Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-09 / 134. szám
1987. június 9., kedd Somogyi Néplap 3 Áz állami gazdaságok Magyarországon Agrártörténelmi érték Elosztási viszonyok Éjféltől rakodnak Az állami gazdaságok krónikája sorozatban jelentős munka látott napvilágot Az állami gazdaságok Magyar- országon címmel. A vaskos, ag-rártörténelmi értékű könyv szerzőpárosa dr. Molnár István és Szabóné dr. Medgyesi Éva. Hazánk nagyüzemi mező- gazdaságának úttörő szektoráról, kialakulásukról, történetükről, fejlődésük egyes szakaszairól már jelentek meg összegezések, ám csak most, több mint negyven év után, készült el az első átfogó képet adó kordokumentáció. Ahogy Klenczner András a kötet előszavában fogalmaz, talán az utolsó pillanatban született meg ez a munka. Amikor még fellelhetők mindazok a tények, törekvések, melyek a felszabadulást követően hazánk termőterületének mintegy nyolcadrészén történtek, amíg még vannak köztünk olyanok, akik végigjárták ezt az utat, és a személyes élmény elválaszthatatlanul köti őket a szocialista gazdálkodási szervezet történetéhez. A mezőgazdaságnak ez a szektora több fejlődési szakaszon ment át. Vannak azonban olyan jellemző vonások, melyek a múló időitől függetlenek, kezdettől érvényesek és jellemzőek. Az egyik, hogy az állami gazdaságok mindig húzóerőt jelentettek. Új iránti fogékonyságukkal mindig példát adtak. Az is kétségtelen, hogy elsősorban árutermelésük határozta meg fejlődésüket. De nemcsak a tonnákban mérhető eredményekben, a tudomány vívmányai, az új módszerek, irányítási és gazdaságszervezési eljárások alkalmazásában jártak az élen, hanem sok olyan tennivalóban is, amely esetleg csak közvetve tartozik a gazdálkodás köréhez. Ilyen például a megalakulás időszakában a szocialista nevelés, a tömegszervezetek munkájának megindítása, a szociális ellátás anyagi alapjainak megteremtése, a környezetvédelem. Ez utóbbi fogalomhoz hozzátartozik a gazdaságok működési körzetében levő kastélyok, parkok, kúriák nem egyszer műemléki értékeinek megmentése. Százhatvan kastély van hazánkban az állami gazdaságok területén. Az Utóbbi öt évben helyreállításukra ötvenmillió forintot költöttek. Rendeltetésüknek, vezető szerepüknek mindig eleget tettek az állami gazdaságok. Az első szakasz a negyvenes évek végétől az ötvenes évek közepéig tartott. Szinte állandó mozgás, sokszor a feleslegesnek tetsző átszervezések ideje volt éz, amikor a gazdaságok még nem voltak képesek meggyőzően bizonyítani a szocialista nagyüzem fölényét. A második, a hatvanas évek végéig terjedő szakaszt a megszilárdulás éveiként jellemezhetjük. Megszűnt a területnövekedés, gazdagodott az eszközállomány, megSegítenek a melléküzemek Szép eredménnyel zárták az első negyedévet a segédüzemek a fonyódi Balaton Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság termőhelyi adottságai indokolják, hogy az alaptevékenységen — szántóföldi növénytermesztésen, szőlőtermesztésen, sertés- és baromfitenyésztésen — kívül egyéb munkákat is végezzenek, s ily módon biztosítsanak munka- és kereseti lehetőséget a nagyközségben és Ordacsehiben élő szövetkezeti gazdáknak. A segédüzemágak létrehozásánál, illetve fejlesztésénél figyelembe vették a Balaton közelségéből adódó sajátos igényeket, amelyeket ^ egy mezőgazdasági jellegű gazdálkodó szervezet képes kielégíteni úgy, hogy abból haszna is származzon. Az idén eddig legsikeresebben a szállítási ágazat működött. A teljesítménybérezés célravezetőnek bizonyult a fuvarozásnál és egyéb, az ágazathoz tartozó tevékenységben. A nagyközségi tanácstól folyamatosan kapják a megbízást különféle feladatokra, ezen a tavaszon például a Balaton Tsz fuvarosai szállították a földet a feltöltésekhez. Kilenc tehergépkocsijuk és három markolójuk révén elvállalhatnak úgynevezett tömegmunkára szóló megrendeléseket >s. Van homokbányájuk, s nemrég alakult meg a parképítő részleg — önálló brigádja már dolgozik is Boglárlellén. A fonyódi tanács általában pályázatokat ír ki a különféle település- fejlesztési munkákra, s ezeket a Balaton Tsz többnyire megnyeri — minthogy helyben vay a szövetkezet, felkészültsége pedig megfelel a kívánalmaknak, kedvezőbb ajánlatokat tehet a megbízások teljesítésére, mint a távolabbról pályázó gazdálkodó szervezetek. Több éven át közös fenntartásban működött, majd tavaly önálló lett a téesz nyomda- és papírüzeme. Mindjárt az első évben teljesítette hétmillió forintos termelési tervét, és nyereséget is hozott a szövetkezetnek. Az ordacsehi üzemben huszonöt dolgozót foglalkoztatnak. Szórólapokat, különféle nyomtatványokat készítenek üdülőknek, idegenforgalmi cégeknek és, más megrendelőknek. S az igények növekedéséből következtetve ebben a megbízó és a tsz is megtalálja a számítását. Több a műanyag alkatrész AZ EXPORTTERVEK TELJESÍTÉSÉÉRT (Tudósítónktól) A nagyatádi városi párt- vb legutóbbi ülésén Magyar Vince a Danuvia 4. számú gyárának az igazgatója beszámolt munkájukról, különös tekintettel az utóbbi két évre. A testület megállapította, hogy az ötéves terv első évének kimagasló eredményei mellett előreléptek a műszaki fejlesztésben és a termelés- szervezésben is. Lényeges a gyári önállóság növelése az anyagbeszerzésben és a kereskedelmi tevékenységben. 1986-ra 10—14 százalékos termelésnövekedést terveztek. Tervük túlteljesítését a hatékonyság javításával, az anyagfelhasználás csökkentésével is elő akarták segíteni. Ezért fontos szerepet kapott a forgácsolási technológia fejlesztése, a hidegalakítási technológia bevezetése, valamint a műanyag alkatrészek arányánák növelése. Kiemelt bérfejlesztésben részesítették a vezető és műszaki dolgozókat. Szigorították a létszámgazdálkodást, néhány munkakört összevontak és így kilenc álláshelyet takarítottak meg. így a termelésben 18,1 az értékesítésben pedig 19,5 százalékos növekedést értek el. Árbevételük a tervezetthez képest 21,5 százalékkal volt magasabb, s ez csaknem 58 millió forintot jelentett. A gyár tavalyi eredményei alapján nyerte el a Kiváló gyár címet. Ez arra kötelezi az üzem vezetőit és egész közösségét, hogy a kedvező folyamatot állandósítsák, és továbbra is jó ered-- ményeket érjenek el. Az idei év első negyedében tervfeladataik többségét teljesítették, illetve túlteljesítették. Fokozott figyelmet fordítanak a piaci tevékenység fejlesztésére, a munka- fegyelem és a minőség további javítására. Kiemelt feladatnak tartják a nem rubel elszámolású exportterveik teljesítését. Ezzel hosszabb távon is áUandósíthatják'kbo- perációs kapcsolataikat. szilárdult a belső helyzet és nőtt az árutermelés. Ekkor kezdődött meg a koncentráció és a szakosodás folyamata, az iparszerű termelés alapjainak lerakása. A mező- gazdaság szocialista átszervezéséhez, a szövetkezetek indulásához „felnőtt testvérként” adtak anyagi, szervezési és emberi segítséget az állami gazdaságok. A hetvenes évekre tehető az addigi legsikeresebb szakasz. Ebben a harmadik időszakban a hazai és a nemzetközi tudományos tapasztalatokra épülve kibontakozott és elterjedt az iparszerű termelés, kialakultak a termelési rendszerek. Klenczner András szerint a negyedik szakasz, a nyolcvanas évtized az előzőektől eltérő feladatot ^hozott magával. A mérsékeltebb meny- nyiségi termelésnövelés helyett a minőség, a nemzetközi versenyképesség lépett előtérbe. „Ha jelentős feladat volt a szocializmus alapjainak lerakása, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, az iparszerű termelés megvalósítása, akkor ma, mindezeknél nehezebb teendő a versenyképesség, a gazdaságosság, a hatékonyság növelése.” Az állami gazdaságok több mint négy évtizedes történetének tapasztalatai, új iránti fogékonyságuk biztosíték ahhoz, hogy a folyamatban levő szakaszt is elismerően értékeli majd az utókor. V. M. téglaipar termékbemutatója közvetve ezt szolgálja. E termékbemutatóra is építjük szaktanácsadó szolgálatunkat. Ha valaki igényli, akkor már a tervezéskor elkészítünk számára egy ilyen pontos anyaglistát, meghatározzuk, hogy — az építési területet is figyelembe véve — hogyan lehet a legolcsóbban „megúszni” az anyag- beszerzést, a szállítást. — Lesz kereslet erre a szolgáltatásra? — Reméljük. Sokszor előfordul ugyanis, hogy az emberek az anyagismeret és a beszerzési lehetőségek ismeretének hiánya miatt drágábban építkeznek, mint kellene. Amúgy is nagyon drága a házépítés, megpróbálunk segíteni. A napvédő ernyő sem véletlenül került a bejárat fölé. Az irodavezető azt is elmondta, hogy az NSZK- beli, rendkívül tartós és színét is megőrző vászon felhasználásával egy hazai kisszövetkezet készíti sokféle variációban a Rollflex névre „keresztelt” ernyőket. Fölszerelhetők ezek panelházak erkélyeire is, bár tömeges elterjedésüket tízezer forint fölötti áruk némiképp akadályozza. Viszont tárgyal az irbda több: közülettel, így a kaposvári főutcán levő üzletek gazdáival is. Kirakatok árnyékolására is alkalmas ez a szerkezet, de presszók, kávézók terasza fölé is helyezhető. A másnapi megrendelést még délelőtt el kell juttatni az elosztóba, hogy onnan el- küldhessék az igénylést Kaposvárra. Akik később kapnák észbe, tej nélkül maradnak másnap. Nagyobb tételt nem tud pótlólag szállítani az elosztó, de egy-két ládával kisegítik a rászorulókat. A tartalékból mindenki vihet. Néhány litert azonban mintának megtartanak, mert többen reklamálnak a meg- savanyodott tej miatt. Gyors forralási próbával ellenőrzik, hogy a tej valóban átalakulóban van-e. Ha nem, akkor a szállítási lánc utolsó szakasza hibázik. Leggyakrabban azért romlik meg a tej, mert a boltokban hanyagul kezelik a szállítmányt, nem kerül időben hűtőbe a tej, tejtermék. Legalábbis ez a tejipar szakembereinek véleménye. Az elosztónak van egy hatalmas hűtőkamrája. Egyik részében a sajtokat „érlelik”, a másik napi tárolóul szolgál: a joghurt és az ízletes finomságok mellett a néhány ládányi tejet is ott tarják. Nagy keletje van a fagylaltpornak: nyaranta tíz-tizenlkét vagonnal fogy. A tejporral együtt a fagylaltalapanyag is Berety- tyóújfaluból érkezik. A szállításban részt vevő gépkocsik többsége a Kaposvári Tejipari Vállalaté, a korábban megszűnt Tejipari. Szállítási Vállalattól örökölték őket, csakúgy, mint a szárszói telep udvarán levő műhelyt. A meghibásodott kocsikat ott javítják, s még vizsgára is fel tudják készíteni a járműveket. F. L. AZ ÉTK ÚJDONSÁGAI Szolgáltatás a házépítőknek Az alagútnyi kamionbelső rengeteg rekeszt rejthetett magába, de az áru nagy részét már kipakolták belőle, csupán a raktér végén maradt az ízesített joghurtból. A platón néhol a kifolyt tejtermék fehér foltot hagyott. A kamion hajnalban indult az Alföldről, hogy időben megérkezzen a kiskunfélegyházi tejüzem termékeivel. Hetente háromszor fordul a kocsi; reggel hét-nyolc óra körül érkezik Balatonszárszóra. — Pontosan jön és a rekeszekben mindig az van. amit kérünk. Nagy szó ez. iskolák, cukrászüzemek és éttermek szintén az elosztótól kapják a tejtermékeket. — A szezon előtt tizenkét teherkocsival és öt kamionnal dolgozunk. Az utóbbiak csak ide hozzák az árut, azokkal nem „terítünk”. Nyáron tíiz-tizenkét vagon- nyi friss terméket kapunk naponta, ebből kettő sínen érkezik. Az egyiket Siófokon, a másikat Balatonsze- mesen rakjuk ki. A naponta érkező áruk mellett a sajtokból és a hosszabb szavatosságú termékekből csak ritkábban hoznak. Az elosztóba mindennap eljutó tejtermékek kilencven százalékát a kaposvári üzem küldi. A kocsik éjfél előtt futnak be. Sokszor nincs idő arra sem, hogy kipakolják, de fölösleges is volna. A kamionokhoz odatolatnak a terítő gépkocsik s a járatlap alapján vételezik egyikről a kakaót, másikról a tejet. Ha egy időben futnak be a kamionok, csak nehezen férnek el az udvaron. Üj kirakatot rendeztek be az Építésügyi Tájékoztatási Központ kaposvári információs irodájában. A szépnek nem nevezhető ház bejárata fölé nemrég napellenző került, a homlokzatot — amennyire egyáltalán lehetséges — elfogadhatóvá próbálták tenni. Király Józsefet, az ÉTK iroda vezetőjét esik róla, hogy az ajánlott tervek nem igazán jók, szükség volna a somogyi tájakhoz inkább illő és kevésbé merev típustervekre. Kidolgozásuk megkezdődött. De, hogy ne csupán tervcsomagot tudjunk adni az építeni szándékozóknak, újabb szolgáltatásokat is bevezetünk. A somogv—zalai mert nem kell veszekednünk egy több száz kilométerre levő partnerrel. Reméljük, velünk is megvannak elégedve, hiszen a kamionok nem üresen mennek vissza: a marcali üzem túródesszertjét viszik Kiskunfélegyházára. Székely Gyula, a Kaposvári Tejipari Vállalat bala- tonszárszói áruelosztójának főművezetője nyugodtan kísérhetett bennünket a raktárak, gépkocsirakodók között: a nyári csúcsfogyasztásra még csak készülnek. „Majd ha megjönnek a gyerekek, akikar mi lesz itt?” Az évzáró után a családok együtt utaznak nyaralni s a pihenéskor éppúgy szükség van a tejre és tejtermékekre, mint a hétköznapokon. Az üres pultok, vagy a savanyú tej szabadság alatt még bosszantóbb. A szárszói elosztóból a szezonban 400—450 lerakóhelyre indul gépkocsi. Aligától Balatonfenyvesig járják az üdülőket, boltokat; Tab körzete is hozzájuk tartozik. Az kérdeztük róla, hogy mostoha körülményeik ellenére a ház küllemén is látszó igyekezetből következtethetünk-e belső, tartalmi változtatásokra ? — Néhány újdonsággal akarunk kirukkolni, elsősorban a magánépítőknek 'kívánunk az eddiginél többet nyújtani. Mind több szó
