Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
1987. június 5., péntek Somogyi Néplap 3 ÉLETMÓD ES ÉRTÉKREND __________________ A pénznél fontosabb Folyóiratokban megjelenő elemzések, tanulmányok sora foglalkozik az életmód változásával, az értékrend helyenkénti torzulásaival, többek között a túlzott anyagiasság eredőivel és következményeivel. Valamennyi szerző egyetért abban, hogy a szocialista közgondolkodás zavaraiban valódi gondok, a fejlődés ellentmondásai, a gazdaság nehézségei tükröződnek. A magatartást szabályozó tudatformák továbbfejlődése tehát nem remélhető pusztán a neveléstől. Az emberekben, eltérő életfeltételeiknek megfelelően, különböző elképzelések élnek az élet céljáról, a boldogságról, arról, hogy mi teheti gazdagabbá mindennapjainkat. E kérdések mindenkit foglalkoztatnak. Ez derült ki a beszélgetésekből, amelyeknek során különböző foglalkozású emberektől kértem véleményt. Az egyik vélemény szerint: érthető, hogy az emberek nagy része mértéken felül hajt, hiszen csak így lehet jól megélni. Igaz, így kevesebb idejük jut a családra, a kikapcsolódásra, de hát valamit valamiért. — A „hajtásra” valóban szükség van, ám nem mindenáron — így Sándor Ferencije boltvezető. — A fenti nézet főként azokat jellemzi, akik nem értik, hogy a normális életfeltételek elérésén kívül a pénznél fontosabb dolgok is vannak. Egyik ismerősöm arról kérdezte különleges játékokkal elhalmozott gyerekeit: mit szeretnének születésnapjukra. „Menjünk el együtt kirándulni, és szalonnát is süssünk!” A gyerekek tehát a pénznél többre tartják az élményt, az együttlétet. Bencze László OTP-főelő- adó szerint: — Ma már nemcsak a luxusigények kielégítéséért Új ösztönzési forma-„Kulcsemberpénz” — e különös szóösszetétel sajátos tartalmat, új ösztönzési formát jelöl a Csepel Művek Egyedi Gépgyárához tartozó kaposvári nehézgépgyárban. A pontos meghatározás szerint a termelés különösen fontos posztjain dolgozó és kiemelkedő. teljesítményt nyújtó emberek — az üzem bérkeretéből — havonta ötszáztól ezerötszáz forintig terjedő külön juttatást kapnak. A mozgóbér és a célprémium bizonyos jegyeit is ötvöző forma újdonsága az, hogy a „kulcsembereket” a munkahelyi közösség és a közvetlen termelésirányítók egyetértésével az üzem vezetői választják ki, és megelőlegezik számukra a külön pénzt. A bizalom és a juttatás azonban csak addig jár, amíg a kiválasztattak a személyre szóló követelmények teljesítésével rászolgálnak. A fél- évenkénti felülvizsgálat során ugyancsak meghallgatják a szűkebb közösség véleményét. A kaposvári gyárban hetvenhat dolgozó kapott alkalmat a bizonyításra. Vannak köztük tervezők, gyártás előkészítők, anyagbeszerzők, a többségük azonban fizikai munkásként szakmai tudásával, szorgalmával került „kulcspozícióba”. A zömmel nagy értékű, egyedi termékeket — kohászati és gumiipari gépeket, atomerőművi javítóberendezéseket — gyártó üzemben ugyanis korlátozottabb a teljesítménymérés lehetősége, mint a sorozatszerű termelésben, viszont jól meghatározhatók a végeredményt befolyásoló műveletek és az ezekhez szükséges emberi képességek. Az új ösztönzési mód versenyhelyzetet teremtett a dolgozók' között. E ennek végül is az egész gyár látja a hasznát. kell hajtani, hanem az élet- színvonal szinten tartásáért is. Ha a főmu-nkaidő jövedelméből jól lehetne élni, aligha keresnék ennyien a géemkázás lehetőségét. Tény, hogy a javak szerzésében egyfajta verseny alakult ki az emberek között. — Rövid távon csábító lehetőségnek látszik többletmunkával kocsit, videót szerezni — mondta Rátfai Jó- zsefné, a statisztikai hivatal megyei igazgatóságának főelőadója. Ugyanakkor a mértéken felül hajtők közül egyre többen ismerik fel, hogy életmódjük a család, az önművelés rovására megy, s hogy emiatt a főmunkaidőben sem tudnak teljes értékűen dolgozni. — Véleménye szerint mit jelent ma a szabadidő hasznos eltöltése? — Mindaz, ami — nem anyagi értelemben — gazdagabbá teheti az életünket. Ide sorolom a családi programokat, a sportolást és a különféle munkahelyi közösségi megmozdulásokat is. — Nem látok feltétlenül ellentmondást a szabadidő kétféleképpen értelmezett hasznossága között — mondta Bencze László. — Aki például hétvégi kertjében dolgozgat, jól egyezteti össze a két követelményt. Ezt tettem én is, amikor szabadidőben idegenvezetői tanfolyamot végeztem. Így nemcsak külön jövedelemre tettem szert, hanem új ismeretekre, élményekre is. — Ha lenne szabadidőm, többet járnék színházba, olvasnék és utaznék — mondta Rákosfalvi Sándorné ügyvitelgépesítési csoportvezető. Ehelyett többnyire munkahelyi túlóra, főzés és takarítás, a gyerekektől a lecke kikérdezése, munka melletti tanulás tölti ki az idejét. — Ha tanfolyam elvégzésére köteleznék, hová jelentkezne? Ahol előléptetést, fizetésemelést remélhet vagy ahol a téma közel áll az érdeklődéséhez? Rátfai Józsefné az előbbi szempontot tartja fontosabbnak, hiszen ami közel áll hozzá, azzal szabadidejében is foglalkozhat. A többiek viszont azt tanulnák szívesen, ami egyébként is foglalkoztatja őket. Rákosfalvi Sándorné: — Aligha tudnám hasznosítani a tanultakat, ha az távol állna az érdeklődésemtől. Ha ilyenre köteleznének, inkább pályát változtatnék. Sajnálom azokat az embereket, akik nem szeretik a munkájukat, s így az örömet sem ad nekik. Sándor Ferencné és Bencze László szerint a két szempont szorosan összefügg. Alig van esélye az előrejutásra, a fizetésemelésre annak, aki a munkáját kényszernek érzi, s ezért lélekte- lenül, gépiesen végzi. A Komszomol XX. kongresszusán megfogalmazott megújulási törekvések és a KISZ XI. kongresszusának állásfoglalásai sok szempontból egybecsengnek. Ez lehetőséget teremt a két szervezetnek az eddigekinél konkrétabb és tartalmasabb együttműködésére. Hogy erre kölcsönös az igény, azt jól példázták azok a beszélgetések, amelyeken a hét vége óta Somogybán tartózkodó háromtagú kalinyini. Kom- szomol-küldöttség találkozott az itteni KlSZ-vezetők- kel és fiatalokkal. A korábbi kölcsönös látogatásokra jellemző protokális jelleget oldottabb hangulat váltotta fel, s az udvarias kérdésfelelet helyett nyílt eszmecsere zajlott. S bár a találkozóBányahajók A robbantásmester és segítői egy rakodógép mögé húzódtak. A füst előbb felcsapódott, csak azután éreztük a légnyomást és a hangos, mélyről jövő durranást. A hegy szenet rejt magúban. Nem túl jó minőségű fűtőanyagot, de ahhoz éppen megfelelőt, hogy erőművet fűtsenek vele. A külszíni bánya meredek oldalfalába lépcsőket vájtak. Másként nem dolgozhatnának lenn a gépek és az emberek. A laza kőzet könnyen leomlik. A veszély leginkább föntről, a hajdani természetes földfelszínről látszik: a hatalmas üreg körül ujjnyi vastag repedések húzódnak a puha talajba. Pusztavám nyolc kilométerre van Mórtól, Kaposvártól több mint százötvenet kell autózni idáig. A Kapós Volán néhány éve az akkor még létező Volán Tröszt segítségével kapcsolódott a külszíni bányászatba. Először a 21. Bányászati és Tömegáru-fuvarozó Vállalat alvállalkozójaként hordta a meddőt, 1985 decemberétől viszont önállóan dolgozik. Tavaly 14—15 gépkocsival szállították a földet. Szenet nem hordanak, annak az elszállításáról a bánya gondoskodik. A széntermelés nem mindig folyamatos, mert előbb a tetejéről le kell hordani a meddőt. A 12 tonnás Kamazok tavaly csaknem egymillió köbméter földet mozgattak meg. A bánya idei terve 2,2 millió köbméter meddő elhordása, ebből a Volán másfél milliót vállalt. Ezt húsz tehergépkocsival szeretnék elszállítani. Az Oroszlányi Szénbányák negyedmillió tonna szénhez jut. A pusztavámi külszíni fejtés területe az Oroszlányi Szénbányák tulajdona. Feltehetőleg kapacitás hiányában az ipari szén kitermelését átengedték a Mát- raalji Szénbányáknak. A generálkivitelező székhelye Gyöngyösön van, de a nagy- vállalat behálózza az egész országot, így nem meglepő, hogy Fejér megyében is megvetette a lábát. Az előírásokat szigorúan be kell tartani. A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség nem ismer tréfát; ellenőriz, s ha kell, büntet és beszüntet. Ezt tudja mindenki, aki a bányában dolgozik. A gépkocsivezetőkre néhány sajátos szabály is vonatkozik. kon gyakran volt szükség tolmácsra, a szovjet és a magyar fiatalok képviselői mégis mindinkább egy nyelven beszélnek, s jól értik egyma.- gondjait, törekvéseit. A Kalinyin megyei Szput- nyik ifjúsági utazási • iroda igazgatója, Natasa Igumnova által vezetett küldöttség célja a megye megismerése és a tapasztalatszerzés mellett annak az új együttműködési szerződésnek az előkészítése volt, amelyet az ősszel Kalinyinban írnak majd alá a két megye KISZ-, illetve Komszomol-vezetői. Ez a tervezet az együttműködés számos konkrét területét öleli fel. Közös kutatásokat kezdeményez például a sertés- tenyésztés továbbfejleszté— Lenn, a bányában a sisak — vagy ahogy itt mondják: kobak — nélkül nem szabad kiszállni. A kocsit rakodásikor magára kell hagyni, mert ha a fülke vékony lemeztetejére ráesik egy nagyobb kő, összelapítja a vezető fejét. Jobb a békesség! Figyelje meg az embereket: senki sem ül bent, mikor a rakodó dolgozik, még akkor sem, ha a sében a két megyeszékhely agrárfelsőoktatási intézményei között; vonzóbb testvér- városi utazási programokat kíván kialakítani elsősorban a Szputnyik és az Express együttműködése nyomán, s a fiatalok szakmai cserelátogatásainak bővítését is szorgalmazza. Vendégeink programja is nagyrészt e közös lehetőségek föltérképezését szolgálta. Ilyen volt a KATE kaposvári karán vagy az Ex- press-irodában tett látogatásuk, és azok a megbeszélések is, amelyeken barcsi, nagyatádi és kaposvári üzemek fiataljaival is találkoztak. A delegáció tagjait a KISZ termelést segítő munkájától a divatig minden élénken érkocsi mellett bokáig ér a sár. — Galló Lajos az egyes szak oszlopvezetője, másutt műszakvezetőnek mondanák. Itt a műszak szakká rövidül. Nem mintha kevesebbet dolgoznának, mint máshol. A Kamazok éjjel-nappal folyamatosan mennek, a váltás — mármint az új sofőr — tizenkét óránként érkezik. dekelte, s kérdéseik megfogalmazása is a szovjet közélet megváltozott stílusáról tanúskodott. A Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát KISZ-titkárától például azt tudakolták, milyenek a kezdeményező típusú ifjúsági vezető esélyei, ha ütközni kénytelen. Kubik Györgynek, a megyei KISZ-bizottság titkárának többek között arra kellett válaszolnia, hogy a fiataloknak milyen gondjait tudta orvosolni a KISZ, s hogy van-e mód az alkalmatlan apparátusi tagok elbocsátására. A Komszomol kalinyini delegációjának somogyi programja a megye KlSZ-veze- tőivel tartott baráti találkozóval ért véget. — Ide csak új gépeket lehet hozni, a régiek nemigen termelnének pénzt a vállalatnak. — A Kamazok két- három évig bírják. A gödörből közben majdnem minden gép kijött, amelyik nem, az is biztonságba vonult. A robbantásmester és segítői egy rakodógép mögé húzódtak. A füst előbb felcsapódott, csak azután éreztük a légnyomást és a hangos, mélyről jövő durranást. Az oszlopvezetővel tettünk egy kört a bányában, beálltunk egy rakodógéphez. Itt mindenki maga jegyzi, hányszor visz ki a gödörből meddőt. Teljesítményre dolgoznak, így hát minél többet kell fordulni. Minden hónapban két geodéta megy ki a bányába; ők pontosan megállapítják, hogy mennyi föld hiányzik. A műszerek és a szakemberek nem tévednek. A gépkocsivezetők többsége a környező településekről érkezik. Az oszlopvezető is Oroszlányban lakik, de vannak „vidékiek" is a bányában, akik Kaposvárról vagy a környékéről jöttek. Reggel negyed és fél hat között váltanak, délután hat óra előtt cserélnek gazdát a gépek. Az éjszakai vezetés még nehezebb. Az egészben azonban az a legrosszabb, hogy egyhangú a munka. Le a bányába, föl a bányából, csúszik, billen a kocsi. A gödör tizenöt— harminc méteres. Közvetlenül a szélére kell állni a hatalmas kocsikkal, s úgy borítják le a meddőt oda, ahonnan már kitermelték a szenet. Egyszer bukfencezett egy kocsi, a pilóta kisebb zúzódásokkal megúszta. Egyszer. — Főnököm, csak első rugó legyen, meg szuport, akkor nincs megállás! Amúgy van mindenhez alkatrészünk. A rozzant buszban Bekk Jánossal beszélgetünk, aki műhelykocsival jön ki minden hétfőn Kaposvárról. Karbantartó és raktáros, de szakmai „főnök” is. Vele együtt hatan vannak a szerelők, közülük egy éjszakás. Rengeteg áll rajtuk; a kisebb hibákat azonnal megcsinálják. Egy szerelőaknáért sopánkodnak — megkönnyítené a munkájukat. A bányamester mindennap lenéz a bányába, mind a két gödörért ő a felelős. Mezei Béla szavai gyorsan peregnek; van mit beszélnie a több évtizedes bányászmúltról. Közben sűrű robaj közepette eleredt az eső. Ettől féltek a pilóták. Gyorsan ki kell jönniük a bányából, mert az útra szóródott már- ga pillanatok alatt „szappanná” válik, s akkor a gépek dózerral sem tudnak kikecmeregni. A pihenés mindenkinek jólesik, de nemigen mondogatják egymásnak. Pénz abból van, ha futnak a kocsik. Faragó László Bíró Ferenc (Folytatjuk.) KOMSZOMOL—KISZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FRISS TARTALOMMAL Kalinyini ifjúsági vezetők Somogybán
