Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
1987. június 18., csütörtök Somogyi Néplap 5 \ Nyugdíjas műszakiak szabadegyeteme I Önművelés — túl a hatvanon Hogyan alakultak ki hazánk kisvárosai, s melyek Somogy új városainak jelenkori gondjai? Milyen műemlékeket tartanak számon megyénkben; hogyan zajlik a biotechnikai forradalom a magyar mezőgazdaságban? Mekkora édesvízkészlettel rendelkezünk, s ez hogyan — és meddig — fedezi az ivó- vízellátást? SZENIOROK TANÁCSA Ilyen és hasonló témákkal — például Somogy művészeti életével és művészeti hagyományaival, a színházi rekonstrukcióval — foglalkoztak az elmúlt évben azok az idős műszakiak, akik részt vettek az MTESZ somogyi szervezete mellett működő szeniorok tanácsa által rendezett szabadegyetem előadásain, beszélgetésein, Kaposváron a Technika Házában. A lezárult szabadegyetemi év foglalkozásaira ötven idős műszaki szakember, nyugdíjas közgazdász váltott bérletet, de rajtuk kívül is általában hat—nyolc hallgató vett részt az előadásokon. Érdekes, tartalmas és hasznos időtöltést kínált a szeniorok tanácsa a szabad- egyetem létrehozásával, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a program lebonyolításával, a témák kiválasztásával nem okoztak csalódást az érdeklődőknek. A korszerű ismeretek nyújtásával -r- esetenként felfrissítésével — kielégítették a hallgatók igényeit. Szervezett peretek között művelődni — ez volt a cél, s ezt az egyetemi, főiskolai, középiskolai tanárok, tudományos kutatók, írók és művészek jóvoltából el is érték. Akik a szabadegyetemre jelentkeztek, olyan közösségbe kerültek, ahol mindenkinek azonos volt a törekvése: a nyugdíjazással megnövekedett szabadidő hasznos, értelmes eltöltése. A RÉGÉSZETTŐL AZ ÉLETMÓDIG ősszel ismét indul, a vég* zetteknek folytatódik a Technika Házában a szabadegyetemi program. Az első évfolyamon természettudományról, várospolitikáról, építészetről, régészetről, műemlékvédelemről, irodalomról, művészetről, politikáról és orvostudományról, szociálpolitikáról hallhatnak előadásokat. A második évfolyam hallgatói az öregedés élettani és pszichológiai kérdéseiről, az életmódról és az életvitelről, a társadalomtudományról és a technikáról, a sajtóról, a reneszánsz világáról kapnak információt s a magyar történelemből vett szemelvényeket vitathatnak meg. A nagymama nincs mindig mellettük Segítség ◦ fiatal szülőknek A tejet nem szereti; egész éjjel sír, a fürdetéstől már előre viszolyog. Ami pedig a legborzasztóbb, kislány létére görbe a lába. A kétségbeesés helyett, hogy ebből a gyerekből talán nem is lehet embert nevelni, jobb, ha szakemberekhez fordulunk. Orvos, védőnő, jogász minden lakótelepen található, kevés azonban az egyéb fórum, ahol panaszát orvosolnák. A Kinizsi-lakótelepen a fiatal szülők szerencsés helyzetben vannak. A Vöröskereszt megyei szervezete és a megyei KISZ-bizottság megalakította a fiatal családok klubját. A kezdeményezés célja az volt, hogy tanácsokkal segítsék a gyakorló szülőket a gyermeknevelés, a háztartásvezetés útvesztőiben, jogi ismereteket adjanak, s nem utolsósorban, hogy a telep fiataljai megismerkedjenek egymással és később is tartsák a kapcsolatot. A Kinizsi iskola vöröskeresztes úttörői mintegy száz címre juttatták el a leveleket. A körzet védőnői elsősorban a gyesen vagy gyeden levő anyukákat, illetve a kisgyermekes házaspárokat kérték föl a klubtagságra. Később plakátok is megjelentek a házak falán. — A lépcsőházunk ajtaján, láttam meg a felhívást, s arra gondoltam: érdemes lenne megnézni egy ilyen foglalkozást — mondta Nagy Jánosné. — A kislányom hároméves, most ismerkedik a világgal, én pedig a gyermekneveléssel. Sokszor kerülök váratlan helyzetbe, s jó lenne valakitől ■ tanácsot kérni. A nagyi nincs mindig mellettünk. Ezért örültem, hogy havonta egyszer összejönnek a környék fiatal családjai. Az előadások után sok mindenről beszélgetünk, véleményt cserélünk. Kár, hogy eddig nem sokan jötték el... — Kezdetben arra gondoltunk, neves előadókat hívunk meg; az első foglalkozáson azonban kiderült, hogy a résztvevők kisebb nevekkel is beérik. Ez nekünk is olcsóbb. A megyei KISZ- bizottság ugyan pályázat útján nyert némi pénzt a' klubhoz, de az nem elég mindenre — mondta Sótonyi Tiborné, megyei vöröskeresztes titkárhelyettes. Míg a szülők az előadásokat hallgatták, a kicsinyekre óvónők vigyáztak. A kezdeményezés, ha nem új is, mindenképpen figyelemre méltó. Gyűrűk és nyakkendők Fehér ruha, vörös rózsa. A meghatottságnál csak az izgalom nagyobb. Az apró tálcán fényesen csillogó jegygyűrűk összekovácsolják az ifjú párt. Vagy mégsem? Néhány év múlva az ifjú ara újabb férjjelölttel jelenik meg a házasságkötő-teremben. A ruha szolidabb, a rózsa sem lángol már, az izgalom is alább hagyott. — Már semmin sem lepődöm meg — kezdi a beszélgetést Alföldi László, a "kaposvári anyakönyvi hivatal osztályvezetője. — Kilenc éve adom össze a házasulandókat, s ez idő alatt előfordult már néhány emlékezetes eset. Nemet még senki sem mondott, de az már megesett, hogy többször kellett kérdezni az ifjú férjjelöltet, mire hosszas gondolkodás után kimondta a boldogító igent. Nem akarok rosszmájú lenni, A Társadalmi Szemle júniusi számából A gazdasági kibontakozás feladatai A folyóirat rövidítve közli Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országos Tervhivatal elnökének a Központi Bizottság 1987. április 28-i ülésén a gazdasági kibontakozás feladatairól tartott előadói beszédét. A Társadalmi Szemle ugyancsak rövidítve közzé teszi Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának az áprilisi KB-ülésen elhangzott előadói beszédét az új nyugdíjrendszer és az adóreform élveiről. Kótai Géza elemzi Magyarország helyzetét a nyolcvanas évek változó világában. Megállapítja, hogy nemzetközi politikai körülményeink összességükben nem alakulnak kedvezőtlenül. A nemzetközi gazdasági viszonyokban azonban az elmúlt években folytatódtak a számunkra kedvezőtlen tendenciák. Kozma Ferenc a gazdaságfejlesztés társadalmi ve- tületeivel foglalkozik. Arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben a közepes gazdasági kultúrájú iparosodott országokat az a' veszély fenyegeti, hogy visz- szacsúsznak a nem iparosodott fejlődő országok világ- gazdasági perifériájára. E visszafej lődési folyamat azonban nem Olyan sorscsapás, amelyet országunk képtelén kivédeni. Héthy Lajos megvilágítja a gazdasági demokrácia és az érdekegyeztetés társadalmi összefüggéseit. Ahhoz, hogy gazdasági feladataink megoldásához megteremthessük a cselekvés szükséges egységét, nélkülözhetetlen, hogy előrelépjünk a döntéshozatal demokratizálásában, azaz a döntések által érintettek mind szélesebb körének a döntéshozatalba való bevonásába, s ezzel együtt az érdekegyeztetés intézményesítésében. Gerő András az .1848— 1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején folytatott nemzetiségi politikát vizsgálja. Annak okáit kutatja, milyen társadalmi, belpolitikai körülmények, történelmi motivációk vezettek a magyar politikai vezetés és a nemzetiségek konfrontációjához. Rámutat: a magyar forradalom vezetői okkal hibáztathatok, mert nem tettek meg mindent a nemzetiségi kérdés rendezéséért. Nem kisebb felelősség terheli azonban a nemzetiségek irányítóit sem, mert szinte semmivel sem járultak hozzá annak a politikusgárdának a hatalmon tartásához, amely erre a rendezésre a térség erői közül a legnagyobb valószínűséggel lett volna képes. Az érett reneszánsz Lucas Cranach Mária Magdolna (fönt balra), Tiziano: Önarckép (fönt jobbra), Leone és Pompeo Leoni: V. Károly síremléke (alul). Akinek megvan, gyönyörűséggel forgatja Az antik világot, s ha sikerül megszereznie, odateszi mellé a polcra Az érett reneszánsz, majd szemét lehunyva elképzeli, milyen lesz mind a tíz kötet egymás mellett. „ Pedig hát — igazán nem szeretném senki örömét elrontani, de — ezzel a sok- szerzős művel van egy kis baj. Bármilyen megnyerő első látásra — mind tartalmában, mind külső megjelenésében egy nagyságrenddel kisebb fajsúlyú az antik világot bemutató, arányosnak nevezhető könyvnél. Hogy miért? Mondok egy jellegzetes példát. A 202— 203. oldalpáron egy nem túlságosan jelentős Greco-kép (Arlgyali üdvözlet) és annak részlete (Mária feje) látható. A részleten Mária köpenye zöld, az egész (?) festményen kék. Tehát vagy az egyik, vagy mindkét reprodukció színe hamis. A festmény széleit a képszerkesztő körös-körül levágta, pedig Greco bizonyosan nem csippentett le az angyal köpönyegéből és szárnyaiból. Aztán: Greco az érett reneszánsz és a barokk közt lebeg, mint angyalai, közelebb az utóbbihoz, mint az előbbihez. A könyv végén vagy a barokkról szóló kötet kezdetén lett volna helye, ha nem is ennyi. Mert Julián Gálle- go, a Greco-fejezet írója bizony alaposan túlméretezte „a görög” bemutatását. Nincs ebben semmi bűn: a kötet 1970-ben eredetileg spanyol — és katalán — olvasóknak készült. Így lett külön ffejezet Greco a spanyol reneszánsz bemutatása mellett, s így válik a Szintén külön fejezetet „érdemelt” Tiziano is egy kicsit spanyollá: reprodukált képeinek csaknem fele — egy tucat — a madridi Pradóból való. A Salvat kiadó valahogy hispán szemmel pillantott Európára. Michelangelónak nem jutott külön fejezet, Dürernek, sőt, Lucas Cra- nachnak igen. Talán, mert a szétágazó Habsburg-dinasztia uralkodóit vallhatták császáruknak, királyuknak? Akárhogy is, sem az arányos csoportosítás, sem a logikus rendszerezés nem erénye e kötetnek, amely azonban — ne feledjük — csak egy a .tíz közül, s azonkívül heroikus feladatra vállalkozott: , az érett reneszánszt egyrészt műfaji (építészet, festészet, szobrászat), másrészt területi összefüggéseiben iszonyú nehéz áttekinthetően megmutatni. Nem eshetünk át azonban ama bizonyos ló túlsó oldalára. A képek nagy része — talán többsége — színhű, vagy legalábbis csábítóan szép. A szöveg kellemes, egyszerű, ami nyilván a fordító Horányi Krisztinának és a szerkesztő Vadas Józsefnek is köszönhető. A nagyon gondos bibliográfia pedig tovább kalauzolja a magyar nyelvű szakirodalomban azt az olvasót, aki valóban megalapozott ismeretekre .törekszik az emberiség egyik hőskorát illetően: Székely András tudjuk ezt be a. zavarnak. A legtöbben a megilletődöttség- től alig tudnak megszólalni. Az emberi élet egyik legfontosabb eseményéhez, két fiatal boldog örömünnepéhez hivataliunk is szeretne méltón hozzájárulni. Alapszolgáltatásként ingyen adunk kísérőzenét, emléklapot és természetesen ünnepi köszöntőt. Rajtam kívül még két hölgy ölti magára a nemzeti színű szalagot. A beszédek kiválasztása nagy körültekintést igényel, van néhány alapváltozat, ezeket variáljuk. Különösen az újra házasulandók és az idősek ösz- szeadása igényel nagy tapintatot. Itt .már nincs nagy ceremónia, kevés a meghívott. Nem kérnek orgonaszót, éneket, a fényképész előtt szolidan mosolyognak. Oldottabb a hangulat a névadókon. A bensőséges ünnepségen, melyen hivatalosan is nevet kap a gyerek, összegyűlik a rokonság. Meghatódva nézik a csöppnyi emberpalántát, aki még nem sokra értékelheti az úttörők ünnepi köszöntőjét, , s aiz ajándékba kapott kék nyakkendőt is csak évek múlva kötheti a nyakába. Különösen a csoportos névadóknál — melyeket üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói szerveznek — vidám a hangulat. Alföldi László is ezeket kedveli a legjobban, bár szívesen gondol vissza arra a több mint kétezer párra, akiknek az életét ő kötötte össze. — A szép menyasszonyokra sokáig emlékszem — vallja meg az osztályvezető. — Az esküvők általában hétvégeken vannak, különösen tavasszal és nyáron nagy a házasodási kedv. Ilyenkor tizenkét-tizenhat párt is ösz- szeadunk 'egy-egy sizombat, vasárnap. Munkánknak van azonban kevésbé ünnepélyes, hétköznapibb része is. Foglalkozunk többek között név- változtatással, honosítási ügyekkel, inatok ellenőrzésével. 1895-től hivatalunkban minden anyakönyvi adat megtalálható, több szekrény- nyi könyvet halmoztunk már fel az évek folyamán. Születésről, halálról, házasságkötésről vallanak a ságuló papírlapok. • A házasságkötés előírásait július elsejétől az új családjogi törvény módosította. A harmiincnapos várakozási időt három hónapra emelté az Országgyűlés. Sokan azonban nem tudják, hogy a július előtti bejelentkezésekre még az egyhónapos határidő vonatkozik. Ezt követően a kilencven nap csak a legkisebb várakozási időt jelenti, ez akár hat hónapra is kiterjedhet. Lesz idő tehát alaposan megfontolni a döntést. H. É. Köpeczi-könyv franciául Franciaországban is megjelent Köpeczi Béla „Magyarország és Franciaország a XVIII. .század elején” című történelmi tanulmánya. Az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott francia nyelvű könyvet a Tudományos Kutatások Országos Központja terjeszti Francia- országban. A kötet megjelenése alkalmából a L’Huma- nité fényképes interjút közölt a szerzővel az összehasonlító történettudományról, a marxista kutatás módszereiről, egyéb műveiről. Szó esik az interjúban a mai Magyarországról is azzal kapcsolatban, hogy a Calmann—Lévy kiadónál nemrég jelent meg Kornai János magyar és Xavier Ricáét francia történész közgazdász közös munkája „A magyar út” címmel.
