Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

1987. június 1., hétfő Somogyi Néplap 3 Á jövő nemzedékért A példát mindenkinek követnie kell MOZGÁSSÉRÜLTEK NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓJA A gárda ismét bizonyított Csurgói siker a megyei szemlén Nagyatádon és környékén töltötte a közelmúltban munkanapját Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és Léber Gyuláné, a testület tagja, hogy üzemekkel is­merkedve, munkásembe- rfekkel és vezetőkkel talál­kozva közvetlen tapasztala­tokat szerezhessen arról: mi érdekli ma leginkább az ott élőket, milyen sikereket ér­nek el és mi kudarcaiknak az oka. Reggel a városi pártbi­zottság épületében Szabó István titkár köszöntötte a vendégeket, és a környék gazdaságáról tartott tájékoz­tatót. A város és vonzás- körzetének életét három nagyüzem, két állami gaz­daság és öt termelőszövet­kezet munkája határozza meg. Gondjaik és sikereik senki számára sem lehet­nek közömbösek. Hogy mennyire így van, arról a Danuvia 4. számú, nagyatá­di gyárában győződhettek meg a vendégek. Magyar Vince igazgató is bizonyí­totta, ha egy vállalatnak vannak eredményei, akkor több kerül a dolgozók borí­tékjába. Gyárunkban az utóbbi két-három évben je­lentős változások történtek. Javult a munkafegyelem, a szervezettség, saját műsza­ki fejlesztéssel, az anyagta­karékossággal, technoló­giák megváltoztatásával, az önköltség csökkentésével növelték nyereségüket, s így a béreket is. Az idén 5,5 százalékos bérfejlesztéssel számolnák, de ha a három­negyed évi számvetéskor a tervezettnél — s erre re­mény van — "jobb eredmé­nyeket tud felmutatni, ak­kor a fizetéseket tovább nö­velhetik. Elégedettek-e a dolgozók? Többek között erre is kí­váncsi volt az üzemrészek látogatásakor a megyei pártbizottság titkára. He­gedűs János forgácsoló pél­dául elmondta, hogy havon­ta 7000—7500 forintot is ha­zavihet, igaz, ezért megkell dolgozni a háromműszakos munkahelyen. Ha nincs fennakadás, óránként 87 fúrótokmányházat munkál meg. Gond azonban gyakran van. Az igazgató elmondta, hogy az alapanyagellátás akadozik, sok terméket meg­szüntetett a kohászat, im­portból kellene fémet vásá­rolni, de arra nincs enge­délyük. Ahogy Tanai Imre is mondta: ez ügyben minél előbb rendet kellene terem­teniük az illetékeseknek. A Danuvia az idén kivá­ló gyár lett, a Hungaroplast kiállításon vásárdíjat nyert. Erről is szó volt azon a kötetlen beszélgetésen, ahol a gyár dolgozói és a ven­dégek találkoztak. Hogy mi a siker titka? A közvetlen, elvtársi kapcsolat a vezetők és beosztottak között. Azon­ban vannak nem kívánatos jelenségek is. A fiatalok kö­zömbössége már-mór ag­gasztó. KISZ-tagok emlí­tették, hogy a tizenéveseket jóformán semmilyen társa­dalmi megmozduláshoz sem lehet megnyerni. Tanai Im­re elmondta, hogy minden közösségben meg kell talál­nunk azokat a formákat, amelyekkel megnyerhetjük ügyünknek a fiatalokat, hi­szen az utánunk következő generáció nevelését semmi­képpen sem szabad elhanya­golni. A gondok a Danuviában vetődtek föl, de máshol sincs másként. Délután a Kutasi Állami Gazdaságban hason­ló vélemények hangzottak el. Ott Kirkovics István igazgató várta munkatársai­val a vendégeket, s ismét egy sikeres üzemben sze­rezhettek tapasztalatokat. Az országos értékelés sze­rint — szigorú pontrend­szerben mérték a munkáju­kat — a legjobb eredmé­nyeket Somogybán tavaly ők érték el. A hazai állami gazdaságok rangsorában is előkelő helyen végeztek: ti­zenötödikek lettek. Méghoz­zá olyan veszteségesnek tar­tott ágazatokkal, mint a gyümölcstermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés. Kétszázharmincmillió fo­rintos termelési érték mel­lett harmincöt millió forint nyereséget mutattak föl. Mindenekelőtt a .minőség javításával, Szinte köz­helyként hat, hogy nehéz év feléhez közeledünk. A kuta- siak nem adták föl a küz­delmet: azt keresik, hol és hogyan lehet jobbítani. A nap tapasztalatait ösz- szegezve Tanai Imre el­mondta a vendéglátóknak, hogy örömmel hallgatta a tájékoztatókat. Ha minden­hol olyan alapossággal fog­lalkoznának az új utak ke­resésével, mint Kutason vagy a Danuviában, akkor az ország gazdasága is előbbre volna. Példájuk kö­vetendő valamennyi vállalat és mezőgazdasági üzem szá­mára. A fonyódligeti úttörőtábor kissé más képet mutat, mint nyaranta. A hangszórókból ezúttal is a legújabb sláge­rek szólnak, de a sétányokon járógépes, tolókocsis felnőt­teket látunk. A Mozgáskorlátozottak So­mogy Megyei Egyesülete ötö­dik alkalommal rendezte meg Fonyódon a mozgássérültek nemzetközi balatoni találko­zóját. Hegedűs Lajosné, az egyesület aktivistája 200 vendéget várt szombaton a nyolc napig tartó összejöve­telre. Ausztriából, az NSZK- ból, Lengyelországból, Cseh­szlovákiából és természetesen hazánk más vidékeiről érkez­tek mozgássérültek. Hagyo­mányosan jó a kapcsolat az osztrák egyesülettel; Ausztria három tartományából ötve- nen jöttek Fonyódra. A ven­dégek között egészen súlyos sérült is található, a találko­zó programját ezért különös figyelemmel állították össze. — A mozgáskorlátozottak a számukra lehetséges sporto­kat rendkívüli intenzitással űzik — mondta Hegedűs Lajosné. — A legnépszerűbb az asztalitenisz, ebből ter­mészetesen versenyt is ren­dezünk. A tábori programok­ban lesz művészeti, kulturá­lis és történelmi vetélkedő játékos formában, lesz búcsú­est, sőt autós ügyességi verseny is. Erre a megyei közlekedésbiztonsági tanács tiszteletdíjakat ajánlott fel, (Tudósítónktól.} Együttes ülésén vitatta meg a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer tapasztala­tait a Nagyatádi Cémagyár pártvezetősége és szakszer­vezeti bizottsága. Az üzem­ben a DH intéző bizottsága irányítja ezt a munkát, s a feladat közé tartozik a célok meghatározásán kívül az eredményesség vizsgálata és az ösztönzési rendszer ki­munkálása. A munkarend- szer kiterjed a gyár három termelőüzemére, a műszaki osztályra, az áruforgalomban dolgozó fizikaiakra, valamint de egyéb jeleit is érezzük a segítőkészségnek. Csütörtökön Szántódpusz- tára mennek kirándulni .a tá­borozok, a kőröshegyi mű­emlék templomban pedig or­gonahangversenyen vesznek részt. Kardos Kálmán, a ka­posvári zeneiskola művészta­nára ad koncertet — ez az ő felajánlása. — Nagyobb kirándulásokat is szervezünk elsősorban külföldi vendégeink kedvéért. A főváros, Tihany, Veszp­rém, Pannonhalma nevezetes­ségeivel is megismerkednek a táborozok. A programok fakultatívak, a beteg embe­reknek a napi orvosi keze­lés, gyógyfürdőzés is szerves részét képezi programjaink­nak. A bécsi Walter Schöner második alkalommal van je­len fonyódi találkozón, s nagy hévvel beszél a két nép közös múltjáról, a barát­ságról. Helga Swoboda — szintén osztrák — harmad­szor jött el erre a találkozó­ra. A közelmúltban a somo­gyi mozgáskorlátozottak sváj­ci kirándulásához ő szervez­te az innsbrucki szállást. — Ez a néhány nap, amit együtt töltünk, felejthetetlen — mondta. — S bár az idő­járás, csakúgy mint tavaly, ismét kellemetlen, itt a ba­rátság, az összetartás mele­gíti a környezetet. S. F. a szállítási csoport tagjaira. Ezeken a területeken dolgo­zik a gyár fizikai létszámár nak 89 százaléka. Mindenütt pontozásos rendszer szerint ellenőrzik munkájukat. Elsősorban a minőség ja­vítását kívánták elérni és ehhez több szempontot is igénybe vettek. Mégis még akad gond is, amelyet a bel­ső ellenőrzés rendszerének a módosításával lehet csök­kenteni vagy megszüntetni. A hibák feltárása az egyé­nek és a brigádok közös fel­adata volt. Jó tapasztalato­kat szereztek a cémázó- üzemben. A másodikon, a legnehe­zebb napon már koi;a reg­gel panaszkodtak a lányok, hogy feltörte a csizma a lábukat. Ugyan mi lesz eb­ből? 23 kilométeres aka­dálypálya állt előttük. Elő­került a ragtapasz és a seb­kötöző csomag is. S mert ugye mindig az utolsó pil­lanatban derül ki, hogy hi­ányzik valami apróság, rajt előtt kulacsért, tájolóért fu­tottak az ifjúgárdisták. Egy esztendeig készültek erre a napra, hogy megküzd jenek s eldöntsék, melyik szakasz utazhat az országos ver­senyre augusztus 20-án Doittbóvár-Gunarasra. Pénteken este Csurgó fő­terén kezdődött a XIV. há­romnapos megyei szemle. Somogy legjobb ifjúgárdis­tái, a területi versenyek győztesei sorakoztak föl a házigazdák csapatzászlója előtt. Hauptman Lászlónak, a városi jogú nagyközség pártbizottsága első titkárá­nak megnyitója után mind­járt elkezdődtek a találga­tások, hogy ezúttal kinek sikerülhet nyernie. A szur­kolók tehették ezt azért is, mert az ünnepség után me­netdalversenyben, alakizás­ban mérkőztek a csapatok. Az első technikai értekezle­ten hallottuk, hogy az örök riválisok: a barcsiak és a csurgóiak közül az utóbbi­nak jutott az első hely. A Dráva-partiak másodikak lettek, a kaposvári mezőgaz­dasági szakközépiskola if- júgárdistáit utasítva maguk mögé. Amíg a vezetők a Tavaly a DH-munkarend- szer több mint 11 millió fo­rintot hozott. Ösztönzésre a fizikai dolgozók részére egy év alatt 1 millió 45 ezer fo­rintot, az irányítók részére pedig 30 ezer forintot osztot­tak ki. A föltételek nem .tel­jesítése miatt 112 esetben vonták el a prémiumot. Az okok között első helyen a minőség nem teljesítése és a hanyag munka állt A két 'testület javasolta az IB-nek, hogy finomítsa tovább a mi­nőségi prémiumrendszert és adjon nagyobb nyilvánossá­got a mozgalom eredményei­nek. másnapi túrát készítették elő, addig a fiatalok video­filmét nézhettek, diszkóban ismerkedhettek Csurgón és környékén je­lölték ki a pályát. A ver­senyzőknek 12 állomáson kellett tanúbizonyságot ten­ni tudásukról. Vizsgáztak lövészetből, vegyvédelmi ruhát öltöttek, izotópokat kerestek műszerekkel, nyo­mokat olvastak, rádióztak, tesztlapokat töltöttek ki, forgalomellenőrző pontokat hoztak létre ... Felsorolni is nehéz, hogy mennyi vol a feladatuk. Az Arany János utcában példá­ul imitált sérüléseket kellett szakszerűen bekötözniük. Itt a kaposvári mentőállo­más munkatársai várták a szakaszokat. Aligha gondol­hattak rá előre, hogy sze­mük előtt történik egy bal­eset — így a valóságban is bizonyítottak a csurgói gár­dista lányok: szakszerűen ellátták a súlyos sérültet. A baleseteknél és tüzek- nél szükség van a szaksze­rű segítségre. Az ifjjigár- disták bizonyították: rájuk lehet számítani. A hosszú túra utolsó állomásánál egy kismotorfecskendőt kellett összeszerelniük, hogy víz- sugárral érjék el a céltáb­lát. Ha néhányan csak eset­lenül is, de lelkesen dolgoz­tak, versenyezve a másod­percekkel. Végül fáradtan, pontokat számlálgatva in­dultak a szállásukra. Pedig az este még sok meglepetést tartogatott. Tegnap délelőtt Nagyatá­don technikai bemutatót tartottak a csapatoknak. A nagykanizsai határőrkerü­let kutyavezetői ugyancsak itt rendeztek bemutatót. Okas segítőikkel akadályo­kat küzdöttek le, „határ- sértőt” fogtak eL A házi­gazda, Ipolyi György őrnagy katonáival pedig minden kí­váncsiskodót beavatott a katonaélet rejtelmeibe. Délben ismét Csurgón so­rakoztak föl a gárdisták, hogy átvegyék megérdemelt jutalmukat. A XIV. megyei ifjúgárdaszemle összetett versenyét a csurgóiak nyer­ték meg, megelőzve a bar­csiakat és a siófokiakat. Így ők mehetnek az országos szemlére. Ök kapták meg a polgári védelem megyei törzsparancsnokának kü- löndíját is; ezt Körmendi Árpád, az Ifjú Gárda me­gyei parancsnoka nyújtotta út. N. J. DOLGOZZ HIBÁTLANUL________________________________ _ 1 1 millió forintos eredmény RÁKTÁRÁK VÁMSZEDÖI Parányi a rovar — tetemes a kár Tanácskozás és bemutató Kaposváron Évente 15—17 millió tonna gabona iterem hazánkban. Ennek egy része hosszabb- rövidebb tárolási idő után külföldre kerül, s az~ impor­tőrök már elpusztult károsí- tókat se tűrnek meg a szál­lítmányban. A parányi ro­varok korántsem parányi kárt okozhatnak azzal, hogy rontják a gabona minőségét, s jelenlétük elősegíti a gom­bák elszaporodását is. . Ma már nemcsak a gabo­na- és rizszsizsik számít ex- portgátló tényezőnek: más rovarfajok is felütötték fe­jüket a magtárakban, gabo­nasilókban. Ezek egyike-má- sika ellenáll számos rovar­irtó szernek. Akadnak pél­dául rovarok, amelyek idő­legesen megszüntetik a lég­zésüket, hogy a mérgező szert ne leheljék be. A ga­bonazsizsik pedig akár két hétig is elél a vízben ... Minderről dr. Jasinka Já­nostól, a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás főmérnökétől hallottunk az Édosz művelő­dési házban, ahol megvitat­ták a raktári kártevők elle­ni védekezés technológiáját. Baranya, Fejér, Somogy, Tol­na és Veszprém gabonafor­galmi és malomipari válla­latainak szakembereit Balogh Ferenc, a somogyi GMV megbízott igazgatója köszön­tötte, majd a témával kap­csolatos előadások hangzot­tak el. A technológiát, amelynek előnyeit részletesen ismer­tették a tanácskozáson. So­mogybán dolgozták ki, is bemutatták a dunántúli me­gyék szakembereinek. Az előadók — Madarász István, a Gamszöv osztályvezetője, Tóth 1-Ászióné, a somogyi agrokémiai állomás laborve­zetője — a termény tárolá­sát megelőző raktári fertőt­lenítésről, Illetve a gabona raktározáskori kezeléséről beszéltek. Hajdú Frigyes, a DOW Chemical budapesti ' képviseletének osztályveze­tője pedig a cég megelőző terményvédelmet szolgáló készítményeiről tájékoztat­ta a résztvevőket. Szavaikból kitűnt: a vegyszerek és mód­szerek változhatnak, de a feladat nem, A korszerű si­lókban éppúgy indokolt a védekezés a gabonát veszé­lyeztető rovarkártevők el­len, mint a régi magtárak­ban. A fertőtlenítésnek szo­rosan illeszkednie kell a ter­melés, a tárolás és a feldol­gozás láncolatába. A somo­gyi kísérletek bizonyítják: akkor hatásos a védekezés, ha a betárolást megelőzően a termény rovarmentes és a tárolókban állandósítják a rendet, a tisztaságot. A tanácskozás résztvevői a somogyi GMV kaposvári központjában gyakorlati be­mutatót tekintettek meg. Is­mertették a technológia lé­nyeges tudnivalóit, így azt, hogy az egyszerű, üzembiz­tos, olcsó, környezetkímélő szerkezet bármilyen szállító- szalag felett használható, s alkalmazásával eredménye­sen védekezhetnek a raktá­rozott termények rovarkárte­vői ellen. A gépet a Kapos­vári Fémipari Szolgáltató Kisszövetkezet gyártja és for­galmazza, s mint a szakem­berek láthatták, jól szolgál­ja a terményfertőtlenítést. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents