibázott döntésnek felülni,. Ha egyszer a gimnázium megroggyan vagy az alap megsüllyed, már nem lehet mit tenni. Van a központi épületnek olyan része is, ahol 160 tonnát kell tartania az alapnak... Gondolom, ezek az adatok nem most kerülitek az illetékesek birtokába. Ha így van, akkor miért síkalapozásra csinálták meg a terveket és a költségvetést? Azért, mert így biztonságosabban lehetett pályázni? Vagy azért, mert valaki felületes vollit? — Ez szerepelt a kiírásban. A pályázatot a városi tanács írta ki, és a talajmechanikát a vízügyi igazgatóság négy fúrás alapján megalkotott véleményére alapozta. A víz- ügyisek pedig nem tudnak húszméteres mélységben véleményt mondani a talaj szerkezetéről. Ebben a Földmérő és Talajtani Vállalat véleménye a legmegalapo- zottabb, most ők csinálják a szakvéleményt, a próbaalapozást és a terhelést. Ez legalább másfél millió forint többletkiadást jelent. — A Somogyterv által készített tervben síkalapozás szerepel. Ök is felültek a szakvéleménynek ? — A Somogyterv még a mai napig sem adta át a teljes építési tervet, pedig azt már május 10-ig meg kellett volna kapnunk. Igaz, hogy menet közben történő tervezésről van szó, meg főként arról, hogy az alapozásról már a harmadik terv készül. Csődöt mondott már a síkalapozás és a dugóalapozás, most készül a cölöpalapozásról a terv. A SÁÉV a pályázat során — a kezében levő tervek alapján — 161 millió forint kivitelezési összeggel nyert. Azt mondják, jobban tetszett a pécsi tervezővállalat hagyományosabb, egyszerűbb és olcsóbb megoldása, mint a Somogyterv láthatóan építészeti „álmokkal” megrakott — tornyokat, kiugrókat, külső díszeket tartalmazó — terve. Ez azonban a közízlésnek megfelelőbbé teszi az épületet. Delibeli József: — Mi meg tudjuk építeni a gimnáziumot, de szerintünk későn történt meg a terület tiszta átadása, ezért nem kellő biztonsággal történt az alapozás tervezése. Az idén nekünk alapozás és szerkezetszerelés szerepelt a tervünkben. Ebből valószínűleg csak az alapozás valósul meg. így legalább két- három hónapos a késés. Nehéz lenne most megítélni, hogy ez határidőmódosításra ad-e okot. Nem tartottuk jónak azt sem, hogy együtt versenyeztették a terveket az építőkkel. Ez a régi munkakapcsolatok alapján személyeskedésre adott okot. A Somogyterv igazgatója, Stadler József, a minap levele^ küldött a SÁÉV igazgatójának. Három oldalon indokolja mej a tervezési késedelmeket és ígéri, hogy augusztus 15-re minden tervet átadnak az építőnek. — Végre komoly feladatot kapott a Somogyterv, amelyben sok ingyenmunkát is vállalnia kellett a kollektívának. Most például a költségeinkből fizetjük ki az új alapozási szakvélemény készítését. Keddenként rendszeresen találkoztunk a SÁÉV képviselőivel munka- megbeszélésen, ott felmerült az új alapozás és a tervmódosítás. Nekünk nincs olyan statikus szakgárdánk, amelyik kellő biztonságú szakvéleményt készíthetne. Nincs ehhez technikánk sem. Ezért mi arra hagyatkoztunk, azokat a talajmechanikai véleményeket fogadtuk el, amelyek a kiírásban szerepeltek. Amikor^ kiderült, hogy a szakvélemény nem kellően megalapozott, elkezdődött a másik készítése és vele együtt természetesen a tervek módosítása. Stadler József szerint húszmillió forintnyi költség- különbözet elképzelhetetlen a két alapozási technika között. Az viszont igen, hogy az árképzés nem történt — nem is történhetett meg — a valóságnak megfelelően. A gimnázium ára 161 mij- lió forint. Ennyiért vállalta a tervek alapján elkészítését a SÁÉV. A tervek megváltoztatása — a szükséges mélyalapozás elvégzése — azonbart már — a vállalat szerint — azt is jelenti, hogy nem a pályázati kiírás szerint kell elkészíteni az épületet. A többletmunkát valakinek fizetnie kell. A pécsiek által készített tervet 12 millió forinttal olcsóbban lehetett volna kivitelezni. Igaz, jóval egyhangúbb, stílustalanabb és oktatási szempontból is kevesebbet „érő” épület készült volna. A kaposvári gimnáziumnak 1989 nyarára el kell készülnie. Ez. a megye oktatásügyének alapvető érdeke. Az új városrendezési terv szerint itt egy új városmag alakul ki, általános iskolával, kollégiummal, egészségügyi központtal, pihenőtóval. A gimnázium az első létesítmény lesz. Az ügyben érdekelteknek feltettem a következő kérdést: ha a szabó elszabja a ruhát, köteles kijavítani azt, és magának kell állnia a többletköltséget. A gimnázium esetében ki a szabó? A SÁÉV elhárította az alapozási huzavona körül a felelősségét, a tanács hallani sem akar különköltségről, hiszen még a 161 milliója sincs egyben, a Somogyterv szerint nem kellő alapossággal indították meg a tervezést: legalább egy éve már tiszta területnek kellett volna ott lennie, minden felmérő munkát kellő mélységben kellett volna elvégezni, s csak azután munkához látni. A kivitelezés kényszerből áll és minden napnak ára van. Alighanem többen követtek el hibát, voltak felületesek. Egyet azonban világosan látni kell, nem a megrendelőnek, hanem az iparosnak kell tudnia, hogy a hozott anyag — jelen esetben a talajmechanikai szakvélemény — megfelel-e a jó minőségű tenmék elkészítéséhez. Ezért mennek hozzá a megrendelők. Békés József A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az ipari termelés az 1985—1986. évi szerény növekedést követően, ez év első felében valamelyest élénkül, s az eddigi 3 százalékos fejlődés kissé meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A termelés januárban — a kemény tél miatti nehézségekkel összefüggésben — csökkent, azonban a vállalatok jórészt pótolták a kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 11 «-kai haladta meg az egy évvel korábbit. A II. negyedévi termelésnövekedés ennél szerényebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállalatok termelése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipari szövetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —, közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az iparban a félév végén 32 volt). Az ipari termelés szerkezete továbbra sem a kívánatos irányban változik. 1987 I. félévében az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése bővült a legnagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Az alap- anyaggyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt, miig a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lényegében ugyanannyit termelt, mint 1986 első felében, és a könnyűipar termelése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban, 3,9 százalékkal növelte Kesztyű — kánikulában TÉRT HÓDÍTANAK A TEXTÍLIÁK Kevesen gondolnak a nyáron a bélelt meleg kesztyűre. A ruhagyárakban, a sport- felszereléseket készítő üzemekben azonban ilyenkor épp ez ad munkát. Nekik előre kell dolgozniuk, hogy a téli idényben a vásárlók a boltokban megkaphassák a szükséges árut. Olyan gyárak vannak előnyös helyzetben, ahol többféle terméket, évszakonként másfajta ruhákat, felszereléseket készítenék. A pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet -sí- kesztyűit sokfelé használják, öt nyugatnémet és egy osztrák cégnek dolgoznak bérmunkában a fonyódiak. Kezük munkáját dicséri, hogy évek óta mindig megújítják velük a szerződést, s a kiállításokon aratott elismerések is nekik szólnak. Síkesztyűre októbertől van szükség — akkor kerülnek a szakboltokba a téli cikkek. Sok helyütt nyáron is egész évben síelhetnek a sportolók, de nagyobb mennyiségű téli felszerelést csak az ősz közepén raknak ki a pultokra; az ismert cégek ilyenkor mutatják be a legfrissebb modelljeiket. A szakmai zsűri persze jóval korábban megismerheti az az évi kesztyűdivatot, például az „Ispo” kiállításon, ahová a fonyódiak is küldtek termékeikből. — Háromszázezer párra kaptunk ebben az évben megrendelést. Előfordult, hogy ennek három-négyszeresét is el kellett készíteni a bemutatóig, ám az egyik évben csak nyolcszázat kértek. Év elején mindig számítunk a mintarendelésre; ebből felmérhetjük a későbbi • igényeket, de jó arra is, hogy a holtszezonban munkát adjunk a dolgozóknak. Páncsics Istvánnal, az üzem vezetőjével később arról beszélgettük, hogy a szövetkezet szeretné elkerülni a síkesztyű-megrendelések esetlegességét, ezért az idén már ötujjas, szép kivitelű kézrevalót is gyárt. Márciusban „betanították” a dolgozókat a hagyományos kesztyűk készítésére, hiszen tizenhat éve nem foglalkoztak ilyennel Fonyódon. Síkesztyűket májustól októberig készítenek, mintegy hatvan-hetvenféle modellt. Huszonnégyezer párra kaptak ez évben megrendelést a tőkés partnerektől. A kesztyűdivatban egyre inkább tért hódítanak a meglepő színű és mintázatú textíliák. Sima anyagokat és nyomott, mintás szöveteket egyaránt felhasználnak. A síkesztyűk formája, anyaga és a kézvédő iránt támasztott követelmények a régiek. A tél divatszínei: a pink (a tavalyi rózsaszínnél kicsit erősebb szín), a szürke és a zöld különböző árnyalatai. F. L. termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalékkal — kőolajfeldolgozás és gázgyártás nélkül számítva kb. 4 százallékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföldi szállítások az átlagosnál lassabban, a külkereskedelmi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. Az export mindkét relációban viszonylag gyorsan emelkedett. A gépipari és az élelmiszeripari vállalatok főként rubel viszonylatú kivitelüket bővítették. A konvertibilis elszámolású kivitel a főibb exportáló ágazatok többségében számottevően meghaladja az egy évvel korábbit, a gépipari nem rubelelszámolású kivitele azonban jelentősen elmaradt a tavaly első félévitől. A hosszú távú exportbővítő pályázati rendszerben résztvevő vállalatok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban növelték konvertibilis elszámolású szállításaikat. Az iparban foglalkoztatot- ták száma tervezettnél és a korábbi éveikre jellemzőnél nagyobb arányban csökkent, s mintegy 2 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A villamosenergia-ipar és az élelmiszeripar kivitelével minden ágazatban csökkent a létszám. A foglalkoztatottak főmunkaidőből származó havi átlagbére 1987 első felében több mint 6300 forint volt, s ez — az első negyedévi bérstopp ellenére — körülbelül 6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A bányászati és kohászati vállalatoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dolgozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészítő jövedelemszerzést biztosító vállalati gazdasági munkaközösségek száma és tevékenysége ez év első felében a tavalyihoz hasonlóan — szerényebb mértékben emelkedett. 1987 I. félévében a termelékenység — a növekvő termelés és a csökkenő létszám eredményeként — a korábbi évekénél kedvezőbben alakult: az egy foglalkoztatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munknte ír - lékenység minden fő a4a- zatban nőtt, legnagyobb mértékben a vegyiparban, a bányászatban és az építő- anyagiparban. Az ipar termelését az első félévben lényegileg az előző évekhez hasonló anyagellátási és kooperációs helyzet kísérte. A termékforgalmazás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis import- lehetőségekkel, Valamint a nem kellően ütemezett szállításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan valamelyest mérsékelődilk. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralévő hónapokban még gyarapítható és gyarapítandó. Szennyvíziszaphasznosítás Nagy teljesítményű gépet fejlesztettek ki hazai szakemberek a szennyvíziszap talajba juttatására. A berendezéssel a városokban ösz- szegyűlt szennyvíziszapot, valamint a nagyüzemi állat- telepek folyékony trágyáját lehet a termőtalajokba juttatni. A gép segíti a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartását. Az új gép fejlesztésénél a Kaposvári Agrár Kutató— Fejlesztő Közös Vállalattal és a nyíregyházi Mezőgép Vállalattal működtek együtt.
