Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-12 / 137. szám
1987. június 12., péntek Somogyi Néplap HÁROM NEVE VOLT 50 évvel ezelőtt, 1937. június 12-én halt hősi halált a spanyolországi Huesca ostrománál Lukács tábornok, Zalka Máté (1896-1937). Ma is három ország vallja magáénak ... Magyarországon született. A mindösz- sze 41 évre sikerült életének nagy részét a Szovjetunióban élte le. A poltavai ''Belikiben, ahol 1928 és 1936 között a nyarait családja körében szokta tölteni, 1976- tan irodalmi emlékmúzeumot avattak a tiszteletére. Kolhoz és tér viseli a nevét ebben a faluban, ahol níég emlékeznek arra az 1936-os nyárra, amikor „Máté Mi- hajlovics” lakásának az ablakából éjjelente a petróleumlámpa fénye szűrődött ki — a „Doberdó’'t írta itt Zalka Máté ... Zalka Mátéról viszonylag kevesen tudják, hogy tudatosan készül írónak. Erről a naplója is árulkodik: „író leszek. Színész. Mint Petőfi.” Petőfi iránti rajongása elkíséri egész életében. 1935 szeptemberében egy Magyar- országról hozatott Petőfi-kö- tetet ajándékoz a híres ukrán költő-műfordítónak, aki 1945 tavaszán — a Vörös Hadsereg katonájaként — jut el Budapestre a Petőfi- szoborhoz, de Zalka Máté ekkor már nyolcadik éve pihen spanyol földben. Viszont ott van nála a Zalkától kapott kötet is: „meg voltam győződve arról, hogy Franki Bélaként jegyzik be az anyakönyvbe 1896. április 23-án Matolcson. A család nyolcadik gyereke. Az édesapja kocsmája a Szamos partján volt, ahol egykor Petőfi a Falu végén kurta kocsma című versét irta. Polgári iskolai tanulmányai (1907—1911) színhelyéről, Mátészalkáról veszi föl később a Zalka Máté álnevet, amelyen ismertté ' lett. 1936 őszén „Paul Lukács” („general Lucas”) néven érkezik Spanyolországba. Zalka leveleire és Petőfi verseire szükségem lesz” — emlékezett vissza később Leonyid Pervomajszkij. Per- vomajszkij már 1927-ben olvasta — A. V. Lunacsarszkij fordításában — Petőfi néhány versét, de Zalka Máté szerepét így látta az ukrán költő-műfordító: .......Zalka n élkül mem lettem volna képes megérteni ezt a zseniális magyar költőt, és azt, hogy Petőfi mit jelent a magyar költészetben és a világ egyetemes költészetében ... Zalka Máté nélkül Petőfitől egyetlen sort se fordítottam volna le.” Zalka 1937 tavaszán megígéri Ilja Ehrenburgnak, hogy még valaha megmutatja neki a magyar pusztát. Ugyanebben az időben nyeri meg magának Ernst Hemingway bizalmát is Spanyolországban. Az „Akiért a harang szól” írója így nyilatkozott róla: „Nem tudom, milyen író, de amikor hallgatom, amikor ránézek, mindig mosolyog. Kitűnő ember.” Zalka vitathatatlanul legnagyobb élménye a forradalommal való találkozása. Ennek a jelentőségét így látta : „A forradalom egy roppant mágnes. Magához vonzza a vele rokonszenvező embereket.” Az első világháború értelmetlenségét, kegyetlenségét és embernyomorító mivoltát reálisan tükröző művét, a Doberdót már nem olvashatta nyomtatásban, mert a regény moszkvai megjelenésekor már Spanyolországban harcolt, a 12. nemzetközi brigád katonai parancsnokaként. A fasiszta Franco ellen küzdő nemzetközi brigád olyan győzelmekkel dicsekedhetett — Lukács tábornokkal az élen —, mint Madrid védelme, a Jarama melletti győzelmek, Guadalajara ... A zsarnok Franco diktatúrájának segítségére siető német és olasz fasizmus (Hitler, Mussolini) jól felfegyverzett csapatai megállítják és szétverik a köztársaságpártiak rohamét Hues- cánál. Egy ellenséges lövedék telibe találja Lukács tábornok autóját a frontvonalon, és 1937. június 12-én Zalka Máté szíve megszűnt dobogni... Valencia sok ezer lakosa kíséri utolsó útjára. „A koporsót a temető falába helyezték el, ahogy a sziklás Spanyolország sok vidékén ez szokás volit” — írta Alek- szej Eisner, a legilletékesebb krónikás, Lukács tábornok adjutánsa. „Kétféle AIDS-beteg van: aki haldoklik és aki meg- halt." Tíz évvel ezelőtt egy dán orvosnő hároméves afrikai munkát vállalt Zaire északi részén. Ott-tartózkodása egész idején hasmenési panaszok, majd légzési rendellenességek gyötörték, fáradtnak, levertnek érezte magát. Nemsokára hazarepült Dániáiba, de a gondos orvosi kezelés ellenére még abban az évben meghalt. Talán ő volt az elsők közül az egyik, akiknek életét követelte ez a járványos méreteket öltő, napjainkra a híradások főszereplőjévé vált betegség. Mi az AIDS válójában? Hogyan kezdődött ? Igazak-e a terjedő hírek? Hogyan lehet és lehet-e védekezni ellene? Ezek és még számos — ma még megválaszolhatatlan — kérdés merült fel a világ szinte valamennyi országában. A szakemberek véleménye szerint a legtöbb, amit ma tehetünk, a megelőzés és ezzel párhuzamosan a tájékoztatás. Ezt a célt szolgálja egy új könyv, melynek tíz fejezete szinte mindent elmond az AIDS-ről, amit napjainkban tudni lehet. Juhani Nagy János időrendben követi az eseményéket, bőségesen támaszkodva a hírügynökségi jelentések anyagaira, a vezető amerikai és nyugat-európai orvosi szaklapok cikkeire. Nemcsak azt az orvosi fel- tételezést világítja meg, miszerint nem kizárt, hogy az AIDS egy régebben létező betegség, csak ebben a formában viszonylag újkeletű. A könyv szerzője — idézetekkel alátámasztva — utal a magyar származású (Kaposváron született) osztrák bőrgyógyász, Kaposi Móric által felfedezett és róla Ka- posi-szarkómának elnevezett ismeretlen eredetű, rosszindulatú bőrdaganatra, melynek első betegei 1872- ben tűntek fel. Ez az egyébként elenyésző százalékban jelen lévő betegség egyes kutatók szerint az AIDS kezdeti fázisát jelenti, mások szerint a már AIDS- ben szenvedők különböző időben, de megkapják ezt a betegséget. Részletesen beszámol a könyv a kórokozóikról, ezek variánsairól, s mindezt olvasmányos, ugyanakkor a tényekre építő előadásmódban. Megoldást azonban ettől a könyvtől sem várhatunk. Bár részletesen leírja, hogy ez a félelmetes betegség — amelyben szenvedők száma az NSZK-ban például nyolctíz havonta megkétszereződik — nem terjed a beteggel való — nem szexuális — érintkezés útján, például kézfogással. Egészen friss kutatási eredményeket is közöl : az emberi szervezetből kikerülve a vírus fertőzőké- pességét elveszti. Ugyanakkor nem tudunk mit kezdeni a korrekt tájékoztatás jegyében leírt, de végeredményben nem cáfolt vagy alátámasztott véleményekkel. Ilyen például a düsseldorfi egyetemi fogászati klinika igazgatójának véleménye is. „.. a vírus a fogak fúrása vagy tisztogatása során egy vér- vagy nyál- csepp kifröccsenésével is terjed.” Mindazonáltal hasznos könyvet forgathat az olvasó- Rendkívül sok véleményt, álláspontot ismertet, de ezekről képtelenek vagyunk eldönteni, melyiket fogadjuk el igaznak. Sajnos izgalmas fejezete a könyvnek az AIDS magyar- országi elterjedésének sajtóbeli visszhangját vizsgáló megjelent, illetve meg nem jelent cikkek összevetése. A könyv hibájául .elhamarkodottság lenne felróni a fenti megállapításokat. Csak azt az álláspontot tükrözi meggyőző hitelességgel, ami ma e. rejtélyes betegség megítélésének szakmai körökben is tapasztalható ellentmondásosságát jelzi. Ez a könyben megszólaltatott hazai és külföldi véleményekből is kiderül. Ma még minden állításnak van ellenvéleménye, és ami e szörnyű betegség titokzatosságát növeli, mindegyik nézet képviselője tudományos kísérletek sorával tudja igazolni pillanatnyilag helyesnek látszó nézetét. Mindannyian reménykednek azonban abban, hogy az orvostudománynak sikerül ezt a betegséget is, — mint a himlőt és a gyerekbénulást — idővel megfékezni. Balogh P. Ferenc Hamvait 1979. április 11- én hozták haza és helyezték el Budapesten a Munkásmozgalmi Panteonban. A 20- as évek elején egyszer ezt mondta Kirill Levinnek: „Ha nem hinnék abban, hogy egyszer valaha visszatérek Magyarországra, hát meghalnék..Visszatért... Mert ahogy az egyik befejezetlen-művének a címe is jelezte már — „A bolygók visszatérnek”... Válogatott műveit — köztük a Doberdót és a Mese az örök békéről címűt 1938-ban 50 000 példányban jelentették meg Moszkvában oroszul. Ilja Enherburg írt hozzá előszót: „Elolvastam Do- berdó című regényét; arról tanúsikodik, hogy Zalka igazi tehetség. Zalka írónak született” És még egy érdekessége van ennek a kötetnek: Zalka Máté lánya, Natalja Mat- vejevna Zalka fordította oroszra. Hajzer Lajos A hétvége időjárása remélhetőleg kedvezni fog a kirándulóknak, túrázóknak. A kaposvári La tinea Sándor Művelődési Központ, Gulyás István túravezető irányításával nyílt túrát s-ervez szombaton „Dél Zsebe Turistája” címmel. Az arborétumok és parkerdők jelvényszerző résztúrájára indulók hét óra negyvenkor, a távolsági buszmegálló 9-es kocsiállását an találkoznak majd s hét óra ötven perckor mennek tovább a szigetvári autóbusszal a mozsgói elágazóig. A 16 kilométeres távot Mozsgó—Szentmiklós puszta—Szulimán—Somogy- hárságy—Kishárságy—Boldogasszonyfa útvonalon teszik ímeg és este nyolc óra tíz perckor érkeznek vissza Kaposvárira. Ugyancsak kirándulásra invitál az Édosz Művelődési Ház Kaposváron. Somogy természeti értékeit tekinthetik meg a résztvevők a Csepegőkőre szervezett túrán. Indulás reggel hét órakor a gáilosfai busszal. A Zselic SE klubprogramja keretében szombaton és vasárnap indul a II. országos Kék-túra a Bakony hegységbe. A kórusmuzsika kedvelőinek ajánljuk hétfőn este hét órai kezdettel a kaposvári Kilián György Művelődési Központban megrendezésre kerülő hangversenyt. Vendégként fellép az NSZK-beli mülheimi férfikar és a Vikár Béla vegyes kar. A Somogy táncegyüttes és a Zengő együttes közös műsorát tekinthetik meg az érdeklődők pénteken este hét órai kezdettel a mosdósi tüdőgyógyintézet előadótermében. Búcsúi bált rendeznek Berzencén a Zrínyi Miklós Művelődési Otthonban vasárnap nyolc órai kezdettel, a Sansz együttes közreműködésével. Marcaliban a néphadsereg helyőrségi művelődési otthonában Komár László koncertjére várják az érdeklődőket. Az este nyolc órakor kezdődő műsort Harmath Andrea vezeti. Faragó J. István gitáron, Auth Ede zongorán és Franki Gábor dobon kíséri az énekest. Gálaműsor keretében lépnek fel a magasabb egység amatőr előadóművészeti bemutató győztesei hétfőn Kaposváron, délután három órai kezdettel a Magyar Néphadsereg helyőrségi klubjában. Ritka és érdekes kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők Barcson a Dráva Múzeumiban. Törőcsik Jolán intarziaművész faintarziái a magyar Alföld sajátos élményvilágából, életérzéséből, természeti jellegzetességeiből merítve közölnek gondolatokat az emberről és a természettel való kapcsolatáról. Thury Levente keramikusművész mini agyagfiguráit és torzóit tekinthetik meg az izgalmas iparművészeti élményre vágyók Kaposváron a megyei múzeum kamaratermében. Somogy faluvilágának életkép- és tájfestője Kunffy Lajos pasztellképei csalogatják a mester műveinek kedvelőit Somogytúrba a Kunffy- eml ékmúzeum b a. Képünkön az alkotó Temetés című képéből látható részlet. Megemlékezés és tudományos ülés Kaposváron * Kaposi Mór-emléktáblát avattak „Megrakják a tüzet, mégis elaluszik ■.— hangzott a környéken a szép magyar népdal. A kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola úttörő fúvószenekara Bo- gáth József karnagy vezetésével tisztelgett így a múlt század világhírű tudós professzora emlékének, a Somogy Megyei Kórház és Rendelőintézet bőrgyógyászatának udvarán. Az épület előterében országos hírű szakemberek, egészségügyi dolgozók gyülekeztek, hogy a Kaposi-sar- coma első leírójának tiszteletére felavassák az emléktáblát. A tegnap délelőtt megrendezett bensőséges ünnepségen sdr- Nagy Gyula, a kaposvári bőrgyógyászat osztályvezető főorvosa köszöntötte a résztvevőket, megjegyezve, hogy a 150 éve született tudós, bőrgyógyász professzarra az a szomorú aktualitás is emlékeztet, melyet az utóbbi időben az AIDS-vírus okozta betegség és az úgynevezett Kaposi- sarcoma közötti összefüggés tett nyilvánvalóvá. Ezt követően dr. Varga Levente, a Somogy Megyei Kórház—Rendelőintézet főigazgató-főorvosa idézte fel a nyolcvanöt éve elhunyt tudós orvos és humánus ember alakját. — Városunk szülöttének emlékezete, nekünk orvosoknak elsősorban a róla elnevezett betegség első leíróját jelenti, de, mint magyaroknak egyúttal a magyarsághoz és a szülőföldhöz való kötődés példaképét is idézi- A kaposváriaknak pedig külön büszkeséget jelent, hogy a Bécsben tevékenykedő tudós 1876-ban nevét Kohnról Kaposira változtatta, kinyilvánítva ezzel szülővárosához való ragaszkodását is. — Így orvosként is, magyarként is, kaposváriként is hármas indíttatással emlékezünk meg a dermatológia múlt századi nagy klasszikusáról — mondta dr. Varga Levente főigazgató-főorvos, majd a Himnusz hangjainál leleplezte az emléktáblát és elhelyezte rajta az emlékezet és tisztelet koszorúját. Dr- Rácz István, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke,~a SOTE Bőrklinika igazgatója méltatta ezután Kaposi messzire kiható, s napjainkban is csak egyre időszerűbbé váló munkásságát. Megemlékezésének bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy régi adósságát törleszti a magyar orvostársadalom akkor, amikor emléktáblát állít a világhírű tudósembernek. A gimnáziumi éveit Kaposváron és Pozsonyban töltő, majd egyetemi tanulmányait az osztrák fővárosban folytató professzort a „bécsi” morfológiai beállítottságú bőrgyógyász iskola legkiválóbb képviselőjeként és az ottani bőrgyógyászati klinika vezetőjeként, szakíróként, valamint pedagógusként egyaránt nagyra tiszteli az utókor. Ezt bizonyítja, hogy a mai osztrák bőrgyógyász generáció, tiszteletére emilékelőadást tartott és megkoszorúzta bécsi síremlékét- Bibliográfiáját többen — köztük dr. Franki József kaposvári kandidátus is — feldolgozták, és a magyar bőrgyógyásznak adható legmagasabb szakmai kitüntetést a Kaposi-emlékplaket- tet két év óta már külföldi szakembereknek is adományozzák. • Dr. Rácz István Mozart Varázsfuvolájának béke óhajtását tolmácsoló zenéje mellett koszorúzta meg az emléktáblát- A Somogy Megyei Kórház és Rendelőintézet KlSZ-bizott- sága, valamint szakszervezeti bizottsága helyezett még el a táblán egy-egy koszorút Kaposi Mór emlékezetére. A meghívott vendégek ezt követően megtekintették a bőrgyógyászati osztályt, majd délután két órakor a kórház kultúrtermében több mint száz meghívott szakember, köztük Dr. Schneider Imre, a pécsi bőrklinika egyetemi tanára és igazgatója, dr. Dobozy Attila, a szegedi bőrklinika egyetemi tanára és igazgatója, valamint dr- Rozsos István kandidátus, a kaposvári kórház, tudományos bizottságának titkára részvételével — tudományos ülésen vettek részt. Az ülésen előadást .tartott dr. Franki József Kaposi Mór magyarsága és nagysága címmel. Ezt követően dr. Nagy Gyula, dr. Glöckner Berenike, dr. Biczó Zsuzsanna és dr. Szabó Magdolna a kaposvári bőr- gyógyászati osztály orvosai ismertették egy-egy megfigyelt betegség szakmai konklúzióit. A tudományos ülés betegbemutatással és tapasztalatcserével zárultV. Á.
