Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
2 Somogyi Néplap 1987. június 29., hétfő Véget ért a Nők Világkongresszusa A szovjet fővárosban szombaton befejezte munkáját a Nők Világkongresszusa. A békéről, a nők társadalmi szerepéről folytatott ötnapos tanácskozás munkájában 154 országból' mintegy 3000 nő vett részt. Magyar - .országot 16 tagú küldöttség képviselte a nagyszabású nemzetközi fórumon. A kongresszus záró ülésén beszédet mondott Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök, az el nem kötelezett mozgalom soros elnöke is. A kongresszusán az előzetes megállapodás értelmében nem hoztak határozatokat és nem fogadtak el közös dokumentumokat sem. A tanácskozáson mindössze Ivét teljes ülést tartottak: a kongresszus megnyitásán és befejezésén. Egyébként a munka nyolc tematikus bizottságban és három vita- közponitban zajlott. Számos találkozót rendeztek, például a Dél-Afrjkátoan és a Közel-Keleten élő nőkJaruzelski Tokióban Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, az Államtanács elnöke vasárnap ötnapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. A lengyel államfő Nakaszone Jaszuhi- TO japán miniszterelnök Lengyelországban tett januári látogatását viszonozza. Jaruzelski és a kíséretében lévő Józef Czyrek, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Marian Orzechowski külügyminiszter hivatalos programja ma kezdődik. A tervek szerint a küldöttséget hétfőn reggel fogadja Hiro- hito császár. Ezt követően kezdődnek Nakaszone Jaszu- hiiro miniszterelnökkel a tárgyalások, amelyek során áttekintik a kelet—nyugati kapcsolatok alakulását, különös tekintettel a szovjet— amerikai leszerelési tárgyalásokra. A kétoldalú kapcsolatokat érintő megbeszélések középpontjában a két ország gazdasági, kereskedelmi és ipari együttműködésének kérdései állnak majd. Brüsszeli útvesztők Találó, dm gúnyos felhangoktól távolról sem mentes elnevezéseket találtak ki az újságírók arra \a körutazásra, ,amelyet a^Közös Piac soros ielnöke ttett az elmúlt napokban a nyugat-európai gazdasági közösség tagországaiban. A sajtó csípős nyelvű munkatársai „euro- zarándoklatnak” titulálták Wilfried Martens látogatássorozatát, utalva arra, hogy a belga kormányfő útjának valamennyi állomásán szinte ugyanazokkal a problémákkal került szembe, s tárgyalásai során ugyanazokat az ellentéteket próbálta meg partnereivel áthidalni. A jelek szerint a ma kezdődő brüsszeli EGK-csúcsér- tekezleten fog kiderülni, milyen sikerrel járt, csakúgy, mint ahogy most dől el, közelebb tudták-e hozni az álláspontokat a hétvégén rendkívüli ülést tartó külügyminiszterek. A viták — ez persze ikorántsem újdonság a Közös Piac történetében — ezúttal is jobbára kereskedelmi és pénzügyi kérdések körül összpontosulnak. Mindenekelőtt a költségvetési frézzájárulások, illetve a mezőgazdasági kiadások terén jelentkeztek az érdekellentétek !— ez utóbbi problémában az illetékes szakminiszterek például április óta nem voltak képesek dűlőre jutni. Minden bizonnyal szóba kerül a közösség külső kapcsolatrendszere, elsősorban az Egyesült Államokkal és Japánnal fenntartott viszony. Az állásfoglalásokat nyilvánvalóan az nehezíti meg, hogy a tőkés világ e két óriása nemcsak kiemelkedő fontosságú \kereskedelmi partner az EGK számára, hanem egyben félelmetes vetélytárs is; a kapcsolatokat hagyományosan az együttműködés, illetve a vetélkedés tényezői egyszerre határozzák meg. Ugyanakkor érezhető a csúcstalálkozón részt vevő kormány- és államfők legalábbis egy részének az igénye a konkrét, tradicionális vitatémákon való felülemelkedésre. Ezt fogalmazta meg például Jacques iDelors, az európai közösségek bizottságának elnöke, kijelentve: az átfogó, piacegységesítési program megvalósításának kell szentelni a fő figyelmet, különben — volt már rá példa — a résztvevők óhatatlanul elvesznek a különböző konkrét (agrár, költség- vetési, adózási és hozzájárulási) probléma útvesztőiben. A mostani brüsszeli csúcs eredményei mutatják majd meg, sikerült-e megtalálni a kiutat ebből az útvesztőből, vagy — ez sem először fordulna elő — a legérzékenyebb kérdések megvitatását a következő értekezletig elnapolják ... E. É. Barbie-per Klaus Barbie háborús bűnös lyoni perében elhangzottak a magánvád képviselődnek utolsó beszédei is. Jövő héten kerül sor a főügyész vádibeszédére, a védőbeszédre. majd az ítélet- hozatalra. kel való szolidaritás jegyében. Külön találkoztak a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttei. ICerekasz- telfoeszólgefésen vitatták meg a gyarmati függőségben levő országok asszonyainak, lányainak helyzetét. Külön bizottság foglalkozott a „Nők és a szocializmus” kérdésével. A moszkvai fórum egyik jelentős eseménye volt a parlamenti képviselőnők találkozója. A záró ülést követően a kongresszus küldöttei ünnepi koncertet tekintetitek meg. Szenátusi döntés, román reagálás Az amerikai szenátus pénteken 57:36 arányban megszavazott egy olyan értelmű törvénymódosító -javaslatot, amelynek értelmében — elnöki egyetértés esetén — hat hónapra felfüggesztenék Románia legnagyobb kedvezményes elbánását az Egyesült Államokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolataiban. A döntést a szenátus azzal indokolta, hogy Romániában „megsértik az emberi jogokat”.. Hat hónap múltán ismét kivizsgálnák a helyzetet, s ezután döntenének a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény ismételt megadásáról. (Reuter, AFP) Románia hivatalos állásfoglalásban ítélte el az Egyesült Állam ok szenátusának azt a döntését, amellyel fél évre felfüggesztették a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását. Á vasárnapi bukaresti lapok közölték az Agerpres román hír- ügynökség által nyilvánosságra hozott állásfoglalást. Ez rámutat, hogy a döntés nem felel meg a két ország és nép közötti jó kapcsolatok szellemének, teljes mértékben ellentétes a két ország érdekeivel, a GATT elvéivel, az államközi kapcsolatok normáival. Aobbanasressély az oiajorsságúton Az utóbbi hetekben ismét felforrósodott a Perzsa (Arab)-öböl vize és légköre. A feszültség Jázgörbéjének emelkedése nemcsak átvitt értelemben, hanem valóságosan is robbanásveszélyes helyzetet teremtett a közel- keleti „óla jbiroda írnák" leginkább gyúlékony szögletében. Az ok-okozati láncolatban ennek közvetlen, a felszínen látható előidézője az immár hetedik esztendeje dúló Irak—iráni háború. Az Öböl környékén — amely egyébként a parti államokkal kapcsolatban álló külföldi exportőrök legfőbb olajszállítása útvonala — sokféle és bonyolult érdek ütközik össze. A hamburgi Der Spiegel adatai szerint Nyugat-Európa innen fedezi energiahordozó szükségletének 20—25. Japán pedig több mint 60 százalékát. Miután az USA részesedése ebből a körzetből mindössze 6 százalék, Washingtoniban a meglehetősen nagy arénybe- li különbséget hozzák fel annak indoklására, hogy a NATO nyugat-európai tagállamai a jelenleginél jóval többet vállalhatnának a hajózás haditengerészeti biztosításában az Arab-tenger fe- , lé vezető ki járat legérzékenyebb „ütőerénél”, a Hor- muzi -szorosban. Az Omani-öbölre nyíló, 15—18 kilométer széles, és 85 kilometer hosszúságú szoros katonai szempontból valóban a legsebezhetőbb, és ezt — földrajzi elhelyezkedésénél fogva — számottevő llottaerejének és parti telepítésű harceszközeivel — (köztük rövid hatótávolságú tüzérségi rakétáival) Irán előnyösen kihasználhatja. Irak ezzel szemben az öbölre is kiterjedő hadműveleteivel, főleg légi fölényének kiaknázásával igyekszik gyengíteni a vele szembenálló fél hadviselési képességét. Egyikük is, másikuk is arra törekszik, hogy egymást kölcsönösen elvágják a gazdasági^pónzügyi forrásoktól, s megfosszák a fegyveres küzdelem folytatását tápláló olajbevételektöl. Ez Amerikai flottafelvonulás ... KUWEIT SAUDIARABIEN BAHREIN KATAR VEREINIGTE V ARABISCHE —Nr EMIRATE / US-Fregatte „Stark von Raketen getroffen Sti abc vi« Hvvrmus —OMAN500 Kilometer A Der Spiegel térképvázlata a Stark-incidens színhelyéről és a fekete vonallal jelzett tankhajók útvonaláról az igen tetemes anyagi és élőerő-áldozatot követelő „gazdasági háború” — vagy ahogyan Nyugaton mondják: „tankerti áború" — 1981-től fokozatosan bontakozott ki. Amiig például 1981 és 1983 között „csupán" 45 olajszállító tar.tályhajót ért támadás az öbölben, 1984-ben már 67-et, 1985-ben 83-at, 1986-ban pedig 105-öt. Ez év első négy és fél hónapjában a mérleg serpenyőjében 34 „nagy tengeri célpont” szerepelt. köztük a „Csujkov marsall" nevű szovjet tankhajó, amely Kuvait pántjainál futott aknára. Ugyan az nap, a késő esti órákban az Öböl közepe táján tartózkodó amerikai „Stark” fregattra csapott le az iraki légierő egyiiik francia gyártmányú gépe. A 37 tengerész halálát követő • incidens nem túl nagy távolságra történt a Hormuzi-szorostól, ahol a legfej letebb tőkésországok évi kőolajszállításadnak ösz- szességében körülbelül egyötöde áramlik át. Az igen korszerű — szintén francia — Exocet repü-' lőgépfedélzeti-rakéta 160 kilogrammos robbanótölite- tével akár 20—30 kilométer távolságból is indítható. A Reagan-kormányzat az Öbölben járőröző fregattot ért iraki ilégi csapást most ürügyként próbálja felhasználni arra, hogy a „hajózás szabadsága biztosításának” jelszavával fokozza katonai jelenlétét a térségben. A parti államok attól tartva, hogy egy nemkívánatos „eszkalációba” sodródhatnak, aggodalommal szemlélik a fejleményeket. Noha nem azonos módon ítélik meg a nekik felkínált amerikai „védnökséget”, abban nagyjából egyetértenek, hogy az öböl-menti Együttműködési Tanács 1981-ben létrehozott politikai és katonai szervezete elegendő garanciát, jelenthetne az Arab-félsziget biztonsági érdékeinek védelméhez. (A Tanács tagállamai: Szaúd- Arábia, Kuvait, Omán, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek.) A jelzett országok haderőinek összlétszá- ma mintegy 150 ezer fő (ennek csaknem a felét Szaúd- Arábia adja), így hét megfelelő elhatározás és koordináció esetén valószínűleg képesek lennének hatékony katonai intézkedésekre a stabilitás megőrzéséhez vagy helyreállításához. Ez a szándékuk azonban egyrészt az USA-tóli való (igaz, nem azonos mértékű) függésük, másrészt az iraki—iráni háborúval kapcsolatos eltérő álláspontjuk miatt távolról sem következetes és egyértelmű. így hát azt várni, hogy a petroldollárok mil- láárdijainak haszonélvezői döntően befolyásolhatnák az események menetét, több mint kérdéses. Serfőzö László Hasis a nyakban, a kstrecbcn A kábítószeres empészek fantáziája kimeríthetetlen. Még a római Fiumicino repülőtér sokat tapasztalt vámosait is zavarba ejtik a képtelenebbnél képtelenebb trükkök. Kinek jutna eszébe, hogy egy nagyvilági hölgy igazgyöngy lánca valójában mesterien festett hasdsgo- 'lyócskáklbál áll, vagy hogy egy Caracasban feladott szelindek vigyáz a duplafenekű ketrecében elrejtett 10 kilogramm kokainra? A szigorodó ellenőrzés sem képes megakadályozni ■ kábiitószercsemipészet és -fogyasztás növekedését. Világszerte mintegy 7,2 millió ember él drogokkal. Mintegy 4,8 millió a kokainszedők száma. Ópiumot 1,7 millióan szívnak, míg 750 ezren nyúlnak nap mint nap az injekciós tű után, hogy heroin- adagjukat vénájukba fecskendezzék — mondta a napokban az egészségügyi világszervezet (WHO) illetékese Bécsiben, a kábítószer-ellenes küzdelemről rendezett ENSZ-világkonferencián. A kábkószerpiacon egyre nagyobb a „természetes” szereket — a kokaint, az ópiumot, a marihuánáit — felváltó szintetikus készítmények részesedése. Aggasztó, hogy ezek laboratóriumi előállítása lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, hatásuk pedig többszöröse a hagyományosaiknak. Egy sor szer orvosi receptere a gyógyszertáraikban is kapható. Egyedül az NSZK-ban 80 ilyen — agresszivitást és halluci- nóciókat kiváltó — készítmény ismert. A bécsi tanácskozás 135 országból érkezett részvevői megvitatják a kábítószerfogyasztás visszaszorítására kidolgozott program 114 oldalas tervezetét, amely a megelőzésre és a kábítószer-kereskedelem elleni összehangolt nemzetközi küzdelemre helyezi a hangsúlyt. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert ma még könnyű megtalálni a kiskapukat. Nem egységes az egyes országok törvényhozása és más-más az egyes szerek országonkénti megítélése. A program a bódulatkeltő szerek egységes megítélése érdekében olyan lista ösz- szeállítását szorgalmazza, amely a világon létező ösz- szes kábítószert tartalmazná. IRAN I Öbölháború HauptTankerrouten
