Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
1987. június 5., péntek Somogyi Néplap Új opera a Bastille téren Már a múlt században a műfaj két óriása — Verdi és Wagner — egyaránt Párizst igyekezett meghódítani, úgy érezte, hogy az ottani siker jelenti igazán az operaköltő befutását. Pedig a párizsi közönség nem volt éppen a legjobb ízlésű. Ennek a nagy korszaknak, a francia nagyoperának méltó otthona, építészetileg hű kifejezője a Párizsi Operaház. Charles Garnier pazar épülete a belváros egyik dísze, de már elmúlt száz esztendős, és mostanra kissé kinőtte a világváros. Most viszont minden kilátás megvan a helyzet javulására: Párizs rövidesen kap egy másik operát is. A Bastille téren már javában épülő dalszínház a maga nemében ugyanolyan világcsodának készül, mint a Pömpidou Kulturális Központ. Pedig az dlgondolástól a megvalósulásig nem Volt éppen diadalmenet a sorsa. Az ötlet és az elhatározás az előző, szocialista párti kormányzat népszerű kulturális miniszterétől, Jack Lángtól származott. Ó fogadtatta el a gondolatot, hogy Párizsnak kell még egy opera, s azt is ő javasolta, hogy az új dalszínház ne a zsúfolt belvárosban, hanem a Bastille téren legyen. Az avatást magától értetődően a nagy francia forradalom 200. évfordulójára, 1989. július 14-re tűzték ki, hogy a királyi zsarnokság hajdani jelképe, a rég lerombolt börtön helyén nagyszerű népopera köszöntse a második centenáriumot. Nagy kerek épület kerül a Bastille tér keleti oldalára. Kerekségét a burkolat .négyzetrácsos díszítése ellenpontozza. Hatalmas előadótermében a legmodernebb díszletváltó berendezésekkel felszerelt, több síkban mozgatható színpad lesz. A várhatólag 2,17 milliárd frankba kerülő új épületet többféleképp akarják „hasznosítani”. A mai elképzelések szerint a régi opera jellege megmarad, a Bastille-ban pedig operán .kívül hangversenyeket is tartanak. Tanulni sohasem késő A pártalapszervezet javaslatára a múlt év októberében alakult meg a kisgyaláni gazdakör. Aki először találkozik Fekete Gézával, nem gondolná, hogy ő a gazdakör elnöke. A kisportolt, fürge mozgású gazda szinte megszállottként látott munkához. — Az alakuló összejövetelen váratlanul ért a megtiszteltetés. A gazdatársak (ez a megszólításunk) bizalmát tartalmas, változatos programok szervezésével szeretném viszonozni — mondja a elnök. — Milyen igények kielégítésére törekednek a gazdakörben? — A kisgazdaságokban előállított termékek, állatok mennyiségét, minőségét szeretnénk emelni, illetve javítani. A tapasztalatok hasznosítása, új ismeretek elsajátítása a fő célunk. Ismert feladat a lakosság választékos ellátása zöldséggel, gyümölcscsel, hússal; tudomásom szerint ennek 30—40 százalékát országos viszonylatban magántermelők állítják elő. Másik, termelési számokkal nem mérhető haszna a jól működő gazdakörnek a tudatformálás, az új közösségi szellem kialakítása, olyan kötetlen baráti beszélgetéseken, amelyek a napi munka után a kikapcsolódást, a szellemi és anyagi gyarapodást is szolgálják. — Kiktől kaptak segítséget az első lépések megtételéhez? — A leghathatósabb segítséget a pártszervezettől kapjuk, ez bábáskodik legtöbbet az összejövetelek szervezésénél. A helyi népfrontbizottság támogatását is az alakulás óta élvezzük. Varga Károly, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja ott volit egyik foglalkozásunkon, és hasznos tanácsokkal látott el bennünket. Rendezvényeinket a Göllei Községi Közös Tanács által biztosított művelődési otthonban tartjuk, s nem kell fizetnünk a terem használatáért, fűtéséért, világításáért. A helyi termelőszövetkezet szakemberei társadalmi munkában tartják az előadásokat. — Milyen témakörökkel foglalkoztak az alig ' több mint fél év alatt? — Az állategészség fontosságáról a helyi tsz állatorvosa, dr. Matahowszky László tartott előadást, a gazdakör nyitó foglalkozásán. Ezt követően a kisgazdaságok sertéstartásáról és -hizlalásáról Deák Mihály, a téesz főmezőgazdásza adott ismertetőt. Nagy József főágazatvezető a növényvédelemről, a vegyszerek, a talajerőpótló műtrágyák takarékos és környezetkímélő használatáról, az egészségvédelmi szabályok betartásáról beszélt. A környező mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei is szívesen jöttek hozzánk, a szőlőtermelés titkaiba például a nagyberki téesz főkertésze, Pónusz Lajos jóvoltából pillanthattak bele gazdatársaim. Bálint István — aki szintén a nagyberki téesz szakembere — a borkezelés fortélyait adta. közre. — Mivel foglalkoznak a következő időszakban? — összejöveteleink a mezőgazdasági munkák idején sem szünetelnek. A rendezvényekre szóló írásos meghívót személyesen adom át és élőszóval is invitálom a címzetteket, családtagjaikkal együtt. A nyári-őszi időszakra tervezzük — Földi János és Major Károly állatgondozók javaslatára — egy olyan kirándulás megszervezését, amelynek során tapasztalatot szerzünk egy hozzánk hasonló, de már régebb óta működő gazdakör életéről. Az Én így csinálom! elnevezésű gyakorlati bemutatókra az őszi hónapokban kerül sor. Szeretnénk a gazdaasszonyok, a nagylányok érdeklődését AZ ÉLET ÁRNYÉKOS OLDALÁN Az első lépések sikere is fölkelteni, mert a konyhakerteknek, a baromfiudvaroknak ők az igazi gazdái. Alapszabályunk és a téli program összeálításán gondolkodunk, színesíteni szeretnénk foglalkozásainkat. A gazdakör tagjainak részvételével a községünkben egykor népszerű felnőttszínjátszás felélesztését is tervezzük. — Mit tudnak a Kapos völgyében létrejött gazdakörökről? — Tudomásom szerint a volt kaposvári járás területén mi vagyunk a „fehér holló”. Az andocsi gazdakörről vannak értesüléseim, velük szeretnénk kapcsolatot teremteni. Gyerekcipőben járó • gazdakörünk felnőtté válását a „józan paraszti észszel” fogant ötletek, javaslatok, a teljes öntevékenység jegyében végzett munka meggyorsíthatja. Beszélgetésükhöz csatlakozott Szántai Árpád nyugdíjas, egykori ezüstkalászos gazda. — Évtizedekkel ezelőtt a falusi emberek felnéztek azokra a gazdatársaikra, akik ünnepnapokon kabátjuk hajtókáján viselték az ezüstkalászos jelvényt. Gazdakörünk folytatója lehet a hajdani gazdatanfolyamoknak. Korosztályunk az ország újjáépítésének éveiben szervezte meg nálunk az első gazda- tanfolyamot. Mi akkor már a felnőttkor küszöbét tapostuk, esténként — vilanyvilá- gítás hiányában egy Maxim- lámpa fényénél — írtuk kockás irkáinkba a göllei gazdasági iskola tanárainak szavait. Azért emlékszem -erre igen jól, mert én voltam a lámpa kezelője... A ma már szinte ismeretlen fényforrás akkor húsz-harminc falusi fiatalember ismeret- szerzését segítette. Mostani gazdakörünk megnyerte a lakosság támogatását, remélem, nem lesz tiszavirágéle,.tű, inkább a falu hagyo- } mányőrző múltjában gyöke- % rezve erős fává lombosodik. Jó szándékú összefogás eredménye a kisgyalániak gazdaköre. Tevékenységük nemcsak lakóhelyükön érdemel figyelmet. Jó lenne, ha a Kapos völgyében sem maradnának „fehér hollók” ... . „Az árnyak karján járok Árnyak alján élek Árnyak várnak reám” Árnyak, akik fényre, sze- retetre vágynak. Árnyak, akik a meleg, baráti szóra a legnagyobb hálával és ragaszkodással válaszolnak. Szemükben őszinte szeretet ragyog. — Kár, hogy elmész. Mikor jössz legközelebb? — kérdi vágyakozva. — Hamarosan — ígéri a fehérköpenyes pedagógus, s a másnap valóban ott találja őt a kisegítő iskola udvarán. Nem ő lenne a soros „kistanító” mégis eljött. Látni akarta a gyerekeket, hallani, mennyit fogadtak be tegnapi tanításából. Nem sokat. A kisegítő iskolában nem lehet gyors, látványos eredményekre számítani. A legapróbb sikerért is keményen meg kell küzdeni. Türelem, kitartás és hallatlan energia szükséges ehhez a szép, de embert próbáló pályához. Nem is sokan vállalják e különleges pedagógiai hivatást. Aki azonban egyszer belekóstolt, többé nem tud szabadulni varázsától. Ez történt azzal a huszonöt pedagógusjelöttel is, aki az idén végez; aki három évvel ezelőtt a kaposvári tanítóképző főiskola kisegítőisko- lai szakkollégiumára jelentkezett. A kísérleti osztályt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szervezésében és irányításában hívták életre. Somogy mellett a debreceni főiskolán indítottak még hasonló szak- kollégiumot, hogy ezzel az alsótagozatos gyógypedagógusképzés gondjain enyhítsenek. Kaposváron a kísérletet a neveléstudományi tanszék támogatásával és dr. Schab- lauer Zoltánná főiskolai docens, főigazgató-helyettes irányításával folyt. — A legfontosabbnak a szemléletalakítást tartom. A képzés során igyekeztünk olyan többletet adni a hallgatóknak, hogy másképp nézzék a fogyatékos, problémás gyerekeket. Az itt végzett szakkollégistáknak nem kötelességük kisegítő iskolákban elhelyezkedni. De bármilyen általános iskolában is tanítanak, a pedagóguskarban újfajta nézőpont formálóivá válhatnak — mondta Bogdán György csoportpatronáló, főiskolai adjunktus. — Sajnos nő a sérült gyerekek száma, s a pedagógus gyakran nem tud mit kezdeni a tövig rágott körmű, alu- székony, nagyhangú vagy ve- rekedős gyerekekkel. A beírásokkal semmit nem lehet megoldani; az okokat kell megkeresni. Ehhez próbáltunk itt segítséget adni — szólt közbe Kovács Gézáné főiskolai adjunktus. — Betekinthettünk a gyógypedagógusképzés szinte valamennyi ágába; megismerkedtünk a szakintézményekkel, elméleti és gyakorlati útmutatást kaptunk a neveléshez. A leglényegesebbnek mégis azt érzem: megértettük, hogy nincs reménytelen gyerek. Mindenkinek lehet fejleszteni a képességeit, és senkiről sem szabad lemondani. Egy okán gyerek- közösség világával ismerkedtünk meg, amely a legtöbb ember számára talán riasztó, s mégis csodálatos látni, hogy kitartó tanítással, neveléssel milyen sok mindent el lehet velük sajátíttatni — vall a pálya szépségeiről Bíró Norbert. Számára nem volt ismeretlen ez a hivatás: édesapja szintén gyógypedagógus, tudta hát, mire vállalkozik, mikor ide jött. A legtöbben mégis puszta kíváncsiságból jelentkeztek erre a szak- kollégiumra. Senki sem távozik azonban csalódottan. Többen elhatározták már, hogy gyógypedagógusok lesznek. Az érdeklődést mutatja, hogy a második évben már négyszeres volt a túljelentkezés. Sok még a tennivaló, az eredmények azonban önmagukért beszélnek. A hároméves kísérleti képzés eredményesnek bizonyult. Mind több főiskolás érti és érzi, hogy a pedagógusnak, különösen pedig a gyógypedagógusnak nemcsak ismereteket, hanem szeretetet, emberséget is kell adnia tanítványainak. S a legcsodálatosabb, hogy közben ő is mind teljesebb, gazdagabb emberré fomáló- dik. Horváth Éva Szabó Béla Bőséges kulturális kínálatból válogathatnak, akik fölkeresik a művelődési házakat, képtárakat. A nagyatádiak ellátogathatnak Takács Dezső Rudnay-díjas grafikus kiállítására a helyi művelődési központba. A tárlat kedd kivételével naponta tizennégy órától este nyolcig tekinthető meg. József Attila élete fotó- és tárgyi dokumentumok alapján címmel állandó kiállítás várja azokat, akik a BaLa tan-parii kezdődő nyüzsgése helyett a szárszói József Attila Emlékmúzeum csendjét választják. Érdekesnek ígérkezik a balatonsze- rnesi postamúzeum meglátogatása is: ott postatörténeti bemutatót tartanak. Id. Kapoli Antal és fia pásztorfaragásaiban gyönyörködhetnek a lelleiek a művelődési házban. A drávai halászat történetét kísérhetik végig a barcsiak a Dráva múzeum állandó kiállításán. A művelődési központban fényképkiállítást nézhetnek meg. A pedagógusoknak tartanak ünnepélyt a barcsiak a művelődési és ifjúsági központban ma este hat órakor. Holnap ugyanott a Harmincasok Klubjának összejövetelére várják az érdeklődőket; a húsz órakor kezdődő rendezvényen fellép Angyal János humorista. Záray Márta és Vámosi János ad koncertet Ketten az úton címmel vasárnap este fél hétkor. Egészen más zenét hallgathatnak az ifjúsági táncestre ellátogatok — vasárnap — a Spirál együttestől. A megyeszékhelyen is gazdag a kínálat. A Kilián városi művelődési központban szombaton háromtól tinidéi-^' után lesz, ma este pedig a Gyermektükör megyei rajzpályázatára érkezett legjobb művek kiállítását nyitják meg 17 órakor. (A tárlat húszadikáig tekinthető meg.) A kaposfüredi klubkönyvtárban szombaton kora dél*; utántól gyermeknapi majálisra várják a gyerekeket. Lesz vetélkedő, játszó- és táncház is, este pedig a felnőttek rophatják a táncot a pünkösdi bálon. Az Édosz Művelődési Házban Kaposváron az egészségnevelési pályázat anyaga e hónap végéig tekinthető meg. Ugyanitt a mai magyar irodalmi kiadványokból nyílt tárlat látogatható — mindkét rendezvény keddtől péntekig 17 óráig, illetve szombaton délig. A fonyódi művészeti alkotóház gyűjteményéből nyílik kiállítás vasárnap délelőtt tizenegykor a helyi művelődési házban. Kaposváron a Kiliánban tartják a pedagógusok megyei köszöntőjét szombaton délelőtt tíz órakor. Szintén közreműködik a művelődési központ a gyermek- és ifjúsági horgászvetélkedő megrendezésében; ezta Deseda északi részén tartják, s délelőtt 9-kor kezdődik. Tizenegy zenekar részvételével ötödik alkalommal rendezik meg a balatonke- resztúri fúvószenekari találkozót. A résztvevők programjukat vasárnap délelőtt tíz órakor zenés felvonulással kezdik a máriafürdői strandon, majd délután közös térzenét adnak. Végül még egy kiállítást ajánlunk Siófokon: a vízgaz-» dálkodási múzeumban látható Dédanyáink Balatonja címmel. Ugyanott a tó történetéről láthatunk kiállítást. A kirándulás is sok élményt ígér nyár elején a természet kedvelőinek. Minden napra egy kérdés Könyvespolc Igen hasznos és régóta várt könyvet jelentetett meg a Móra kiadó a könyvhétre. A kötetben több mint háromszáz kérdés és válasz szerepel, öt téma köré csoportosítva. Ezek az állatokról, a növényvilágról, az emberről, az egymás közötti kapcsolatokról, valamint a föld és a világűr titkairól szólnak. Rendkívül nagy erénye a kötetnek, hogy nem felszínes tájékoztatóra szorítkozik, hanem jó érzékkel olyan kérdéseket tesz föl és válaszol meg a szerzőgárda, amelyek bizton érdeklik az általános iskolás tanulókat. Szándékosan nem tettem különbséget a leendő olvasók életkorának megbecsülésekor, mert a könyvben több téma csak a kisebbeket — ilyen az állatokról és a növényekről hasznos tudnivalót közlő kérdés-felelet rész — érdekli, míg az emberről szóló fejezet inkább a nagyobbak figyelmét fogja fölkelteni. Ez a kettősség azonban nem hátrány, inkább előnyére válik a könyvnek, hiszen így az évek számának növekedésével nem válik a kötet kiolvasott, a nagyobb gyerekek szemében dedósokhoz szóló könyvvé. Ismerve az általános iskolai környezetismeret, biológia, földrajz néhol túl részletes, máskor elnagyolt témaköreit, szinte biztos, hogy e könyv megjelenése először a pedagógusok körében keltett örömet. Az is biztosra vehető, hogy megjelenése után szerte az országban elhangzott a tanítási órákon: jól használható, nagyon fontos könyvről van szó, minden gyerek (szülő) jól teszi, ha megvásárolja. A szülők bizonyára vennének is, de mint az ilyen könyvek esetében lenni szokott, pár nappal a könyvhét után hűlt helyét találjuk a boltokban, így abban reménykedhetünk, hogy hamarosan kellő példányszámban — ez jóval több, mint a mostani gyakorlat szerinti — ott lesz az iskolai könyvtárak polcain. Használhatóságát növelik a lényegre törő, néhol rendkívül szellemes, színes rajzok is. Dicséretes, hogy a szerzők bátran nyúltak a lombikbébi, a terhesség, a megtermékenyítés kérdésének megválaszolásához is. Kár, hogy egyik-másik téma — például a fiúk és a lányok közötti különbség — válaszai kissé esetlegesre sikerülitek. Ez azonban Illetőséget nyújt a minden bizonnyal szükségessé váló második kiadás további pontosítására. Balogh P. Ferenc
