Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
1987. június 23., kedd Somogyi Néplap 3 ADÓREFORM A korszerűsítés indítékai A Zöldért kezdeményezése Kaposváron Nagybani zöldség- és gyümölcsárusítás A gazdasággal foglalkozó közéleti megnyilvánulásoknak egyik jellemzője, hogy bizonyos fogalmakat, szavakat, amelyek ugyan időről időre változnak, feltűnő gyakorisággal, szinte divatjelleggel emlegetnek. Egy-két évvel ezelőtt például az új vállalatvezetési formák, azok bevezetése élvezte a megkülönböztetett figyelmet. Manapság az adóreform a minduntalan visszatérő téma. Hogyan és miért került napirendre az adóreform? Meddig jutott az adóreform előkészítése, mi az adózási változtatások lényege? Milyen szervek döntései szükségesek a reform megvalósításához? Elsőként az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfoglalása említendő, amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatait összegezte. Ebben a dokumentumban a szabályozó- rendszer — akkor még jövőbeni — korszerűsítését felvázoló fejezetben szó esett a gazdálkodó szervezetek adózásának majdani átalakításáról, valamint a személyi jövedelmek progresszív adóztatásáról. TÖBBÉVES ELŐZMÉNYEK A KB 1984. április 17-i állásfoglalása átfogó és komplex jelleggel' sommázta egyrészt a gazdaságirányítási rendszer, másrészt azon belül a szabályozórendszer korszerűsítésének elveit és teendőit. Ezek sorában — mint egy a több közül — szerepelt, akkor még laza megfogalmazásban, az adórendszer korszerűsítése, azzal a kikötéssel', hogy az megfelelő előkészítő munkát és a KB részéről külön döntést igényel. Több mint két évig elvétve lehetett csak hallani, olvasni az adórefonmról; úgy hatott, mintha lekerült volna a napirendről. A szakemberek szőkébb köre azonban behatóan foglalkozott a vállalati és személyi adózás megújításának részletkérdéseivel. Az adóreform tulajdonképpen a múlt év novemberében lépett újólag a nyilvánosság elé, amikor a KB határozata kategorikusan leszögezte: elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer beHÉZÉDES HEVESI A jókorára nőtt, haragos- zöldszínű gyümölcsöt illatáról is ki lehet választani. A gyakorlottabbak megkongatják. Hogy hallanak-e valami fontosat, nem tudni, de ilyenkor határozottan rámutatnak az egyikre, amelyik biztosan mézédes. Az eladó hosszú pengéjű késével belevág a dinnyébe, s ha az nem recseg-ropog, a vásárló fintorogva elfordítja a fejét... A dinnyeérés ideje messze van, az ízletes gyümölcsre még várni kell. A palántákat csak nemrég ültették ki országszerte. Az idén kicsit késve kerültek a földbe a sarjadó növények, hiszen máskor május közepéig kiürültek a fóliasátrak. Megyénké néhány máshonnan érkező dinnyetermelő is van: legtöbben Heves megyéből költöztek át tavaszi-nyári hónapokra. Mesztegnyő határában Deák László portáján kérdezősködtünk a dinnyetermesztés fortélyairól. A csányi család tizenkét éve utazott először Somogyba, s azóta minden évben visszajön, és megműveli a Ladi János Termelőszövetkezet 52 hektáros területét. Sebtiben ácsolt házat is építettek, amelyben kényelmesen elférnek. Az idén kétszáznyolcvanezer palánta került a földbe, vezetését. Ettől kezdve nemcsak az előkészítés intenzitása erősödött és bővült több százra a munkában részt vevő szakemberek száma, a tájékoztatás forrásai is kezdtek megnyílni, s egyre több információ hangzott el. Az MSZMP KB áprilisi tanácskozása magasabb sebességfokozatba kapcsolta az adóreform előkészítését, a változások konkretizálását, egyúttal az adóreform propagandáját. Az áprilisi KB- ülést követően az állami és társadalmi szervezetek vezető testületéi véleményezték az adóreform elvi kérdéseit; ezek ismeretében az új adórendszer kidolgozóinak el kell készíteniük és a KB következő ülésére be kell terjeszteniük a vállalati adózás és a lakossági személyi jövedelemadózás részleteket is tisztázó javaslatát. A Központi Bizottságnak az év derekán kell dönteni az adóreform sorsáról: a beterjesztett javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról, az első esetben a bevezetés 1988. január 1-jei, avagy későbbi időpontjáról. TÚLZOTT ELVONÁSOK Tulajdonképpen mi teszi időszerűvé az adózási változásokat? Az adó, az adózás sehol sem népszerű; az érintettek, az adózók erről a témáról kizárólag rosszat mondanak. Mérlegelhető példának okáért, hogy az adók a bruttó hazai termék, a GDP hány százalékát összpontosítják a költségvetésben, továbbá hogy milyen az adóstruktúra, az egyenes és a közvetett adókból származó bevételek aránya. Célszerű azt is vizsgálni, miképp oszlanak meg az adók az egyes gazdasági ágazatok, valamint gazdasági folyamatok — például termelés-forgalmazás — között. Újabban kerültek előtérbe azok az elemzések, amelyek az adózás gazdasági növekedés kapcsolatát tárják föl, vagyis azt vizsgálják, hogy az adóterhek változása miképpen hat az alapvető gazdasági folyamatokra, a beruházásra, a fogyasztásra. Az érvényben levő magyar adórendszerről az állapítható meg, hogy igen magas fokú — majdnem 60 százalékos — GDP-centralizálást valósít meg. (Ez a szocialista országokban nem ritkaság, de magasabb a fejlett tőkés országok átlagánál.) Az adóstruktúra első számú jellemzője: alacsony a jövedelmi (bér- és kereseti) adó aránya s igen magasak a vállalatokat terhelő adóbevételek, elvonások. A különféle vállalati adóknak, elvonásoknak — nyereségadó, város- és községfejlesztési hozzájárulás, termelési adó, bér- és kereseti adó, felhalmozási, vagyonadó, vám, a hetvenes években eszközlekötési járulék, 1985-ig amortizáció-központosítás — a bruttó nyereséghez viszonyított aránya a termelővállalatok átlagában ma már 75— 76 százalék, az iparban ennél is magasabb: 86—87 százalék. A TISZTÁNLÁTÁS AKADÁLYA Az utóbbi adatokból az is kitűnik, hogy az adóterhek elosztása a termelés-forgalmazás között nem arányos, túlzott mértékben a termelésre koncentrálódik. Szakmai, tehát adóztatási-adózási nézőpontból azért minősíthető korszerűtlennek, mert a termelés egymás utáni fázisaiban az adók halmozód nak, rontják a végtermék versenyképességét, akadályozzák a közgazdasági tisztánlátást. Tehát annak a megállapítását, hogy a különböző termékek előállítása mennyibe kerül. Az adózás termelővállalatokra való koncentrálásának egyik következménye az adó- és termelői áremelkedések kapcsolatában kifejeződő inflációs hatás. A vállalatok nézőpontjából az a jelenlegi adórendszer legfőbb hátránya, hogy az elvonások magas szintje a jö- vedelmesen gazdálkodók mozgásterét, fejlesztési lehetőségeit is korlátozza. S végezetül minősítés nélkül említjük, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult adóstruktúrában a lakossági adózásnak periferikus szerepe volt, a költségvetés összes bevételeiben a lakosság befizetései 6—8 százalékkal részesednek. (Folytatjuk.) Garamvölgyi István Budapesten és az ország néhány nagyvárosában már bevezették és sikerrel alkalmazzák a módszert, amellyel most a Somogy Megyei Zöldért Vállalat is próbálkozik: a kaposvári kirendeltségnek a Nostra és a benzinkút közötti telephelyén mától késő őszig nagykereskedelmi áron kínál az adott időszakban éppen érő, illetve keresett gyümölcs- és zöldségféléket, nemcsak a viszonteladóknak, hanem közvetlenül a fogyasztóknak is. Ez azt jelenti, hogy kis tételekben is beszerezhető itt a konyhára való. s kevesebbért, mint amennyit a boltokban kellene fizetniü -c a háziasszonyoknak. Vári Gyula, a Zöldért kiskereskedelmi osztályvezetője arról tájékoztatott: a kaposvári kirendeltség közvetlenül a termelőktől kapja a szerződésre vagy anélkül termelt árut — amit vagy a vállalat, vagy a kistermelő szállít be a termőhelyről —, helyben kifizeti a portékát, s a mozgópavilonban kínálja a vevőknek. Mindig az idénynek megfelelő választékkal szolgálnak; most például a különféle zöldpaprika, a paradicsom, az uborka, a fejes és a kelkáposzta, a karfiol, a karalábé, az újburgonya, csomós áruként a leveszöldség, illetve a meggy, a cseresznye és — ha szűnik az eső — a szamóca között válogathat a vásárló. Később kapható lesz a ribiszke, a málna is. A módszer bevezetése nem járt különösebb eszközigénynyel, a dolgozók számát is csak eggyel kellett növelni: az elárusítóval. Ha az árusításnak ez a formája Kaposváron beválik, még az idén Siófokon és Fonyódon is alkalmazzák. Ott is a Zöldért- kirendeltség bejáratánál elhelyezett pavilonban juthatnak zöldséghez, gyümölcshöz nagykereskedelmi áron a vásárlók. Eredmények és tervek A MŰSZAKI HALADÁS SZOLGÁLATÁBAN A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáért, az innovációért fél évtizeddel ezelőtt hazánkban elsőként vállalt úttörő szerepet a kaposvári Agrárkutatófejlesztő Közös Vállalat. A példának más ágazatokban azóta számos követője van. Gazdasági haladásunk érdekében egy fél évvel ezelőtt a Központi Bizottság is állást foglalt a műszaki fejlődés meggyorsításával kapcsolatban. Cserháti Pállal, a közös vállalat igazgatójával tevékenységük tapasztalatairól, törekvéseikről beszélgettünk. — Az a szellemi munka, amely itt folyik, reflektor- fénybe került. Ügy vélem, a gazdaságpolitikai állásfoglalás csak megerősítheti, hogy Dinnyeföldi tennivalók és nagy része meg is eredt. Kiültetéskor jól jött az eső, de most inkább melegre és nagyon sok napsütésre volna szükség. — A palánták egy részét a fólia alatt ültettük szét, ott előbb fejlődik a növény, és remélhetőleg hamarabb is lesz rajta érett dinnye. Deák Ferencné már végzett a sátor alatti terület kapálásával. így az egész család ekézni indult. Négyen kapaszkodtak fői a szánszerű állványra, amely mögé az ekét — az ő vidékükön úgy mondják: a mákolót — láncolták. A négyzethálósán ültetett palánták között araszoltak, s a gereblyéhez hasonló szerszám kiszedte a gyomot a földből. A dinnye tövét még megkapálják, mert traktor csak a közökben tud járni. Néhol már ott díszeleg is a dinnye sárga virága, de a termelők elmondták, hogy abból még nem fejlődik ízletes gyümölcs. A növény először az indáit növeszti, s csak később hozza a valódi dinnyekezdeményeket. A hatalmas területről tavaly hetvenhat vagon dinnyét szedtek, s az idén hasonló jó termésre számítanak. F. Lévekkel ezelőtt jó úton indult az egyesülés. — Elkerülhetetlen, hogy néhány adatot idézzek, öt évvel ezelőtt negyvenkét kutatási témával indultunk — mondta Cserháti Pál. — Ebből időközben hatot kizártak a szakmai bizottságok, a kutatóknak ugyanis rendszeresen számot kell adniuk munkájuk menetéről, gyakorlati értékéről. Az „életképes” kutatási fejlesztési témák naivan százalékát már a gyakorlatban is hasznosítják. Minden korábbinál lényegesebb, hogy egy-egy kutatási eredmény mikor válik gyakorlattá. — Kérem, soroljon föl néhányat a termelőmunkában hasznosított szellemi eredményekből. — Éppen a múlt évben fejeződött be a korábbi műszaki fejlesztések közül jó néhány. Elkészült Böhönyén a zsírporüzem, Pakson a tűzbrikettgyártó üzem — mezőgazdasági melléktermékekből „készül” itt energia —, Görcsönyben egy hántolóüzem, Lippón szintén egy zsírporüzem (de ez más jellegű, mint a böhönyei). Szek- szárdon egy keverőüzem rekonstrukcióját végeztük el, s befejezés előtt áll a pest- nógrádi húsipari vállalatoknál a gyorsérlelésű szalámigyártó. — A példák azt bizonyítják, hogy a kutatások középpontjába került a mellék- termékek hasznosítása, a takarmányozás korszerűsítése. Egyfajta pályamódosulást jelent ez a közös vállalat korábbi céljaihoz képest, amikor imég a nevükben is benne volt az állattenyésztési kutatás fogalma. — Az élet kényszerített arra, hogy a tenyésztéssel, a nemesítéssel ne foglalkozzunk. Olyan hosszú, esetenként több mint egy évtizedet igénylő kutatási téma ez, amelyet nem vállalhat magára egy vállalatszerűén gazdálkodó tudományos szervezet. A közelmúltban igazgatósági ülésünkön dr. Horn Péter főigazgató is megerősítette, hogy az iránymódosítás szükséges volt. Így munkánkban a melléktermékek hasznosítása, az import fehérjét pótló, korszerűbb takarmányozási módszerek kidolgozása került előtérbe. — Milyen feladatokon munkálkodnak most, illetve ebben a tervidőszakban? — Még ebben az évben Szabadegyházán megkezdik a szeszipari melléktermékek hasznosítását A környezetet szennyező szeszipari mellék- termékekben igen nagy mennyiségű, jelentős takarmányozási értékű fehérje van, s az etetési kísérletek ígéretesek. A huszonnégymillió forintot igénylő műszaki fejlesztést még augusztusban szeretnénk üzembe helyezni. Hasonló módszer kidolgozásán munkálkodunk a győri szeszipari vállalatnál, a gabonatröszttel pedig hosszabb távú együttműködésről tárgyalunk a takarmány forgalmazásáról. Egy kutatási-fejlesztési témát nem elég „kitalálni”, megvalósítani: a láncolatot végig is kell vinni. Átfogó programunk — több intézet beyo- násával — az úgynevezett membránszuszpenziós eljárás kidolgozása. — Köznyelvre lefordítva mit jelent ez? — Az élelmiszeripari vállalatok jó részénél keletkező melléktermékekben szintén nagy mennyiségű, értékes fehérje van. Ennek az elhelyezése, környezetszeny- nyező hatásuk miatt, súlyos gondot okoz. A kutatás lényege, hogy a különböző folyadékokban oldott fehérjét kivonjuk, koncentráljuk és takarmányozásra hasznosítsuk. Ki kell alakítani hazai gyártásban az e célra alkalmas berendezést, meg kell találni széles körű felhasználásának a lehetőségét és ki kell dolgozni az így nyert értékes fehérjék hasznosításának módját. — Az agrárkutatás szellemi központjának közvetlen környezetéről nem esett szó. — Jelentős feladatot vállaltunk az elmaradott térségek gondjainak megoldására irányuló programból. Tizenkét mezőgazdasági üzemet kell felkészítenünk arra, hogy fogadni tudja jövőre a kaposvári állattenyésztési karon kidolgozott és a kaposvári gazdaságban már bevezetett, gyepre alapozott tejtermelési technológiát. Ugyancsak a karral közösen nagyon szeretnénk Kaposváron létesíteni egy biotechnológiai laboratóriumot. Ez egyrészt a kutatási témákhoz, másrészt az állattenyésztési szakemberképzéshez elengedhetetlen. V. M.
