Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

1987. május 27., szerda Somogyi Néplap 3 Nők a íéeszekben Mezőről az ipari műhelyekbe A somogyi tsz-ek utolsó elnökasszan.yávai vagy ne­gyedszázada találkoztam: Virágné a táskái téeszben töltötte be ezt a tisztet. Ak­koriban még sok volt a női munkacsapat-vezető. Itt-ott a brigádvezetői tennivalókat is a gyengébb nemre bíz­ták, de a legtöbb lány és asszony a növénytermesz­tésben meg az állattenyész­tésben dolgozott. Jó néhá- nyan az adminisztrációs, könyvelési, számviteli fel­adatokat látták el. Később igencsak megvál­toztak az arányok. A női munkaerő iránti igény mini­málisra csökkent, pedig most is ott vannak a- falvakban, munkaalkalmat, kereseti le­hetőséget kérnek. A kis köz­ségek zömében a közös gaz­daság az egyetlen olyan gaz­dálkodó szervezet, amely a nőknek munkaalkalmat nyújt. 1981-ben 8818 nő dolgo­zott a somogyi téeszekben, a foglalkoztatottak 34 száza­léka. A múlt év végén már ötszázzal kevesebben vállal­tak munkát, öt év alatt há­romezren ,mentek nyugdíj­ba, és majdnem ennyien léptek be új tagként. Hal vannak a régebbi arányok? Tizenkét száza­lékkal kevesebb nő dolgozik az állattenyésztésiben,. mint 1981-ben, a növénytermesz­tésben pedig 21 százalékos a csökkenés. A melléküzem- ágakban több mint 14. az adminisztrációban 16 száza­lékkal nőtt az arány(!). Je­lenleg az állattenyésztésiben dolgozik 16, a növényter­mesztésben 24,7, a mellék­üzemágaikban 38,6, az admi­nisztrációban 20,7 százalé­kuk. Jobbára azok .az idő­sebb nők maradtak a nö­vénytermesztésben, akiknek alacsony a képzettségük, és kedvezőbb számukra a fo­lyamatos lekötöttséget nem kívánó mezei munka. A TESZÖV elnöksége a közelmúltban vitatta meg a téeszekben dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek változásáról szóló tájékozta­tót. Ebben olvasható: a nö­vénytermesztésiben foglal­koztatott nők munkalehető­sége ingadozó, gyakran ked­vezőtlen körülmények kö­zött is kénytelenek munkát vállalni. Ezért is esett visz- sza a termelés olyan mun­kaigényes ágazatokban, mint a zöldség-, a gyümölcs- és a dohánytermelés. A legtöbb alacsony keresetű nő a nö­vénytermesztésben dolgo­zik. (Tavaly 3052 forint volt a havi átlaguk.) Igaz, a le­dolgozott munkaórák száma is kevesebb, 1500—1900 óra. Itt található a legkevesebb női szakmunkás is. A tsz-ekben 140 nőnek van egyetemi vagy' főiskolai végzettsége. Többségük üzemgazdászként, ágazatve­zetőként, növényvédőként, belső ellenőrként dolgozik. Nem találni viszont közöt­tük első számú gazdasági vezetőt; elnökhelyettest is csak ötöt s főkönyvelőt hu­szonhetet. A Teszöv értéke­lése szerint a hőknek még mindig több bizonyítékkal kell szolgálniuk alkalmassá­gukról, mint a férfiaknak. A szemléletbeli gondok mellett az is tény, hogy kevesebb nő vállalkozik vezetésre, mint amennyi képes lenne rá. Nőtt a somogyi téeszek nődolgozóinak közéleti akti­vitása, részvételi aránya a közös gazdaságok választott testületéiben. Ma már ők alkotják például a vezetősé­gi tagok 28 százalékát és szívesen vállalnak munkálta társadalmi szervezetekben is. A. közéleti tevékenység jó el «iskolájának bizonyult a szoc ia 1 istatorigád-mozgat om — állapította meg az elnök­ség. A mozgalomban a nők részvételi aránya emelkedik. Akárcsak a választott testü­letekben, itt is általános el­ismerés övezi munkájukat. Kék a combja, sárga a szárnya Baromfikészítmények nagyatádi bemutatója Kóstolóra hívták tegnap délelőtt Nagyatádon az Atád Áruház és a Kiszely utcai ABC vásárlóit a Zalaegersze­gi Baromfifeldolgozó és Ér­tékesítő Közös Vállalat, va­lamint a helyi áfész vezetői, ínycsiklandóbbnál ínycsik­landóbb csemegéket kínál­tak. Pácolt és füstölt pulyka­melleit, illetve combot, csir­kecombot, baromfi felvágot­tat ízleltek a boltokba beté­rők, miközben arról kérdez­ték őket, hogy mi a vélemé­nyük az ajánlatról. íme né­hány megjegyzés; — Eddig miért nem volt- ezekből a pultokon? — ízletes, nekem tetszik, de lesz-e máskor is? — Igazán finom a barom­fimájas. — És az ára, olcsóbb-e, mint a sertéshúsból készült? Délután az atádi és kör­nyékbeli kereskedők ugyan­csak hasonlókról érdeklőd­tek. Ezért is kértünk vála­szokat Kónya Zoltántól, a vállalat értékesítési osztály- vezetőjétől. — Egy-egy termék beve­zetése csak akkor lehet si­keres, ha először azt a ke­reskedőknek mutatjuk be ts megízleltetjüjc a majdani vásárlókkal. Ezúttal is ezért jöttünk Nagyatádra. Az elő­hűtött, illetve fagyasztott, vágott baromfin kívül nem­rég foglalkozunk a füstölt­pácolt termékekkel. Pulyka­mellünk például 1984-ben a BNV nagydíját, egy évvel később az Omék díját nyer­te el. A füstölt pulykacomb idei újdonságunk. Tervez­zük, hogy az év második fe­létől megkezdjük mi magunk is a felvágottak gyártását, amit most láthatnak a ven­dégek, az a sárvári társ- vállalatunk terméke, amit a megye e részén mi forgalma­zunk. — Hallhattuk az atádi áru­ház igazgatójától, hogy a jö­vő héttől minden termékük kapható lesz a városban. Ez örömhír. Gyanítom azonban, hogy az ittenieknek a barom­fihúsról inkább az jut az eszükbe, hogy hiánycikk az önök által forgalmazott ap­rólék, az olcsóbb belsőség. — Elismerjük: nagy a ke­reslet az olcsóbb áru iránt. De egy kiló baromfiból 73— 76 deka tiszta súlyt tudunk nyerni. Ennek mindössze huszonhárom százaléka az aprólék, nekünk pedig el kell adnunk a drágább részeket is. Ennek ellenére néhány számot idéznék: tavaly comb­ból 10,5, mellből 2 tonnát szállítottunk a város térsé­gébe. Aprólékból viszont 30,1 tonnát. Ennél többet igazán nem tehetünk. — A vevő sokszor nem tudja, hogy mit rejtenek a deres zacskók, és ezért gyak­ran könyékig turkál a bol­tok egyetlen hűtőpultjában. Lehetne ez ellen tenni? — Áprilistól új csomago­lásra tértünk át. Különböző színekkel jelöljük az egyes zacskók tartalmát. A tegnapi nagyatádi bemu­tatón ott volt a Pannonvin borgazdasági kombinát ka­posvári pincészetének veze­tője, Czinkóczy Géza, aki üdítőket ajánlott. Hamarosan az üzletekbe kerülhetnek az úgynevezett csendes, azaz szénsavmentes márka üdí­tők. A dobozok egy, illetve fél liter dzsúzt tartalmaz­nak majd. N. J; TAVASZI BMV Világszínvonalon A Tungsram neve több he­lyütt megtalálható a BNV-n. A cég saját kiállítási terü­letén, a B pavilonban látha­tó többek között az orvosi lézer is, az ipari -lézert pe­dig a Szerszámgépipari Mű­vek egyik gyártósorába be­építve állították ki a C pa­vilonban. Vass István, a vállalat fej­lesztőmérnöke mondta: — Az orvosi lézerprogram előbb indult vállalatunknál, az iparit az idén kezdtük. Több piacon igyekszünk el­adni ezeket a termékeket. Az előbbiekre elsősorban a hazai egészségügyi intézmé­nyektől várunk megrendelé­seket, de elképzelhető a nyu­gati értékesítés is. Az ipari lézer, amely felhasználható fém, kerámia, üveg, mű­anyag, fa és egyéb anyagok megmunkálására, itthon még nem terjedt el. Nem olcsó dolog ez és csak ott érdemes használni, ahol a berende­zést több műszakban üze­meltetik és megfelelően bo­nyolult feladatokat oldanak meg vele. — Hol áll a világban a hazai lézergyártás? ,— Lézereink megközelítik á nyugati élenjáró berende­zéseket, tehát lehetnek esé­lyeink a külpiacokon. A leg­jobb az volna, ha mind a belföldre eladott lézerek, mind a külföldre értékesítet­tek közvetve, illetve közvet­lenül hozzájárulnának a ho­ni gazdaság előrejutásához. A lézer igen nagy szellemi munkát tartalmazó termék, állandóan fejlesztendő, nem rekedhetünk meg a ma gyár­tott típusoknál. Az orvosi lézerek esetében különösen fontos, hogy a megrendelő igényeit figyelembe vegyük, szinte egyedi darabként kell kezelni minden elkészülő be­rendezést. Rugalmasnak kell lennünk, hogy piaci sikere­ket arathassunk. A nagyvállalat kiállításán azt is hallottuk: mind a ro­bot-, mind a lézerprogram alapvetően a kaposvári Tungsram gyárra épül, így az orvosi -lézer vásárdíjára büszkék lehetnek a kaposvá­ri megyeszékhelyen dolgo­zók. A Híradástechnika Szö­vetkezet nagydíjas színes té­véstúdiója nemcsak a szak­mai közönség, hanem a ke­vésbé hozzáértők tetszését is megnyerte. A kis stúdió, a kábeltelevíziók, az oktatási intézmények, a művelődési házak tévés központjaként használható. Tőkés importot helyettesít s igen nagy elő­nye, hogy kezelése nem igé­nyel magasfokú szakképzett­séget. Mindinkább terjed a kis­közösségi televíziózás, mind több városban, nagyközség­ben tervezik, hogy kábelté­vét hoznak létre. Sok he­lyütt küszködtek eddig a rendkívül magas - árakkal. Természetesen, ez a stúdió sem szerezhető be nevetsé­gesen olcsón, de remélhető­leg könnyebb lesz hozzájut­ni, mint egy nyugati beren­dezéshez. A Medicor az idei nem­zetközi vásáron a műtéti technika, a röntgen és a kardiológia területén haszná­latos újdonságait állította ki. Egy nagydíj és egy vásárdíj is jelzi, hogy a cég ismét nagyot lépett előre. Dr. Mikes Gábor, a cég mechanikai főkonstruktőre így beszélt erről: — A Medicor innovatív vállalat. ’ Alapvető követel­mény, hogy gyártmányaink negyede új legyen. Újdon­ságnak pedig nálunk a leg­följebb három éves termé­kek számítanak. Erre azért vagyunk büszkék, mert egy- egy ilyen inagyértékű orvosi berendezés legalább húsz- huszonöt évig szolgál, tehát nem avulhat el rövid idő alatt. Nem kis erőfeszítéssel értük el, hogy termékeink világszínvonalúak legyenek. Gyártmányaink egynegyede tőkés piacra kerül. Most eléggé keresettek nyugaton, nagy az igény, kapacitásunk le van kötve. — Mit jelenthet ez a vál­lalat somogyi gyárainak? — Minden bizonnyal to­vábbi fejlődést, jó munkael­látottságot és biztos megél­hetést az ott dolgozóknak. A most kapott nagydíjban és díjban az ő munkájuk elis­merése is benne van. ÜZEMELTETÉSTŐL A KARBANTARTÁSIG Nagyobb Kevesebb az üzemzavar teherbírású Rábá­mon Hedrehely felé a villamos energia méltóság- teljes hordozója, a nagyfe­szültségű távvezeték újra és újira felbukkan a mezőben. 250 kilométeres távolságán tartóoszlopok sora tereli • a vezetéket a Dédász Kapos­vári Vidéki Kirendeltségé­hez tartozó 63 település 11 ezer fogyasztójának a házá­ba. A'régi-kaposvári járás te­rületének mintegy 70 száza­lékán dolgozik a kirendelt­ség. Nem csak üzemelteti a hálózatot, hanem javítja, karbantartja és beszedi az áram díját is. Hedrehelyen vastagabbra cserélik a vezetékeket. Ma­gyar János, a kirendeltség vezetője rendszeresen ellen­őrzi a munkát, az előírások betartását. — Állandó kapcsolatunk van a tanácsokkal. Ismer­jük a települések fejlesztési terveit. Hedrehely tavaly vi­zet kapott. Megjelentek a villanybojlerek, ezért a régi, 50 négyzetmilliméteres veze­téket 13 oszlopk őzben 95 négyzetmillimélteresre cse­réljük. A régi faoszlopok helyébe részben betonoszlopok ke­rültek. Hat szerelő tevé­kenykedik a hálózat korsze­rűsítésén, és négy másod­éves ipari tanuló élete első négyszer 400 amperos szek­rénycseréjét végzi, Czár Ár­pád gyakorlati oktató veze­tésével. ' — Nagymértékben gépesí­tett a falvak háztartása. Sok helyen van fejőgép a daráló és a hagyományos elektro­mos eszközök mellett. Az egy főre jutó áramdíj ki- rendeltségünk területén a legmagasabb, átlagosan 678 forint. Geiszt Józsefet is Hedre- helyre hozta a munka. Csak­nem 30 éve dolgozik a Dé- dá-znál. Szerel, gépkocsit vezet, ellát mindent, amire szükség van. — 1958-ban körzetszerelő voltam Kaposfőn. Kerékpár­ral jártam be a területet. Akkor még nem volt ilyen szinten az energiaszolgálta­tás. Most nagyobb a terü­let, s ha a 20 kilovoltos há­lózat bárhol „kimarad”, azonnal indulni kell. — Az üzemzavar elhárítá­sának sorrendjénél figye­lembe vesszük, hogy milyen fagyasztók vannak. Alsóbo­gaiéin például van egy csir­kenevelő, ahol a szellőző be­rendezéseknek minél eíőbb működniük kell — teszi hoz­zá Maigyar János. Az üzemzavarok 20 száza­lékát a iák okozzák, ponto­sabban a lakosság, de a téeszek sem fordítanak kellő gondot a metszésre. Csak a sotmogyjádi tanács végezteti el rendszeresen ezt a mun­kát. A legnagyobb gondot a nagyfeszültségű, .átütésbiz- tos szigetelők rossz minősé­ge cikázza. — Ezek a porcelánok ki­tűnő szigetelők, de mechani­kai adottságaik nagyon gyengék. Az oszlopokon a vas hőtágulása nem egye­zik a porcelánéval. Ebből adódik, hogy azok sorra el­repednek. Már jeleztük a hibáit, de még egy gondun­kat el kell mondanom. Évente mintegy 700 fo­gyasztó „felejt el” fizetni. Ha a felszólításra sem jön be, két szerelőt kell külde­nünk. Ha nem fizet, a kikap­csolása, fizetés után a visz- szakapcsolás is leköti az időnket. A Dédász évente 7,5 mil­lió forintot fordít a hálózat üzemben tartására és kar­bantartására. A hibák 70 százalékkal csökkenték. A kirendeltség brigádja 30 újítással igyekezett zavarta­lanná tenni az áramszolgál­tatást. Lehőcz Rudolf teherautó Minden eddiginél nagyobb teherbírású billenőteknős te­hergépkocsi mintapéldánya készült el a győri Rába- gyárban. Saját súlya 13,6, hasznos terhelése 27,4, össz­súlya tehát rakottan 41 ton­na. Billenő teknő je 16 köb­méteres, de megfelelő szög­ben rakodva 19,5 köbméter anyag is szállítható benne. A mintajárműbe 300 lóerős motort szereltek. A Rába-gyárban már rég­óta készülnek billenőteknős tehergépkocsik. Ezek teher­bírása azonban jóval kisebb az új típusénál. A. gyár konstruktőrei ezúttal teljesen új műszaki megoldásokat al­kalmaztak. Mindenekelőtt nagyobb teljesítményű, erő­sebb futóműveket konstruál­tak hozzá1: egy 9 tonnás mell­ső és két 16 tonnás hátsó futóművet, áttervezték a kormányszerkezetet, s az ab­roncsok sem azonosak a ré­giekkel. Az eddig gyártott billenőteknős kocsik nagyobb részét a közel-keleti orszá­gokba exportálták, s arra számítanak, hogy ugyanitt az új típus is piacra talál. Természetesen szállítanak majd belőle más külföldi és hazai megrendelőknek is.

Next

/
Thumbnails
Contents