Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
1987. július 2., csütörtök Somogyi Néplap SzocfaffzmiM éi kultúra Munkásmozgalom, munkásművelődés Szocializmus és kultúra vitathatatlanul rokon fogalmak. Ha e kettőre együtt gondolunk, óhatatlanul eszünkbe jut a munkás- mozgalom majdnem másfél évszázados kulturális tevékenysége, a meghatóan egyszerű kezdetektől a hatalom megragadása után kibontakozott kulturális forradalomig. A történelmet megjelenítő képzeletünkben látjuk a vendéglői kisszobákban, műhelyekben, munkásklubokban összegyűlt, az iskolai oktatás hiányait pótló munkásokat, az olvasóköröket, az első munkáskönyvtárakat. Hallani véljük a dalárdákat, a közönséget magával ragadó — s épp ezért gyakran üldözött szavalókórusokat, színjátszó-együtteseket. Visszaidézhetjük emlékezetünkbe a szabadiskolákat, a szemináriumokat, ahol a dolgozókkal rokonszenvező, . elkötelezett értelmiségiek, tudósok, művészek, politikusok nemcsak a tudományos szocializmus eszméivel, hanem egyúttal a kultúra legjava értékeivel is igyekeztek megismertetni a fárasztó napi munka után újra és újra összegyűlő hallgatókat. Ez az áldozatos munka megteremtette a munkássorból felnőtt politikusok, gondolkodók, művészek generációit August Bebeltől Frankel León át Garami Ernőig, de utalhatunk a munkás-filozófus Weitlingre és Dietzgenre, a péksegédből világhírű közgazdásszá lett Varga Jenőre, az irodalom és képzőművészet óriásaira: Gorkijra, Nexőre. Kassákra, Derko- vitsra is. Ha az alábbiakban a szocializmus és kultúra történelmi kapcsolatáról szólunk, elsősorban arra a folyamatra kívánunk utalni, amely a művelődés eszközeivel segítette elő, hogy a proletariátus „önmagában valóból önmagáért valóvá váljék”, azaz osztállyá szerveződjék, felismerje és vállalja történelmi küldetését. Lenin hangoztatta, hogy a munkásosztály ab ovo nem rendelkezik forradalmi tudattal. Mint mondotta: „A munkásoknak nem is lehetett szociáldemokrata tudatuk. Ezt a tudatot csak kívülről vihették be". Ezért hartgsú- lyozta Lenin, .hogy a szocialista munkásmozgalomnak három, egyaránt fontos harci formája van: a politikai,' gazdasági és az eszmei küzdelem. Ez utóbbi célja, hogy a munkásság mind szélesebb tömegeit történelmi feladata felismerésére ébressze. Többek közt a munkás művelődési mozgalom segítségével. A klasszikus kapitalizmus időszakában az iskolarendszer a dolgozó néposztályok gyermekei számára csak minimális, a termelés igényei által megszabott képzést biztosította. Ezért az egész korai időktől kezdve a munkásmozgalom feladata volt, hogy pótolja, illetve — ahol kell — ellensúlyozza a hivatalos oktatási rendszer hú ányait vagy eredményeit. Gondoljunk csak a század- forduló oroszországi vasárnapi iskoláira (ilyenben tanított N. K. Krupszkája is), aihol az általános műveltséget adó közismereti tárgyak révén jutottak el a hallgatók a poitikai műveltséghez, a kizsákmányolás szisztémájának megértéséhez, a természettudományos világkép elemeihez, a cári önkény- uralom rendszerének tagadásához. Utalhatunk azonban a balmazújvárosi földművelőegylet néhány kötetből álló „könyvtárára”, amely az ifjú Veres Péter számára adott a társadalmi haladás útján életre szóló indíttatást. Itt az öregektől, a 90-es évek agrárszocialista mozgalmainak veteránjaitól kapta első olvasmányait: a marxizmus tanításait népszerűsítő füzeteket, a közérthetőbb természettudományos munkákat, s velük Voltaire és Tolsztoj könyveit is. Ebben a közegben a kultúra fegyver volt, elkerülhetetlenül azzá vált. Mégis Tolsztoj és Zola, Voltaire és Darwin munkásságának volt egy szocialista — munkás — olvasata. A hivatalos, szószékről és katedráról hirdetett, a társadalmi viszonyok örökkévalóságát hirdető felfogással szemben arról szólt, hogy ezek a hivatalos „értékek” hamisak, a világon semmi sem örök, csak a változás, s ami arra megérett, azt meg kell, meg lehet változtatni. Jellegzetes hogy az elmúlt másfél évszázad szinte minden, a mumkássorbcílfelnőtt szocialista politikusa olvasmányai egyebek között a szépirodalom körébe tartozó könyvek révén került közel a munkásmozgalomhoz. Egy- egy idősebb kolléga, szak- szervezeti, régebben egyleti könyvtáros csak az első indíttatást adta. A munkáslé- lek igazi tűzirányítója Petőfi és Csernyisevszkij, majd Jack London, Upton Sinclair és Gorkij volt. Általuk jutottak el sokan életre szóló elkötelezettséggel a marxizmushoz, majd a mozgalomhoz. Kende János Tizedszer a Balaton mellett Idegen nyelvek tábora A Somogy Megyei Művelődési Központ tábora pihenésre alkalmas környezetben szerényen, húzódik meg. Ilyen hely alkalmas a tanulásra. Hogy ikii- gondol pár héttel a tainélv vége után ismét tanulásra? Az a nyolcvan fiatal, aki Baranyából és Somogyból jött ide, s a tizedik idegen nyelvű nyári tábor résztvevője. Kert Lászlótól, a pécsi városi művellődési központ igazgatójától megtudtuk, hogy először a Mecsekalján rendezték meg a táborit, s ezúttal már ötödször Bala- tomrenyvesen. A szervezésben- a pécsiek jeleskednek, a táborhelyet a kaposváriak adják. A cél a tehetséggondozás. Az idegen nyelvű társalgás miinél jobb elsajátítása az elsődleges szempont — haladó, illetve'középhaladó szinten. Az angol, a német és az orosz mellett háwoirn óve a francia is szerepel a nyelvek között. Az idén három angol, egy- egy orosz, német és francia csoportot alakítottak. Vannak több éve visszatérő ,,nö- vendókék” is, közülük nem egy nyelvvizsgát tesz vagy már tett is. — Milyen a nyelvi tábor napirendje? — Reggel hétkor van ébresztő, nyolctól délig oktatás következik, majd kora délu-tán ismét tanóra, háromtól pedig szabad program van — tájékoztatott Gergely Éva tálborvezető. Ottj áriunkkor mindegyik csoportnak órája volt. Vidám szemmel, láthatóan jó kedvMegnyílt a nemzetközi ifjúsági nyári egyetem Salgótarjánban Ifjúság, egészségivédelem, szenved érbetegségek címmel tegnap megkezdődött a TIT Salgótarjáni Nemzetközi Ifjúsági Nyári Egyeteme. A tíznapos találkozóra 18 nemzet 260 képviselője érkezett a városba. A megnyitón Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást. Az egészségmegőrzés nemzeti programja és az ifjúság címmel. Ezután a magyar ENSZ-társaság vendégeként hazánkban tartózkodó ENSZ-főtitkárhelyet- tes, az ENSZ bécsi központjának vezetője, Tamar Oppenheimer asszony ismertette a világszervezet „Egészségeit 2000-re mindenkinek” programját, valamint a bécsi 'kábítószerellenes világkonferencia tanulságait, tapasztalatait. A nyári egyetem hallgatói a továbbiakban a téma kiváló hazai és külföldi szakértőinek közreműködésével előadásokat hallgatnak meg a szenvedélybetegségekről, ezeknek az ifjúságot leginkább veszélyeztető formáiról, a megelőzés, a gyógyítás -és a rehabilitáció módszereiről, tapasztalatairól. A résztvevők az előadások szüneteiben ismerkednek Nógrád természeti és kulturális neveztességeivel. A cigánygyermekek nevelése Ladon Több évtizedes tapasztalata a ladi tantestületnek, hogy azokat a hátrányos helyzetből, illetve környezetből származó tanulókat, akik az egész napos oktatásban vesznék részt, az intézmény rendszerességre, tisztaságira, környezetük iránti igényességre neveli. Otthon is megkövetelik a rendet, a ház körül is igyekeznek segíteni. A cigánytanulókat, illetve szüléiket igyekszünk meggyőzni arról, hagy fontos a napközi. Ez nem köny- nyű feladat a pedagógusok részére, de a sok fáradság- és kitartó pedagógiai munka meghozza gyümölcsét. A cigánygyerekekkel való foglalkozásban- az egyik legnehezebb munkát eddig is a pedagógusok végezték. Még többet kell tenni annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedéken belül a cigánygyermekek is egyenlő eséllyel induljanak az életbe, hogy a társadalmunk által biztosított jogok a fel- emelkedéshez számukra is magvalósíithatókiká váljanak. A felelősséget érző cigánycsaládok biztosítják az iskolába való járást a gyermekeiknek, elsősorban azok- akiiik letelepedtek, munkát is vállalnak. C igény tanullóiiink általában halmozottan hátrányos helyzetűek. A szülők nem tudnak segíteni gyermeküknek az otthoni tanulásban. Iskolánk körzeti. iskola: az anyaiskolába jár még Szülök és Patosifa tanulóifjúsága is. A létszám 181 fő. Ebből 18 cigánytanuló. Tantestületünk egyik sarkalatos kérdése és feladata a cigánytanulók felzárkóztatása. A pedagógusoktól ez sok türelmet, odaadást, rmjukét, családlátogatást, környezettanulmányt igényel, és szakirodalomban való jártasságot ds. A tantestület e kérdésben is egységes, az eredmény a befektetett munkával arányos. A cigánygyermekek rendkívül önállóak. Igen jó és erős kapcsolatok fűzik őket a természethez, jó a kapcsolatuk a családdal. Ügyesek a barkácsolásban, kézimunkában, rajziban. Ezjekre a tulajdonságokra támaszkodva sikerélményhez; lehet juttatni őket. Ez bizonyos mértékben záloga, hogy más tantárgyakban is előbbre jussanak. Valamennyi ci- g ányitamu lónk ta-n-u lősz olb ás. Tamulhnáhyii eredményük ha nem is kimagasló, azt sikerült elérni, hogy bukás nincs. Ez nem járt liberalizmussal! a tantestület részéről. Kálmán József vei beszélgettek — a választott idegen nyelven. Saly Orsolya, Bakonyi Ag- nes és Lébár Erika Kaposvárról érkezett. Mint elmondták, az érettségihez, illetve a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlennek tartják a nyelvtanulást. Áginak a francia már a második idegen nyelv, hiszen egy éve az olaszt is tanulja. A Baranya megyei Szabó Csilla nyolc éve folytat nyelvi tanulmányokat; jogra szeret ne jelentkezni, ott kívánja hasznosítani tudásált. Szintén a szomszédos megyéből érkezett Sámik Bea. ö külkereskedelmi főiskolára készül. Járt már Franciaországban, s nagy szeretettel beszélt a választott nyelvéről. Külön érdekessége a kéthetes táborozásnak, hogy az utolsó napok egyikén rövid műsort készítenek a csoportok, egyfajta házi bemutatót. Nem riitfca az sem, .hogy a tanárok is részt vesznek valamelyik másik csoport foglalkozásán — tanulóként. A tábor iránt élénk az érdeklődés. A kitűnő szervezés garancia a minőségre. S ezt a táborlakók szorgalma, tudásvágya teszi teljessé. B. P. F. Nyári csúcsforgalom a fonyódi rendelőintézetben Időnként elszabadul a pokol Megkezdődött a vakáció és a nyári szabadságok ideje. Egyre több család érkezik az üdülőszállókba, a nyaralóházaikba és a kempingekbe. A szabadság idejének — remélhetően' — felhőtlen ege alatt a tapasztalatok szerűn! kevesebbet törődünk egészségünkkel, kisebb gondot fordítunk testi épségünkre. A Balaton-parti rendelőintézetek forgalma arról tanúskodik, hogy a tanév befejezésekor megindul a .hajrá”. A fonyódi nendélőiiintézet nyári munkájáról és gondjairól érdeklődtünk dr. Kulcsár László- nétól, az intézmény főnővérétől. »' — A területünkön dolgozó négy körzeti orvos a nyári szezonban nemcsak a törzslakossá®, hanem az üdülőik egészségére) I is gondoskodik. Napközben a rendelőintézetben is dolgozik egy üdülőorvos, ő nem hagyja el az épületet, a hívásokra az ügyeletes körzeti orvos megy ki. Délutántól másnap reggelig egy ügyeletes orvos látja el a beérkező betegeket, illetve azokat, akik házhoz hívják. Az elmúlt nyarak tapasztalata szerint a rendelőintézet forgalma az úgynevezett frontos időszakokban növekedik. Áltálában a július vége és az augusztus eleje jelenti a csúcsidőszakot, ilyen- .kor időnként elszabadul a pokol. Tavaly volt olyan hétvégénk, amikor kétszáz beteget kellett ellátni. — Melyek a leggyakoribb panaszok? — A túlzott és hirtelen napozás következményeként sokan jönnék a bőr égése, illetve bőrkiütések miatt. Gyakoriak a sérülések: kagyló- és üvógvágások, csonttörésék. Az időjárás- vált cxzá^ különböző szívpanaszokat, a klímaváltozás pedig allergiás tüneteket ók ózhat. — Miben különböznek a nyári betegék a téliektől? — Zömében idegesebbek: A már említett időjárásváltozás ingerlékennyé, türelmetlenebbé teszi a betegeket. Általában sajnálják a nyári szabadság, nyaralás idejét, amelyet várakozással a folyosókon kell tölteniük. Ám az igazi beteg alkalmazkodó, türelmes, hiszen tudja, hogy orvosra van szüksége. Bosszantó, hogy a pesti emberek úgy viselkednek, mintha nem ismernék a körzeti orvos fogalmát. Bejövetelükkor azonnal szakellátást követelnek, pedig ahhoz az egész országban a körzeti orvos beutalója szükséges. — És milyenek a küLföldi betegek? — A leggyakrabban németek fordulnak hozzánk, ök azonban fegyelmezettebbek, türelmesebbek. Náluk is főként a klímaváltozás okoz panaszokat, de a fogászaton is gyakori az NDK-ibel'i turista. — Melyek a legforgalmasabb rendelők? — Mindig a sebészeten vannak a legtöbben a sérülések, balesetek miatt, ám a szemészet forgalma — például a víz okozta kötőhár- tyagyuMadás miatt — is igen jelentős. Sokan várakoznak a gyermekgyógyászati rendeléseken is. — Mi történik a súlyosabb, kórházi ellátást igénylő. esetekkel? — A fonyódi mentőállomáson négy autó biztosítja a gyors és azonnali beteg- szállítást. Ha kórházi ellátásra van szükség, a marcali kórházba szállítják a beteget. T. R.
