Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

1987. április 8., szerda Somogyi Néplap 5 Tudományos diákköri konferencia Hátrányos helyzetek ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON A XVIII. országos tudo­mányos diákköri konferencia oktatástechnológiai és tan­tárgypedagógiai szekciói­naik kétnapos találkozója tegnap nyílt meg Kaposvá­ron. Az ország főiskoláiról, egyetemeiről 215 hallgató pályamunkájának vitájára került sor a tanítóképzőben. Az elbírálás pedagógiai, ter­mészettudományi, anyanyel­vi ,és Idegen nyelvi, vala­mint szomatikus nevelési és művészeti csoportokban fo­lyik. A házigazda intézmény fő­igazgatója, Leitner Sándor köszöntötte a résztvevőket, majd Kozma Tamás, neve­lésszociológus, az Oktatás- kutató Intézet főmunkatársa tartott előadást Az oktatás- technika társadalmi feltéte­lei címmel. Kitért az oktatá­si segédeszközök alkalmazá­sának hiányosságaira, szólt az iskolák technikai felsze­reltségéről és ezek társadal­mi elfogadtatásáról is. Ki­emelte, hogy a pedagógusok a módszertani és technikai újítások alkalma,zásával is hozzájárulhatnak hivatásuk fokozottabb elismertetésé­hez. Délben szünetet tartottak a szekcióülések elnökei. Ezt az időt arra használták föl, hogy előkészítsék az Orszá­gos Tudományos Diákköri Tanács következő ülését, amelynek témája az újító törekvések ímegvitatása lesz — az oktatási törvény szel­lemében. Délelőtt több alszekció vi­tájába is bekapcsolódott dr. Biszterszky Elemér, a Buda­pesti Műszaki Egyetem do­cense. A pedagógiai techno­lógia témakörében számos dolgozat született. Ezekről beszélgettünk. — A szerzők a tanítási és tanulási folyamat során al­kalmazott eszközök és mód­szerek együttes alkalmazá­sának pedagógiai hatékony­ságát Vizsgálták. A pedagó­gia új törékvése, hogy rend­szerbe foglalja a használa­tos eszközöket és módszere­ket. Mi a pedagógus szemé­lyiségét tartjuk továbbra is az oktatási folyamatban a legfontosabbnak. A módsze­reknek és eszközöknek má­sodlagos, de fontos szerepük van. — Több éven át figye­lemmel kísérhette a tudo­mányos diákköri konferen­ciák munkáját. Az idei, a kaposvári találkozó mi újat hozott? — Két éve még a hagyo­mányos oktatási segédanya­gok alkalmazása állott a hallgatók érdeklődésének középpontjában, most a dol­gozatok többsége a számító­gépek pedagógiai alkalmazá­sával foglalkozik. Az okta­tást segítő programok ké­szítése lett a divat. Csök­kent az érdeklődés az is­kolatelevízió, az iskolarádió szerepének kutatása iránt. Arra is fölfigyeltünk, hogy nagyobb számban készültek olyan dolgozatok, amelyek a pedagógiai technológia egye­di, alkalmi megoldásaival foglalkoznak. Budapestről érkezett Vár- konyi Zsuzsa és Kubicsek Gyöngyi. Tavaly végezték a fővárosban a tanítóképző fő­iskolát, de kutatásukat to­vább folytatták. Pályamun­kájuk egy gyermekirodalmi mű — Tatay Sándor: Kini­zsi Pál — befogadásának vizsgálatáról szól. — Alsó tagozatos, negyedik osztályos tanulók körében kezdtük a kutatást, mivel ez a harmadikos korban elol­vasott mű igazán ekkorra érik be. Arra kerestük a vá­laszt. hogy mit értenek meg és mit tartanak fontosnak a gyerekek ebből az olvas­mányból. Szintén irodalomból vá­lasztotta dolgozata témáját Horváth Rita és Gunzinám Róbert. A két kaposvári hallgató a Rákóczi-korról szóló huszonhárom ifjúsági regényt vizsgálta. — A korszakról a század- fordulótól napjainkig megje­lent művekben, elsősorban a társadalomábrázolás, a hő­sök és a jellemek, a konf­liktusok szerepét tanulmá­nyoztuk. A művek pedagó­giai, esztétikai és politikái értékeire is kerestük a vá­laszt. Dr. Nagy J. József főisko­lai tanár az anyanyelvi szekció elnöki tisztét töl­tötte be. A jászberényi ta­nítóképző főigazgató-he­lyettese az anyanyelvi dol­gozatokról szólva elmondta: — Sok foglalkozik közülük a hatásvizsgálatokkal, az ol­vasási szokásokkal, több mint az előző években. Ez mindenképpen a téma idő­szerűségét jelzi. Jellemző az is, hogy általában többen foglalkozták egy-egy anyag feldolgozásával. Közülük so­kan már nem hallgatóként vannak itt jelen. Örülök an­nak, hogy ambíciójuk meg­maradt, mert ez kifejezi, hogy anyanyelvűnk ápolását fontosnak tekintik. Ma a találkozó a tudomá­nyos diákköri tevékenység értékelésével, a díjak átadá­sával ér végei. B. P. F.—H. B. A rejtett analfabétizmus felszámolásáért Középiskolákban és külö­nösen szakmunkásképző in­tézetekben oktató tanárok­nak okoz gondot az úgyne­vezett rejtett analfabétizmus. Az a jelenség, hogy az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyának elvégzésének sikeres­ségét igazoló bizonyítvány mögött nem lelhető fel a megfelelő tudás. Az írási, ol­vasási, számolási alapkész­ségek hiánya pedig gyakor­latilag analfabétizmust je­lent. — Melyek az okai e jelen­ség kialakulásának, és mit tehetünk felszámolása érde­kében? — erről kérdeztük Riez Ferencet, a Somogy Megyei Tanács művelődési osztályának iskolai csoport- vezetőjét. — A rejtett analfabétiz­mus világjelenség. A tudo­mány és a technika óriási fejlődése mellett a föld la­kóinak mintegy 65 százaléka fél-, illetve teljes analfabéta. A világon élő 800 millió gye­rek közül elenyészően kevés vesz részt intézményes okta­tásban; ennek a rétegnek a műveltségbeli hátrányokból adódó lemaradása riasztó. A hátrányt azonban sem tér­ben, sem időben nem szű­kíthetjük az oktatásra, fel­számolásában viszont külön­legesen fontos szerepe van az iskolának. A gazdasági és társadalmi mozgásfolyamatok, valamint az iskolai munka között szo­ros az összefüggés. Ha a ta­nulókat az általános iskola elvégzése szempontjából vizs­gáljuk, akkor két — egy­mással összefüggő — mutató alapján határozhatjuk meg hátrányos helyzetüket. Az első csoportba azok a tanu­lók tartoznak, akik hasonló korú társaikhoz képest gaz­dasági, szociális és lakóhely­földrajzi hátrányban nevel­kednek. Hátrányos helyzetű­ekké válnak azok a fiatalok is, akik az iskolában az egyenlőtlen környezeti esé­lyek miatt kudarcot valla­nak, osztályt ismételnek vagy lemorzsolódnak. Ez utóbbi esetben van az oktatási in­tézményeknél« kiemelkedően fontos szerepük a hátrány felszámolásában. — Melyek a feladatok? — Folyamatosan csökken- tenünk kell a tantárgyi ma- ximalizmust. A tantervi kö­vetelmények időnként telje­síthetetlenek. Például az al­só tagozatos matematikánál, az olvasásnál. Az alapkész­ségek elsajátítását a gyakor­latban is biztosítani kell, s ez együtt jár annak a régeb­ben kialakított, rosszul értel­mezett liberalizmusnak a felszámolásával is, hogy pa­píron igyekeztek minél ered­ményesebben feltüntetni az oktatói munkát. A tanuláshoz szükséges motiváció hiányát egy helye­sebben kialakított társadalmi értékrenddel kell pótolni. A hiányszakmák további szapo­rodását például ezzel is csökkenteni lehet. — Nagy gondot kell fordí­tanunk a halmozottan hátrá­nyos helyzetű cigány tanulók gondozására is. A legutóbbi felmérések igazolják: a gim­náziumokban a múlt évben átlag 5, a szakközépiskolák­ban 15, míg a szakmunkás- képző intézetekben 300 ci­gány tanuló folytatta tanul­mányait. A pedagóguspálya tekinté­lyének növelése, a képesítés nélküli nevelők arányának és a kis települések pedagó­gushiányának a csökkentése, a körzetesítés során kialakult hátrányok kiküszöbölése se­gíthetne még a gondok meg­oldásában. Ez azonban hosz- szan tartó folyamat, s csak a szociálpolitika, a pedagó­gusképző és oktatási intéz­mények összehangolt mun­kájával vezethet eredmény­re. V. A. Húsvétra készül a Caola Pigalle, Senator, és a többiek Húsvétkor az ajándékozás az ünnepek épp oly termé­szetes velejárója, mint a hét­fői locsolkodás. Kedves ha­gyomány, hogy húsvét más­napján ma már jéghideg víz helyett kölnivízzel locsolják meg lány- és asszony ismerő­seiket a fiúk, férfiak. Vajon lesz-e ehhez az idén elegen­dő kölni? — kérdeztük a Ca­ola Kozmetikai és Háztartás­vegyipari Vállalatnál. Magyar-francia illat­kapcsolat Meglepő volt az első infor­máció. Hogy tudniillik 30 esz­tendeje nem jelent meg új kölnivel a piacon a Caola, mert nincs hozzá megfelelő üveg. Tökéletesen záró, víz­tiszta, egyenletes falvastagsá­gú üvegekre volna szükség, hogy minden palackba azo­nos mennyiség kerüljön. Kü­lönböző próbálkozások után kikötöttek a lengyel kínálat­nál; de az gyenge minőségű. A gondok ellenére 34-féle vi­A Caola mintaboltjában rágillat közül válogathatnak a vásárlók. Valamennyi úgy­nevezett kommersz kölni. A 96 százalékos szeszt az NSZK- ból, Svájcból, Franciaország­ból vagy Angliából származó, máskor magyar illatanyaggal és desztillált vízzel keverik, majd érlelés nélkül üvegek­be töltik, s máris szállíthat­ják az üzletekbe. Ám az idei Caola-nyuszi drágábbnak mutatkozik, mint a tavalyi. Mert mit is látunk? Annak, aki gyakorta megfor­dul az illatszerüzletekben, ta­lán drágább áruk tűnnek föl először. Miután a tízszázalé­kos szeszáremelést nem vál­lalta magára a Caola, márci­us 1-jétől drágábbak a kölnik (hat és harminc százalék kö­zötti a növekedés). Az még eldöntésre vár, hogy a ma­gyar—francia kapcsolatból származó Pigalle. Primal és Parisienne négyszáz forintos ára sok vagy elfogadható. Mindenesetre a Caola először kötött francia céggel közös fejlesztésre szerződést, ered­ménye három „középminősé­gű” kölni. Illatalapanyagát természetesen a franciák szál­lították, ők terveztették az üvegeket is, a magyarok pe­dig a kész termékkel fizet­nek. Hogy pontosan milyen sikerre számíthat a három P., nehéz lenne megjósolni. Nyil­ván sokan megvásárolják majd kíváncsiságból; 15 ezer üveg már az üzletekben vár­ja a betérőket. Évente 35 új termék a piacokon Számos más újdonsággal is találkozhat a vásárló. A Ca­ola évente 30—35 új terméket visz piacra. Ez esztendő bő­velkedik „slágerekében. Olyan márkák is könnyen el­érhetők. mint a Háttrich, a Fa vagy a Nivea. Igazi hús­véti ajándéknak tekinthetik a férfiak a tíztagú Senator so­rozatot. amelyet — akár csak a többi márkás terméket — a Caola gyárt licenc alapján. Tizenöt esztendővel ezelőtt a Nivea, a Bac, s aztán a 8X4 vezette be Magyarországon a világmárkák szélesebb elter­jedését. A vállalatnál el­mondták: a licenc alapián itt­hon gyártott termékek tíz— tizenöt százalékkal olcsóbbak mint a velük azonos impor­tált cikkek. Már újabb licenc vásárlását készítik elő, ugyanakkor min­dent megtesznek azért, hogy saját készítményük, a Hemo- vit család mielőbb tért hódít­son külföldön. Az export alapvető feltétele ugyanis a vevő országban végzett kli­■< -í nikai vizsgálat. A 40 állam­ban' védettséget élvező ké­szítmény minden valószínűség szerint először a Német Szö­vetségi Köztársaságban mu­tatkozik be, majd Svájc kö­vetkezik. A Hemovit-készít- mények érdekessége, hogy más területen folyó kísérle­tek közben jöttek rá: a krémben levő speciális vér­plazma a gyógyvizek nyom­elemeit szinte belövi a bőr alá. így rendkívül rövid időn belül enyhül a reaumatikus fájdalom. A Hemovit egyéb­ként csak egy a Caola eredeti készítményei sorában. Arany és lila Mystic Külön kutatásfejlesztő köz­pont fáradozik az új termé­kek kidolgozásán. Az is elő­fordult, hogy túlságosan is megelőzték az igényeket. Pél­da erre a Mystic rúzs. Ez a Csomagolják a kézbalzsamot színt változtató, csókálló rúzs már a hatvanas években megszületett. De akkor — mit szépítsük? — megbukott vele a Caola. Annál nagyobb si­kere van most. A rúzs külön­leges festéke a testhőmérsék­let és PH-érték hatására ad egyéni színt a szájnak. Rövi­desen. már fix színben, meg­jelenik a Mystic két újabb változata, az arany és a lila rúzs. Mindenképpen még kell említeni még a Caola két be­ruházását. Albertfalván vi­lágbanki hitellel úgynevezett szulfonálóüzem épül. A komputer vezérelte gyár és az év végén belépő kibővített szappangyártó részleg együt­tesen nagyobb kínálatot nyújt majd. H.T.

Next

/
Thumbnails
Contents