Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-15 / 139. szám
1987. június 15., hétfő Somogyi Néplap 3 Tabl tapasztalatok Üres székek a tanácsülésen Somogy tanácsi vezetőinek értekezletén hangzott el, hagy tavaly Tabon volit a legalacsonyabb — 69 százalék — a tanácsüléseken való megjelenési arány. Ez azt jelenti, hogy az 55 tanácstagi szék köziül 16—18 üresen Imaradt, időnként a határozatképesség is kockán forgott. A tanács vezetői az elmúlt hetekben 22 olyan tanácstaggal beszélgettek, a'ki'k egynél többször maradlak távol a tanácsülésekről. Hiányzásukat valameny- nyieni betegséggel, munkahelyi, vagy továbbtanulással ikapcsolatos elfoglaltsággal, családi okkal és közlekedési nehézséggel indokolták. Több tanácstagot megkerestünk, akik közül például Major Károlyné bá- bonymegyeri és Németh Márta tengődi tanácstag is ezt erősítette meg. Véleményünk szerint a magánjellegű ökok miatt hiba volna közömbösséget föltételezni vagy arra gondolni, hogy a távolmaradás a tanács munkájával való elégedetlenséget tükröz. Az indokok nagy része valóban megalapozott volt. Mégsem valószínű, hogy a tahi tanácstagok között gyakoribb a megbetegedés, vagy több az egyéb elfoglaltság, mint más helyeken. Farkas István tanácselnök szerint 12 községből 55 embert összehozni nehéz. így a megjelenési arány eleve nem hasonlítható az olyan településekéhez, ahol 2—3 társközség tanácstagjait kell mozgósítani. — Meglehet, hogy a válasz nem volt mindig őszinte, s a távolmaradásban más okok is közrejátszottak. Például a sértődés. Tudunk olyan tanácstagról, aki megharagudott, mert az elöljáróság egy összeget nem az általa szorgalmazott célra fordította. Lehetnek olyanok is, aki túlzott reményekkel kezdték tanácstagi munkájukat, s akárcsak választóik, nehezen értik meg, hogy a lehetőségek végesek. 500 ezer forint ‘tanácstagi pályázati alapot hoztunk létre. Ebből 40 százalék erejéig kiegészítjük a kisebb helyi fejlesztéseket, ha a tanácstag vállalkozik arra, hogy megszervezi a további 60 százalékot adó társadalmi munkát. Nagy volt a nekibuzdulás. Tavaly 12 pályázat érkezett be, a pénz fele mégis megmaradt, mart amikor a tettekre került a sor, csökkent a lelkesedés. Az efféle kudarc is visszahúzódóvá tehetett néhány tanácstagot. Pedig több jó példa is volt: Somogymegygyesen járda, Tengődön ravatalozó, a tahi Dózsa utcában 600 méter vízvezeték épült ilyen összefogással — mondta a tanácselnök, majd így folytatta: — A tavalyi 4 tanácsülésen összesen 44 napirendi pontot tárgyaltunk, 77 hozzászólás és 7 interipelláció hangzott el, s 60 határozatot hoztunk. Aktívak tehát a tanácsülések. A témák zöme közérdekű. Igaz, néha előfordul, hogy egyes tanácstagok helyi részletkérdésekre terelik a vitát társaik ^bosszúságára. Ez azonban aligha indokolhatná a távolmaradást. — Középiskolában tanullak: hiányzásaim miatt szigorított vizsgát kellett tennem — mondta Kadlicskó György zalai tanácstag. — Az órák és a tanácsülés egybeesése miatt maradtam kétszer távol. Tény, hogy egyes tanácstagok mem érzik kellően a tisztségükkel járó felelősséget, mások úgy vélik: annyi a dolguk, hogy közvetítsék a helyi panaszokat. Pedig nemcsak a tanácsban^ hanem olykor a választókkal is vállalni kell a vitát. Tavaly megszerveztem az egységes csapadékvízárok kialakítását, mégis szembekerültem néhány em berrel. Hallottam véleményt, miszerint hiábavaló tízezreken vitázni, amikor a gondok nagy nesze milliós. Pedig kis pénzből is meg lehet valósítani nagy dolgokat, ha mindenki segít. A decemberi tanácsülésen Juhász István tabi tanácstag tett javaslatot a távol- maradások okának vizsgálatára. — Visszásnak éreztem, hogy gyakran alig van meg a határozatképesség. Volt tanácstag, aki azt mondta: „Amíg engem elutasítanak, miért jöjjek”? A demokratizmus nem azt jelenti, hogy mindig nekem van igazam. Azt javasoltam például, hogy az elöljáróságok kapjanak pénzt az apróbb helyi gondok orvoslására, ne a tanácsülésnek kelljen foglalkoznia . velük. Tahiként a társközség nevében szóltam, mégis leszavaztak. Sajnos, a helyi kérdéseknél tapasztalható aktivitás nem terjed ki az össz- tanácsi munkával kapcsolatos napirendekre. Az idei tanácsüléseken már 81 százalékos volt a megjelenés aránya. Némi önvizsgálat után még jobb is lehetne. A bizonyítás éve ez a testület tagjai számára. B. F. Kacagva reped a törzs Fűrészverseny somogyi sikerrel — Lenti óta együtt járjuk az országot, két évente a határszélen találkozunk. Legutóbb Pálházán, előtte Sopronban adtunk randevút egymásnak. Akkor megvertek bennünket a fiúk, de reméljük most visszavághatunk nekik. — Így bizakodott Papp József, aki az idei versenyen a hazai pálya előnyeit is élvezi. A keretes- és szalagfűrészgép-kezelők ötödik országos versenyét rendezték meg Somogybán a hét végén. A legjobb szalagfűré- szelők Bőszénfán gyűltek össze. Az elméleti verseny szakmai és politikai kérdéseinek megválaszolása után a korábbi versenyekhez hasonlóan ismét a veszprémiek kerültek az élre. A házigazdák 50 pontos hátránnyal álltak a fűrészgép mellé, ez azonban nem olyan nagy lemaradás. — A verseny lényegét a gyakorlati rész adja, minden ott dől el. Mi a sorsolásnál a második rajtszámot húztuk, épp most fejeztük be a munkát. Már nincs más dolgunk, mint figyelni az ellenfeleket és szurkolni, hogy nálunk jobb eredményt senki se érjen el — mondta nem túl sportszerűen Kubik Zoltán, az eddigi élcsapat kapitánya. Izgalomban nem volt hiány, hiszen a bőszénfaiak tíz pontra megközelítették őket. A somogyiak a minőségi értékelésnél nem veszítettek pontot, így egyetlen tényező döntött: az idő. Ez pedig a veszprémiek malmára hajtotta a vizet. Ök darabolták fel néhány perccel korábban a ihat rönköt, így ismét ők vihették haza a vándorserleget. A bőszénfaiaknak meg kellett elégedniük a második hellyel. — Ennek is nagyon örülünk, hiszen eddig a legelőkelőbb hely — négy verseny közül — a harmadik volt. Négy éve azért egy ausztriai utazást nyertünk. Az idén pénzjutalomért küzdöttek a kétszemélyes csapatok, bár azt gondolom, senkit sem ez késztetett a versenyre. Fontosabbnak érezzük a szakmai önbecslést, megmutatni Jelentős és szép számú üzleti szerződésekkel, valamint új kereskedelmi, kooperációs kapcsolatok felvételével fejeződött be szombaton az amszterdami Világkereskedelmi Központban a HUNGEXPO és a Magyar Kereskedelmi Kamara közös rendezvénysorozata. A 48 magyar vállalat kiállításán kívül a kamara előad ásóikat és szeminániua régi cimboráknak, akikkel évek óta versenyzünk, hogy a legutóbbi találkozás óta mennyit fejlődtünk — vallotta meg Papp József, akiiül azt is megtudtuk, hogy a versenyek nem igazán különböznek egymástól. Az elméleti feladatlapok után minden évben fűrészelés következik. Csak a faanyag és a fűrészek típusa változik. A verseny érdekességét növeli, hogy a versenyzőknek két szalagfűrész, — egy jó és egy hibás — közül kell választaniuk. — Gyakorlott szem köny- nyen észreveszi, hogy memokat rendezett, s az itt szereplő témák között az .idegenforgalom éppúgy szóba került, mint a magyar szoftver-gyártás. Noha mindössze négy „üzleti nap” állt rendelkezésre, a kiállításon részt vevő magyar vállalatok közül többen írtak alá szerződéseket holland partnerekkel. Néhány példa: a Pbarmatrade vállalat 900 ezer holland lyik a rossz — mondta Schmidl Itván veszprémi versenyző. Inkább, a szerencsét nem lehet előre kiszámítani. A rajtszámok sorsolásával az is eldől, ki melyik rönkkupacot kapja. Van, aki csupa jó, könnyen fűrészelhető fát kap, irriás már nem mondhatja ezt el — mondta a győztes, aki szerényen hallgatott arról, hogy a szerencse nem minden. Szakmai tudás nélkül nehéz lett volna győzniük. Hasonló izgalmakat, de valamivel könnyebb győzelmet tudhattak a hátuk mögött Polhammer János és Vucseta Pál, akik Barcson, hazai pályán a legjob keretfűrész- gépkezeiőknek bizonyultak. Magabiztos fölénnyel utasították maguk mögé a SEFAG csurgói dolgozóit. Kezük munkája nyomán kacagva repedt szét a törzs, reppent a szilánk. A látvány imponáló, a zaj annál kevésbé. Fülvédő nélkül nehéz boldogulni, mégsem ez volt a legnagyobb gond. — Otthon, Egerben más gépeken dolgozunk, így kissé nehéz volt az átállás. Még jó, hogy volt próbáiűrésze- lés — emlékezett vissza a verenyre Fodor Szabolcs, aki társával, Birincsik Lajossal a szokatlan gépeken végzett munka ellenére is a harmadik helyen végzett. Végül is mindenki nyert. Tapasztalatot, élményeket, barátokat. gulden értékben adott el keményítőgyártáshoz szükséges alapanyagot; a FER- UNION 80 ezer gulden értékben int alá szerződést írószerek exportálására; a Gazn Danubius konténerek és alumímiumcsónakok eladására kötött szerződést, a GENERALIMPEX 200 tonna magyar zöldségszárítmány exportálására kötött megállapodást. Jogsegélyszolgálat a termelőszövetkezetekben Horváth Éva Sikeres szereplés Hollandiában Igénylik az ingyenes segítséget BKR-napok új helyszínen FAJTAKÍSÉRLETEK, ÚJDONSÁGOK Negyedszer rendezi meg kedden és szerdán a BKR Fejlesztő Közös Vállalat hagyományos szakmai napjait. A korábbi gyakorlattól eltérően a bemutatót Baján, a közös vállalat kísérleti állo- imásán tartják azzal a céllal, hogy az érdeklődő szakemberek ne csak a legújabb biológiai, technikai újdonságokat ismerhessék meg, hanem bepillantást nyerjenek a folyamattan levő agrárfejlesztési törekvésekbe is. A tizenöt éve alakult bajai rendszer legfontosabb törekvése, hogy a környezetet, a helyi adottságokat figyelembe vevő, a tábláira adaptált növénytermelési technológiát dolgozzanak ki. Az üzemek igényét jól tükrözi, hogy a tizenöt éve alakult rendszer a kezdeti tízezer hektár helyett ma már tizenöt megyében, kétszázezer hektáron integrálja a szántóföldi növénytermelést. A közös vállalat két évvel ezelőtt agrárfejlesztő ágazatot hozott létre azzal a céllal, hogy gyorsítani tudja a legújabb kutatási eredmények gyakorlati elterjesztését. A kísérleti állomáson öt és fél ezer mikroparcellát láthatnak az érdeklődők, ahol a hazai és a külföldi nemesítő intézetek legújabb fajtáit és hibridjeit nevelik azzal a céllal, hogy mindenhova a változó feltételeknek megfelelő szaporítóanyagok kerülhessenek. Ezzel együtt vizsgálják a legújabb növényvédő- és gyomirtó szerek hatását, és a különböző műtrágya-kombinációk gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. A fejlesztési törekvésektől elválaszthatatlan a termeléstechnológia, a korszerű gépek megismerése, folyamatos kipróbálása és elterjesztése a partnergazdasáigokfcan. Ezenkívül egyre szélesedő szolgáltatást is végez a rendszer. Ilyen például a garanciális és a garancián túli gépjavítás, a diagnosztikai vizsgálat, a szak- tanácsadás. A szakmai bemutatón nemcsak hazai, ■ hanem a BKR csehszlovákiai partnergazdaságai is részt vesznek. Ott már hatodik éve, csaknem harmincezer hektáron alkalmazzák a rendszert. Hasonló sikerrel működik a BKR-technológia a Szovjetunióban, Bulgáriában és Mexikóban. Technológiai kísérleteket folytatnak Kínában és Indiában. Mindkét napon délelőtt tízkor kezdődik a szakmai program a kalászos gabonák fajtakísérleti bemutatóival. A rendezvényen gépkiállítás és gyakorlati gépbemutató is lesz. Lassan, akadozva indult nemcsak Somogybán, hanem az ország mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben is a jogsegélyszolgálati tevékenység azt követően, hogy 1979-ben minisztertanácsi határozat kínált lehetőséget ennek a jogintézménynek a bevezetésére a téeszekben és gazdasági társulásaikban. Követésre érdemes példát, máshol is hasznosítható tapasztalatot csak kevés somogyi szövetkezetben találhattunk akkoriban s a vontatott indulás mögött nem egyszer téves szemlélet is rejlett. Akadtak vezetők, akik attól tartottak, hogy a jogse- gélyszolgála saját üzeme ellenében képviseli a szövetkezeti gazdát. Azóta igencsak megváltozott a kép, szertefoszlottak az előítéletek, s a TOT irányelveinek megfelelően, a Teszöv támogatásával ezek a segélyszolgálatok már harminchét somogyi termelőszövetkezetben működnek, ingyenes segítséget nyújtva az államigazgatási, jogi ügyekben felvilágosításra, tanácsra szorulóknak. Az elmúlt években fokozatosan emelkedett a szolgáltatást bevezető téeszek száma, a vezetőségek a jogtanácsosokat bízták meg a szolgálat ellátásával, a KSZKV-nál pedig más munkahelyen dolgozó jogász végzi ezt a munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogsegélyszolgálattal nemcsak a téesz vezetői és a tagság kapcsolata erősödött, hanem — a hely- beni ügyintézés révén — a munkából kiesett idő is csökkent. A félfogadásnál nem ragaszkodnak az ügyrendben meghatározott időponthoz, hanem munkaidőn kívül is intézik a dolgozók ügyes-bajos dolgait. Milyen gondokkal keresik leggyakrabban a jogsegély- szolgálatot? 1984-ben 736-an, tavaly már 1597-en vették igénybe a szolgálatot. Az ügyeknek több mint kétharmada főképp tanácsadásra, jogi felvilágosításra terjed ki. Tavaly 435-en kértek okirat- vagy beadványszerkesztést. Emelkedett a tagsági és a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyek száma. Ezek kizárólag tanácsadásra, felvilágosításra szorítkoztak, így sokszor elejét vehették a döntő- bizottsági eljárásoknak. Viszont több mint háromszor annyi — 427 — polgári jogi ügy került a jogsegélyszolgálatok elé, mint 1984-ben. Ezek szerződéskötéssel, kártérítéssel, birtokvitákkal, háztáji gazdálkodással voltak kapcsolatban. Sokasodtak a családjogi — főként a gyermektartásdíj megállapítása és behajtása iránti — ügyek. Téeszenként eltérő a szolgálatot igénybevevők száma. Zamárdiban például egy év alatt 6, Vízváron 12, Barcson 259, Göllén 158 ügyet intéztek. Az eltérés nemegy- egy szövetkezet tagjainak számából adódik. Az igénybe vételben ugyanis megnyilvánul a jogász és a szövetkezeti gazdák kapcsolata, a tagok bizalma is.
