Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
1987. június 24., szerda Somogyi Néplap 3 ADÓREFORM Hogyan fizetnek a vállalatok? Lengyel pártmunkásküldöttség Somogybán Tapasztalatcsere a mezőgazdaság fejlesztéséről Az adóreform a vállalati adózásban az általános forgalmi adó, a lakossági adózásban pedig a személyi jövedelemadó bevezetését tűzte ki célul. Ezúttal a vállalati adózás tervezett változásait tekintjük áit. Az álltalános forgalmi adó, amely kezdetben hozzáadott érték- vagy többletértékadóként szerepelt a sajtóban, az egyoldalú kiemelés következtében félreértésekre adhatott alkalmat. E félreértések eloszlatására hangsúlyozzuk: az általános forgalmi adó nem szüntet meg, nem helyettesít minden vállalati adót, azok legtöbbje — például a nyereségadó — megmarad, legföljebb mértékük, az adókulcs módosul. Csökken például a nyereségadó, s várhatóan a felhalmozási adó. Lesznek természetesen megszűnő adónemek is — bér- és kereseti adó, vagyonadó —, s e kettő, az adómérséklések és adómegszűnések együttes hatására népgazdasági szinten módosul az adóviselési struktúra: az adók számöttevő része a termelés szférájából átkerül a forgalom, a felihasznáiláls és a fogyasztás területére. SEMLEGES HATÁSÚ Az adózás ilyen jellegű szerkezeti módosításának eszköze az általános forgalmi adó, amely a hatvanas hetvenes években először a Közös Piac országaiban terjedt el, s azt követően másutt is. Jelenleg több tucat európai és Európán kívüli fejlett és fejlődő ország alkalmazza. Mégpedig a következőképpen. A vállalatok mint vevők a megvásárolt termékért nemcsak annak termelői árát, hanem általános forgalmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. (A számlián is külön szerepel az ár és külön az adó.) A vállalat az anyagot, a terméket feldolgozza, s ennek során új értéket állít elő. A feldolgozott termék eladásakor a megnövelt érték után számolja az általános forgalmi adót, s azt a termelői árral együtt számlázza, a vevő pedig kifizeti. Az éladó vállalat tehát hozzájut a korábbi vásárlásikor általa fizetett adóhoz, s csák a feldolgozás által létrejött többletérték utáni adót kell befizetnie az adóhivatalnak. A termelési- forgalmi láncban tehát a vállalatok, kisvállalkozók hozzájuthatnak az előző fázisban a vételárral együtt fizetett adóhoz, mígnem a folyamat eljut a végső félhasználóig, a fogyasztóig, aki az áru teljes értéke után fizeti Szolnok és Szabolcs-Szat- már megyén kívül Somogyot is kijelölték az úgynevezett közhasznú munka megszervezésére. Balogh Lászlóval, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, mi tette szükségessé ezt. — Megyénkben Barcs, Csurgó, Nagyatád körzetében évek óta jelezték a tanácsok, Hogy van egy bizonyos réteg, amelynek a munkához való viszonya nem jó, s egy másik, amely a börtönből szabadultakból tevődik össze. Egyre nehezebb volt megoldani az ő elhelyezkedésüket, ugyanis a munkahelyek, ha találtak jobb jelentkezőt, inkább azt választották. Különösen sok gondot okoznak azok az idősebb cigányok, akik mindössze egy vagy két osztályt végeztek. A tapasztalatok meg az általános forgalmi adót. S bár igaz, hogy a vállalati adók is közvetett módon a fogyasztót terhelik, az általános forgalmi adózási rendszerben a fogyasztó közvetlenül fizeti az adót; ennek mértéke termékcsoportonként változhat. (Nálunk várhatóan nulla és 12—22 százalékos adókulcsok lesznek.) Az általános forgalmi adó — külföldön már bizonyított — előnye, hogy a termelési- forgalmi folyamatban nem halmozódik; ebben az összefüggésben a gazdasági tisztánlátást szolgálja. Az általános forgalmi adó nem költség- és nem ártényező; az adóelszámolás technikája visszatéríti a már kifizetett adót. Ez az adófajta több vonatkozásban semleges hatású. Egyazon termék adója nem függ attól, hogy a feldolgozást kooperációban végezték, avagy a feldolgozási fázisokat, technológiákat egyesítő nagy vállalaton beiül. A vállalati méreteken kívül közömbös, Illetve semleges abban is, hogy a gyártás mennyi munkaerőt, illetve technikát vett igénybe. VÁLTOZÓ ÁRARÁNYOK Ha szembesítjük a még érvényben levő adórendszer hosszú időn át bírált jellemzőit — a nyereséghez viszonyított magas adószint, ' a feldolgozási fázisokban halmozódnak aiz adók — az általános forgalmi adózás modellszerű leírásából kitűnő előnyös vonásokkal, sajátosságokkal1, nem lehet kétséges, hogy érdekes és indokolt egy olyan adóreform megvalósítása, amely nálunk is meghonosítja az általános forgalmi adót. 1 Ez azonban több okból sem lesz egyszerű és könnyű. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fejtett országokban csak a hosszabb ideje működő forgalmi adózási rendszert kelllett átalakítani. Nálunk szinte újonnan kell konstruálni a vállalati adózást, mégpedig úgy, hogy a termelői szféra adói és .támogatásai csökkenjenek, s egyidejűleg be kell vezetni a személyi jövedelemadót. Ez már nem egyszerűen adóreform, ezek a változások az árrendszert is megreformálják, átalakítják az árszerkezetet, az árarányokat, az ár- szinteket. Az adóreformhoz kapcsolódó árváltozások kimunkálása már hosszabb ideje folyik, s ebben próbaszámítások végzésével mind több vállalat vesz részt. A termelői árak változását két köszerint az e rétegekhez tartozók száma szaporodik e térségekben. A feszültségeket jól ismerte a megyei ta - nács munkaügyi osztálya, s a már említett települések tanácsaival együttműködve jelezte a megyei tanács vezetőinek, majd az országos vezetőknek is. Kértük: valamit tegyünk annak érdekében, hogy helyben adhassunk nekik munkát. Teremtsünk olyan körülményeket, hogy érezzék a társadalom gondoskodását. Az átmeneti munkahelyet nevelő jellegűnek képzeltük el, ahol ezeket az embereket visszavezetik a fegyelmezett, eredményes munkához. A munkahelyek ugyanis éppen ezért nem vették föl őket, mert rontották a fegyelmet, sokat hiányoztak. — Mikortól szervezik meg rülmény befolyásolja: egyies vállalati adók megszűnése és mérséklése, valamint a támogatások csökkentése. Ezek hatásaként a ' termelői árszínvonalnak csökkenie kell mintegy 4—5 százalékkal. A árarányók is módosulnak, elsősorban az energiahordozók, alapanyagok — feldolgozóipari termékek viszonyában. (Az előbbieké nagyjából változatlan marad, míg a feldolgozóipari termékek árszintje 6—9 százalékkal mérséklődik.) Az általános forgalmi adóról ezek szerint csak szépet és jót lehet mondani; kiküszöböli az adóhalmozódást, segíti a valós gazdasági értékelést, a bevezetéshez kapcsolódó árváltozások révén a termelői árszintet is csökkenti? NEM SZABAD TÉVEDNI A dolog azért nem ilyen egyszerű. Ezért nem alaptalan, ha némi fenntartással nézünk az adóreform elé. Az utóbbi évtizedekben több alkalommal — 1959-ben, 1980- ban — rendezték átfogóan a termelői árakat, s ezek egyike sem hozta a „papírformát”, jócskán és fölfelé eltértek a tervezett, a modellszámítás szerinti árszinttől. Ezúttal a termelői áraik rendezése, megállapítása során nem szabad „tévedni”, az árszintesökkienésben fölfelé eltérni, mert az árrendszer kétszínűségének, a termelői és a fogyasztói árszintek kü- lönbségének egyik meghatározója épp az, hogy mennyivel csökken — az 1986. évihez képest — a termelői árszint. (A másik meghatározó, hogy a imintegy 110 milliárd forintnyi fogyasztáshoz kapcsolódó árkiegészítésből, támogatásból mennyit sikerül leépíteni.) Az általános forgalmi adó bevezetéséhez tehát kétirányú ármozgás kapcsolódik:a termelői árszintnek (miután az adók egy része kikerül a termelésből) csökkennie kell, míg a fogyasztói árszint (minthogy az általános forgalmi adó ebbe a szférába Csoportosítja át az adók egy részét) emelkedni fog. Az adóreformhoz kapcsolódó ármunka jelenlegi — júniusi — fázisában az 1988. évi fogyasztói árszint kétszámjegyű, 10—12 százalékos növekedése valószínűsíthető. Ez természetesen még változhat, s nemcsak árrendszer- és ármechanizmus-okokból; a fogyasztói árszint alakítása gazdaságpolitikai, sőt politikai döntéséktől függ. (Folytatjuk.) a közhasznú munkát a megyében? — A gazdaságfelügyeleti bizottság előterjesztése alapján a kormány jóváhagyólag tudomásul vette ezt május 13-án. fgy lehetővé vált, hogy megyénkben e rétegeket 70 százalékos állami, 30 százalékos tanácsi támogatással foglalkoztathassuk úgynevezett közhasznú munkán Barcson és Csurgón. 25—30 ember fölvételére nyílik lehetőség Barcson a költségvetési üzem, Csurgón a szociális foglalkoztató keretében, a gamesz közreműködésével. — Megkezdték-e már a munkát a jelentkezők? — Június 9-én kötöttük meg a tanácsokkal a megállapodást, a közhasznú munka azonban csak július 1-jétől kezdődhet. A tanácsok ugyanis összehívják az (Folytatás az 1. oldalról) Testvérmegyénk küldöttei Zygmund Jazowski vezetésével Kovács Józsefnek, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének kíséretében a Kutasi Állami Gazdaságba látogattak. — Várakozással és érdeklődéssel jöttünk ide — ezek voltak a delegáció vezetőjének első szavai, miközben üdvözölte a vendégeket Gajdos László, a nagyatádi városi pártbizottság első titkára, Kirkovics István, a gazdaság igazgatója Egyed György, a községi pártbizottság titkára. Kirkovics István tájékoztatójában tömören képet rajzolt az ötezer hektáros somogyi nagyüzemről. Az ötezer szarvasmarhát, négyérintetteket, megfelelő előkészítés után felajánlják számukra ezt az új, nagyon humánus társadalmi gondoskodást, elvárva tőlük a fegyelmezett munkát. — Milyenek lesznek a kereseti lehetőségek? — Mindkét helyen 3850 forint az átlagkereset, plusz a 310 forint. Kapnak munka- és védőruhát, étkezési hozzájárulást. Persze az egyik kereshet ennél többet, a másik pedig kevesebbet is. A munkavállalási szerződés két hónapra szól, hátha egyik-másik közben talál más, kedvezőbb lehetőséget. Ha nem, akkor újabb két hónapra szerződést köthet a közhasznú munkára. S ez így mehet hat hónapig. — Milyen állami támogatást kapott Somogy a megszervezéshez? százötven lovat tenyésztő, tartó gazdaság — ahol ötszáz hektáros gyümölcsös is van — valóban a megye intenzív nagyüzemei közé tartozik. Évente hatmillió liter tej, ezeregyszáz tonna hízott marha, mintegy hétszáz vagon gyümölcs kerül ki innen, s a megalapozottságot jelzi a 230—250 millió forintos termelési érték, és — több év távlatában — a harminc—harmincötmillió forintos nyereség. A megyében a gazdálkodás színvonalát, az eredményességet tekintve az első helyen áll a kutasi gazdaság, de országos összehasonlításban is az élmezőnybe tartozik. Százhuszonöt gazdaság közül a tizenötödik. Egyed György az ide tartozó négy község lakosainak életkörülményeiről, a párt— Körülbelül két és fél millióba kerül a foglalkoztatás ebben az évben, ebből a 70 százalékot figyelembe véve egymillió-nyolcszázezer forintos állami támogatást kap Barcs és Csurgó tanácsa. — Milyen munkát végeznek? — Elsősorban kommunális feladatokat oldanak meg, olyanokat, amelyekre eddig a városi tanácsoknak nem volt anyagi lehetőségük. Ez még a lakosság közérzetét is javitja, hiszen kialakítják vagy tisztítják a csapadékvíz-elvezető hálózatot, eltakarítják az illegális lerakóhelyekről a szemetet. Ha kell, akkor részt vesznek járda- és útépítésben, különféle földmunkákban, építkezéseken. — Mi lesz a Nagyatád környékiekkel? — Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal megállapodtunk abban, hogy a második félévben visszatérünk az ő kérésükre. S ha lesz rá anyagi lehetőség, akkor ott is megszervezzük a közhasznú munkát. L. G. bizottság, a pártszervezetek tevékenységéről, munkamódszereikről, a szervezeti életről tájékoztatott, és szólt a fiatalokról, a tíz KlSZ-szer- vezetről is. Kötetlen, érdeklődő beszélgetésre késztette a két tájékoztató lengyel testvérmegyénk pártmunkásait. Jerzy Rochna, a Szylowo községi pártbizottság titkára az itteni pártbizottság függetlenített apparátusáról, a KISZ-fiatalok párttaggá neveléséről érdeklődött Zygmund Jazowski úgy mondta: — Amikor megtudtam, hogy olyan gazdaságba jövünk, ahol lovakat is tenyésztenek, sejtettem, hogy magas színvonalon gazdálkodó nagyüzemet ismerhetünk meg. Nem csalódtam e megérzésemben. Szóba került az állami gazdaságok példamutató tevékenysége, az — mint a ciechanówi mezőgazdasági titkár mondta —, hogy ők járnak élen az új módszerek, az új technológiák bevezetésében, és az ő példájuk alapján terjednek el a korszerű eljárások. A két ország közötti hasonlatosság nemcsak ennél a témánál került szóba, hanem az olyan sajnálatos ténynél is, mint az idei tél. Ahogy nálunk, úgy a ciechanówi vajdaságban is súlyos károkat okozott a gyümölcsösökben a fagy, olyannyira, hogy a tekintélyes exportot biztosító ültetvények egy részét ki kell vágni. A gazdaság határain túlra vonatkozó kérdésekre Gajdos László adott választ. .Szólt a városi pártbizottság és a községi pártbizottságok kapcsolatáról, néhány szóban jellemezte a dél-somogyi térség társadalmi, gazdasági helyzetét. Az üzemlátogatás előtt a vendégek a község korszerű művelődési házát tekintették meg, melyet számottevő társadalmi munkával és a gazdaság támogatásával építettek. — Az, hogy az állami gazdaság ilyen fejlesztést is segít — mondta a küldöttség vezetője —, végül is a nyeresége rovására megy. Mit szólnak ehhez a dolgozók? — A gazdaságnak érdeke meg kötelessége is, hogy támogassa a község fejlődését — válaszolta Kirkovics István. — Ez az egyik út ahhoz, hogy helyben maradjanak a dolgozók, kötődjenek a településhez. A jóízű beszélgetés előbb a kutasi gazdaság Nagybajomban levő marhahizlalótelepén, majd a felsőbogáti tehenészeti telepen folytatódott. Éppen a fejés idejére esett a látogatás, így a tej útjától a minősítés módszerén át a dolgozók anyagi ösztönzéséig minden szóba került. S mi sem természetesebb, mint az, hogy egy pohár frissen fejt, hűtött tej elfogyasztása után búcsúztak el testvérmegyénk küldöttei vendéglátóiktól. Garamvölgyi István Július 1-jétől Barcson, Csurgón Közhasznú munka 60 rászorulónak Csaknem kétmilliós állami támogatás
