Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
2 Somogyi Néplap 1987. május 6., szerda Szovjet—mexikói tárgyalások Amerikai zavarkeltés IMI LESZ VELED, ANTARKTISZ? Időszerű nemzetközi kérdések megvitatásával tegnap Moszkvában megkezdődtek a szovjet—mexikói külügyminiszteri tárgyalások. Eduard Sevardnadze és Bernardo Sepulveda az eszmecserén megállapította, hogy a két ország álláspontja a legfontosabb nemzetközi kérdésekben megegyezik vagy közel áll egymáshoz. Mindkét fél következetesen fellép a béke megszilárdítása, a fegyverkezési verseny megfékezése érdekében. A tárgyalások folytatódnak. ♦ * * Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő provokatív, rágalmazó és sértő kijelentéseknek minősítette a szovjet—mexikói kapcsolatokkal összefüggésben nemrég elhangzott amerikai állásfoglalásokat. Keddi moszkvai sajtótájékoztatóján Geraszimov hangsúlyozVeszélyben Üjabb Nicaragua-ellenes hadjáratot hirdetett meg Ronald Reagan e hét elején. Az amerikai elnök ugyanazokat a szóvirágokat és fordulatokat használta beszédében, mint néhány évvel ezelőtt, amikor indokolni próbálta, hogy az Egyesült Államok miért küld katonai tanácsadókat Salvadorba. Ezúttal is „a szovjet és a kommunista veszélyre” hivatkozott, s mint fogalmazta a Szovjetunió Nicaragua segítségével előbb vagy utóbb nem csupán Dél-Amerikát, hanem az Egyesült Államokat is be kívánja kebelezni. A Pravda szó szerint idézte Reagan- nek egyik mondatát: „Azt mondják, Nyikolaj Lenin kijelentette: Mexikón keresztül vezet az út Amerikához”. A szovjet lap az elnöki elszólás kapcsán megállapította, hogy Reagan nemcsak Lenin keresztnevét tévesztette el, hanem történelmi ismereteinek fogyatékos voltát is tanúsította. Hiszen Lenin ilyet nem mondott és nem is mondhatott. Más kérdés, hogy a Nicaraguát illető fenyegetést nagyon is komolyan kell venLibanoni kormányválság A muzulmán tábor feltűnően csendes Amin Dzsemajel libanoni államfő kedden egy ünnepségen mondott beszédében nem nyilatkozott hatáirazot- tan arról, hogy máiként kívánja megoldani a Rasid Karami kormányfő lemondása áilita.1 előállott újabb válságot. Karami megismételte, hogy döntése megmásíthatatlan és megint leszögezte, hagy bárki bármit is mondjon, a muzulmán erők között nincs egység. Bejrútban a muzulmán tálbor feltűnően csendes — a keresztény oldalon azonban élénk konzultációk folynak a válság esetleges következményeinek elhárítására. Szíria érdeklődését jelezte, hogy megjelent Bejrutban Gazi Kanaan színiai dandártábornok, a Libanonban működő szíriai hírszerzés feje. Bejrúti értesüli esek szerint Damaszkusz arra igyekezett rávenni Karamit, hoigy másítsa meg döntését — sikertelenül. Dzsumblatt, a haladó szocialista párt vezetője és Színia egyelőre hallgat és a muzulmán oldalon is, tartózkodnak a véleménynyilvánítástól. /siGtfV EIGHTS •ÁDOUNJOÍ^Sfe ADMŰNesj-nn NOVOLAZAI PLATEAU BÖLO DE tNACCESIBlUOAO VOSTOK SOVETSKAVA CHARCOT MOLOpEZMIAYA KOMSOMOISKAYA .VOSTOK l MAWS^N / WH.KES Egy argentin kutatóbázis élelmiszerraktárának részlete ta, hogy az amerikai állás- foglalások célja: befeketíteni a Szovjetunió békeszeretö külpolitikáját. (Alábbi kommentárunk ezt részletesen ismerteti.) Geraszimov rámutatott, hogy a most folyó szovjet— mexikói külügyminiszteri tárgyalásokat baráti légkör, egymás kölcsönös megértése jellemzi. A Szovjetunió és Mexikó a fontosabb nemzetközi kérdésekben azonos, vagy egymáshoz közelálló álláspontot képvisel. Ezt támasztották alá a keddi díszebéden Moszkvában elmondott beszédek is. Geraszimov kérdésekre válaszolva kifejtette: május végén Berlinben tartják meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülését, amelyen a tagállamok legfelső szinten képviseltetik magukat, így ott Tesz Mihail Gorbacsov is. Az SZKP KB főtitkára, a tervek szerint a közeljövőben látogatást tesz Romániában is — erősítette meg a szóvivő. Nicaragua ni. Reagan világossá tette, hogy mandátumának lejártáig mindenáron meg akarja oldani „az Egyesült Államok biztonságát fenyegető válságot”. A kirohanások időzítése nem véletlen. Kedden megkezdődtek Washingtonban a kongresszusi vizsgálóbizottságok nyilvános tanúkihallgatásai a titkos iráni fegyverszállításokról illetve a befolyt pénzből a nicaraguai ellenforradalmárok ugyancsak titkos és törvényellenes támogatásáról. A hónapok óta húzódó botrány már eddig is sokat ártott az elnök tekintélyének. A vizsgálat — egyéb vonatkozások mellett — azzal a következménnyel járhat, hogy a honatyák megvétózzák a kontrák további segélyezését. Márpedig Reagan szeretne újabb 105 millió dollárt juttatni az ellenforradalmároknak. A legutóbbi hetek kontratámadásai ellenére még a nyugati szakírók is azt hangsúlyozzák, hogy a fegyveres ellenforradalomnak nincs semmi esélye a sikerre. S ha a jövőben elmaradna a washingtoni segély, akkor a harc feladására is kényszerülnének. Reagan maga is tudja ezt. Ezért próbál most újabb meggyőzési hadjáratot, folytatni. Hiszen a kontrák felmorzsolódása esetén Washingtonnak nem marad más eszköze, mint a közvetlen katonai beavatkozás Nicaragua ellen. Lehet, hogy ennek a lélektani előkészítése kezdődött volna meg? O. L. Gy. Cook kapitány tévedése öt évnél kevesebb idő van hátra, s lejár az Antarktisz- szerződés érvényessége. Közeleg 1991., amikor az egyezmény működését a szerződő felek felülvizsgálják. E vitában az érdekek komoly ütközésére is számítani lehet. A fehér kontinens gyakorlatilag az életét köszönheti az egyezménynek. Területén tilos a katonai tevékenység, valamint bármiféle —' így nukleáris — fegyverzetek kikísérletezése. A szerződés érvényessége alatt egyetlen állam sem terjesztheti ki szuverenitását a hatodik kontinensre, továbbra is fennáll viszont a tudományos kutatás szabadsága, valamint tetszés szerint lehet itt békés tevékenységet folytatni. Az Antarktisz a pingvinek, rozmárok és tudósok földrészévé vált. Az atomfegyvermentessé tett fagyos földön igen jól megférnek egymással a különféle nációk kutatói. Békésen terül el egymás mellett a Szovjetfennsík és az Amerikai-ma- gasföld. Mi háborgathatja hát e kietlen, távoli vidék nyugalmát? James Cook angol tengerészkapitány 1774-ben a felfedezések történetének egyik legnagyobb tévedését követte el. Anélkül, hogy elérte volna az Antarktisz partjait, a 61. szélességi foktól visszafordult, s ezt jegyezte be hajózási naplójába: „Ami ezen a ponton túl van, abból a világnak úgy sem lesz semmi haszna”. Ramadán, a böjtős hónap A világ mintegy 850 millió muzulmán hitű lakosa, az öböl: olajsejkségeinek hercegei éppúgy, mint a bangladesi szegényék, vagy az orosz sztyeppék tatárjai, egy holdhónapon át hajnaltól naplementéig t,artó koplalással emlékeznek meg arról, hogy 1400 éve Gábriel arkangyal ezekben a napokban juttatta el Mohammed prófétának a Korán bölcsességét — legalábbis így tartja a hagyomány. Ez a Ramadán hónap: az iszlám időszámítás szerint a múlt héten kezdődött meg. A böjthónap tiszteletben tartása az iszlám hit öt pillérének egyike. Éppúgy követelmény a hivővei szemben, mint isten — Allah — egyetlen voltának és annak tanúsítása, hogy Mohammed az ő prófétája, a Mekkába való zarándoklat, a napi ötszöri ima, vagy -az alamizsna adása. Az ételtől, italtól, cigarettától és egyéb testi örömöktől -vyaló tartózkodás kényszere kevés kivételtől mindenkire érvényes. A szabályt a gyerekekre, a gyengélkedőkre, a szent háborút vívó katonákra és az úton lévőkre vonatkozó kivételek erősítik. Ez az utóbbi kivétel iszlámvilág-szerte sokakat serkent rövidebb-hosz- szabb kirándulások szervezésére az évnek ebben az idő- szálkában. A muszlimok tömegeihez mérten csak keveseknek, mintegy 350 ezer embernek adatik meg, hogy a történtek hagyomány szerinti helyszínén, Mekkában gyülekezzenek a jeles alkalomra. Fahd szaúd-arábiai uralkodó természetesen idén is közöttük Van. A böjt betartásának mikéntje országról országra .változik. Szaúd-Arábiáfoan, ahol az iszlám szent helyeinek legjava -van, de a többi, vilá- giasabh felfogású öböl menti országban is büntetés fenyegeti azt, aki a böjtöt megszegi — legalábbis, ha ezt láthatóan teszi. Nyilvánosság előtt a szóban forgó országokban élő nem-musz- limoknak sem szabad enni, inni, dohányozni. Szaúd- Arábiában külön hatóság biztosítja a böjt utcai sérthetetlenségét és munkaszerződésüket, mi több, tartózkodási engedélyüket kockáztatják az étkezésen rajtakapott külföldiek. Több öböl menti országban napközben csak hotelszobáikban juthatnak élelemhez a külföldi vendégek, az alkoholt árusító helyek pedig zárva vannak, így csak az időben felhalmozott tartalékok birtokosai adózhatnak a szeszivás amúgyiiS hitetlenségre valló örömeinek. A másik véglet a Ramadán szigorának terén a keresztény-muzulmán Libanon, ahol a böjt voltaképpen lelkiismereti kérdés, vagy a Kemal Atatürk óta világi berendezkedésű Törökország, ahol szintén nincs hivatalos szabályozása a hitéletnek. Az iszlám országok nagy többségében mindenesetre takarékon zajlik az élet: ilyenkor a gyárakban a termelés lelassul, a hivatalokban az ügyintézés úgyszólván megáll. A külföldi üzletemberek jobban teszik, ha útitervükből a böjthónap alatt kihagyják e térséget. A koplalást, a visszafogott nappali életritmust az éjszaka ellensúlyozza. Kora este ágyúszó jelzi a legtöbb helyen a böjt megtörésének idejét, meg lehet kezdeni a táplálkozást, bár ez csak amolyan bevezetés *az éjjeli dáridóhoz. Akkor egybegyűl- nék a családok, hogy ínyenc falatokfcar kárpótolják magukat a nappali önmegtartóztatásáért. Akik kiérdemelték — mert napközben valóban távoltartották magúktól az élelmet —, a hajnali óráikat szűnni nem akaró evéssel tölthetik. A testi gyötrelmek és örömök váltakozásán túlmenően a Ramadán — akár egy hosszan tartó vallási ünnep — a hatalmas közösséghez tartozás felemelő érzését nyújtja a muszlimök millióinak. A Korán tanítása szerint a böjtöt elszenvedők az ítélet napján az Ür jobbján fognak állni és a Paradicsomiba kerülnek. Akik nem voltak önmegtartóztatók, azok Allah baljára kerülnék, ennek minden következményével ... Ma a pingvinek földrésze A hatodik kontinens az ott működő kutató állomásokkal > A Greenpeace-mozgalom természetvédelmi övezetté akar. ja nyilvánítani az Antarktiszt Ezek után, bő kétszáz év elteltével a helyzet merőben másnak látszik. Geológiai kutatások bizonyítják, hogy a jeges felszín alatt 2—4 ldlo- méternyire húzódó föld mélye aranyat, mangánt, ba- uxitot, krómot, gyémántot és urániumot rejt. Óriásira becsülik az itteni olaj- és földgáz-tartalékokat is. Lenne tehát mit kisajátítani, s lenne, aki szívesen vállalkozna erre. A hatodik kontinens nagy szeleteire századunk folyamán hét ország — Argentína, Ausztrália, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégiá és Ű,j-Zél|and — jelentette be igényét. Az Antarktisz-szerződés gyengéje, hogy nyitva hagyta a területi követelések kérdését és nem rendelkezik a természeti kincsek kitermeléséről. Ez utóbbi problémát — kevés eredménnyel ugyan —, de 1982 óta tárgyalásos úton próbálják megoldani a szerződést aláíró országpk. A területi kérdések esetében azonban az ellenlábasok inkább csak fagyosan méregetik egymást. Mind a területi felosztás, mind a bányászat kérdése komoly aggodalmakat kelt a környezet- védőik körében. Túlságosan sötét képet festeni a kontinens jövőjéről még korai. Márcsak azért is, mert a terület kincsei kiaknázásának még nem értek meg a műszaki feltételei. Az amerikai Exxon olajtársaság egy geológusának kijelentése szerint ugyanis „a jégtáblák, amelyek mérete néha vetekszik Massachusetts állam területével, úgy gyűrnék össze az olajkutakat,' mint a részeg ember a sörösdobozt”. Ezen múlna csak minden? Pogár Demeter
