Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

1967. május 21., csütörtök Somogyi Néplap 5 Egy este Brahmsszal A BEFELÉ FORDULÁS MUZSIKÁJA Brahms a romantika esz­merendszerét a klasszicizmus formakincsével ötvözte és önnön lelke kincsei közt ku­tatva teremtette újjá a né­met zenét. A kor nagy poé­táját, Goethét is megihlette kimagasló kórusműve, a Német requiem. Ezt hallhat­tuk kedden este a Latinca művelődési központban és egy rövidebb zenekari mű­vét, a Tragikus nyitányt. Szeretett édesanyja halá­lára, illetve Schumann gé­niuszának tiszteletére írta monumentális, biblikus idé­zetekből komponált gyász­miséjét, amelyet a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a debreceni Kodály Kórus, va­lamint két vendégénekes, Andor Éva és Kovács Pál (Állami Operaház) tolmá­csolt. A héttételes requiem nem hasonlítható a két ze­nészóriás, Mozart és Verdi gyászzenéjéhez. Brahms az esendő embert ábrázolja. Nemcsak sirat, gyászol, ha­nem rá is ébreszt arra, hogy halandóságunkban egyfor­mák vagyunk. Bele kell nyu­godni az elmúlásba. A tételcímek is utalnak erre a gondolatra. „Boldo­gok, akik sírnak”, „Mi sze- relmetesek a te hajléka­id ..Boldogok a halot­tak ...” A brahmsi muzsi­kára oly jellemző tömörebb hangzást az első tételben a mesternél legnépszerűbb vo­nós hangszer, a brácsa ad­ja meg. A hegedűk hallgat­nak, majd a második, vi­gasztaló tételben a moll hangzás dúrba fordul, s a zene megélénkül. A negye­dik és ötödik tétel bariton, illetve szoprán szólójára a kórus válaszol, akár csak a görög drámákban. Fortissi- mójuk hirtelen pianóba „ha­nyatlik”, amit a debreceni kar drámai erővel interpre­tált. Andor Éva telt hangzású szopránja megcsillantotta a zenében a fényt. Egyszerre volt tragikus és felemelő. A zenekar, amelyet Breit- ner Tamás vezényelt, méltó partnere volt a Strausz Kál­mán munkáját dicsérő kó­rusnak és a szólistáknak. A debreceni kórus hírnevéhez méltóan magas művészi fo­kon segítettéi élménnyé va­rázsolni a ritkábban hallott, német nyelven megszólaló requiemet. A csaknem kétórás hang­verseny közönsége hosszas tapssal jutalmazta a produk­ciót. Várnai Ágnes Szuperman-év az Egyesült Államokban Eddig csupán Walt Disney halhatatlan rajzfiguráit, Miki egeret és Donald kacsát érte olyan nagy tisztesség a mesehősök közül, hogy hiva­talosan megünnepelték szü­letésnapjukat. Most az Egye­sült Államokban egy éven át ünnepük a legnépszerűbb amerikai képregényhős, Su­perman születésének 50. év­fordulóját. Az óriási erejű, repülni is tudó, a kilőtt puskagolyónál is gyorsabb, az igazságért rettenthetetlenül harcoló, az erőszaktól sem visszariadó Supermant két clevelandi ka­masz, Jerry Siegel és Joe Shuster találta ki 1933-ban. Négy évig kilincseltek kü­lönböző lapkiadóknál, amíg -végre kitárultak előttük az- ajtók. 1937-ben kaptak meg­bízást az Action Comics kép­regény kiadójától az első Su- perman-történet elkészítésé­re. Azóta ötven év telt el, de a szuperhős — a hajdani be­tyárok és cowboyok ultra­modern leszármazottja — ha lehet, még népszerűbb, mint valaha volt. Nemcsak az erőkultuszban hívő fiata­lok választják példaképük­nek, hanem néha egyes po­litikusok is. Reagan elnök például szívesen hivatkozik rá. Épp ezért karikaturisták kedvenc fogása harcias ál­lamférfiakat beöltöztetni Su­perman köpenyébe és piros­kék kezeslábasába. Supermant számtalanszor megfilmesítették, figuráját to­vább fejlesztették. Lényegé­ben az ő gyermeke volt a 60- as években a denevérszárnyú Batman, napjainkban Flash Gordon, és a „Csillagok há- / borúja” szerepői, valamint a már sorozathőssé vált Mad Max, és Hé-Man is. Nem erőltetett megállapítás az sem, hogy a szuper-tenge­részgyalogos, Rambbo fölött is Superman szelleme lebeg. A Superman-füzetek ki­adói olyan pompázatos ün­nepségsorozatot terveznek, amelyhez „csak a Szabadság­szobor centenáriumi ünnep­ségeihez hasonlítható” ... 75 millió dollárt fektetnek be a reklámkampányba, s külön kiállítást nyitnak a legsike­resebb rajzokból. Új Super- man-filmet forgatnak Chris­topher Reevesszel a főszerep­ben (ő már sokszor alakítot­ta ez a szerepet), külön mű­sorban emlékeznek meg róla a tévében is. Qeveland-ben leleplezik a szobrát is. A szervezők szerint Ame­rikában még egyetlen figura sem bizonyult ilyen mara­dandónak. „Superman benne él az amerikaiak mindennapi életében” — így nyilatkozott a programok egyik fő szerve­zője. Kirándulás a múltba Falumegőrzés gyermekkézben Nyolcszáz gyedeket bevon­ni úgy a honismereti mun­kába, hogy jókedvvel, szor­galommal és egy detektív érdeklődésével csinálják mindezt — nagyon nehéz. Barcson a városi úttörőel­nökség, a Dráva múzeum és a művelődési ház mégis vállalkozott egy ilyen hon­ismereti akció kidolgozásá­ra. Orzsi Zoltánt, a Dráva múzeum igazgatóját arra kértük: fedje föl a titkot, hogyan sikerült mindez. — Jó alapokra építhettük fel az új honismereti akci­ónkat, amelynek a Kirándu­lás a múltba címet adtuk. A Gábor Andor szülőföld­honismereti versenyt eddig is megrendezték a városban és környékén. Ezt azzal bő­vítettük, hogy nem egy ak­ció vagy versenyfeladat lesz a vetélkedő, hanem folya­matosan, hónaponként mé­rik össze tudásukat a rajok és a két vetélkedő közt el­telt időben is lesz mit ten­niük. A Dráva múzeumhoz 74 falu tartozik gyűjtőkör­zetként. Természetesen nem tudtuk az összes telepü­lés tanulóit bevonni, átté­telesen azonban szinte min­den községet megmozgat­tunk. Huszonkilenc raj je­lentkezett, így tavaly no­vemberben ennyi feladatla­pot küldtünk szét. — Milyen feladatokat kaptak az úttörők? — Az első feladatuk az volt: készíteniük kellett tíz fotót településükről, úgy, hogy a legjobban kifejezze a szülőföldjük arcát, nép­rajzát, hagyományait, fejlő­dését, kultúráját, nehézsége­it. A második feladat ugyan­csak érdekes volt: arról kel­lett dolgozatot írniuk, ho­gyan zajlott le az 1986-os karácsony. Mit kaptak aján­dékba. Emlékezetük szerint hogyan változott a kará­csony az évek során. Azt is megírhatták, hogyan zajlott le egy régi karácsony, mi­lyen népi játékok, népszoká­sok voltak a jeles ünnepen, így garmadával kaptunk visszaemlékezést a Barcs környéki falvak öregjeitől, akiket a diákok szólaltattak meg. Ugyancsak többen le­írták a betlehemes szokáso­kat falujukban, mások pe­dig elnépiesedett karácsonyi templomi énekeket küldtek be. A gazdag anyag segíti a ■munkánkat. Ezután azt kellett feldol­gozniuk a rajoknak, hogy milyen a kisipar helyzete a községükben. Kik űzik még a régi szakmákat, kik hagy­ták abba, illetve ők mit csi­náltak. Ez egy ipartörténeti térkép készítésével fejező­dött be. Meglepetésünkre nagyon ' jó anyagokat juttattak el hozzánk. Legvégül egy tárgy- íeéderítő feladatot kaptak a csapatok: öt-öt tárgy be­gyűjtése volt a dolguk. A minősítés attól függött, mi­lyen 'értékes néprajzi szem­pontból az a tárgy, illetve mennyire ismerték, hogyan • tudták leírni használatát a gyerekek. Ezek után titkos Magyar A személyes példa sikere filmek Mosdós — külföldön dohányfüst nélkül Magyar filmhetet ren­deznek a magyar kulturális napok részeként május 20— 27. között Dantmundban. A rendezvénysorozaton az utóbbi évék filmterméséből Bereményi Géza A tanítvá­nyok, Gazdag Gyula Elve­szett illúziók és Társasuta­zás, Erdőss Pál Adj, király, katonát!, Gothár Péter Aján­dék ez a nap, Szomjas György Könnyű testi sértés és Kovácsi János Cha-oha- cha című alkotását vetítik. Bemutatják a Ruhr-vidéki városban a Balázs Béla Stú­dió videomunkáiból készült összeállításit is­A dortmundli filmhéttel egyidejűleg a franciaországi Annecy ad otthont a nem­zetközi animációs filmfeszti­vál rendezvényének. A ver- senyprognaimban Kovács István Ezredvégi vadász­idény című munkája, a Pa­noráma szekcióban pedig Bross Katalin Vacsora című alkotása képviseli a ma­gyar animációs művésze­tet. A fesztivál idején Varga Csaba rajzfilmrendező kiál­lítását is megtekinthetik az érdeklődők a francia kisvá­rosban. Néptánc, néprajz — ráadásként Népzenei alkotótábor Az idén is táborozásra hívja a népzenét kedvelő fiatalokat, kezdő muzsiku­sokat a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ. A 10. országos népzenei al­kotótábort június 26. és jú­lius 5. között rendezik meg a püspökladányi zeneiskolá­ban és kempingben. A tá­borozáson lehetőség van hangszertanulásra: hegedűt, bőgőt, tambunát, cimbalmot, tekerőt, furulyát, citerát és dudát szólaltathatnak meg a népi hangszerek kedvelői. A tábori táncházban népi tánc­ra oktatnak, s néprajzi elő­adásokat is tartanak a részt­vevőknek. A teljes ellátást biztosító tábor részvételi dí­ja 1800 forint, jelentkezni lehet a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ címén (4026 Debrecen. Hu­nyadi utca 1—3.) A Hungária Biztosító által meghirdetett füstmentes falu pályázatra harmincegy tele­pülés nevezését fogadták el. Bizonyára nem véletlen, hogy a nevezők között Mos­dós is szerepelt, hiszen tü­dőgyógyintézetében az orvo­sok és a betegek életközeiben láthatják a dohányzás okoz­ta káros hatások következ­ményeit. A jelentkezés dr. Andrasofszky Barna igazgató főorvos ötlete volt, a pályá­zattal járó munka zömét pe­dig az intézetben dolgozók végzik. — A múlt században még „büntetlenebből” dohányoz­hattak az emberek — mond­ta az igazgató főorvos —, most azonban a dohányzás és az egyre nagyobb levegő­szennyezettség együtt sú­lyos következményekkel jár­hat az emberi szervezetre. Dr. Angeli István főorvos nyugdíjasként dolgozik itt, szaktanácsadóként táplál­kozásbiológiával és a mai járványkeltő tényezőkkel foglalkozik, illetve ezek vizsgálatát hangolja össze. — A halálozási statisztikák élén a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetege­dések állnak. Mindkettőben elsődleges szerepe van a do­hányzásnak. Egy éve járok Mosdósra, de soha senkinek a szájában nem láttam még cigarettát. A személyes pél­damutatásnak tehát mind a szülő, a tanár, mind pedig az orvos részéről óriási jelentő­sége van. Elkeserítő tény, hogy hazánkban az orvosok 50 százaléka dohányzik. Itt, a tüdőgyógyintézetben azon­ban csak a pedagógusoknak szervezett dohányzás elleni ankéton láttam égő cigaret­tákat. — A dohányzásnak is van kultúrája? — Természetesen. Alapve­tően tiszteletben kellene tar­tani a nemdohányosok tábo­rát azzal, hogy társaságuk­ban nem fújják a füstöt, hi­szen ellenkező esetben anél­kül, hogy dohányoznának — tehát ártatlanul — károso­dik. Éhgyomorra nem szabad rágyújtani, de fokozottan ká­ros az egészségre csikkig és tüdőre szívni a cigarettát. — A pályázat egyik fő kö­vetelménye a propaganda fejlesztése a dohányzás el­len. Ennek eszköze lehet az előadás. Kik vesznek részt ezen? — A dohányzás elleni elő­adásaimat igen nagy érdek­szavazással eldöntöttük, me­lyik legyen az a 12 csapat, amelyik a május 23-i dön­tőre jön. Addig még egy dol­gozatot kell készíteniük: vá­lasztani lehet a faluszokások leírása, a népi gyermekjá­tékok feldolgozása vagy nagyapáik gyermekkorának életrajzmegírása közt. — Mit tart fontosnak eb­ben, a múltban tett kirán­dulásban ? — Legelőször azt, hogy játékosan, kényszer nélkül beleivódik a gyerekekbe szülőföldjük kultúrája. Ápol­ni ezt csak úgy lehet, ha pontosan ismerjük. Barcs és környéke éppen a nemzeti­ségi együttélés folytán na­gyon gazdag szokásokban és tárgyi kultúrában. Másrészt a pusztulónak kikiáltott, so­kat bántott falu hagyomá­nyainak, szokásainak és tör­ténetének megőrzése most egy tettekre fogható, okoso­dó generáció kezébe került. Ez pedig a múltjának meg­őrzése mellett, reméljük, a fejlődésére is hat. B. J. lődés kísérte — folytatta a főorvos. — Szórólapokat is készítettünk a betegeknek és a látogatóknak. Kéréseinket tiszteletben tartották. — Plakátokat gyártottunk, amelyeket a település for­galmasabb részein: buszvá­rókban, presszóban, bol­tokban helyeztünk el — mondta Bechli József, a HNF helyi elnöke, a pályázat pro­pagandistáinak egyike. — 'A falutáblához is kitettünk 1-1 nagyméretű fémtáblát, jelez­ve, hogy ez a település bene­vezett a Hungária Biztosító pályázatára. Intézeti gyere­keket kértünk meg arra, hogy ha valaki elfeledkezik „ígéretéről”, emlékeztessék a pályázatra, illetve figyelmez­tessék őket. Ilyen többször is előfordult, és kivétel nélkül mindig szemétbe került az égő cigaretta. Ha valaki köz­területen dohányzik, annak névre szóló, udvarias levelet írunk. A falun végigsétálva való­ban számos helyen felfedez­hetők a plakátok, táblák. Az utcákon nincsenek szétszór­va csikkek, dohányzó embert pedig nem láttunk. A bolt­ban érdeklődésünkre közöl­ték, hogy érezhetően csök­kent a cigarettaforgalom, bár a pultok ezt az élvezeti cik­ket változatlanul nagy vá­lasztékban kínálják. A szom­szédos presszóban többen ül­tek az asztaloknál, ám ciga­rettafüstnek nyoma sem volt. —Én is dohányzóm — val­lotta be az üzletvezető —, de a pályázat óta csak a raktár- helyiségben. — A pályázat nyertesei pénzjutalomban részesül­nek. Ha sikerül megnyerni­ük, mire költik? — Szeretnénk a szőlőhegy­re vezető úton szilárd bur­kolatot — válaszolt Bechli József —, valamint egy uszo­dát építeni. T. R. Gazdag sírleletek X. századi temető Az elmúlt hetekben foly­tatódtok az , ásatások a bod­rogközi Harcsa határában, ahol tavaly a X. század első feléből való, rendkívül gaz­dag leletanyagot rejtő teme­tőre bukkantak a miskolci Hermán Ottó Múzeum régé­szei. A múlt évben negyven- nyolc sírt tártak föl, az idén eddig hét újabbat, s köztük megtalálták egy föl- tehetőleg magasabb méltósá­got viselő férfi nyughelyét is. Ennek különösen gazdag lelefcanyagában az aranyo­zott ezüst tarsolylemezek, véretekkel borított tegez, ékköves aranygyűrű, hajfo- natszorító aranykarikák mel­lett találtok egy szinte tel­jes épségben megmaradt, fá­ból készült nyerget, ame­lyet ugyancsak aranyozott ezüstlemezek díszítenek. A sírból előkerült ennél is értékesebb tárgy az a szab- lya, amelynek markolatát és hüvelyének kétharmad ré­szét palmettos díszítésű ara­nyozott ezüstlemez borítja. A karosai szablya a régé­szek szerint emlékeztet a bécsi Schatzkammerben őr­zött híres Attila-kardra, amely vailószünűleg magyar fejedelmi méltóság jelvény volt. A könnyű, homokos talaj nagyon jó állapotban őrizte meg a páratlanul értékes le­leteket. Ezt az állapotot igyekeznek rögzíteni hely­színi konzerválással.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents