Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

1987. július 21., kedd Somogyi Néplap 3 Ax alapbaj s hogy baj van ax alappal Folyik a vita és áll a gimnázium építése Az ipar első félévi fejlődése A KSH TÁJÉKOZTATÓJA A Berzsenyi utcában meg­kezdődött az új kaposvári gimnázium építése. Ezúttal nem a 16 tantermes oktatási intézmény képét, hanem az éppen hogy elkezdődött ki­vitelezés képét igyekszünk bemutatni. A gimnázium építését a SÁÉV kezdte el júniusban. A durva tereprendezés mel­lett megkezdődött a talaj­szint feltöltése — a gimná­zium padlószintje ugyanis három méterrel magasabb lesz a mostani földszintnél —, és az alapozás. A bomba a közelmúltban robbant. Szabó Gyula, a SÁÉV új igazgatója, kijelentette: való­színűleg legalább 10 millió, de lehet, hogy 20 millió fo­rinttal többe kerül a gimná­zium. A hírre sokan azonnal megfogalmazták a kérdést: miiért? Deliben József, a SÁÉV igazgatóhelyettese: — Az eredetileg tervezett síkalapozás — tehát a ha­gyományos alapozás — he­lyett cölöpalapozást kell vé­gezni. Ez összehasonlíthatat­lanul drágább. Métere ennek a cölöpnek öt-hat ezer forint. Még azt sem tudjuk most, hányat és milyen nagyságú cölöpöt kell leverni a talaj­ba. Bajzik Miklós, a SÁÉV építésvezetője: — A terület a legnagyobb óvatosságot követeli meg tő­lünk statikai szempontból. Itt nem lehet kapkodni, elhibá­zott döntésnek felülni,. Ha egyszer a gimnázium meg­roggyan vagy az alap meg­süllyed, már nem lehet mit tenni. Van a központi épü­letnek olyan része is, ahol 160 tonnát kell tartania az alapnak... Gondolom, ezek az adatok nem most kerülitek az illeté­kesek birtokába. Ha így van, akkor miért síkalapozásra csinálták meg a terveket és a költségvetést? Azért, mert így biztonságosabban lehe­tett pályázni? Vagy azért, mert valaki felületes vollit? — Ez szerepelt a kiírásban. A pályázatot a városi tanács írta ki, és a talajmechanikát a vízügyi igazgatóság négy fúrás alapján megalkotott véleményére alapozta. A víz- ügyisek pedig nem tudnak húszméteres mélységben vé­leményt mondani a talaj szerkezetéről. Ebben a Föld­mérő és Talajtani Vállalat véleménye a legmegalapo- zottabb, most ők csinálják a szakvéleményt, a próbaalapo­zást és a terhelést. Ez lega­lább másfél millió forint többletkiadást jelent. — A Somogyterv által ké­szített tervben síkalapozás szerepel. Ök is felültek a szakvéleménynek ? — A Somogyterv még a mai napig sem adta át a tel­jes építési tervet, pedig azt már május 10-ig meg kellett volna kapnunk. Igaz, hogy menet közben történő terve­zésről van szó, meg főként arról, hogy az alapozásról már a harmadik terv készül. Csődöt mondott már a sík­alapozás és a dugóalapozás, most készül a cölöpalapozás­ról a terv. A SÁÉV a pályázat során — a kezében levő tervek alapján — 161 millió forint kivitelezési összeggel nyert. Azt mondják, jobban tetszett a pécsi tervezővállalat ha­gyományosabb, egyszerűbb és olcsóbb megoldása, mint a Somogyterv láthatóan épí­tészeti „álmokkal” megrakott — tornyokat, kiugrókat, kül­ső díszeket tartalmazó — terve. Ez azonban a közízlés­nek megfelelőbbé teszi az épületet. Delibeli József: — Mi meg tudjuk építeni a gimnáziumot, de szerin­tünk későn történt meg a te­rület tiszta átadása, ezért nem kellő biztonsággal tör­tént az alapozás tervezése. Az idén nekünk alapozás és szerkezetszerelés szerepelt a tervünkben. Ebből valószí­nűleg csak az alapozás való­sul meg. így legalább két- három hónapos a késés. Ne­héz lenne most megítélni, hogy ez határidőmódosításra ad-e okot. Nem tartottuk jó­nak azt sem, hogy együtt versenyeztették a terveket az építőkkel. Ez a régi mun­kakapcsolatok alapján sze­mélyeskedésre adott okot. A Somogyterv igazgatója, Stadler József, a minap le­vele^ küldött a SÁÉV igaz­gatójának. Három oldalon in­dokolja mej a tervezési ké­sedelmeket és ígéri, hogy augusztus 15-re minden ter­vet átadnak az építőnek. — Végre komoly feladatot kapott a Somogyterv, amely­ben sok ingyenmunkát is vállalnia kellett a kollektí­vának. Most például a költ­ségeinkből fizetjük ki az új alapozási szakvélemény ké­szítését. Keddenként rend­szeresen találkoztunk a SÁÉV képviselőivel munka- megbeszélésen, ott felmerült az új alapozás és a tervmó­dosítás. Nekünk nincs olyan statikus szakgárdánk, ame­lyik kellő biztonságú szakvé­leményt készíthetne. Nincs ehhez technikánk sem. Ezért mi arra hagyatkoztunk, azo­kat a talajmechanikai véle­ményeket fogadtuk el, ame­lyek a kiírásban szerepeltek. Amikor^ kiderült, hogy a szakvélemény nem kellően megalapozott, elkezdődött a másik készítése és vele együtt természetesen a ter­vek módosítása. Stadler József szerint húszmillió forintnyi költség- különbözet elképzelhetetlen a két alapozási technika kö­zött. Az viszont igen, hogy az árképzés nem történt — nem is történhetett meg — a valóságnak megfelelően. A gimnázium ára 161 mij- lió forint. Ennyiért vállalta a tervek alapján elkészítését a SÁÉV. A tervek megvál­toztatása — a szükséges mélyalapozás elvégzése — azonbart már — a vállalat szerint — azt is jelenti, hogy nem a pályázati kiírás sze­rint kell elkészíteni az épü­letet. A többletmunkát vala­kinek fizetnie kell. A pécsiek által készített tervet 12 mil­lió forinttal olcsóbban lehe­tett volna kivitelezni. Igaz, jóval egyhangúbb, stílustala­nabb és oktatási szempontból is kevesebbet „érő” épület készült volna. A kaposvári gimnáziumnak 1989 nyarára el kell készülnie. Ez. a me­gye oktatásügyének alapvető érdeke. Az új városrendezési terv szerint itt egy új város­mag alakul ki, általános is­kolával, kollégiummal, egész­ségügyi központtal, pihenőtó­val. A gimnázium az első létesítmény lesz. Az ügyben érdekelteknek feltettem a következő kér­dést: ha a szabó elszabja a ruhát, köteles kijavítani azt, és magának kell állnia a többletköltséget. A gimná­zium esetében ki a szabó? A SÁÉV elhárította az alapozási huzavona körül a felelősségét, a tanács hallani sem akar különköltségről, hi­szen még a 161 milliója sincs egyben, a Somogyterv szerint nem kellő alapossággal indí­tották meg a tervezést: lega­lább egy éve már tiszta te­rületnek kellett volna ott lennie, minden felmérő munkát kellő mélységben kellett volna elvégezni, s csak azután munkához látni. A kivitelezés kényszerből áll és minden napnak ára van. Alighanem többen kö­vettek el hibát, voltak felü­letesek. Egyet azonban vilá­gosan látni kell, nem a meg­rendelőnek, hanem az iparos­nak kell tudnia, hogy a ho­zott anyag — jelen esetben a talajmechanikai szakvéle­mény — megfelel-e a jó mi­nőségű tenmék elkészítésé­hez. Ezért mennek hozzá a megrendelők. Békés József A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai sze­rint az ipari termelés az 1985—1986. évi szerény nö­vekedést követően, ez év első felében valamelyest élénkül, s az eddigi 3 szá­zalékos fejlődés kissé meg­haladja a népgazdasági terv­ben előirányzott mértéket. A termelés januárban — a kemény tél miatti nehézsé­gekkel összefüggésben — csökkent, azonban a válla­latok jórészt pótolták a ki­eséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 11 «-kai haladta meg az egy évvel korábbit. A II. negyedévi termelésnö­vekedés ennél szerényebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállalatok ter­melése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipari szö­vetkezeteké viszont gyor­sabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az ipar­ban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egy­ség alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —, közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az ipar­ban a félév végén 32 volt). Az ipari termelés szerke­zete továbbra sem a kívána­tos irányban változik. 1987 I. félévében az energiater­melő és -átalakító ágazatok termelése bővült a legna­gyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Az alap- anyaggyártó ágazatok fejlő­dése az átlaghoz közelálló volt, miig a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lé­nyegében ugyanannyit ter­melt, mint 1986 első felé­ben, és a könnyűipar ter­melése is csak 0,8 százalék­kal nőtt. Az átlagosnál job­ban, 3,9 százalékkal növelte Kesztyű — kánikulában TÉRT HÓDÍTANAK A TEXTÍLIÁK Kevesen gondolnak a nyá­ron a bélelt meleg kesztyűre. A ruhagyárakban, a sport- felszereléseket készítő üze­mekben azonban ilyenkor épp ez ad munkát. Nekik előre kell dolgozniuk, hogy a téli idényben a vásárlók a boltokban megkaphassák a szükséges árut. Olyan gyárak vannak előnyös helyzetben, ahol többféle terméket, év­szakonként másfajta ruhá­kat, felszereléseket készíte­nék. A pécsi Kesztyű- és Bőr­díszműipari Szövetkezet -sí- kesztyűit sokfelé használják, öt nyugatnémet és egy oszt­rák cégnek dolgoznak bér­munkában a fonyódiak. Ke­zük munkáját dicséri, hogy évek óta mindig megújítják velük a szerződést, s a kiállí­tásokon aratott elismerések is nekik szólnak. Síkesztyűre októbertől van szükség — akkor kerülnek a szakboltokba a téli cikkek. Sok helyütt nyáron is egész évben síelhetnek a sportolók, de nagyobb mennyiségű téli felszerelést csak az ősz közepén raknak ki a pultok­ra; az ismert cégek ilyenkor mutatják be a legfrissebb modelljeiket. A szakmai zsű­ri persze jóval korábban megismerheti az az évi kesz­tyűdivatot, például az „Ispo” kiállításon, ahová a fonyódi­ak is küldtek termékeikből. — Háromszázezer párra kaptunk ebben az évben meg­rendelést. Előfordult, hogy en­nek három-négyszeresét is el kellett készíteni a bemutató­ig, ám az egyik évben csak nyolcszázat kértek. Év elején mindig számítunk a minta­rendelésre; ebből felmérhet­jük a későbbi • igényeket, de jó arra is, hogy a holtszezon­ban munkát adjunk a dolgo­zóknak. Páncsics Istvánnal, az üzem vezetőjével később ar­ról beszélgettük, hogy a szö­vetkezet szeretné elkerülni a síkesztyű-megrendelések esetlegességét, ezért az idén már ötujjas, szép kivitelű kézrevalót is gyárt. Március­ban „betanították” a dolgo­zókat a hagyományos kesz­tyűk készítésére, hiszen ti­zenhat éve nem foglalkoztak ilyennel Fonyódon. Síkesztyűket májustól ok­tóberig készítenek, mintegy hatvan-hetvenféle modellt. Huszonnégyezer párra kap­tak ez évben megrendelést a tőkés partnerektől. A kesztyűdivatban egyre inkább tért hódítanak a meg­lepő színű és mintázatú tex­tíliák. Sima anyagokat és nyomott, mintás szöveteket egyaránt felhasználnak. A síkesztyűk formája, anyaga és a kézvédő iránt támasztott követelmények a régiek. A tél divatszínei: a pink (a ta­valyi rózsaszínnél kicsit erő­sebb szín), a szürke és a zöld különböző árnyalatai. F. L. termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalék­kal — kőolajfeldolgozás és gázgyártás nélkül számítva kb. 4 százallékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföl­di szállítások az átlagosnál lassabban, a külkereskedel­mi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. Az ex­port mindkét relációban vi­szonylag gyorsan emelke­dett. A gépipari és az élel­miszeripari vállalatok főként rubel viszonylatú kivitelüket bővítették. A konvertibilis elszámolású kivitel a főibb exportáló ágazatok többsé­gében számottevően megha­ladja az egy évvel korábbit, a gépipari nem rubelelszá­molású kivitele azonban je­lentősen elmaradt a tavaly első félévitől. A hosszú tá­vú exportbővítő pályázati rendszerben résztvevő válla­latok és szövetkezetek több­nyire az átlagosnál gyorsab­ban növelték konvertibilis elszámolású szállításaikat. Az iparban foglalkoztatot- ták száma tervezettnél és a korábbi éveikre jellemzőnél nagyobb arányban csökkent, s mintegy 2 százalékkal ke­vesebb volt az előző évinél. A villamosenergia-ipar és az élelmiszeripar kivitelé­vel minden ágazatban csök­kent a létszám. A foglalkoztatottak főmun­kaidőből származó havi át­lagbére 1987 első felében több mint 6300 forint volt, s ez — az első negyedévi bérstopp ellenére — körül­belül 6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A bányásza­ti és kohászati vállalatoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dolgozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegé­szítő jövedelemszerzést biz­tosító vállalati gazdasági munkaközösségek száma és tevékenysége ez év első fe­lében a tavalyihoz hasonló­an — szerényebb mérték­ben emelkedett. 1987 I. félévében a terme­lékenység — a növekvő ter­melés és a csökkenő lét­szám eredményeként — a korábbi évekénél kedvezőb­ben alakult: az egy foglal­koztatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munknte ír - lékenység minden fő a4a- zatban nőtt, legnagyobb mér­tékben a vegyiparban, a bányászatban és az építő- anyagiparban. Az ipar termelését az első félévben lényegileg az előző évekhez hasonló anyagellá­tási és kooperációs helyzet kísérte. A termékforgalma­zás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis import- lehetőségekkel, Valamint a nem kellően ütemezett szál­lításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan valamelyest mérsékelődilk. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralévő hónapokban még gyarapít­ható és gyarapítandó. Szennyvíziszap­hasznosítás Nagy teljesítményű gépet fejlesztettek ki hazai szak­emberek a szennyvíziszap talajba juttatására. A beren­dezéssel a városokban ösz- szegyűlt szennyvíziszapot, valamint a nagyüzemi állat- telepek folyékony trágyáját lehet a termőtalajokba jut­tatni. A gép segíti a kör­nyezetvédelmi előírások ma­radéktalan betartását. Az új gép fejlesztésénél a Kaposvári Agrár Kutató— Fejlesztő Közös Vállalattal és a nyíregyházi Mezőgép Vállalattal működtek együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents