Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
1987. június 19., péntek Somogyi Néplap 3 Ünnepélyes alapkőletétel Üdülőszálló épül Nagyatádon Nagyatádon a századforduló után leltek gyógyhatású termálvízre. Hamarosan kialakult itt a fürdőkultúra, gyorsan növekedett az idegenforgalom. Négy szállodája és több kávéháza volt a háború előtt a városnak és sok polgár kiadta a fürdő- vendégeknek manzardszobá- it. A fürdő ma is megvan, ám az. idegenforgalom elsorvadt. Hamvas János, a város tanácselnöke többek társaságában tegnap azon fáradozott, hogy megújítsák és a régebbinél sokkal magasabb szintre emeljék a gyógyidegenfor- galmat. A fáradozás már régebben kezdődött: tárgyalás- sorozatok kimerítő szellemi munkája vezetett oda, hogy június tizennyolcadikén apró és ünnepélyes fizikai munkával letegyék a Nagyatádon megépítendő üdülőszálló alapkövét. A tanácselnök elmondta : — A városi kórházban új reumatológiai osztály működik, a fürdőt felújítottuk, fiziko-, hidro- és elektroterá- piás kezelést kaphatnak itt az emberek. A faszobrász alkotótelep híre is mind nagyobb, tehát a nézelődni, az üdülni és a gyógyulni vágyók is célba vehetik városunkat. Reméljük, hogy növeli e hely idegenforgalmi vonzerejét, ha fölépül ez a gyógyszálló, amelyhez a városi tanács adta a területet s megnyerte a budapesti Napsugár üdülőszövetkezetet beruházónaik. Az alapkőletételi ünnepségen ott volt Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője is, akitől azt kérdeztük: miképpen illik bele az atádi .építkezés egész Somogy idegenforgalmi fejlesztési koncepciójába? — Köztudott, hogy szeretnénk mind több vendéget a Balatontól elcsábítani megyénk belső területeire is. De ez csak akkor sikerülhet, ha vonzó lehetőségeket kínálunk nekik. Ez most az első lépés azon az úton, amelynek célja, hogy megyénk gazdag termálvízkészletét .jól hasznosítsuk. Az átlagéletkor növekedésével együtt a gyógy- turizmus is fejlődik. Növék- szik az igény a természetes gyógymódok iránt. Ezt ki kell használni. Ha azt akarjuk, hogy a külföldiek nálunk költsék el pénzüket, akkor ezért sokat kell nékik nyújtanunk. Az atádi üdülőszálló a minőségi turizmust szolgálhatja majd. — Még sok gyógyforrásunk van. Akad-e vállalkozó a kihasználásukra? — A Napsugár üdülőszövetkezetnek nemcsak Atádot ajánlottuk, hanem többek között Igáit, Csisztapusztát, Kaposvárt és Csókonyavison- tát. De rajtük kívül más szervezetekkel, így külföldiekkel is tárgyalunk. Reméljük, hogy kezdeményezéseinknek lesz eredménye. Lesz-e? Erre a kérdésre a legilletékesebbtől: Nagy Lajostól, az üdülőszövetkezet elnökétől hallottunk választ: — A Napsugár terveiben épp olyan középkategóriás gyógyüdülők létesítésé szerepel, amilyenre itt szükség van. Egy gyógyfürdő mellett levő szálló kihasználható minden évszakban. Nagyatádot azért választottuk, mert itt kész a fürdő, jó az infrastruktúra, jó adottságú a város. — Miért bíznak benne, hogy a nyugati vendég eljön egy ilyen nem túlzottan közismert helyre? — Ez csak megfelelően célzott reklám kérdése. A jó propagandával ide lehet csalni sokakat. A magyar gyógy turizmus iránt mind nagyobb az érdeklődés Eu- rópa-szerte. Vannak még somogyi terveink s úgy tetszik, hogy külföldi tőkéstársakat is sikerül bevonnunk a vállalkozásba. Azért bízhatunk bennük, mert az idegenforgalom az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás. A nagyatádi gyógyszállóban örökös üdülőhasználati jogot. lehet majd vásárolni, százezer forintba kerül az évből kétszer két hét, azaz egy hónap. A nagyatádi építőipari kisszövetkezet építi a szállót a zalaegerszegi Forma kisszövetkezet tervei alapján. A beruházás átadási határideje 1988 negyedik negyedéve, tehát szerencsés esetben a jövő év végén már vendégeket fogadhat a szálló. Luthár Péter Csoportzsalu A próbaüzem végén Az emeletnyi magas monstrum robaját messziről lehetett hallani. Nem csoda, hogy a dolgozók fülvédőt vettek magukra, amikor elkezdődött a tömörítés. A csoportzsalus betonelem- gyártás .majdhogynem egy idős a nálunk meghonosodott gyakorlattal. Sok helyütt használják a finn Elematic típusú berendezést. A Sáév kaposvári telepére is ilyen érkezett a múlt évben. A gép nem új, így jóval olcsóbban jutottak hozzá. A próbaüzemet még tavaly novemberben elkezdték a kaposvári telepen, de a zord időjárás hátráltatta a szakembereket. Végül is csak június elsején tudták üzembe helyezni a gépet. Az is késleltette a munkát, hogy először ki kellett kísérletezni a hazai betonelemeknek megfelelő formákat. Az eljárás nem újkeletű, de a hazai szakembereknek jó néhány hibát ki kellett küszöbölniük. Gyivicsán Zoltán ipari főmérnök az új eljárással készült betonelemet hasonlított össze egy régebbi fallal. A kettő között szemmel látható különbség van. A nemrég készült fal. mindkét oldalfelülete sima, a másiké rücskös, kidudorodnak a kavicsszemcsék. Ezt a szakemberek pozitív hibának nevezik, csak vakolással lehet eltüntetni. Ez viszont azt jelenti, hogy az elem jóval később kerülhet ki az építkezésre, és többlet munkaerőt igényel. — A csoportzsaluva; készült daraboknál kikandikáló kavics nem fordulhat elő. Itt csak kicsi mélyedések maradhatnak a falban, melyet a kőművesek és a festők is könnyedén el tudnak tüntetni. Sajnos egy-két helyen nagyobb gödör is akad — a főmérnök egy hatnyolc centiméter átmérőjű, néhány milliméter mély hibáira mutatott —, ezek a rossz tömörítésből adódnak. A beton között légréteg maradt. Ha ezt csökkentjük, akkor szép, sima felületet kapunk. A csoportzsalu kétszer hét rekeszből áll; amíg az egyik részen dolgoznak, addig a másik oldalon érik a beton. A kitisztított rekeszekbe először a már korábban elkészített vasalatot és az ajtók, ablakok helyére kerülő formákat helyezik el1. A zsalukat több száz baros nyomással passzírozzák össze. A betont köbméterenként töltik a formába, minden adag után tömörítik az anyagot. A vibrátor kétszer-há romszo r olyan gyors fordulaton működik, mint a hagyományos technológiánál. A rekeszekből a vizes cement a jó tömítések miatt nem szökhet el, az adja a sima falfelületet. A színültig töltött rekeszekben hat-nyolc óráig érlelik a betont, s ehhez az időjárástól függően jól szabályozható meleg vizes rendszerrel fűtik a zsalukat. Növelhető a beton szilárdsága is, de a panel ára nemigen emelkedik, hiszen a ráfordított munkaidő kevesebb. Hat ember termel ezzel a berendezéssel ugyanannyit, mint amennyit korábban tíz. A csoportzsaluért tízmillió forintot adott a Sáév Igaz, hogy a betonból készült lakások iránti kereslet megcsappant. A csoportzsalu azonban tehetőséget nyújt arra, hogy egyedi tervezésű, szép vonalú épületeket készíthessenek. LÉTSZÁM-ÁTCSOPORTOSÍTÁS Emberi gondok — emberi bánásmód A változást, kiváltképp a személyünket érő változást — ha mégoly elkerülhetetlen és mindannyiunk érdekében való is —, nehéz átélni, megérteni és elfogadni. Többek között ilyen az egyre több munkahelyen napirenden lévő munkaerő-átcsoportosítás. Nem is olyan rég olvastam a Népszabadságban, hogy szerény lakosságszámú országunkban 600 000 funkcionárius él, s ahogy hallgattam erre a személyes reagálásokat, sokan hozzátették: szerény, „visszatartott” adat lehet ez. Nem tudom, nincsenek és nem lehetnek pontos ismereteim róla. De hogy egy sor „érdekvédelmi”, „érdek- képviseleti” szerv fölött eljárt az idő éppen az önállóság kiterjesztése miatt, ami jó ügy!, erről meg vagyok győződve. E témában ugyanis mindenre hivatott és mindenre elég a szakszervezet, amely jelen van. és jobban jelen kell lennie az élet minden területén. Túlszervezett hát a társadalom? Húsz éve mondjuk. Az íróasztalok sokaságának anyagából lehetett volna heverőt, szekrényt, bútort gyártani? Nem vitás. Csak hát utólag sokkal nehezebb belátni ezt, mintha ki sem alakulhatott volna Magyarországon a Parkin- son-törvény — kapitalizmusra vonatkozó — csaknem minden törvényszerűsége . . . De hát ne menjünk ilyen messzire. Világért sem szeretném annak a másik társadalmi formációnak jellegzetes vonásait, velejáróit átültetni joggal magasabb rendűnek tartott társadalmunkra (mint például az alkoholizmust, a kábítószerezést, a társadalmi közömbösséget és önzést, a hatalmi mámort és kivagyiságot, a protekcionizmust és gazdasági válságot stb.). de kétségtelen, hogy egyik-másik jelenség — ha más alapokról is — fölbukkant társadalmunkban. Valószínű, hogy más a termékenyítő talaj, mások az indítékok, mégis úgy látom néha, mintha a „civilizációs ártalmak” ott és itt az ember személyiségéből táplálkoznának, csaknem függetlenül a társadalmi formációtól. Lehetséges ez? Magam is bizonytalankodom, azaz gyötrődöm miatta: miként szivároghat át határainkon mindaz, vagy sok minden, amit mi nem akartunk, nem akarunk, de gyakran csak szavakkal tiltakozunk ellene . .. Nos hát megint messzire jutottam. Pedig csak azt akarom elmondani, hogy egy olyan olvasónk, aki megbecsült, érdemes részese lapunk elosztásának-terjeszté- sének. panasszal fordult szerkesztőségünkhöz felesége ügyében. S mert mindig is a szókimondás, a konkrétumok híve voltam — gondolom, ő sem neheztel érte — nevén nevezem, és nemcsak a hitelesség kedvéért. Fehér Lajos, Kaposvár, Géza utca 88. szám alatti lakos — egész éjszakai munka után, kialvatlan szemmel — kora reggel elmondta, hogy felesége 25 éve a VBKM kaposvári gyárában dolgozik könyvelőként. Munkája ellen soha nem volt kifogás. Június 2-án osztályvezetője arról értesítette, hogy ezentúl nem dolgozhat könyvelőként, hanem menjen fizikai munkára, „normázni”. Mindketten sérelmesnek tartják ezt a megoldást, mert Fehér La- josné munkaköre nem szűnt meg, helyére másik könyvelőt kívánnak helyezni. Egyébként egészségi állapota sem teszi lehetővé, hogy fizikai munkát végezzen. Kérte, hogy feleségét hagyják meg munkakörében. Szokásunkhoz híven följegyzést készítettünk a panaszról, és választ kértünk rá a gyár igazgatójától. S hogy most ólomba öntötték e sorokat, annak kizárólag az az indítéka, ahogy Varga József igazgató válaszolt, s ahogy „kezelte” ezt az ügyet- Döntsön az olvasó, de számomra rokonszenves volt a válasz. Idézem. „A jelenlegi gazdasági helyzet megköveteli, hogy az improduktív területen csökkentsük a létszámot, s ezáltal is hatékonyabbá tudju.c tenni a gazdálkodást. A vállalati tanács döntésére munkakör-racionalizálást hajtunk végre, korszerűsítjük a szervezetet. Ez nem jelent mást, mint a párhuzamos tevékenységek megszüntetését, a munkakörök összevonását, és ezáltal létszám-megtakarítást. Alapos felmérő munka eredményeként az első lépcsőben 50 személyt kívánunk átcsoportosítani az improduktív területről. Igyekszünk körültekintően szem előtt tartani a dolgozók legalapvetőbb érdekeit. Fehér Lajosné raktári beíróként dolgozik, ahol szintén több dolgozó átcsoportosítását hajtottuk végre. Munkájában többször tapasztaltunk pontatlanságot, ezért többszöri — szóbeli figyelmeztetés után tavaly, november 4-én írásbeli figyelmeztetésben részesült. A számítógépes adatfeldolgozás pontatlan előkészítést nem viselne el. Ezért — az átcsoportosítás során — elsősorban az adott munkakör ellátására kevésbé alkalmas dolgozókat irányítjuk át más munkaterületre. De a minőségcsere lehetőségével is élni kívánunk a közösség érdekében. Hangsúlyozom, hogy a gyár minden dolgozójának akar és tud munkalehetőséget biztosítani. Az íróasztal melletti munkahelyeket azonban mindenképpen csökkenteni kívánjuk. Fehér Lajosnét — munkahelyi vezetőjével egyetértésben — jelenlegi munkakörében nem tudom tovább foglalkoztatni. Újabb, könnyű fizikai munkakört ajánlottam fel számára (rehabilitációs munkaterületen), változatlan munkabérrel. Ennek elfogadása esetén felmondásomat visszavonom." Ennyi a levél. Emberi bánásmódról árulkodik, amely meggyőződésem szerint akkor is igaz lenne, ha nem a laphoz, hanem az igazgatóhoz fordult volna a panaszos . .. Egyetlen példa ez tízek, százak és ezrek jelenlegi vagy várható gyötrelméről, egyéni gondjáról, bajáról. Mégis hiszem és tudom, hogy általánosítható, sokakra érvényes tanulságot hordoz. Ezért vetettem papírra. Mert tudom, hogy sem a várható adórendszer — beleértve a személyi jövedelemadó bevezetését —, sem a nyugdíjreform nem oldhatja meg önmagában hazánk gazdasági nehézségeit. A hozzáértő irányítás, a műszaki fejlesztés, a termelés határozza meg jövőnket, életszínvonalunk alakulását. De azt is tudom, hogy változtatások nélkül, égből várt mannát óhajtva nemcsak egyes vállalatok, hanem az ország is teljes csődbe juthatna. Ez pedig senkinek sem érdeke Magyarországon. A változás-változtatás emberi gondokkal jár. Föl kell adni rég volt szokásokat, gyakran munkahelyeket is, igaz. De emberi bánásmóddal — miként az igazgató tette —, és megértéssel, mindnyájunk érdekében — tudom — van kibontakozás. Jávori Béla
