Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
1987. május 20., szerda Somogyi Néplap Barcsi kezdeményezés A határozatok jobb megvalósításáért A barcsi, városi pártbizott- ságan óva . intettek altitól, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítsunk új kezdeményezésüknek. Ök, mint mondták, mindössze szerény próbálkozásokat tesznek a tartalmasabb pártmunka érdekében. A párt XIII. kongresszusa előtt országos vitáikban és azóta az atapszervezetí taggyűléseken sokan szóvá tették, hogy lassú a párthatározatok megvalósítása. A barcsi és a városkörnyéki kommunisták osztották ezit a véleményt és elhatároznák: valamit tesznek annak érdekében, hogy az elhatározások hamarabb valósággá, gyakorlattá váljanak. — Még az új módszerek kidolgozásának első időszakában vagyunk — mondta Süveges Sándor, a városi pártbizottság első titkára. — Ezért most nehéz lenne elő- nejelezni azt, hogy mi valósul meg törekvésetekből. Szeretnénik eredményeket elérni a felsőbb szintű és saját határozatok előkészítésében, feldolgozásában, a végrehajtás szervezésében, ellenőrzésében. A munkahelyi, intézményi pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek nemcsak lehetőségük van arra, hogy a célravezetőbb munka érdekében maguk is kezdeményezzenek, hanem várják is tőlük a javaslatokat. A városi pártbizottság elvi és módszertani útmutatással segíti tevékenységüket. — Azt ajánlottuk a párt- szervezetek és -alapszervezetek figyelmébe, hogy a magasabb szintű határozatok „lebontásakor” az eddiginél jobban vegyék figyelembe a sajátosságaikat. A feladatmeghatározások legyenek konkrétabbak, személyre szólóak. Félhívtuk a figyelmüket arra: nem az a fontos, hogy sokszor és hosszadal- masan tanácskozzanak, hanem az, hogy kellőképpen készüljenek föl a napirendi pontokra és lényegretörőgik legyenek. Fejleszteni akarjuk az átfogó látás- és gondolkodásmódot. A határozatok joibb előkészítése és megvalósítása révén erősödhet a pártmunfca mozgalmi jellege és fejlődhet a párt- demokrácia. Gazdag módszertani ajánlásit kaptak a pártszervezetek arra vonatkozóan, mit tehetnének, mit próbáljanak ki. Az ajánlásiak „testre szabottak”. A városi pártbizottság mást javasol a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistáknak és mást az iparban dolgozóknak. Kísérleti jelleggel és eltérően — ez a kettős szempont mind- úratalan szóba került beszélgetésünkkor. Hogyan kezdődött az egész, hogyan érlelődött meg a módszeres kísérletezés gondolata? Erről tájékoztatott Pető László politikai munkatárs, aki részt vett abban a széles körű fekkügozó- munkában is, amelynek során az alapszervezetek korábbi munkáját elemezték. — A munkamódszer és stílus tavaly májustól szeptemberig szerepelt a városi és a városkörnyéki hetven alapszervezet taggyűlésének napirendjén. Már akkor sok olyan gondolatunk támadt, amely a határozatok gördülékenyebb és sikeresebb magvalósítására vonatkozott. Mivel ez a kezdeményezés találkozott a városi pártbizottság törekvésével, a korábbinál határozottabban kezdtük keresni a jobb munkához vezető módszereket. A megyei pártbizottságtól is kértünk ésk aptunk javaslatokat, útmutatást. Mindennek alapján a városi párt-végrehajtóbizottság kidolgozta a pártbizottságoknak és az alapszerveze- tékinek szóló ajánlását. Ebben többek között azt szorgalmazza, hogy a saját határozatok készítésekor ne csak alkalomszerűen, hanem rendszeresen kérjék ki a témát jól ismerő kommunisták. szakemberek véleményét. (Korábban ugyanis nem voilit ritka, hogy a pártvezetőségek és a tagság egy része csak a kész határozatot ismerte meg.) Érzékeltetik annak font osságát, hogy egyes témák átfogó tárgyalása érdekében a munkabizottságok tartsanak együttes ülést. A pártbizottságok járuljanak hozzá a gyakorlatias gondolkodás- és magatartásmód fejlesztéséhez azzal, hogy az elvi, érvelő, magyarázó módszerek mellett gyakorlati útmutatást is adnak. A titkárok éljenek gyakrabban a tapasztalat- csere lehetőségével! Ne azon töprengjenek, amire máshol már megoldást találtak. Egyes esetekben hasznosak lehetnek az összevont taggyűlések. Az ala pszervez etek a megyei szintű határozatok feldolgozását ne halogassák a következő taggyűlésig — főleg ha az csak hetek múlva esedékes —, hanem csoportgyűlésöken, politikai oktatásokon, és más alkalmakkor ismerjék meg, s kezdjék el a megvalósítást. A működési területre vagy a település egészét érintő nagyobb horderejű határozatokat, a társközségi, a körzeti, az üzemi aiapszer- vezetek lehetőleg együtt dolgozzák föl. A pártmegbízatások kötődjenek jobban az egyéni felkészültséghez és az érdeklődési körhöz. Csak néhány példát ragadtunk ki a módszerbeli ajánlásokból. A városi és környékbeli hetven alapszervezet közül harminchét vesz részt a kísérletben. A tapasztalatokat szeptemberben összegzik, majd meghatározzák a továbblépés feladatait. Az eddigi tapasztalatok kedvezőék. Aktívabbak a taggyűlésein a párttagok. Élénkült a javaslattevő kedv is. Egyelőre annyi bizonyos: minden módszer mindenhová nem javasolható, hiszen nincs olyan, amely minden- hői egyformán alkalmazható. A finomítás, a gazdagítás azionban menet közben is lehetséges. Kovács Gyula Az állatorvosi felsőoktatás 200 éve Mai kommentárunk A magyar állatorvosi felsőoktatás 200. évfordulójára készülnek a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen: május 26-án ünnepségen tekintik át a világhírű intézmény múltját, az állatorVos- képzésben és a tudományos kutatásban elért eredményeket. A jubileumi eseményekről Kovács Ferenc akadémikus, az egyetem rektora tegnap tájékoztatta a sajtó képviselőit. Emlékeztetett arra, hogy a hazai állatorvosképzés kezdetének az 1787-es esztendőt tekintik, amikor II. József elrendelte a pesti orvosi egyetemen állatgyógyászati tanszék létrehozását. Ezt akkor elsősorban a katonai lóállomány egészségi állapotának megőrzése és Európa egyes térségeit sújtó járványos állatbetegségek megfékezése indokolta. A képzés magasabb szintjét azonban csak a múlt század végének gazdasági föllendülése követelte meg, mert az állatorvosi szakszolgálat létesítése egyre több jól felkészült állat- gyógyászt igényelt. Századunk elején ez volt az egyetlen olyan állatorvos- képző felsőbb iskola Európában, amely jogot kapott á végzettek doktorrá avatására. Oktató- és kutatógárdájának rangját jelzi, hogy 1905-ben Budapesten rendeztek állatorvosi világkongresszust, és itt alapították meg az Állatorvosi Világszövetség elődjét. Ebben az időben neves professzorok működtek az intézményben, akik a szakirodalmat is magas szinten művelték. Hutyra Ferenc és Marek József állatorvosi belgyógyászatról írt könyve német nyelven tíz kiadást ért meg. és a művet tizenegy más nyelvre is lefordították. Hutyra egyébként elsőként bizonyította Európában, hogy a sertéspestist vírus okozza, Aujeszky Aladárról világszerte ismert állatbetegséget, Kotlán Sándorról pedig para zitafajókat neveztek el. A felszabadulás után különösen a nagyüzemi gazdálkodás igényelte, hogy az oktató, a kutató és a szolgáltató tevékenységet az eddigieknél is magasabb szintre fejlesz- szék. 1945 után mindössze ezer állatorvos volj hazánkban, az 1950-es évek elején számuk már elérte a kétezret. Az iparszerfi állattartás kezdetén ennél is több állatorvos működött a gazdaságokban és a körzeti hálózatokban. Az állatorvosi egyetemen 1970-től bevezették a szakállatorvos-képzést, és ennek révén az elmúlt több mint másfél évtized alatt a praktizáló állatorvosok közül 9 szakon csaknem 1500-an kaptak szakirányú képesítést. A világon egyedülálló, hogy az ország állatorvosainak egyharmada valamilyen speciális terület művelésére újabb diplomát szerzett. Az intézmény falai között a jubileumi tanévben a hallgatók száma meghaladja a félezret, közülük csaknem százan fejezik be idén tanulmányaikat. Jelenleg 15 országból tanulnak náluk. A felszabadulás óta mintegy négy és félezren szereztek diplomát ezen az egyetemen. Az intézménynek széles körűek a nemzetközi kapcsolatai, egyebek között a moszkvai, a brünni, a varsói, a hannoveri, az utrechti, a bécsi és a lipcsei állatorvosképző intézményekkel. Együttműködési szerződést kötnek hamarosan a helsinki és a koppenhágai főiskolával is. Hallgatóik Kassán, Lipcsében, Varsóban és Hannoverben töltik szakmai gyakorlatuk egy részét. A sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva az egyetem vezetői elmondották, hogy a jövőben mind több energiát fordítanak a biotechnológiai módszerek kifejlesztésére, a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazására. A jubileumi ünnepséget követően tudományos ülésszak kezdődik az egyetemen. A 200 éves évfordulóra az egyetem az állatorvosi felsőoktatás történetét bemutató könyvet jelentet meg a Mezőgazdasági kiadó gondozásában. Elavult típustervek A közelmúltban egyik hetilapunk arról tájékoztatta az olvasókat, hogy 40 új típustervvel bővül a magánerős építkezésekhez ajánlott tervek száma. Ezek elkészítése előtt az építésügyi kormányzat felkérte a megyék főépítészeit, hogy készítsenek programjavaslatot, összegezzék a magánépítkezéssel kapcsolatos tapasztalataikat. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítészt kérdeztük meg tapasztalatairól. — Az ajánlott tervekett a * hetvenes évek végén megelőzték a megyékre kiírt tervpályázatok. Olyan házak épültek, amelyek magukon viselték a táj építészeti hagyományait. Később az így készült terveket gyűjtötték össze, és ezekből jöttek létre az ajánlott tervek. A típustervek mellett szól, hogy széles körű ajánlatból lehet választani, olcsóbbak az egyedi terveknél, viszont elvesztették helyi karakterüket. — Ezek a tervek semmilyen sajátosságot nem tükröznek. Ha el akarjuk érni, hogy egy falukép dunántúli legyen, akkor a Dunántúlra jellemző terveket kell készíteni. Ráadásul az első ajánlott tervcsomag megjelenése óta új országos építésügyi szabvány jelent meg, mégis továbbra is érvényben vannak a régi tervek. Ezek nem felelnek meg az új követelményeknek. Ha a tervező ebből dolgozik, olyan mélységig kell hozzányúlni az eredetihez, hogy az megszűnik típusterv lenni. Minél előbb az új előírásoknak megfelelő terveket kellene készíteni. Borbás Gábor, a Somogy- terv építésze is elmondta véLeményét. — Nem szeretjük a típusterveket. Két fölépült ház közé már nem lehet egy ilyet betenni. Emellett a családi igényeket sem tükrözik. Boros Zoltáné, a Somogy Megyei Tanács építési osztályának főmunkatársa szerint: — A típustervek engedélyeztetésénél nemcsak az a baj, hogy az új építési szabványnak nem felélnek meg, de a tervezőt is erősen megkötik. Módosítani kellene a tervezők lehetőségeit. Ugyancsak szerencsés dolog lenne, ha egy nyertes vagy kedvelt épület egy megye ajánlott terve lehetne. A jól sikerült terveket kellene adaptálni. Jó lenne, ha az új típusterveknél az elhangzott véleményeket figyelembe vennék. L. R. Program a téeszkongresszus határozatai nyomán Iránymutatás a szövetkezeteknek Tudományos kutatási eredmények a gyakorlatban A somogyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a megyei szövetség tennivalóit, az előbbre jutás módját fogalmazza meg az a program, amelyet a Teszöv a téeszek V. kongresszusa határozatainak végrehajtására készített és legutóbbi elnökség ülésén megvitatott, s amelyet — kiegészítve a vitában elhangzottakkal — holnap tartandó küldöttközgyűlés elé terjesztenék. A program elkészítésének és végrehajtásának súlya megyénkben különösen nagy, hiszen rtem kisebb célt, mint az országos átlaghoz való felzárkózást keU(ene) megvalósítani a somogyi közös gazdaságokban. A termelőszövetkezeti kongresszus megállapításai és határozatai az ország termelőszövetkezeteire nézve általános érvényűek. A fejlődés dinamizmusa a somogyi téeszek ben 1985-ben megtört, sőt visszaesés következett be, a gazdasági körülmények nehezebbé váltak, helyenként az egyszerű újratermelés feltételei sincsenek meg. Ebből következik, hogy ha máshol fontos, megyénkben különösen sürgető a termelés dinamikus növelése, bőrülése és az, hogy ezzel együtt a gazdaságosság, a szövetkezeti eredmény is emelkedjen. E végből megannyi feladat vár megoldásra. A kongresszusi határozatok végrehajtását előmozdító szövetségi program számol a külső hatásokkal, a fejlődés irányát befolyásoló intézkedések hatásával, de elsősorban azokra a belső, üzemi módszerekre és megoldásokra, szervezési és erőtartalékokra éipiit, amelyekkel egy- egy gazdaság mindeddig még nem élt eléggé a haitéB ősnagymarosi óriás betongyár A bős (gabcikovo)— nagymarosi vízlépcső rendszer átépítésében többek között a Győri Közúti Építő Vállalat is részt vesz — építkezéshez szükséges betont szállít. A közelmúltban Dunakiliti határában óriási betonkeverőt állítottak üzembe, amely automaták segítségével percenként egy köbméter beton keverésére alkalmas. A győri vállalat az idén 85 ezer köbméter betont szállít az építkezéshez. A legtöbb betont most a duzzasztómű és a hajózsilip építéséhez használják föl. konyság javítása érdekében. Jobban ki kellene használni például a meglévő eszközöket és nem lenne szabad késlekedni a költségtakarékos technológiák bevezetésével, a fontosabb ipari és biológiai anyagok gazdaságos és hatékony felhasználásával, az új üzem- és munkaszervezési, anyagi érdekeltségi eljárások gyorsabb elterjesztésével Megyénkben kézenfekvő, hagy a közös gazdaságok éljenek az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara kínálta lehetőséggel: fokozottan támaszkodjanak tudományos, kutatási eredményekre és fogadókészségük javításával törekedjenek ezeknek az eredményeknek minél szélesebb körben való al kalmazás á ra. Az elnökségi ülés vitája tükrözte — és a program is tartalmazza — azt az igényt, hogy az üzemen belüli és a külső feltételeknek és szándékoknak találkozniuk kell a célok valóra váltása során, ment csak ezek együttes hatásától várható javulás. A somogyi termelőszövetkezetek saját erejükből, önmagukra hagyatkozva ugyanis még a legnagyobb erőfeszítések és áldozaitck árán sem képesek megteremteni az eredményes gazdálkodás feltételeit, s ahelyett, hogy felzárkózhatnának az országos átlaghoz, még inkább leszakadnak. A programban egyebek között ez olvasható: „A szövetkezeti tagok és vezetők tudják, hogy a gazdálkodás - ban, annak feltételeiben föllelhető ellentmondások az irányító szervek és a szövetkezeti parasztság közös erőfeszítései révén feloldhatók.” Az erre való törekvés és az, hogy a közvetlenül értetettek „menet közben”, késlekedés nélkül jelzik gondjaikat és együttműködnek a feszültségek feloldásában, segítheti a célhoz jutást — a gazdálkodás eredményeinek fokozását a somogyi termelőszövetkezetekben. H. F.
