Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
2 Somogyi Néplap 1987. június 10., szerda A gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről Mint mór jelentettük, a Varsói Szerződés taqál- lamai Politikai Tanácskozó Testületének május 28—29-én megtartott berlini ülésszakán dokumentumot fogadtak el a gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről. A dokumentumot kedden tették közzé. Velencei csúcstalálkozó Politikai nyilatkozatokat fogadtak el a „Hetek" A velencei tőkés csúcstalálkozó résztvevői. Balról jobbra: Nakaszone japán, Thatcher brit miniszterelnök, Reagan amerikai elnök, Fanfani olasz miniszterelnök, Mitterrandfran- cia elnök, Kohl, az NSZK kancellárja és Mulroney kanadai miniszterelnök | A Varsói Szerződés tagállamai konstatálva a világgazdaság helyzetének további romlását és a nemzetközi feszültség fennmaradását — figyelembe véve a fejlődő országok rossz gazdasági helyzetét — behatóan áttekintették ezen országok gyengénfej lettsége leküzdésének problémáit, az új gazdasági világrend megteremtésében való előrehaladás hiányának okait és e problémák megoldásának útjait. A Varsói Szerződés tagállamai megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet mind ez ideig nem járul hozzá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, a világ országai — különösképpen a fejlődő országok — normális társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Az utóbbi években a fegyverkezési verseny fokozódása, az imperialista körök által folytatott, a szembenállásra irányuló politika, az erőpoLitika, a fejlődő országok elleni nyílt katonai provokációk következtében komoly mértékben nőtt a nemzetközi feszültség. Minden országnak szerepet kell vállalnia olyan realisztikus megoldások keresésében, amelyek megállíthatnák és visszafordíthatnák az atomfegyverkezést, csökkenthetnék a világban meglevő feszültséget. A Szovjetunió által javasolt, az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek 2000-ig történő csökkentését és teljes megsemmisítését előirányzó program megvalósítása, az űrfegyverkezési verseny megakadályozása, a nukleáris kísérletek beszüntetése, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentését célzó program megvalósítása lehetővé tenné, hogy a nemzetközi ügyekben rövid idő alatt gyökeres pozitív fordulat állhasson be. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határcfeottságga! fellépnek azért, hogy a leszerelés területén hozott konkrét intézkedéseket a katonai kiadások megfelelő csökkentése kísérje. Az ily módon felszabadult anyagi, pénzügyi, emberi és tudományos forrásokat az érintett országok gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsításához, továbbá a világ különböző részein meglevő gazdasági elmaradottság felszámolásához kell felhasználni.^ T A Varsói Szerződés tagállamai támogatásukról biztosítják az Államok Gazdasági Jogairól és kötelezettségeiről szóló chartát, az új gazdasági világrend megteremtéséről szóló nyilatkozatot és annak cselekvési programját, az el nem kötelezett országok ha- rarei gazdasági nyilatkozatát és síkraszállnak ezen dokumentumok gyakorlati megvalósításáért. A Varsói Szerződés tagállamai megvizsgálták azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítanék a világgazdasági helyzet javulását, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú és demokratikus alapokon törénő átalakítását, az összes állam egyenlő gazdasági biztonságát szolgáló új gazdasági világrend megteremtését. Megvizsgálták azokat az intézkedéseket, amelyek szavatolnák az ösz- szes ország — különösképpen a fejlődő országok — gyors előrehaladását, megkönnyítőnek napjaink tudományos és technikai vívmányainak széles körű elérhetőségét. 1 A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy a gyengénfejlettség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyarmati kizsákmányolás eredménye. Az, hogy a II. világháborút követően újabb államok nyerték el függetlenségüket, különösen nagy jelentőséggel bíró folyamat volt a gyarmati uralom alatt levő népek önálló, szabad fejlődése szempontjából. Napjainkban az imperializmus rendszere jelentős mértékben a fejlődő országok kirablásának következtében tartja fenn magát. A multinacionális monopóliumok és a finánctőke fokozta az ázsiai, az afrikai és a latinamerikai fejlődő országok kizsákmányolását, rájuk hárítva a világgazdasági válság fő terheit, és ezáltal fékezve társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet legfőbb okai a valutáris-pénz- ügyi válság elhúzódásában, a magas kamatlábat megszabó politikában, a pénzügyi tartalékoknak a fejlődő országokból való elszívásában, az emberi tartalékoknak ezekből az országokból történő elvándorlásában, a fejlett tőkés országok által alkalmazott egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatokban keresendők. A A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és a politikai stabilitást, az egész világ békéjét, ha határozott intézkedésekkel nem akadályozzák meg a fejlődő országok helyzetének további romlását, ha nem tesznek határozott intézkedéseket a gyengénfej- lettség felszámolására. Sürgető szükség van a politikai gondolkodás és a nemzetközi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az igazságos nemzetközi munkaimegosztás megvalósítására, a nemzeti természeti kincsek feletti elidegeníthetetlen szuverenitás biztosítására. A fejlődő országok sürgető és összetett problémáinak megoldása, a gyengénfejlettség felszámolása reálisan csak az új gazdasági világrend megteremtésével, az összes állam gazdasági biztonságának — a nemzetközi biztonság átfogó rendszerén beliül történő — megvalósításával1 érhető el. Napjainkban számos • ország, mindenekelőtt a fejlődő országok egyik leg- kiélezettebb problémája a külső eladósodottság. Valójában globális jellegű probléma ez, amely kinőtt a gazdasági keretekből, és érezhető politikai hangsúlya van. Az eladósodottság szüntelen növekedése összefonódik a nemzetközi pénzügyi rendszer általános válságával. Az eladósodottság kihasználása alkotó része az imperializmus stratégiájának a fejlődő országokkal szemben. Az eladósodottság a Nyugat által szított fegyverkezési verseny egyenes következménye. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak a nemzetközi vaiutáris-pénzügyi akapcsolatok rendezéséért, azért, hogy e kapcsolatok ne válhassanak a politikai nyomás és a belügyekbe való beavatkozás eszközévé, továbbá az eladósodottság problémájának igazságos rendezéséért. A Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják komplex — a külső eladósodottság éves törlesztésének olyan valutaösszegben való korlátozására irányuló — intézkedések meghozatalát, amelyek nem okoznának kárt a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekeinek, és a protekcionizmusról való lemondásra, a kölcsönök és hitelek kamatlábainak csökkentésére, a valutaárfolyamok stabilizálására, a pénzügyifizetési rendszernek az ösz- szes állam érdekeinek figyelembevételével történő átalakítására, és ezen rendszerek keretein belül működő pénzügyi intézmények demokratizálására irányulnak. á A nemzetközi gazda- sági kapcsolatok radikális megjavításának — beleértve a fejlődő országok helyzetének javítását — céljából a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ki kell küszöbölni az önkényességet, a törvénytelen embargót, a bojkottot, a kereskedelmi, hitelezési és technológiai blokádokat, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás fegyvereként való felhasználását, a megkülönböztető intézkedéseket és gyakorlatot, a protekcionista korlátozásokat és akadályokat. *7 A Varsói Szerződés tag' * államai — ismételten megerősítve elvi álláspontjukat minden nép társadalmi-gazdasági rendszere és fejlődési útja szabad megválasztásának szigorú tiszteletben tartására — támogatják a gyarmatosítás végleges felszámolásának folyamatát, kötelességüknek tartják a széles körű, aktív gazdasági együttműködést az összes fejlődő országgal a kölcsönös előnyök és a teljes egyenlőség alapján, az ezen országokat érintő súlyos gazdasági problémák megoldása, gazdasági és társadalmi előrehaladásuk biztosítása, gyengén fejlettségük leküzdése érdekében. Q A Varsói Szerződés tag- államai úgy vélik, hogy döntő jelentőségű a fejlődő országok erőfeszítéseinek növelése saját anyagi és emberi erőtartalékaik, összes nemzeti energiájuk hatékonyabb mozgósítására, a rén- delkezésre álló tartalékok saját érdekeiknek megfelelő, olyan nemzeti társadalmigazdasági fejlesztési programok szerinti imaximális hasznosítására, amelyek az egyes országok prioritásaiból, szükségleteiből és konkrét lehetőségeiből indulnának ki. A gyengén fejlettség leküzdése a társadalmi-gazdasági fejlődés komplex megközelítését, a gazdasági függetlenség biztosítását, a nemzetgazdaság ésszerű szerkezetének kialakítását igényli. Az állami szektor és más haladó jellegű gazdálkodási formák létrehozása, a tervezési módszerek alkalmazása elősegíti a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a nemzetközi függetlenség megerősítését, a kedvezőtlen külső tényezőkkel szemben történő hatékony fellépést. A fejlődő országok előrehaladásának meggyorsítása érdekében nagy jelentősége van saját tudományos bázisuk megteremtésének és kifejlesztésének, beleértve nemzeti szakembergárdájuk létrehozását. Q A fejlődő országok ■'* előtt álló problémák megoldását elősegítené ezen országok szoros, egymás közötti együttműködése, szolidaritásuk és egységük erősítése. A tagállamok üdvöz- lik és teljességgel támogatják ezirányú jogos törekvéseiket. A fejlődő országok egyesített erőfeszítéseinek növekvő jelentősége van a gyengénfejlettség felszámolásában és gazdasági önállóságuk megerősítésében. ■|A A Varsói Szerződés tagállamai a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolataikban a jövőben is tántoríthatatlanul tiszteletben tartják a nemzeti füg- gelenségnek és szuverenitásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erőszakról és az erővel történő fenyegetésről való lemondásnak, a teljes egyenjogúságnak, a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának, a népek önrendelkezési jogának, a kölcsönös előnyök, a diszkrimináció-mentesség, a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elveit. U Figyelembe véve, hogy • a gyengén fejlettség felszámolása csak a világ összes országának bevonásával érhető el, a Varsói Szerződés tagállamai felhívnak minden kis és nagy országot, hogy —. társadalmi berendezkedésüktől és fejlettségi szintjüktől függetlenül — egyesítsék erőfeszítéseiket, és aktívan működjenek közre e célok elérésében. A Varsói Szerződés tagállamai kiemelték az ENSZ keretein belül minden ország részvételével folytatandó konkrét és hatékony tárgyalások fontosággát. Ismételten síkraszálltak olyan világfórum összehívásáért, amelyen lehetővé válna a gazdasági biztonság, az új gazdasági világrend megteremtése. A Varsói Szerződés tag- • államai ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak a gyengénfejlettség felszámolásához, az új gazdasági világrend megteremtéséhez, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus alapon történő átalakításához, aktívan kivegyék részüket az ilyen irányú nemzetközi erőfeszítésekből, és ezáltal is hozzájáruljanak a gazdasági stabilitás megteremtéséhez és a nemzetközi politikai légkör egészségesebbé tételéhez. A kelet—nyugati kapcsolatokról, a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásáról, a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről szóló politikai nyilatkozatokat fogadtak el kedden Velencében a hét legnagyobb tőkésország állam- és kormányfői. A kelet—nyugati kapcsolatokról szóló közös' nyilatkozatukban az állam- és kormányfők továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris elrettentés „békefenntartó” szerepének. A nyilatkozat szerzői megállapítják, hogy legutóbbi találkozójuk óta új lehetőségek nyíltak a kelet —nyugati kapcsolatok terén, s ezek a fejlemények bátorítóan hatottak rájuik. Hangsúlyozzák, hogy élénk figyelemmel kísérik a Szovjetunió bel- és külpolitikáját, s kifejezik reményüket, hogy ez jelentősen javíthatja majd a Kelet és a Nyugat országai közötti politikai, gazdasági kapcsolatokat és a biztonságot. A dokumentum Kaidén a reggeli órákban helikopteren érkezett vidéki kőrútjának első állomására II. János Pál. Lublinban először az egykori majdane- ki haláltábor mauzóleumát kereste fel, ahol elhelyezte az emlékezés virágait, és rövid imát mondott a tábor áldozatainak emlékére. Ezután a lublini katolikus egyetemen tett látogatást, Pokolgépek robbantak kedden reggel az Egyesült Államok római nagykövetségének közelében. Robbantásos merényletet követtek el a brit külképviselet ellen is. Az amerikai nagykövetség mellett egy parkoló gépkocsiban robbant időzített szerkezet, két másik bombát pedig egy szomszédos szálloda ablakából lőttek ki az épületre. Az angol nagykövetség ellen végrehajtott akcióról ellentmondásos jelentések érkeznek. Az egyik verzió szerint a tettesek a kerti szökőkútban rejtettek el két pokolgépet, egy másik változat szerint kézigránátokat hajítottak be a követség kertjébe. Egybehangzóan állítják viszont a jelentések, hogy a robbanások vékenységének külön fejezetet szenteltek nyilatkozatukban, s ebben jelentős és tartós előrelépést sürgetnek az „emberi jogok” területén, síkraszállnak a regionális konfliktusok békés megoldása mellett, de konkrétumként csak a szovjet csapatoknak Afaganisztán- ból való teljes kivonását szorgalmazzák. A velencei találkozó résztvevői ugyanakkor bátorítják a szélesebb körű párbeszédet saját népeik, illetve a Szovjetunió és Kelet-Európa népei között. A terrorizmus elleni harc összehangolásáról szóló nyilatkozat határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját, beleértve a repülőgép-eltérítéseket, a túszszedéseket. A harmadik politikai nyilatkozat a Perzsaöböllel kapcsolatos kérdéseket érinti. Szerzői megegyeztek abban: új, összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy elősegítsék az iráni—iraki háború megszüntetését. amelynek sok éven át volt tanára. A pápa itt előszóra tudományos élet meghívott képviselőivel találkozott, akikhez beszédet intézett. Ezután üdvözölték az egyetem tanárai és hallgatói. A velük folytatott beszélgetést követően II. János Pál Lublin egy új lakótelepének templomában celebrált misét, és fiatal papokat szentelt fel. nem okoztak sem személyi sérüléseket, sem számottevő anyagi kárt. A rendőrség röplapot talált az amerikai nagykövetség épülete közelében. A hivatalos rendőri jelentés csupán ennyit közölt róla: feltételezik, hogy a támadók hagyták maguk után. Az ANSA olasz hírügynökség hitelt érdemlő forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy ,.a hatóságok közel-keleti szervezetre gyanakodnak”. A velencei csúcstalálkozón részt vevő hét tőkés ország római képviseletének őrizetét megerősítették. Az amerikai és a brit nagykövetség környékét lezárták, a környező utcákon rendőrjárőrök cirkálnak. összeállítói a SzovjetunióiéA pápa íublinba látogatott Pokolgépes merényletek Rómában Felipe Gonzalez spanyol miniszterelnök a választások előtti utolsó beszédét tartja Madridban
