Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

2 Somogyi Néplap 1987. június 22., hétfő Maholnap már két hete tartanak Dél-Koreában (Mákok egy csoportja a diktatúraellenes töatetéwk. KégkokSa. Kína következetesen ellenzi a fegyverzetek felhasználását után Csao Ce-jang »(utazott Bulgáriából öt kelet-európai szocialis­ta országban tett hivatalos, baráti látogatását befejezve vasárnap elutazott Bulgáriá­ból Csao Ce-jang, a KKP KB megbízott főtitkára, az államtanács elnöke. A kínai politikus elutazá­sa előtt a bolgár sajtónak adott nyilatkozatában egye­bek között leszögezte, hogy a Kínai Népköztársaság kül­politikájának alapvető célja a világbéke megóvása. Kína a párbeszédért, a konfrontá­ció ellen száll síkra. Csao Ce-jang hangsúlyoz­ta, hogy Kína következete­sen ellenzi a fegyverzetek felhalmozását. A Kínai Nép- köztársaság nem csak a nukleáris, hanem a hagyo­mányos fegyverkészletek fel­halmozása, illetve világűrbe­li telepítésük ellen is fellép. Kína a nukleáris és vegyi fegyverek teljes betiltása és végleges felszámolása, a ha­gyományos fegyverzetek nagyarányú csökkentése melllett foglal állást. A Kí­nai Népköztársaság támo­gatja azokat a javaslatokat, amelyek atomfegyverektől mentes, békeövezetek meg­teremtését indítványozzák. A Kínai Népköztársaság belső helyzetét elemezve rá­mutatott, hogy nyolc év óta sok változás történt Kíná­ban, az ország helyzetét po­litikai stabilitás és nyuga­lom jellemzi, a népgazdaság fejlődése tartós és kiegyen­súlyozott, a nép életkörül­ményei szemmel láthatóan javultak. Ügy vélte, hogy a Kínai Népköztársaság megterem­tése óta most legkedvezőb­bek a fejlődés feltételei po­litikailag és gazdaságilag egyaránt. A vezetés két sza­kaszra osztja a szocializmus kínai sajátosságokkal törté­nő építésének programját. Az ezredfordulóig tartó elaő szakaszban az a cél, hogy az egy lakosra számított nem­zeti összte§méket 260 dol­lárról 800—1060 dollárra nö­veljék, majU a 2060-ig tartó második szakaszban ismét megnégyszerezzék. Ezek a Az N plusz N országok A hétvégét tárgyalásokkal töltötte Franz Vranitzky osztrák kancellár. Vezető svéd politikusokkal Stock­holmban arról a szerepről tanácskozott, amit az euró. pai semleges és el nem kö­telezett országok játszanak a kontinens — és jórészt az emberiség — jövőjét meg­határozó folyamatokban. Az N plusz N mára már olyan fogalommá vált, amit nem csupán az angolul be­szélők értenek világszerte. A Neutral és Non aligned sza­vak angol rövidítéséből las­san nemzetközileg is „be- vett" gyűjtőnév lett: annak a tizenkét országnak a jelö­lésére szolgál, amelyek részt vesznek az európai leszere­lési és együttműködési fo­lyamatban, de nem tartoz­nak sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez. A tucatnyi ország termé­szetesen nem képez egysé­ges csoportot. Ezt nem is lehet elvárni tőlük. hiszen éppen azért nem csatlakoz­tak egyik szövetségi rend­szerhez sem, mert meg kí­vánják őrizni teljes mozgás- szabadságukat. Ráadásul a meglehetősen konzervatív Svájctól egészen a szocialis­ta Jugoszláviáig terjed a paletta — nem csoda, ha a politikai nézetekben olykor nem is csak árnyalatnyiak a különbségek. Mégsem lehet egy legyin­téssel az N plusz N orszá­gok hozzájárulását a Helsin­ki konferencia és azóta va­lamennyi utótalálkozó si­keréhez. Legutóbb éppen Sevardnadze' szovjet kül­ügyminiszter nevezte nélkü­lözhetetlennek a semlegesek és az el nem kötelezettek se­gítségét a két katonai tömb közötti megállapodás kidol­gozásában. A szovjet diplo­mácia vezetője nem véletle­nül tért ki budapesti sajtó­konferenciáján erre a fontos kérdésre: jelenleg éppen ar­ról folyik a vita a NATO és a Varsói Szerződés között, hogy a tárgyalások melyik fázisában és milyen mérték­ben kapcsolódjanak be az N plusz N országok az euró­pai leszerelési megbeszélé­sekbe. A szocialista orszá­gok az eddigi kedvező ta. pasztalatok alapján azt sze­retnék — s ebben az N plusz N országok zöme is egyetért —, hogy már a megbeszélések kezdeti sza­kaszán érvényesülne a köz­vetítő szerep. Ezzel szemben a NATO csak jelképes kép­viseletet biztosítana az N plusz N országoknak, s ez­zel a minimálisra csökken­tené azt a kedvező befo­lyást, amit azok a tárgyalá- sókra gyakorolhatnának. Akárhogy is alakuljon a NATO és a Varsói Szerződés ez irányú vitája, azt senki sem tagadhatja, hogy a sem. leges és el nem kötelezett országok éppúgy Európához tartoznak, mint a többiek, s éppúgy joguk van Hallatni hangjukat, mint másoknak. Ráadásul a leszerelési folya­mat előbb vagy utóbb, de rájuk is ki kell terjedjen, akkor pedig nem lehet meg­fosztani őket a beleszólás jo­gától már a kezdeteknél mutatók ugyan nem nagyon magasak, de Kína hatalmas onszág, és ezeknek az ered­ményeknek az elérése jelen­tősen növelni fogja gazda­sági teljesítőképességet — állapította meg Csao Ce- jang. A kínai szocialista korsze­rűsítés kulcsa a termelőerők gyors fejlesztése. Kína foly­tatja a reformok politikáját, a gazdaság élénkítését és a „nyitott kapuk” gyakorlatát Csak ily módon érheti el céljait — hangsúlyozta Csao Ce-jang. sem, H.G. Nyűt tárgyalás ítélet Alma-Atában Nyílt tárgyalást követően a Kazajh SZSZK Legfelsőbb Bíróságának kollégiuma íté­letet hirdetett az 1080. de­cember 17—18-án Alma- Atában történt társaöalom- eLtenes események résztve­vőinek perébeni K. Risakui- bekov elsőéves építészmér­nök-ha liga tót a .legsúlyosabb büntetésre, golyó álltak ha­téira ítélték. T. Tasenkov ács és ’is. Tajdzsumajev harmadéves építészhallgató 15 év, K. Kuzenbajev he­gesztő 14 év és J. Kopesz- txajev elsőéves építészmér- nőkrJhaligató 4 év börtöm- büintgetést 'kapott. A büntetés idejét szigorított rendszerű bünető-nevelő táboriban kell •letölteniük. A Kazahsztamszkaia Prav­da a bírósági 'tárgyalásról beszámolva hangsúlyozza, hagy a* embert életeket ve­szélyeztető huligánoknak nem sikerült hazugságokkal elkenülnii a felelősségre vo­nást. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy az öt vádlott demagóg jelsza­vakkal! nacionalista ellensé­geskedést szított, tudatlan fiatalokat vittek bele a ve­rekedésekbe, pogromokba és gyújtogatásokba, fiatalko­rú egyének dühödt megnyil­vánulásait segítették elő. Céltudatosan bújtogattaik a kegyetlenkedésre, a rend­őrök és önkéntes segítőik bántalmazására. Szolgálati autókat borítottak fel és gyújtottak fel, épületeik homlokzatát verték szét. Leváltások Jaltában A területi pártbizottság ajánlására — miután szigo­rú megrovás pártbüntetés­ben részesültek — Jaltában leváltották a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökét és két helyettesét. Le­váltották a városi pártbi­zottság másod titkárát is. Az élső titkár — aki szintén szigorú megrovás pártbün- tetéstoen részesült — maga kérte felmentését. Fegyelmi büntetést kapott a jaltai vá­rosi tanács vb belügyi igaz­gatóságának helyettes veze­tője és az egyik rendőrőrs parancsnoka — jelentette az Izvesztyija. A büntetések hátterében a lap egyik áprilisi számában leírt események állnak. A városi pártbizottság javasla­tára a tanács vb a pártbi­zottság javaslatára a tanács vb a pártbizottság másodtit­kárát akarta kinevezni az Állami Idegenforgalmi Bi­zottság krimi igazgatóságá­nak élére. A másodtitkár még egy éve sem dolgozott a pártbizottságon, alkalmat­lannak bizonyult posztjára. Az említett Inturiszt-igazga- tóság a második legnagyobb az országban. Korábban igazgatóit is mind „felülről” nevezték ki, egyikük sem volt szakember. Az igazggr tóságnak éppen azok a rész­legei működtek rosszul, amelyek élén. a városi párt­bizottság korábbi instrukto­rai álltak. Egyikük sem Ide­genforgalmi szakember. A dolgozók tudomására jutott a készülő döntés, s tiltakozó táviratot küldtek Kiijevbe és Moszkvába is. Végül az SZKP KB és az Izvesztyija címére küldött tiltakozások nyomán az ügyet kivizsgálták. A vizsgá­latot követően kapták az említett büntetéseket az érintett személyek. A rendőrség úgy kerüllt a képbe, hogy a vezetők igye­keztek lejáratni a „lázadó­kat”, s rendőrök felügyelték napokon át a város szórako­zóhelyeit, hogy közülük va­lakit italozáson kaphassa­nak, s ennek nyomán fele­lősségre vonhassanak. Cjabb felvétel s báróiénál pokolgépes merénylete64. amely ártatlan áMesetek sokaságát követelte. (Telefotó: MTI—KS) A megbékélés esélyei Afganisztánban A rakéta alig néhány perccel felszállás után érte el a repülőgépet. A pilóta jelentése szerint a Kanda­lt áriból Kabulba tartó AN— 26-os jobboldali hajtóműve gyulladt ki, s hiába kísérelte meg kényszerleszállással le­tenni a gépet, az vagy 150 méteres csúszás után egy szakadékba zuhant. A rob­banást az 55 utas, illetve a személyzet tagjai közül mindössze ketten, élték túl. koalíciós felhívások A június közepi merénylet ráadásul korántsem az első eset. Az afgán kormány el­len harcoló fegyveres cso­portok itd'én — éppen amióta Kabulban meghirdették a nemzeti megbékélés .politi­káját — nem kevesebb, mint Í5 repülőgépet lőttek le, köztük két utasszállítót. Aligha véletlen, hogy a tá­madások megszaporodása mos tényezőt sorolnak fel, amelyek — persze csak igen óvatos — optimizmusra ad­hatnak okot. Nadzsib, az ANDiP főtitkára egy nyilat­kozatában például kifejtette, hogy a kormány katonai ér­telemben megerősödött, s szükség esetén önállóan (vagyis a szovjet haderő ki­vonása után is) képes meg­semmisítő csapást m(émá az ellenséges csoportokra. Ám a kormányzatnak — — tette hozzá — nem ez a célja, hanem az, hogy a koa­líciós irányítás kereteinek fokozatos megteremtésével, a tömegbázis kiterjesztésé­vel, Afganisztán el nem kö­telezett státuszának fenntar­tásával törekedjenek a for­radalmi vívmányok megőr­zésére. Nem lehetett azt vár­ni, hogy a harcok hirtelen véget érnek — foglalta ösz- sze a főtitkár a tűzszüneti felhívás óta eltelt időszak tanulságait. Egyúttal rómu­Nadzsib főtitkár a nemzeti megbékélés esélyeiről beszél időben egybeesik az ameri­kai fegyverszállítások üte­mesebbé válásával: az Egye­sült Államok a hírek szerint 300 korszerű, vállról indít­ható Stinger típusú rakétát juttatott el & pakisztáni utánpótlási csatornákon ke­resztül az ellenzéki csopor­toknak. (A repülőgépek el­leni merényletek java része e fegyverek számlájára ír­ható.) Jcnéhány más példa is bi­zonyítja, hogy az immár nyolcadik éve folyó, had­üzenet nélküli háború front- jam sajnos továbbra sem hallgattak el a fegyverek. Folytatódnak a békés lakos­ság elleni akciók, terrorcse­lekményekkel igyekeznek megfélemlíteni a kormány­zat irányvonailát támogató helyi, sőt egyházi vezetőket is. Az Afgán Népi Demok­ratikus Párt vezetése által januárban egyoldalúan meg­hirdetett tűzszünet ellenére rendszeresen támadják a kormányicsapatok álláséit, illetve az országban állomá­sozó szovjet alakulatok lé­tesítményeit. Több ezer súlyos sebesült, ezernyi halálos polgári ál­dozat, óriási anyagi veszte­ség — ez az elmúlt hónapok szomorú mérlege. A jelek szerint tehát egyelőre nem következett be fordulat a jórészt pakisztáni területen ténykedő ellenzéki szerveze­tek álláspontjában. A katau- li felhívások lényege ugyan­is — az ellenségeskedések beszüntetése, é» a menekül­tek hazatérése mellett — egy kiterjedtebb hatókörű, koa­líciós kabinet létrehozása volt. Ám a 'békéltető, a ki­bontakozás lehetőségét fel­villantó javaslatok azóta sem hoztak kézzelfogható eredményt, s úgy tűnik, hogy a Kabul ellen küzdő csoportok nem a hatalom megosztását, hanem átvéte­lét tekintik céljuknak. KOMPROMISSZUM­KÉSZSÉG Sikertelennek keli tehát tekinteni a nemzeti megbé­kélés irányvonalát? Ered­ménytelen lenne a határo­zott moszkvai törekvés is, amely az afganisztáni vál­ság politikai eszközökkel va­lló lezárására irányul? Nem, erről nincs szó. Ellenkező- leg, a kabuh vezetők szá­tatott arra is, hogy az el­múlt néhány hónap alatt af­gánok milliói értették meg: a nemzeti megbékélés politi­kája az egyetlen valóban jár­ható út. E felismerés tükröződött abban a közelmúltban nyil­vánosságra hozott kabuli döntésben, hogy — szimboli­kus módon, meg sem várva az egyoldalú fegyvernyugvás eredeti, júliusi határidejének lejártát — újabb hat hónap­pal kiterjesztik annak ér­vényességét. Szintén a hatá­rozott kompromisszumkész­séget tanúsítja, hogy a ki­bontakozás érdekében tett lépések közül Kabulban még olyan megoldásokat sem zár­nák ki, amelyek érintenék a hetvenes évek óta Rómában élő egykori uralkodó, Zahir sah személyét. WASHINGTONI KÉRDŐJELEK Az ANDP törekvése tehát egyértelműen a párbeszéd folytatása, illetve feltételei­nek kialakítása — ehhez vi­szont kétségtelenül a tűzszü­net elfogadása teremtené a legkedvezőbb légkört. A nagy kérdőjel így változat­lanul az ellenzéki szerveze­tek reagálása, valamint (nem feledkezve el az afganisztáni krízis tágabb, világpolitikai vetületűiről) az, mennyiben érdekeit az Egyesült Álla­mok elfogadni a regionális probléma rendezését. Az ugyanis régóta nyilvánvaló, hogy hathatós külföldi segít­ség nélkül a kabuli kor­mányzattal szemben álló erők aligha léphetnének fel a maihoz hasonló elszántság­gá!. Egyszerűnek, egyértelműen biztatónak tehát már csak a washingtoni kérdőjelek miatt sem nagyon lehetne nevezni az afganisztáni összképet. Mégis, több tényező, minde­nekelőtt a konstruktív moszkvai és kabuli kezde­ményezések sora utal arra, hogy a megbékélés esélyei változatlanul tovább élnek. Az elkövetkező hónapok ese­ményei mutatják majd meg, élni tudnak-e az érdekeltek a meghosszabbított tűzszünet kínálta lehetőségekkel, s kö­zelebb juthat-e a viharos történelmi közép-keleti 'or­szág az olyannyira áhított megnyugváshoz. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents